A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ügyészségi ügyvitel. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ügyészségi ügyvitel. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 3., vasárnap

Adattovábbítás

Adattovábbítás a bűnügyi nyilvántartó rendszerből

  • A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartó rendszerből:
-        Az arra jogosultnak közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartott adatokhoz
-        A jogosult részére adatigénylés alapján, adattovábbítást végez
-        A jogosult kérelmére adatot igazol
  • Adatigénylés alapján kizárólag annak az igénylőnek, és abban a körben továbbíthat adatot a bűnügyi nyilvántartó szerv a rendszerből, amely adatigénylő tekintetében törvény az adatok átvételét, kezelését az adatkezelés eljárásának, az átvehető adatok körének pontos meghatározásával és az adatoknak a bűnügyi nyilvántartásból, a nyilvántartó szerv adattovábbítása alapján történő átvételének lehetővé tételének előírja
  • Az adat akkor továbbítható, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:
-        Családi és utónév
-        Születési családi és utónév
-        Születési hely, idő
-        Anyja neve
-        Állampolgársága
-        Lakcím
-        Adatigénylő pontos neve, címe
  • A bűnügyi nyilvántartó az adatokat akkor továbbíthatja, ha az adatigénylő pontosan megjelöli az adatátvétel célját, adatkört, és a törvényi rendelkezést, amely feljogosítja őt az adatkezelésre
  • Kérelemre történő adattovábbítás, a kérelmező saját adatairól:
-        A bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelmező saját adatai igazolása céljából bűnügyi nyilvántartásokban tárolt adatokat a címzett részére, vagy külföldi felhasználás céljára továbbítja
-        A kérelmet az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton is be lehet nyújtani
-        Kérelmenként egy címzettet lehet megjelölni
-        A kérelmeknek tartalmaznia kell:
o       A kérelmező saját adatait
o       Az adattovábbítás címzettjének nevét, címét
o       Címzett elektronikus címét
o       A kérelmező mely tény igazolására kéri a bűnügyi nyilvántartási rendszerben tárolt adatainak továbbítását
-        Az adattovábbításért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni
-        A bűnügyi nyilvántartó kérelemben megjelölt adatokat hatósági bizonyítványban igazolja, melynek érvényességi ideje a kiállítástól számított 90 nap

