Bizonyítás nélküli ténymegállapítás

• A bíróság valamilyen tényt bizonyítás nélkül igaznak fogad el
• Beismerés: az egyik fél tényállítását, a másik fél igaznak ismeri el (jogi képviselő is megteheti)
• Beismerést csak az tehet, akinek fenn áll a perbeli cselekvőképessége
• Írásban, vagy a tárgyaláson szóban tehető meg, amely később visszavonható
• Az egyik félnek, az ellen fél által bírósági felhívás ellenére kétségbe nem vont tényállítása
• Köztudomású tények:

-        Köztudomású történeti események

-        Köztudomású ismeretek

-        Köztapasztalati tények

• Azok a hírek, amelyekről a bíróságnak hivatalos ténymegállapítása van
• Korábbi perek adatai
• Hivatalos nyilvántartások adatai
• Bizonyítási kötelezettség: aki állít valamit, azt terheli a bizonyítási kötelezettség
• Bizonyítási teher: bizonyítatlanság (bizonyítás sikertelensége) melyik fél terhére esik
• Vélelem: megfordítja a bizonyítási terhet, egy adott tényt a bíróság, az ellenkező bizonyításáig igaznak fogad el
• Fikció: valótlan tényt igaznak kell elfogadni, nem is engedi meg a fikcióval szemben az ellenbizonyítást
• A tudomány kereteihez igazodik, ami ezzel ellentétes, azt a bíróság nem fogadhatja el (jóslás, …)
• Indoklási kötelezettsége van az ítéletnek: az egyes bizonyítékoknak milyen szerepe volt a tényállás megállapításában, és a döntéshozatalban (a bizonyítékokat egyenként, és összességében is értékelni kell)
• Ha bíróság valamely bizonyítást mellőz, akkor indokolnia kell azt is, hogy miért nem vette figyelembe az adott bizonyítékot
• Az egyes bizonyítékok, és bizonyítási eszközök

Bizonyítási eszköz	Bizonyíték
Tanú Szakértő Szemle Okirat	à Tanúvallomás à Szakvélemény à Tárgyi bizonyítási eszköz à Tartalma

• Pp.-ben nem felsorolt bizonyítási eszközök és bizonyítékok:

-        Fél nyilatkozata

-        Eskünek nincs helye polgári eljárásjogban (mert szakrális jellegű, lex imperfecta)

-        Szembesítés tanuk között, és tanú – fél között

• Tanú: olyan, a felektől különböző személy, aki az általa közvetlenül észlelt múltbeli tényekről a bíróság előtt vallomást tesz
• Felektől különböző: senki sem lehet tanú a saját perében, és senki, aki a fél jogállásában van
• Közvetlenül észlelt múltbeli tények: közvetlenül mit tapasztalt, a híresztelés nem számít
• Tényekről: a tanú véleményt soha nem mondhat, nem értékelheti a cselekményeket
• Tanúzási képesség: tanú csak az lehet, akinek van tanúzási képessége:

-        Természetes korlátok:

v     Nem hallgatható meg valaki, mert tőle megfelelő tanúvallomás nem várható el (gyermekkor)

v     Érzékszervek fogyatékossága, hiányossága (vak, siket, siketnéma

v     Szellemi fogyatékosság (elmebetegség, gyenge elméjűség, tudatzavar, pszichés zavar, szellemi leépülés)

-        Jogi korlátok:

v     Titoktartási kötelezettség, és e kötelezettsége alól nem kapott felmentést

• Tanúzási kötelezettség:

-        Megjelenési kötelezettség:

v     Azokra is kiterjed, akik a vallomástételt megtagadhatják, vagy meg kell tagadniuk

v     Meg sem kell jelennie annak, aki agg kora, vagy betegsége miatt nem tud megjelenni, másrészt, ha diplomáciai, vagy nemzetközi mentességet élveznek

-        Vallomástételi kötelezettség:

v     Valamely személy élő, vagy halott voltáról igazmondási kötelezettség vonatkozik mindenkire tekintettel

v     Származásra vonatkozó kérdés

v     Valaki valakivel házasságban áll-e

v     Családjogi jogügylet (házassági vagyonra vonatkozó) kérdésében hozzátartozói minőségben nem lehet megtagadni a válaszadást

v     Nem tagadhatja meg a tanúvallomást, aki mint ügyleti tanú volt jelen

v     Az orvos a személyállapottal kapcsolatos perekbe nem hivatkozhat orvosi titokra

v     Van, amikor meg kell tagadni à abszolút tanúzási akadályok:

