Polgári eljárásjogi alapok

• Eljárásjog: meghatározza a jogok érvényre juttatásának módját
• Anyagi jog: meghatározza az egyes jogokat
• Az eljárás jogi jogviszonynak előfeltétele egy anyagi jogi jogviszony
• A polgári eljárásjogi jogviszony közjogi jogviszony
• Konfliktuskezelés szabályai:

-        Konfliktus: érdekellentétek egymásnak feszülése

-        A felek egymás között egyeztetnek

-        A már nem tisztán informális konfliktuskezelés: a konfliktuskezelésbe a felek már harmadik személyt is bevonnak

-        Formális konfliktuskezelés: a harmadik személy, kötelező erejű döntést hozhat a felek számára, ahol a felek saját maguk vetik alá magukat az eljárásnak (választott bíróságok)

-        Tisztán formális konfliktuskezelés: polgári peres eljárás, ahol a felek részvétele ki is kényszeríthető

• Funkcionális jogalkalmazás:

-        Echof: két fél konfliktushelyzetét egy harmadik fél dönti el

-        A harmadik személy háromféle magatartást követhet

-        Közvetítő (mediátor):

v     Nem külsődleges: belehelyezkedik a vitába, úgy keresi a megoldást

v     Nem formális: a feleknek legmegfelelőbb döntést keresi

v     Nem személytelen: a személyes képességeit veti latba

v     Nem normatív: nincs eljárási szabályokhoz kötve

v     Nem imperatív: a döntése nem hatalmi döntés

-        Bíró:

v     Külsődleges: nem helyezkedik bele a vitába

v     Formális: a feleknek nem a legmegfelelőbb döntést hozza, hanem jogilag helyes döntést hozza

v     Személytelen: nem a személyes képességeit fogja latba vetni

v     Normatív: kötik az eljárási szabályok

v     Imperatív: a döntése hatalmi döntés, nem azért lesz kötelező a felekre, mert az a jó döntés, hanem mert a közjogi szabályok azt mondják, hogy a bíró döntése a felekre kötelező erővel bír

-        Adminisztrátor:

v     Nem normatív alapú hatalmi döntést hoz: rákényszerítheti a döntését a felekre, úgy, hogy őt eljárási szabályok nem kötik

• Jogalkalmazás:

-        Történeti tényállás (mi volt?) felvétele

-        A bíróságnak csak közvetett információi vannak a történeti tényállásról

-        Bizonyítási eljárás lefolytatása, megállapítják a történeti tényállást

-        Múltbeli esemény rekonstruálása (tanúk, okiratok megtekintése, szakértő,…)

-        Jogilag releváns elemekre kell szorítkoznia a tanúnak

-        Kapcsolatot kell teremteni a jogilag releváns tények és a jogszabályok között

-        A jogszabályok írott szövegként állnak rendelkezésre, és a bíróságnak ezt az írott szöveget értelmeznie kell

-        Pusztán a nyelvtani értelmezés nem értelmezhető

-        A jogalkalmazás összefüggés teremt tények, és jogi normák között

• Anyagi jog megállapítása:

-        Induktív:

v     A normát a korábbi esetekből hozott döntésekből származtatják

-        Deduktív:

v     Általános norma

v     Egyes jogeseteket ebből az általános normából származtatják