Nyilvántartások

Bűnügyi nyilvántartások

  • 2009. évi XLVII tv.
a)      A belső azonosító kód
b)      Bűnügyi nyilvántartói szerv
c)      Daktiloszkópiai nyilvántartás
d)     Érintett
e)      Kapcsolati kód
f)       Minta
  • Bűnügyi nyilvántartási rendszer:
-        Személyazonosító adatok, fényképek nyilvántartása
-        Bűnügyi nyilvántartás
-        A bűnügyi nyilvántartási rendszerben az adatokat a bűnügyi nyilvántartói szerv kezeli
-        Bűnügyi nyilvántartói szerv a bűnügyi adatok nyilvántartása során, adatfeldolgozásként más szervet nem vehet igénybe
-        Személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásánál az adatok nyilvántartásának célja:
o       Bűnügyi nyilvántartásokban, mint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adatok tekintetében az érintett
o       Büntetés végrehajtási intézkedésbe és a rendőrségi fogdába befogadott személyeket azonosítja
o       Tartalmazza az érintett adatai közül:
§         Nem
§         Születési hely/idő
§         Anyja neve
§         Személyazonosító szám
§         Állampolgárság
§         Lakcím
§         Érintett arcképmását
§         Kapcsolati kódot
§         Halál tényét, időpontját
-        Bűnügyi nyilvántartó szervnek nyilvántartásában lévő adatokat addig kell kezelnie, amíg az érintett adatai a bűnügyi nyilvántartásokban vagy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szerepelnek
-        A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor összehasonlítja a személyi adat és lakcím nyilvántartást vezető szerv által kezelt adatokkal és gondoskodik, az adatokban bekövetkező változások átvezetéséről
-        Központi Idegenrendészeti nyilvántartás: midnenki aki nem magyar állampolgár
-        Személyi adat és fényképek nyilvántartásában az érintett arcképmását nyilván kell tartani, ha bűncslekemény megalapozott gyanúja miatt bE alá vonták, vagy a bíróság vele szemben bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott
  • Bűnügyi nyilvántartások közös szabályai:
-        A büntetések nyilvántartása
-        A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személy nyilvántartása
-        bE hatálya alatt állók nyilvántartása
-        A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása
-        Ezen nyilvántartások egymással nem kapcsolhatók össze, és ha a nyilvántartások egyikében kezelt adatra a nyilvántartás feltételei megszűnnek, az adatot a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell
-        Ha az érintett adatait törlik, a törölt adatok közül, azokat az adatokat amelynek másik nyilvántartásba való felvételhez előírt feltételek bekövetkeznek, átmeneti állományba kell helyezni úgy, hogy azzal a nyilvántartással, amelyből az adatokat törölték, a kapcsolat ne legyen helyreállítható
-        A másik nyilvántartásba az adatokat az átmeneti állományból 24 órán belül fel kell venni, és az adatfelvétellel egyidejűleg az átmeneti adatállományt törölni kell
  • Bűntettesek nyilvántartása:
-        Cél: a büntetőügyben eljáró bíróság ítéletében foglalt büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése
-        A büntetett előélet tényének igazolása
-        Bűnmegelőzési, -üldözési igazságszolgáltatás
-        Nemzetbiztonsági érdekek védelme
-        Az érintett jogai gyakorlásának elősegítése
-        Mások jogainak biztonságának védelme
-        Egy nyilvántartásban azoknak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogerőre emelésének napján nem mentesült
  • Bűnügyi nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
-        Kapcsolati kód
-        Belső azonosító kód
-        Bűnösséget megállapító jogerős ítéletben foglalt a bíróság által megállapított
-        Bűncselekmény megnevezése
-        BTK szerinti minősítése
-        Elkövetői és elkövetési alakzat
-        Bűncselekmény elkövetésének ideje, helye
-        Elítélt, vagy visszaeső
-        Különös, vagy többszörösen visszaeső
-        Bűncselekményt bűnszervezet tagjaként követte-e el
-        Jogorvoslati bíróság neve, határozatának száma, kelte
-        Jogerő napja
-        Kiszabott fő és mellékbüntetés neme, mértéke, végrehajtási fokozata
-        Próbaidő tartamát
-        Felfüggesztés leteltének idejét
-        Intézkedés menetét, mértékét
-        Közkegyelem, egyéni kegyelem alapján bírósági határozatot érintő változásokat
-        Törvényi mentesítés várható idejét
-        Büntetés végrehajtási adatok közül a nyilvántartás tartalmazza:
o       Szabadságvesztés előjegyzett kezdőnapját
o       Foganatba vétel napja
o       Szabadságvesztés előjegyzett utolsó napját
o       Feltételes szabadságra bocsátás napját
o       Feltételes szabadság leteltének napját
