Jog anyag s.a. tavaly :D by Klauz Mónika

Kezdőiratként-, befejezettként kezelendő irat

Kezdőiratként-, befejezettként kezelendő irat

• Kezdőiratként kezelendő irat:

-        A törvény értelmében érdemben, vagy ügyviteli szempontból befejezett ügyben új eljárás lefolytatását, vagy befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést igényel

• Befejezettként kezelendő irat:

-        Az az ügy, amelyikben nem érdemi, hanem ügyviteli döntés születik

Jogtörténelem fogalmak és évszámok

 Fogalmak:

Föderáció: államszövetség bizonyos önállósággal

Code penal: Napóleon büntetőtörvénykönyve

Barbár népjog: a Nyugat- római birodalom népelemeinek joga. Ez a germán törzsi jog összeolvadása

Jogi recepció: jogátvétel

Kazuisztikus szabályok: eseti törvény, felépítése általában „ha, akkor"-szerkezetű

Code civil: a polgári kódex Franciaországban

Amphükciónia: szentélyvédelem, a szentélyek (delphoi jósda) poliszközi jogi státuszt élveztek. Megvédésükre szolgált az amphükciónia. A szentély ellen támadót a többi polisz szent háborúval verte el, lakóit eladták rabszolgának.

Expessis verbis: félreérthetetlenül, határozottan

Ius religio, eius religio: akié a föld, azé a vallás

Kompilláció: válogatás, ollózás (többféle anyagból készült mű)

Évszámok:

Óbabiloni Birodalom: Kr.e. 1894-1595

Írott jog első emlékei Egyiptomban: Kr.e. 500

Kleiszthenész alkotmánya: Kr.e. 508

Lükurgosz alkotmánya Spártában: Kr. e. 700

Római Birodalom Ny-i felében vallás lesz a kereszténység: Kr.e. 376

Lex Julia: Kr. e. 90

Constitutio Criminalis Carolina: 1532

Decretum Graciáni (Katolikus egyház joga): 1140

Emberi és polgári jogok nyilatkozata: 1789. aug. 26.

Cezaro Beccaria (bűncslekményről, büntetésről szóló könyv): 1764

Mo-n bevezetik a polgári házasságot: 1894

Birák kora (zsidó történelem): Kr. e. 1240-1000

Magna Charta Libertaum: 1215

Milánói Ediktum: 313

USA Függetlenségi Nyilatkozata: 1776. júl. 4.

Augsburgi vallásbéke: 1555

/Balogh Nóra/

Népesség

NÉPESSÉG

Fogalmak

Demográfia: népességszám, népesedési folyamat (külön tudomány)

Termékenység: szülőképes korban lévő női népességre jutó születések száma

Halandósági tábla: születéskor várható átlagos élettartam

Morbiditás: betegségek előfordulásának gyakorisága

Egészséges: (szociológia) az az ember, akinek életműködései az adott környezetben kiegyensúlyozott, lelki élete harmonikus, a társadalom vele szemben támasztott elvárásainak képes megfelelni.

Elméletek

·         Demográfiai átmenet: a halandóság hosszú távú javulása és az azt követő termékenységcsökkenés

1.      halálozási és a születési arányszám igen magas

2.      halandóság javulni kezd, termékenység magas à népesség gyorsan nő

3.      halálozás csökken, születési arányszám is csökken à népesség növekedése gyors

4.      halálozási arányszám csökkenése lelassul, majd leáll, születési arányszám csökken à népesség növekedése lassul

5.      halálozási arányszám, születési arányszám alacsony à népesség növekedése megáll

·         Termékenységelmélet

Közgazdaságtani elmélet: gyermek – tartós fogyasztási eszköz

Szociológiai elmélet: érték, viselkedési norma, melyet a környezet elfogad

·         Halandóság: van-e természetes határa?

·         Népességszám: 1994.-ben 5.6 milliárd ember élt a Földön

·         Magyarország: első népszámlálás: 1784-87 (8.2 millió fő-Mo.: 2.7 millió fő)

1870 óta van 10 évenkénti népszámlálás

Születéskor várható élettartam: 1870. Ffi: 22 év, Nő: 23 év

                                                   1960. Ffi: 66 év, Nő: 70 év

                                                   1994. Ffi: 65 év, Nő: 74 év

Társadalmi tényezők a betegségek kialakulásában:

·         Nem megfelelő táplálkozás

·         Munkahelyi egészségi ártalmak

·         Lakókörnyezeti ártalmak

·         Hajszolt munkavégzés

·         Kevés szabadidő

·         Nincs üdülés, nyaralás

·         Rossz lelkiállapot

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2002.): 265.-299. old.

