Közjegyző

Közjegyzőség kialakulása

• 1874 – megszüntették a hiteles helyeket, helyettük közjegyzőség alakult
• A közjegyzőket az igazságügy miniszter nevezi ki
• Pályázni kell az állásra
• Jogi egyetemi végzettség
• Ügyvédi, vagy bírói szakvizsga
• Illetőségi terület: egy törvényszék területére terjedt ki (ma hely bíróság területéhez igazodik, kivéve a budapesti közjegyzők, mert ők a város egész területén eljárhatnak)
• Feladataik:

-        Végrendeletek felvétele

-        Magán végrendeletek hitelesítése

-        Hitelesítések:

v     Okiratmásolás

v     Aláírás hitelesítés (ma: aláírási címpéldány(

v     Üzleti könyvek hitelesítése

v     Fordítások hitelesítése

v     Váltó óvatása

v     Letétőrzés

v     Hagyatéki leltár felvétele (ma az önkormányzat ezt megcsinálja, a közjegyzőnek kell viszont levezetni az eljárást)

• 1874 – közjegyzői kamara

-        Fegyelmi bíróság

-        Elbírálta a közjegyzők közti vitákat

-        Elbírálta a közjegyzők és helyetteseik közti vitákat

• Öröklési jog:

-        1848 után nemes és nem nemes egyformán örökölt

-        Megszűnt az ősi vagyont

-        A szabadságharc bukása után 1876-ban visszaállították az ági vagyont

-        Köteles rész intézményét vezették be

• Ma a közjegyzőket két jogszabály szabályozza:

-        91. évi 41. tv. – a közjegyzőségről szóló törvény

-        37/2003 – EM rendelet

• A közjegyzőségről szóló törvény:

-        Közhitelességgel ruházza fel

-        Jogügyletekről és jogi jelentős tényekről közokiratot készít

-        Letétet kezel

• Letét: pénz, értékpapír, értéktárgy
• Csak jogügylethez kapcsolódó, vagy a jogosultsághoz való kiadás végett vehet át letétet
• Nem peres eljárásokat folytat le (hagyaték, fizetési meghagyásos eljárás)

Illetékességi szabályok

Illetékességi szabályok

• Az illetékesség fogalma: megmutatja, hogy az azonos hatáskörrel rendelkező bíróságok közül mely az az egy, amelyik az adott ügyben jogosult és köteles eljárni
• Az eljárásra az a bíróság az illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették
• Ha a bűncselekmény több bíróság illetékességi területén követték el, vagy a bűncselekmény helye nem állapítható meg, az azonos hatáskörű bíróságok közül az jár el, amely az ügyben korábban intézkedett (megelőzés elve)
• Az a bíróság is illetékes az eljárásra, amelynek a területén a terhelt lakik, ha az ügyész vagy a magánvádló ott emel vádat
• Az országhatáron belül elkövetett bűncselekmény elbírálására, az a bíróság illetékes, melynek a területén a terhelt lakik, vagy tartózkodik, ennek hiányában pedig az a bíróság, amelynek a területén fogva van tartva (ha a bűncselekményt HUN-on kívül követte el, és az eljárást a távollétében folytatják, az a bíróság illetékes, amelynek a területén a terhelt utoljára lakott, vagy tartózkodott

Hatásköri szabályok

Hatásköri szabályok

• A hatáskör megmutatja, hogy kinek van jogosultsága és kötelessége, az ügyben eljárni
• A büntetőeljárás megmondja, hogy mely ügyeknek kell a megyei bíróságon kezdeni
• A megyei bíróság hatáskörébe tartozik:

-        Azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény 15 évi vagy életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását is lehetővé teszi

-        Állam elleni bűncselekmények

-        Emberiség elleni bűncselekmények

-        Erős felindulásban elkövetett emberölés (előkészület is)

-        Emberrablás, -kereskedelem

-        Választás rendje elleni bűncselekmények

-        Állam-, szolgálati titok megsértése

-        Hivatali bűncselekmények

-        Fogolyzendülés

-        Terrorcselekmény

-        Bűnszervezetben való részvétel

-        Pénzmosás

-        Katonai bűncselekmények

• I. fokon a helyi bíróság hatáskörébe tartoznak azok a bűncselekményeknek az elbírálása, amelyeket a törvény nem utal a megyei bíróságok hatáskörébe

Büntetőügyek csoportosítása

Büntetőügyek csoportosítása

• I. fokon: 1 bíró (egyes bíró) vagy 1 bíró és 2 ülnök (tanács)
              Ülnök: laikus (általában nyugalmazott pedagógus), nincs jogi képesítése
  II. fokon: megyei bíróság, 3 bíró
  III. fokon: 3 bíró
• LB: 3 vagy 5 bíró

• fokon: megyei bíróság: 1 bíró és 2 ülnök, vagy 2 bíró és 3 ülnök
  II. fokon: 3 bíró
  III. 3 vagy 5 bíró

• Büntetőügy – polgári per
• Lajstrom szám: egyén anyagának a száma
• Az ügyeket tárgy alapján is megkülönböztetik:

A közigazgatás alapjai

A közigazgatás alapjai

• A közigazgatási jog, a jog egyik jogága
• A közigazgatás a társadalom egészét próbálja igazgatni
• A közigazgatás foglalkozik a szolgáltatással, és a hatósági jogalkalmazással
• Hatósági jog: a közigazgatási szervek alkalmazzák a jogot
• Közigazgatási problémák:

-        Közérdeket érvényesíteni

-        Visszatérően előforduló bűncselekmények

-        Egyszerű kérdések (házasságkötés)

• Hatósági jogszabály érvényesítése:

-        Előzetes: a közigazgatás mond valamit, az állapot utána lesz

-        Utólagos:az önkéntes jogkövetés előbb lesz, utána jön a hatósági ellenőrzés

Bírósági alkalmazottak

Bírósági alkalmazottak

• Jogi alkalmazottak:

-        Bírósági fogalmazó:

§         Jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik

§         Pályázatot nyújt be a bírósági fogalmazói állásra

§         A bíróság elnöke határozott időre szerződik vele

§         3 év után jogi szakvizsgára jelentkezhet (elmélet + gyakorlat)

v     Írásbeli

v     Büntető eljárás területe

v     Vegyes (alkotmányos, közigazgatási, munka, eu-jog)

§         Ha sikeres, kérelmet nyújthat be, hogy bírósági titkárrá nevezzék ki

§         1 év után kap önálló feladatot, és figyel

§         Pályaalkalmassági vizsga

§         Indítványt tesznek az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz, hogy indítványozza a köztársasági elnöknél, hogy nevezze ki bírának

§         Köztársasági elnök nevezi ki és menti fel

§         Esküt kell tenni, az Alkotmányra és a törvényre

§         Kinevezik 3 évre, majd miután megnéznek kb. 100 aktát és ezek megfeleltek, akkor a köztársasági elnökhöz indítvánnyal fordulnak, hogy határozatlan ideig nevezze ki

-        Bírósági titkár

-        Bíró

• Nem jogi alkalmazottak:

-        Nem jogász végzettségűek

-        Írnok

-        Tisztviselő (ügyeleti feladatok)

-        Ügykezelők

-        Fizikai alkalmazottak

• Bírák jogállásáról szóló törvény: bíró
• Igazságügyi alkalmazottakról szóló törvény: bírósági fogalmazó, bírósági titkár, írnok, tisztviselő, fizikai alkalmazott