o       Büntetés félbeszakításakor az engedélyező nevét, határozata számát, keltét
o       Félbeszakítás időtartamát
o       Szabadon bocsátás napját
  • Hátrányos jogkövetkezmények alatt álló büntetlen előéletű személyek nyilvántartása:
-        Adatkezelés célja:
o       Bírósági ítéletben foglalt büntetőintézkedés végrehajtásának elősegítése, hátrányos jogkövetkezmények végrehajtása
o       Bűnmegelőzési, -üldözési, igazságszolgáltatási, nemzetbiztonsági érdek védelme
o       Mások jogai gyakorlásának védelme
-        E nyilvántartásban annak az adatait kell nyilvántartani, akit:
o       Az ügyész megrovásban részesített
o       Akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott
o       Akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, de a büntetés kiszabását mellőzte
o       Akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést, elkobzást, vagyonelkobzást alkalmazott
o       Akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesült
o       Az adatait a bűntettesek nyilvántartásából törölték
  • Büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása:
-        Cél: az érintett és mások jogainak biztonságának védelme, a bE-ok gyors, hatékony lefolytatásának elősegítése
-        Annak adatait kell nyilvántartani, akivel szemben előzetes letartóztatást, lakhely elhagyási tilalmat, házi őrizetet, távoltartást és ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el
-        Az adatot a kényszerintézkedés megszűnéséig, megszüntetéséig kell nyilvántartani
  • Az EU tagállamainak bíróságai által, magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéleteinek nyilvántartása:
-        Cél: az EU tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés elősegítése érdekében, a bűnösséget megállapító jogerős ítéletekben foglalt adatok, tagállamok között cseréjének elősegítése
-        Tagállami ítéletek nyilvántartásában annak a magyar állampolgárnak az adatait kell nyilvántartani, akinek bűnösségét az EU más tagállamainak bírósága jogerősen megállapította
  • Bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása
-        Daktiloszkópiai nyilvántartás (ujj és tenyérlenyomatok):
§   Cél: bűncselekmények helyszínén, és a bűncselekmények elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj és tenyérlenyomat alapján, a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható, a bűncselekményt elkövető ismeretlen személyazonosságú elhunyt (?)
§   BV intézetbe befogadott, személyazonosság igazolásának megtagadásakor az igazoltatott személy azonosítása
§   Szakértői nyilvántartó szerv a megküldött mintákat haladéktalanul nyilvántartásba veszi, a jogosultnak továbbítja, kezeli, elemzi és nyilvántartásban kezelt adatokkal összehasonlítja
§   A szakértői nyilvántartó szerv, a megküldött mintát a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg , belső azonosító kódot képez, melyet haladéktalanul megküld a bűnügyi nyilvántartó szervnek, annak megjelölésével, hogy a belső azonosító kód, a biometrikus adatok nyilvántartásnak mely részében szerepel
§   Daktiloszkópia részei:
o       Bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj és tenyérlenyomatok
o       bE alá vont személyek ujj és tenyérlenyomatainak nyilvántartásából
o       Bűncselekmény elkövetés miatt jogerősen elítéltek ujj és tenyérlenyomatainak nyilvántartásából
§   A szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vétel előtt összehasonlítja az ujj és tenyérlenyomatot a nyilvántartásokban lévő ujj és tenyérlenyomatokkal
§   Ha azonosságot állapít meg, azt haladéktalanul közli, és azt is, hogy mely nyilvántartásban található az azonos minta
§   Annak adatait kell nyilvántartani, akinek az ujj és tenyérlenyomatát bűncselekmény helyszínén, vagy bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzítették
-        DNS-profilok nyilvántartása:
§   Célja: a bűncselekmény helyszínén a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradvány alapján,a  bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható, a bűncselekményt el nem követő, és a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási eljárásban, az ismeretlen azonosságú elhunyt azonosítása
§   Részei:
o       Bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartása
o       bE alá vont személyek DNS-profiljának nyilvántartásából
o       Bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek DNS profiljának nyilvántartásból
§   Annak a személynek az adatait kell nyilvántartani, akinek DNS-profilját a bűncselekmény helyszínén, vagy bűncselekmény nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból határozták meg
§   Ha ezen adatokhoz személyazonosító adat nem kapcsolható