 Jeney Judit

Deviáns

DEVIÁNS VISELKEDÉS

Fogalmak

Deviáns viselkedés: normaszegés. Az a viselkedés, amely eltér az adott társadalomban elfogadott normáktól. (Káosz alakul ki, ha nem tartunk be bizonyos szabályokat. – néha megszegjük ugyan pl. virágot tépünk le egy parkból)

Szociológiai érteleben: az a normaszegő viselkedés, amely az egyén és a társadalom számára káros vagy súlyosan káros.

Történelmi háttér

·      Középkor: vallás ellen v. uralkodók ellen irányuló bűntett – akasztás, nyilvános megégetés. Emberölés esetén sokszor csak pénzbüntetés volt.

·      Börtön: = dologház (csavargók kerültek be)

·      Őrültek: tébolydába kerültek

Módszerek

·      öngyilkossági arányszám

·      bűnözés: négyféle statisztikai adat

·      viktimológiai felvétel: lakosságtól kérdezik meg, követtek-e el ellene bűncselekményt?

·      alkoholizmus: akinél kialakult már a függőség (epidemiológiai vizsgálat: olyan kérdések, amelyek az alkoholfogyasztási szokásokra kérdez rá)

epidemiológia: (görög) járványtan

     Jellinek-képlet: az adott évben májzsugorodásban okozta halálesetek száma

     Ledermann-módszer: az egy főre jutó összes alkoholfogyasztás

·      kábítószer-fogyasztás

·      mentális vagy lelki betegségek (mentális: (latin) értelmi, észbeli)

Elméletek

·      Milyen szerepet játszik a deviancia a társadalomban?

·      Durkheim: a deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik, hanem az adott társadalom ítéletéből, melyek társadalmanként és koronként eltérő lehet.

·      Az a társadalom, ahol senki sem tér el az adott elfogadott normáktól, minden fejlődés változás leállna.

·      Lombroso: a bűnözés biológiai eredetű

·      Bűnözés az XYY kromoszómakombináció esetébe gyakori

·      Pszichopata: „érzelem nélküliek”, akik élvezik az öncélú erőszakoskodást

·      Elmebetegség öröklődik

·      Alkoholizmus öröklődik

·      Akut feszültséghelyzet ® öngyilkosság

·      Szülő-gyermek kapcsolat

·      Kultúra tiltja/megengedi az alkoholfogyasztást

·      Vérbosszú, párbaj

·      Szamuráj-erkölcs

·      Anómia-elmélet

·      Elidegenedés

·      Minősítési (címkézési) elmélet

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 511.-545. old.

Jeney Judit

Család

CSALÁD

Fogalmak

Család: (szociológia) olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjai v. házassági kapcsolat v. vérségi kapcsolat fűz össze

Család: (statisztika) csak a szülők és a velük élő nem házas gyermekek

Családmag: (nukleáris család)  - házaspár

     - házaspár + gyerek(ek)

     - egy szülő + gyerek(ek)

Klán: kiterjed rokonsági csoportok. Minden tagja egy néhány nemzedékkel korábban élt közös őstől származtatja magát női vagy férfiágon. (pl. Skóciaban)

Háztartás: együtt lakó és a költségeket megosztó, együtt fogyasztó emberek közössége, akik általában, de nem szükségképpen rokonok

Háztartástípusok

1.      nukleáris család háztartás

2.      kiterjesztett család háztartás (nukleáris család + rokon /özvegy szülő, unokatestvér/)

3.      több családmagból álló háztartás (szülő + házas gyerek)

4.      senki sem ugyanaz a családmag háztartás (két egyedülálló, nem házas unokatestvér él együtt)

5.      egyszemélyes háztartás

Házasság: az a cselekmény, amellyel felnőttek háztartási-családi kapcsolatot létesítenek egymás között

-          monogámia: egy férfi + egy nő

-          poliginia: egy férfi + több nő

-          poliandria: egy nő + több férfi

-          csoportházasság: több férfi + több nő

Válás: házasság felbontása

Családi állapot:        - nőtlen / hajadon

- házas

- elvált

- özvegy

Házastársak társadalmi helyzete:  - homogám (azonos)

