A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ügyvitel. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ügyvitel. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 7., hétfő

Közigazgatási ügyvitel (össz.)

Közigazgatási ügyvitel
(dr. Pomázi Miklós)

Jog és erkölcs kapcsolata (jogi alaptan jegyzet)
Jogágak: Közigazgatási jog         (végrehajtó hatalomhoz kapcsolódik) ç [Montesquieu hatalommegosztási elmélete alapján]
Közigazgatás 2 profilja:
-         Szolgáltatás
-         Hatósági hatalommegosztás
Az ember társas lény és nagyobb potenciát is tud elérni csoportban, de szeret hasznosan is részesülni és kerüli a nem előnyös dolgokat. Ennek a megszervezése az állam feladata és a közigazgatási szolgáltatásokba lett ez telepítve. (pl.: iskolafenntartás, közvilágítás, egészségügy, stb.)
A közigazgatás a közérdekek kielégítése céljából jött létre, mely lehet szolgáltató és jogalkalmazó funkciójú.
Például Magyarországon azért olcsóbb a színház, mert az állam jobban támogatja ezt a szolgáltatást, ellentétben külfölddel, ahol ez drágább.
Jogszabályok követése:
-         Önkéntes jogkövetés
-         Jogalkalmazás              è        (más állami szerv dönt tőlünk függetlenül.
                                               Pl.: lakásépítés)
Közigazgatási jogalkalmazás:
-         Közérdekek érvényesítése
-         Visszatérően előforduló ügy     (nem egyszeri)
-         Egyszerű ügyek                        (nem bonyolult)
Pl.:          Házasság:, mely egyszerű, visszatérően előforduló és közérdek érvényesül a felek között tehát ez a közigazgatás feladata.
              Válás: mely bonyolult, ritkább és nem közérdek, a bíróság feladata.
A közigazgatás a hatósági jogalkalmazást kétféleképpen tudja érvényesíteni:
-         Előzetesen: a hatóság döntést hoz, és utána lesz eredmény (egyedi, nem társadalmi problémák), vagy
-         Utólagosan: az önkéntes jogkövetést a hatóság ellenőrzi.
Hatósági cselekmények típusai:
        Engedélyezés
·       Építkezés
·       Cégnyitás
        Nyilvántartások vezetése
·       Lakás
·       Népesség
        Hatósági intézkedések
        Hatósági ellenőrzések
·       Utólagos jogalkalmazás
¨      Teljesítés ellenőrzése
¨      Kötelezettség tudatosítása
        Igazolás, igazolvány, bizonyítvány kiadása
·       Az állam hitelesít tényeket
¨      Lakcím
¨      Vezetéstudás
¨      Iskolai végzettség
        Kötelezettség megállapítása
        Jog megállapítása
        Stb.
Anyagi jog ß eljárásjog

A közigazgatási eljárás alapelvei
A hatósággal szemben követelményeket tartalmazó elvek
Ügyféli jogokat és kötelezettségeket meghatározó elvek
-         Törvényesség
-         Hatáskörrel való visszaélés tilalma
-         Szakszerűség, gyorsaság
-         Jóhiszeműség
-         Diszkrimináció tilalma (azonos helyzetben levőket azonosan kell kezelni.)
-         Tisztességes ügyintézés
-         Anyanyelv használata
-         Kártérítéshez való jog
-         Jogorvoslati jog
-         Iratbetekintés
-         Jóhiszemű eljárás

Az eljárás egy folyamat:



                                                                       
jogorvoslat
törvényességi szakasz                                                                                     végrehajtási szakasz
A végrehajtási szakasz ugyan azt csinálja, mint az alapeljárás.