2011. március 30., szerda

Minősített iratok átvétele külső szervtől

Minősített iratok átvétele külső szervtől

  • A külső szervtől érkező minősített adatot tartalmazó küldeményt, csak a titkos ügyek kezelésének átvételével megbízott személyek vehetik át
  • Átvételkor ellenőrizni kell:
-        Az átvevő címzés alapján jogosult-e az átvételre
-        Az átadási okiratban és a küldeményben feltüntetett iktatószám azonos-e
-        A minősített iratot tartalmazó boríték vagy egyéb csomagolás sértetlen-e
  • Az átvételt az átadási okiraton az átvevő aláírásával, bélyegzőjének lenyomatával, az átvétel idejének feltüntetésével igazolja
  • Ha az átvételkor a küldeményen felbontásra utaló, vagy egyéb sérülés található, az átvevő a kézbesítő jelenlétében a küldeményt felbontja, ellenőrzi a tartalmát és erről 2 példányban jegyzőkönyvet készít, melyet mindketten aláírnak, és a minősítőnek átadnak, aki köteles megvizsgálni a sérülés körülményeit
  • Egyébként a minősített adatot tartalmazó küldeményt csak titkos ügykezelő bonthatja fel, ha a küldemény névre szóló, azt a címzett bonthatja fel, aki utána a küldeményt átadja a titkos ügynöknek
  • Ha a küldemény tartalmát a címzetten kívül más nem ismerheti meg, a címzett az iktatáshoz szükséges adatokat közli a titkos ügykezelővel
  • Az iktatószámot rávezeti az iratra, és az irat biztonságos őrzéséről maga gondoskodik
  • Őrzés végett, zárt borítékban, titkos borítékban a titkosügynökhöz juttatja

Iratok átadása

Iratok átadása

  • Az iratok átadását az ügyintézőnek ügyészi tevékenységi naplóval kell végezni, és az ügyintéző köteles minden intézkedése után az irodának pontos egyértelmű utasítást adni
  • Ügyészi utasítások:
-        Leíró utasítás: tisztázat elkészítése során mire kell figyelemmel lenni
-        Kiadói utasítás: leírt kiadmányt kinek, hány példányban kell megküldeni
-        Kivezetési utasítás: rovatok kitöltésére, statisztikai lapok kiállítására, kiemelésére kell utasításokat adni
-        Határidő nyilvántartás: az ügyész megjelöli azt az időpontot amikorra az iroda külön kérés nélkül mutassa be neki az iratokat
  • Másolatok kiadása: az ügyiratot az ügyfélnek fénymásolás céljából, kiadni nem lehet befejezett ügy iratairól, kiadmányairól másolatot készíteni csak az eljáró ügyész engedélyével lehet
  • Iratok elküldése, terjesztése:
-        Az iratok iratborítóval kell elküldeni másik ügyészséghez, más szervhez, ilyen esetben azonban pótborítékot kell készíteni, melyen fel kell tüntetni, hogy az iratok mikor, hová kerültek elküldésére és a pótborítékba, a fontosabb iratokról egy-egy másolatot kell elhelyezni
-        Az iratokat csak ajánlott küldeményként vagy biztosított csomagként lehet feladni
-        Ha idegen iratot húzunk vissza, akkor az irat tartalmáról házi feljegyzést kell készíteni
-        Minden ügyészségi iratról a házi iratok között visszamarad egy-egy példány
  • Házi irat: a házi iratokról tájékoztatás nem adható, és csak az tekinthet bele a házi iratokba a dolgozón kívül, aki felhatalmazás alapján vagy munkakörénél fogva jogosult erre
  • Postázás:
-        A küldeményeket a továbbítás módja szerint csoportosítani kell, az ügyészi intézkedéseket általában posta útján kell továbbítani, és postakönyvvel kell feladni
-        Ha a kézbesítéshez jogkövetkezmény fűződik, az iratot tértivevénnyel kell feladni
-        A postázó köteles az iratokat 24 órán belül továbbítani