                                                           - heterogám (különböző)

Gyűjtögető-vadász társadalmak: nukleáris család

Agrártársadalmak: többcsaládos együttélés

Modern ipari társadalmak: nukleális család

Régen: birtokok átvétele ® érzelemmentes házasság

Ma: Nincs vagyon ® helyette érzelem ® válás könnyebb, ha nincs vagyon

Reneszánsz korszak: sok gyerek, sok halál ® kisgyermek érzelmileg nem sokat jelentett

Család funkciója

1.      termelés

2.      fogyasztás

3.      reprodukció

4.      felnőttek pszichés védelme

5.      gyermekek szocializációja

Elméletek

·         A család és annak jövője:

1.        Kritikus tábor: nők elnyomása, gyerekek személyiségfejlődésének eltorzításnak intézménye. Anyaság = rabszolgaság

2.        Neotradicionalista tábor: ellenzi a családok felbomlását és a homoszexualitás tolerálását.

3.        Szakmai tábor: családok problémái nagyok, családok segítését szükségesnek tartják.

·         1. Házasságkötés időszaka kitolódott

2. Megnőtt a házasságon kívül együtt élők aránya

3. Megnőtt a házasságon kívül születettek száma

4. Emelkedett a válási arányszám (érzelmi válság a felnőttnél, gyermeknél)

5. Megnőtt az „egy szülő és gyerek(ek)” típusú háztartások aránya

6. Megnőtt az egyszemélyes háztartásban élők aránya

7. Csökken az átlagos gyermekszám

·           Klánok szerepe csökken.

·           Házastársat szabadon lehet választani.

·           Nők jogai egyre jobban megnőnek. (iskolázottság, munkavállalás)

·           Gyerekek jogainak kiszélesedése nő. (kötelező iskola, oltások, védelem)

·           Nők rendszerint „kettő” munkahelyen is teljesítenek (dolgoznak és a háztartást is vezetik)

·           „Patchwork” család elterjedése

·           Megrontás: családon belül fordul elő. (felnőtt gyermekkel létesít szexuális kapcsolatot) USA: 1976-1982 között 600%-kal nőtt a megrontások száma! Nehéz a felfedezése. (elkövető: nem kap szeretet, hatalmát gyakorolja, szexuális vágy)

·           Vérfertőzés: fiú és lánytestvér között szexuális kapcsolat létesül.

·           Kommuna: pl. izraeli kibuc (családok és egyének közössége, ahol a gyermekeket közösen nevelik)

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 351.-375. old.

Giddens, Anthony: Szociológia (Osiris 1997.): 377.-405. old.

Jeney Judit

Kultúra

KULTÚRA, ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK, SZOCIALIZÁCIÓ

Minden társadalomnak van saját kultúrája, amely meghatározza, hogy a társadalom tagjai a társadalmi érintkezésben hogyan kell, hogy viselkedjenek.

1. Fogalmak

Kultúra: irodalom, zene, művészet, épületek stb. ezek ismerete, élvezete. A társadalom viselkedési szabályai, normái, vallás, hétköznapi és tudományos ismeretek, nyelv.

Tárgy - Tudás – Érték – Norma

Szociológiai értelemben: minden emberi közösségnek van kultúrája. (ismeret, használati tárgyak, viselkedési szabályok)

A kultúra a külső környezethez való alkalmazkodás eszköze.

Ahogy a szükségletek változnak, úgy változik a kultúra is.

Kulturális késés: a kultúra elmarad a külső feltételek változása mögött.

Kulturális pluralizmus (szubkultúra): több kultúrának egy társadalmon belüli együttélése. ® multikulturális társadalom

Etnocentrizmus: más kultúrákat sajátunkkal összevetve ítélünk meg

norma: (latin) minta, erkölcsi, viselkedési szabály

pluralizmus: (latin) a társadalmat több, egymástól lényegében független csoportként tekintő elmélet, amely szerint a társadalomnak nincs egységese meghatározó alapja

Norma: jogi, erkölcsi, szokás, illem, divat, stb.

1.      Egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek a normák.

2.      A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak.

3.      A különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el.

4.      Az a tény, hogy valamilyen normát egy társadalomban elfogadnak, nem jelenti azt, hogy ez a norma feltétlenül előnyös az adott társadalom számára.