Ø      Titoktartási kötelezettség

Ø      Perben a személy korábban szakértő, vagy közvetítő volt

v     Van, amikor megtagadható à relatív tanúzási akadályok:

Ø      Hozzátartozói minőség

Ø      A vallomástétel esetén önmagát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolnák

-        Igazmondási kötelezettség:

v     Ha a tanú valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, az hamis tanúzásnak minősül (szakértő, tolmács, … is)

• Tanúkihallgatás menete:

-        Ismeri-e a feleket, és milyen kapcsolatban van a felekkel?

-        Elmondják a tanúvallomás megtételéken feltételeit, ezt, és az erre adott választ jegyzőkönyveztetni kell

-        Az elfogulatlanságára kérdeznek rá, amit szintén jegyzőkönyvbe vesznek

-        Tájékoztatják, hogy igazmondási kötelezettsége van, az erre való felhívásnak, és az erre adott válasznak is ki kell derülnie a jegyzőkönyvből

-        A bíróság megkéri a tanút, hogy ő maga adja elő az általa tudottakat, ez után a bíróság kérdéseket intéz hozzá, amire a tanúnak válaszolnia kell

-        A következő lépés, hogy a tanút indítványozó fél (képviselője) kérdéseket tehet fel, majd az ellenérdekű fél is

-        A megjelenésével kapcsolatban merült-e fel költségigénye, ha igen, akkor az a perköltség részét fogja képezni

-        Megkérdezik, hogy kell-e neki igazolás a megjelenésről

• Szakértő: az, aki a bíróságnak a különleges hiányzó szakértelmét pótolja
• A szakértő nem nyilváníthat véleményt jogi szakkérdésben, még részben sem veheti át a bíróság funkcióját
• A szakértői vélemény a bíróságot nem köti, a bíróság a szakértői véleménnyel ellentétes döntést hozhat, le kell írni, hogy miért döntött így
• Magánszakértő: ehhez a poszthoz csupán szaktudás kell, az egyik fél felkérhet valakit a szakvéleménye megírására, ezt a bíróság a fél véleményeként veszi figyelembe
• Amennyiben a bíróság rendel ki szakértőt, akkor igazságügyi szakértőt rendel ki
• Igazságügyi szakértő: büntetlen előélet, szakirányú felsőfokú végzettség, legalább 5 éves szakmai tapasztalat (vagy ha az adott területen nincs felsőfokú képzés, akkor középfokú végzettség, és legalább 10 év szakmai tapasztalat), szakértői névjegyzékbe való felvétel
• Szakértői intézménynek minősülnek:

-        Orvostudományi egyetemek, igazságügyi orvostani intézményei

-        Üzemegészségügyi intézetek

-        Devizagazdálkodási ügyekben az MNB

• A szakvélemény írásban kerül előterjesztésre, de a tárgyaláson szóban is elő lehet adni
• Az írásban előterjesztett szakvéleményt meg kell küldeni a feleknek
• A bíróság a szakértőt, a szakvélemény részletesebb kifejtése céljából beidézheti, a szakértőhöz kérdéseket intézhet
• Az írásbeli szakvélemény részei:

-        Lelet (amit meg kellett vizsgálnia)

-        Vizsgálat módszerének rövid leírása

-        Szakmai tényállás megállapítás

-        Vélemény: megállapítás, kérdésekre a válasz, bizonyosságra való utalás, vagy valószínűségre való utalás, és milyen fokú

-        Korábbi szakvéleményekkel való összehasonlítás

• Ha a szakvélemény hiányos, homályos, vagy ellentmondó, akkor a bíróság felhívja a szakértőt a szakvélemény kiegészítésére, amennyiben ez nem vezet eredményre, abban az esetben a bíróság új szakértőt rendelhet ki, amit a felek is indítványozhatnak
• A bíróság elrendelheti a szakvélemény felülvizsgálatát à szakértői intézmény végzi
• Szemle: személy, tárgy, tény, helyszín közvetlen megfigyelése, vagy megvizsgálása