Ügyész PPE-ben

Ügyész PPE-ben

  • Az ügyész PPE-s és nem peres eljárást indíthat, ha a jogosult a jogai védelmére bármely okból nem képes
  • Az ügyészt az általa indított perben fellépése esetén illetik mindazon jogok, amelyek a feleket illetik meg
  • Kivéve:
-        Egyességet nem köthet
-        Jogáról nem mondhat le
-        Jogokat nem ismerhet el
  • Alárendeltség:
-        Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek
-        Utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat
-        Minden szerv köteles biztosítani, hogy az ügyészek jogaikat akadálytalanul gyakorolhassák
  • Hatáskör és illetékesség:
-        Az ügyészség hatáskörét, illetékességét általában annak a bíróságnak a hatásköre, illetékessége határozza meg, amely mellett működik
-        A különböző ügyészségek illetékességébe tartozó bűncselekményeknél az az ügyészség jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett

Az ügyész nyomoz

Az ügyész nyomoz

  • Bíró, ügyész, fogalmazó, titkár, bírósági végrehajtó, közjegyző, rendőrség, hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés. Rablás, hivatalos személy elleni erőszak, bűncselekmények esetén
  • A fenti személyek vonatkozásában vesztegetés bűncselekményben
  • A rendőrség BV szervezet, polgári nemzeti biztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekményei esetén
  • Hamis vád, -tanúzás, hatóság félrevezetése, ügyvédi visszaélés és zugírászat

Törvényességi felügyelet

Az ügyész általános törvényességi felügyelete

  • Az ügyész általános törvényességi felügyeleti jogköre a kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek által kibocsájtott jogszabályokra, az állami irányítás egyéb jogi eszközeire és e szervek egyéb általános érvényű rendelkezéseire és egyedi döntéseire terjed ki
  • Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében:
-        Óvást emelhet az alkotmánnyal vagy magasabb szintű jogszabállyal ellentétes jogszabály ellen
-        Elbírálja azokat a törvényességi kérelmeket, közérdekű bejelentéseket, amelyet az államigazgatás határozatai, törvénysértő mulasztásai ellen az ügyészséghez nyújthatnak be
-        A hatáskörébe tartozó területi és helyi szerveknél általános érvényű rendelkezés kiadását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti
-        Megtekintheti a felügyeleti jogkörébe tartozó szervek egyedi döntéseit, ott vizsgálatot tarthat, a szervek területére, helyiségeibe beléphet
-        A szervek vezetőitől iratok, adatok, rendelkezésre bocsájtását megküldését kérheti
  • Az ügyésznek az általános törvényességi felügyeletén belül 4 fellépési lehetősége van:
-        Óvás:
§         Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy az ügyészi törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó szerv kibocsájtott jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze az alkotmánnyal illetve magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, ennek megszüntetése érdekében a kibocsájtó szervhez óvást nyújthat be
§         A szerv az óvást 30 napon belül köteles megvizsgálni
§         Ha az óvást alaposnak tartja, a jogszabályt és az állami irányítás egyéb jogi eszközét hatályon kívül helyezi, visszamondja, vagy módosítja, és erről az ügyészt értesíti
§         Ha nem ért egyet az óvással, a megvizsgálástól számított 8 napon belül köteles az óvást elbírálásra az alkotmánybíróság elé terjeszteni, és erről az ügyészt értesíteni
§         Ha az ügyész a szervek jogerős illetve végrehajtható rendelkezéseiben törvénysértést állapít meg, annak kiküszöbölésére a törvénysértést elkövető szervhez, vagy felettes szervéhez óvást nyújthat be
§         A szerv ezt 8 napon belül köteles megvizsgálni
§         Ha az óvás alapos, a törvénysértő rendelkezést köteles 30 napon belül hatályon kívül helyezni, vagy módosítani, és erről az ügyészt értesíteni
§         Ha nem ért egyet az óvással, köteles az iratokat (óvást és észrevételeit), felülvizsgálatra az elbírálástól számított 8 napon belül felettes szervéhez felterjeszteni, és erről az ügyészt értesíteni
§         Felettes szerv az óvást 30 napon belül érdemben megvizsgálja és köteles határozatot hozni és erről az ügyészt értesíteni
-        Felszólalás:
§         Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy törvénysértő gyakorlat, vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés esete áll fenn, ennek megszüntetésére a szerv vezetőjénél felszólalással él
§         A jövőbeni törvénysértés veszélye esetén a törvénysértés megelőzése érdekében, figyelmeztetést nyújt be
§         A szerv vezetője az ügyészi felszólalást vagy figyelmeztetést köteles 30 napon belül elbírálni, a megfelelő intézkedést megtenni, és erről az ügyészt értesíteni
§         Ha nem ért egyet a felszólalással vagy a figyelmeztetéssel, köteles az iratokat (észrevételeivel együtt) az elbírálástól számított 8 napon belül felülvizsgálatra a felettes szervéhez megküldeni, és erről az ügyészt értesíteni
-        Figyelmeztetés:
-        Jelzés: legcsekélyebb súlyú