5.      A társadalmi fejlődés egyik fontos összetevője az, hogy a normák változnak.

„Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanezt cselekedjétek velük” (Máté 7,12).

Értékek: olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak.

Szocializáció: emberi személyiség kialakul. A gyermek megtanulja a környező társadalom kultúráját, normáit, értékeit. (Maugli története) „Amit nem tanul meg Jancsi, János sem tudja”

Szerep: viselkedési minták, jogok, kötelesség.

Státusz: társadalomban elfoglalt pozíció.

Internalizálás: az a folyamat, hogy az egyén olyan mértékben sajátítja el, teszi magáévá az értékeket és normákat, hogy akkor is azoknak megfelelően viselkedik, ha nem számít külső negatív szankciókra a norma megszegése esetén.

Jólét: anyagi javakkal való ellátottság.

Jollét: pénzben nem mérhető (szellemi) javak.

Boldogság

Értékszociológia, művelődésszociológia, irodalomszociológia, zeneszociológia, stb.

Attitűd: az egyénnek az a lelki és szellemi készsége, hogy bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagál.

2. Elméletek

·         Modern ember jellemzője: teljesítményorientáltság

·         1960. óta: értékeke változása

·         Mi segíti elő a gyermek sikeres szocializálását?: szigorú vagy engedékeny gyermeknevelés

·         Kívánatos-e a teljes beilleszkedés a társadalomba?: belülről-kívülről irányított ember (Riesman: A magányos tömeg, 1968.)

·         Maslow: szükségletelmélet

 

önmegvalósítás

(elérni a bennünk rejlő lehetőséget)

 

önértékelés

(presztízs, hírnév, becsvágy),

 

valahova való tartozás

(szociális interakciók)

 

biztonság (fizikai védelem)

 

fiziológiai szükséglet (élelem, ital, levegő)

 

·         Allard: élet minőségének dimenziói: 1. birtoklás

      2. szeretet

      3. önmegvalósítás

·         Objektív-szubjektív megelégedettség

·         Hippi ® Yuppie ® Szellem

·         Adorno: tekintélyelvű személyiség – nyitott személyiség (munkahelyen történő felnőttkori szocializáció erős hatása)

·         Szocializációt befolyásolja: -    család (válás, anya dolgozása)

-          televízió

-          gyermeknevelés

-          társadalmi osztály

-          totális intézmény

·         M.o.: tradicionális értékrend (család, nyugalom, béke) - életkörülmény

·         USA: szabadság, egyenlőség, bölcsesség – önmegvalósítás

·         Hankiss Elemér: értékrend típus: 1. hagyományos keresztény

2. puritán felhalmozó

3. fogyasztói hedonista

4. XIX. sz.-i, korai XX. sz.-i munkásmozgalmi

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.):  487.-510. old.

Jeney Judit

A SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAINAK RENDSZERE

A SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAINAK RENDSZERE:

társadalmi szabályzók, egységek, folyamatok

1. A társadalom elengedhetetlenül szükséges az embernek a jelenlegi feltételek közötti  élethez, fennmaradáshoz, fejlődéshez.

    Az egyének között viszonyok alakulnak ki à különböző társadalmi pozíciót foglalnak el.

    / tartósan megmaradhat, gyerekeikre is átörökíthetik /

2. Társadalmi szerkezet

     A társadalmon belül élő egyéneknek és családoknak nagy tömbökben való elrendeződése, mely tömbök különböznek egymástól a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, a javakhoz való hozzájutás módja és mértéke alapján.

3. Társadalmi rétegződés

     A tevékenységek társadalmankénti rangsorolt és egyszersmind értékelő megkülönböztetése

     - foglalkozás                                 alapján megállapított

     - beosztás                                     társadalmi kategóriák

     - iskolai végzettség                       helyzetének eltérése,

     - lakóhely                                     hierarchikus sorrendje

Az osztályok az anyagi eszközök birtoklása és a felettük való rendelkezés terén kialakult

      egyenlőtlenségek alapján jönnek létre. Az egyén, legalábbis részben, maga éri el osztályhelyzetét, az nem egyszerűen születése révén „adott”.

4. Társadalmi struktúra

           

    Az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyok.

5. Társadalmi intézmény

A társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységek alapvető módja, mintája. Az intézményekhez normák és értékek tartoznak, amelyek az intézményesült viselkedést előírják, megszegését büntetik.

6. Kultúra

    Az anyagi java, normák és értékek együttese.

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 33. old.