Közjegyzőség

Közjegyzőség

• A feudalizmus idején a közjegyzőség szerepét a hiteles helyek töltötték be (egyházi intézmények)
• Hiteles hely által kiadott okirat neve: hiteles okirat
• A szerzetes házak bélyegzőt kaptak à hiteles kiadmányokra pecsételtek vele (helyszíni szemle, határbejárás, tanú meghallgatás, eskütétel, idézés)
• Szerződést is lehetett kötni: két fél közti bevallás, amiről okirat készült, és lepecsételték)
• Eskü:

-        A középkorban ennek volt a leginkább bizonyító ereje (oltárnál tettek esküt)

-        Az egyes rangú személyeknek eltérő erejű esküjük volt (egy apát esküje 10 nemesével ért fel)

-        Eskütárs: csak azonos rangú személy, akik arról vallottak, hogy az eskütevő igazmondó ember

• Családjogi szabályok:

-        A honfoglalás idején a feleség adás – vétel útján került a férjéhez (vőlegény, eladó lány)

-        Lovak ára az ellenérték

-        Állatprémmel fizettek (menyasszony)

-        Akik nem tudtak vásárolni, azok elrabolták a nőt

-        A kereszténység bevezetése után bár betiltották, mégis előfordultak rablások, de nem nagy szankciókat vontak maguk után (kártalanítás, vezeklés, kopaszra nyírték) à Kálmán Törvénykönyve

-        Egyházi személyek előtt történtek a házasságok

-        1564 – Tridenti Zsinat (kötelező a plébános jelenléte)

-        HUN-on II. Józsefig egyházi intézmény, majd polgári lett

• Öröklés:

-        Ősi és szerzett javak közt különbség van

-        Rendelkezni csak a szerzett javak felett lehetett

-        Végrendelkezni egyházi személy előtt lehetett, érvényességét az egyház állapítja meg

-        1715 – törvényben megfogalmazva megállapítják, hogy lehet végrendeletet tenni a hiteles helyen, vagy tanuk előtt (5 tanú)

• A törvény speciális és eltérő szabályokat is meghatároz
• Kegyes hagyomány: közjó céljára juttat
• Katonák a háborúban írásbeli végrendeletet tehettek
• Városi polgároknál: városi tanács szabályai szerint
• Jobbágyoknál: az ősi vagyon a földesúré, a szerzett vagyon fele szintén, a másik feléről rendelkezhetett
• Törvényes öröklési rend:

-        Leszármazó örököl (csak fiú)

-        Csak a törvényes gyermek örökölhetett

• Nők öröklési helyzete:

-        Lány negyed: ha meghalt az örökhagyó, akkor összes vagy9onának ¼-e az összes lányt illeti meg

-        Özvegyi jog: amíg az özvegy a férje nevét viseli, addig a házában maradhat

-        Hajadoni jog: apátlan, árva leányt, megfelelő lakás és hozomány illeti meg