BV ügyész

Felügyelet a BV törvényessége felett

  • Ellenőrizhet
  • Őrizetbe vehet
  • Előzetesen letartóztathat
  • Kényszergyógykezelés
  • Szabadságvesztés
  • Eljárás törvényességét
  • Megtekintheti a fogva tartás körülményeit
  • Meghallgathatja a fogvatartottakat
  • Ellenőrizheti a fogva tartottakkal való bánásmód törvényességét
  • Ellenőrizheti a pénzbüntetés, a mellékbüntetések, a kényszergyógykezelés végrehajtását, a bűnügyi és körözési nyilvántartás és a házi őrizet törvényességét
  • Az ügyész nyomban köteles szabadlábra helyezni azokat, akiket törvényes határozat nélkül, vagy határozatban megjelölt időn túl tartanak fogva

Ügyész a bíróságon

Az ügyész részvétele a bírósági eljárásban

  • Az ügyész közreműködik abban, hogy a bíróságok határozatai a MK törvényeinek megfeleljenek
  • Feladatkörei:
-        Büntetőügyekben a bíróság előtt képviseli a vádat
-        A vádat elejtheti, módosíthatja
-        Részt vehet a bírósági tárgyaláson
-        A bíróság előtt az ügyben felmerülő minden kérdésben indítványt tehet
-        Gyakorolhatja a jogorvoslati jogokat
-        Ha a jogosult bármely okból nem képes a jogainak a védelmére, PPE, vagy nem peres eljárást indíthat
-        Bármely büntetőügy iratait magához kérheti annak megvizsgálására, hogy az ügyben az eljárás és a határozat megfelel-e a jogszabályoknak
-        Mindazon perekben, peren kívüli eljárásokban, melyek az ügyészt keresetindítási vagy jogorvoslati jog illeti meg, az ügyész mefontolás céljából bírósági iratokba betekinthet

Ügyész

Az ügyész szerepe a nyomozási eljárásban

  • Az ügyész köteles biztosítani:
-        Minden tudomására jutott bűncselekmény következetes üldözését
-        Senkit se vonjanak törvényellenesen büntetőjogi felelősségre
-        Ne fosszák meg személyi szabadságától
-        Senkit ne érjen törvénytelen jogfosztás, korlátozás, zaklatás
-        A nyomozás felügyelete során felülvizsgálhatja a nyomozói szerveknek a feljelentések tárgyában a nyomozások során tett intézkedéseit
-        Felülvizsgálhatja az őrizetbe vétel elrendelésének törvényességét
-        Elbírálhatja a nyomozás során hozott határozatok intézkedések miatti panaszokat
-        Nyomozást vagy feljelentés kiegészítést rendelhet el
-        A nyomozati szerveket nyomozásra utasíthatja, és egyes nyomozati cselekményeket maga végezhet el
-        Bűnügyeket a nyomozást folytató szervtől magához vonhat