                      Végreh
                    Jogorvoslat          Gyakorisági szemléltetés

                    Alapeljárás


Néhány alapelv:
        A hivatalból való eljárás elve:
·                 Elindítás
·                 Bizonyítás
·                 Jogorvoslat
        Tájékoztatási alapelv:
·                 Szabályok tudomása (pl.: építkezhetek-e, rágyújthatok-e, stb.)
·                 Aki nem tud valamit, az megkérdezheti a hatóságot is.
        Anyanyelv használata:
·                 Vagy valamilyen kisebbség nyelve…

Közigazgatási hatósági ügyek:
Tárgyi hatály
              Ügyfelet érintő jogot, kötelezettséget állapít meg.
              Adatot, tényt jogosultságot igazol.
              Hatósági nyilvántartást vezet
              Hatósági ellenőrzést végez.
              Tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt végez, vagy töröl.


Személyi hatály
·                 Alanyok:
¨      Hatóság és ügyfél
§         Szükségképpeni alanyok
§         Nélkülük nincs eljárás
¨      Egyéb közreműködők
§         Tanú
§         Szakértő
§         Tolmács
§         Ügyfél képviselője
Az ügyfél: [természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli társaságok]
              Akinek jogát, vagy jogos érdekét az adott ügy érinti
              Akit hatósági ellenőrzés alá vontak
              Akikre nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz
Egyéb eljárásokban az ügyfél:
              Hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az akinek az ingatlanra vonatkozó jogait az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
              Egyes társadalmi, érdekképviseleti szervek.
              Az a hatóság, akinek a feladatkörét az ügy érinti.
              Törvény rendelkezése alapján csak abban az esetben, ha az I. fokú eljárásban részt vesz.
Hatásterület: az, amire a tervezett létesítmény hatást gyakorol.

Munkamegosztási szabályok:
Joghatóság
              Mely ország hatósága jár el.
Hatáskör
              Milyen típusú hatóság jár el.


Illetékesség
              Azonos hatáskörű hatóságok közül melyik.
                        Általános illetékesség
                        Több ügyfél esetén a kötelezett ügyfél az irányadó.

Nagy Dániel

2011. március 5., szombat

Bírósági ügyvitel kiadványai

Bírósági ügyvitel kiadványai

  1. Idézés:
    • Fogalma: megjelenésre kötelezés
    • A megidézett köteles eleget tenni
    • Tartalmi elemei
-        Kibocsájtó bíróság
-        Ügyszám
-        Milyen ügyben idézzük meg
-        Milyen minőségben idézzük meg (terhelt, szakértő, tanú, védő, …)
-        Mikorra idézzük meg (óra, perc)
-        Hová idézzük meg (emelet, ajtó)
-        Helyszíni tárgyalás helyszíne
-        Mulasztás következményei
-        Képviselővel is képviseltetheti magát
  1. Jegyzőkönyv:
    • Kézírásos formában nem készíthető el
    • A jegyzőkönyvet a tárgyaláson készítik írásos formában, vagy hangfelvétel útján készük (utóbbi esetben tájékoztatni kell a feleket arról, hogy a jegyzőkönyvet a tárgyalást követően 8 nap elteltével tekinthetik meg, vagy vehetik át)
    • Jegyzőkönyvet kell felvenni:
-        Tárgyalásról
-        Felek szóbeli meghallgatásáról
-        Tárgyaláson kívül foganatosított egyéb meghallgatásról
    • Jegyzőkönyv részei:
-        Bevezető rész tartalmazza:
§         Bíróság neve
§         Ügyszám
§         Felek neve
§         Perbeli állásuk (felperes, alperes, …)
§         Képviselők nevei
§         Per tárgya
§         Tárgyalás helye (emelet, ajtó)
§         Tárgyalás ideje (óra, perc, tárgyalás kitűzött időpontja, tényleges időpontja)
§         Tárgyalás nyilvános vagy zárt
§         Bíró, vagy bírói tanács tagjainak a neve
§         Jegyzőkönyvvezető neve (vagy hangfelvétel)
§         Jelenlévők nevem perbeli állása (képviselő is)
-        Tartalmi rész tartalmazza:
§         Az eljárás menetét
§         Az ott történteket úgy, hogy jegyzőkönyv alapján meg lehessen állapítani, hogy az eljárás, a törvény alaki követelményeinek megfelelt
§         Felek által előadott vagy a periratokból felolvasott lényeges kérelmeket, nyilatkozat, tényállásokat
§         Bizonyítási indítványokat
§         Korábbiaktól eltérő nyilatkozatok
§         Nyilatkozatoknak, eljárási cselekményeknek, bírói felhívás ellenére történő elmulasztását, megtagadását
§         Iratok be-, vagy felmutatását
§         Tanúvallomásokat, szakértői véleményeket
§         Keresettől elállást
§         Elismeréseket
§         Egyességet
§         Pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket
§         Végzések, ítéletek kihirdetésének megtörténtét
-        Záró rész tartalmazza:
§         Tárgyalás befejezésének időpontja (óra, perc)
§         Jegyzőkönyvvezető, bíró, bírói tanács tagjainak nevét, plusz aláírásukat
§         Ha a jegyzőkönyv hangfelvételről készül, fel kell tüntetni az írásba foglalás napját és az írásba foglaló személy nevét
§         Ha a jegyzőkönyv hangfelvételről készül, ezt legkésőbb 8 napon belül írásba kell foglalni és tájékoztatni kell feleket, hogy az így elkészült jegyzőkönyvet mikor, hol vehetik át, tekinthetik meg
  1. Határozatok:
    • Ítélet, végzés:
-        Az ügy érdemében a bíróság ítélettel dönt, melyet a bíróság a MK nevében hoz meg
-        Ha a tárgyaláson hoznak ítéletet, vagy végzést, azt a tárgyaláson ki kell hirdetni, a határozat rendelkező részét a kihirdetés előtt írásba kell foglalni és az eljáró bíróval, vagy bírói tanács tagjaival alá kell iratni
-        Az ítélet kihirdetése: a rendelkező rész felolvasásából és az indoklás rövid ismertetéséből áll
-        A határozatot a meghozatalától számított 15 napon belül írásba kell foglalni és azt az írásba foglalástól számított 15 napon belül a feleknek kézbesíteni kell
-        Részei:
§         Bevezető rész:
o       Bíróság neve
o       Ügyszám
o       MK nevében
o       Felek neve, címe
o       Képviselőik neve, címe
o       Felek és képviselőik perbeli állása
o       Ügy tárgya
§         Rendelkező rész:
o       Bíróság konkrét döntése fogalmazódik meg
o       Büntetőügyek:
v     A bíróság a vádlottat a BTK. szerinti bűncselekmény elkövetésében bűnösnek mondja ki, és ezért a vádlottat a BTK.-ban szereplő büntetéssel sújtja, vagy intézkedést alkalmaz vele szemben
v     A bíróság felmenti
o       Polgári peres eljárás:
v     A bíróság a felperes keresetét elutasítja
o       Jogorvoslati kioktatás:
v     Mikor, hová, mennyi időn belül fordulhatnak jogorvoslattal
v     Hány példány
v     Ki a címzett?
§         Indokolás:
o       Megállapított tényállás
o       Bizonyítékokat, melyeken az ítélet alapul
o       Mérlegelés elemei
o       Jogszabályi hivatkozások
o       Bíróság hatáskörébe és illetékességére vonatkozó jogszabályok
§         Záró rész:
o       Határozathozatal helye, ideje
o       Eljáró bíró, vagy bírói tanács tagjainak neve
o       Eredeti iratnál aláírják
o       Kiadmánynál a bíró neve mellett: s.k.
o       „A kiadmány hiteléül” záradékolás
    • Érdemi:
-        Ítélet
-        Megszüntető végzés
    • Nem érdemi (egyéb végzés):
-        Idéző végzés
-        Szakértő kirendelő végzés
-        Szakértő munkadíját megállapító végzés
-        Eljárás szüneteltetését, felfüggesztését, félbeszakadását megállapító végzés
-        Tárgyalást elhalasztó végzés

2011. március 1., kedd

Bírósági ügyvitel

Bírósági ügyvitel

  • Az ügyvitel magában foglalja az ügyiratkezelést:
-        Az ügyek meghatározott módon jogszabályban rögzített eljárási rendszerinti intézkedését
-        Kiadmányozást
  • Ügyiratkezelés:
-        Ügyiratok beadása, átvétele
-        Ügyiratok nyilvántartásba vétele
-        Ügyiratok sokszorosítása
-        Ügyiratok továbbítása
-        Ügyiratok irattárazása (archiválás)
-        Ügyiratok selejtezése
  • Az ügyre vonatkozó adatokat, indítványokat, intézkedéseket, megkereséseket írásban is rögzíteni kell, és minden ilyen formátumban elkészített beadványt, ügyiratnak hívunk
  • Ügyirat: az ügy lényegét tartalmazó, ahhoz kapcsolódó, azt kiegészítő kérelem, beadvány, az ügyre vonatkozó hivatalos állásfoglalás, vélemény és szakvélemény, ügyiratként kell kezelni az üggyel összefüggő, tényekről, adatokról készült minden más iratot is

2011. január 26., szerda

Közjegyzőség


Közjegyzőség

  • A feudalizmus idején a közjegyzőség szerepét a hiteles helyek töltötték be (egyházi intézmények)
  • Hiteles hely által kiadott okirat neve: hiteles okirat
  • A szerzetes házak bélyegzőt kaptak à hiteles kiadmányokra pecsételtek vele (helyszíni szemle, határbejárás, tanú meghallgatás, eskütétel, idézés)
  • Szerződést is lehetett kötni: két fél közti bevallás, amiről okirat készült, és lepecsételték)
  • Eskü:
-        A középkorban ennek volt a leginkább bizonyító ereje (oltárnál tettek esküt)
-        Az egyes rangú személyeknek eltérő erejű esküjük volt (egy apát esküje 10 nemesével ért fel)
-        Eskütárs: csak azonos rangú személy, akik arról vallottak, hogy az eskütevő igazmondó ember
  • Családjogi szabályok:
-        A honfoglalás idején a feleség adás – vétel útján került a férjéhez (vőlegény, eladó lány)
-        Lovak ára az ellenérték
-        Állatprémmel fizettek (menyasszony)
-        Akik nem tudtak vásárolni, azok elrabolták a nőt
-        A kereszténység bevezetése után bár betiltották, mégis előfordultak rablások, de nem nagy szankciókat vontak maguk után (kártalanítás, vezeklés, kopaszra nyírték) à Kálmán Törvénykönyve
-        Egyházi személyek előtt történtek a házasságok
-        1564 – Tridenti Zsinat (kötelező a plébános jelenléte)
-        HUN-on II. Józsefig egyházi intézmény, majd polgári lett
  • Öröklés:
-        Ősi és szerzett javak közt különbség van
-        Rendelkezni csak a szerzett javak felett lehetett
-        Végrendelkezni egyházi személy előtt lehetett, érvényességét az egyház állapítja meg
-        1715 – törvényben megfogalmazva megállapítják, hogy lehet végrendeletet tenni a hiteles helyen, vagy tanuk előtt (5 tanú)
  • A törvény speciális és eltérő szabályokat is meghatároz
  • Kegyes hagyomány: közjó céljára juttat
  • Katonák a háborúban írásbeli végrendeletet tehettek
  • Városi polgároknál: városi tanács szabályai szerint
  • Jobbágyoknál: az ősi vagyon a földesúré, a szerzett vagyon fele szintén, a másik feléről rendelkezhetett
  • Törvényes öröklési rend:
-        Leszármazó örököl (csak fiú)
-        Csak a törvényes gyermek örökölhetett
  • Nők öröklési helyzete:
-        Lány negyed: ha meghalt az örökhagyó, akkor összes vagy9onának ¼-e az összes lányt illeti meg
-        Özvegyi jog: amíg az özvegy a férje nevét viseli, addig a házában maradhat
-        Hajadoni jog: apátlan, árva leányt, megfelelő lakás és hozomány illeti meg