Fiatalkorú elkövetők

• Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét már betöltötte, de a 18.-at még nem
• 1908 óta vannak a fiatalkorúakra vonatkozóan szabályok a magyar büntetőjogban
• Vannak büntetések, amik fiatalkorúakra nem szabhatóak ki (életfogytiglan)
• Az alsó limit egy hónap a büntetésben,a  felső határ attól függ, hogy hány éves a fiatalkorú (14-16 à a maximális büntetés 10 év; 16-18 à maximális büntetés 15 év)
• Próbára bocsájtás a fiatalkorúaknál bármilyen bűncselekményeknél lehetséges
• Javítóintézeti nevelés 1-3 év (a minimum 1 év letöltése után ideiglenes elbocsájtható)
• A fiatalkorúak mindig pártfogó felügyelet alá kell helyezni
• Pénzbüntetésre akkor lehet ítélni, ha önálló jövedelme, vagy megfelelő vagyona van
• Közérdekű munkára 16. életévét betöltött fiatalkorút lehet ítélni
• A fiatalkorúk szabadságvesztése:

-        Fiatalkorúak börtönében

-        Fiatalkorúak fogházában

• Ha a fiatalkorú a 21. életévét betöltötte, akkor át kell helyezni a felnőtt korúak közé
• Fiatal felnőtt: 18-21. életév között (GER)

Egység és halmazat

• Egy bűncselekményről akkor beszélünk, ha valaki egy bűncselekményt követett el, és egy bűncselekmény miatt folyik ellene az eljárás
• Halmazat akkor történik, ha valaki több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el
• Bűncselekmény egység esetei:

-        Természetes egység:

v     Egyszerű bűncselekmény: a hétköznapi szemlélő számára is nyílván való, hogy egy bűncselekményt követtek el

v     Állapot bűncselekmény: valamilyen jogellenes állapot fenntartásával valósul meg bűncselekmény, a jogellenes állapot időtartamától egy bűncselekmény valósul meg

v     Cselekmények ismétlődése: a Btk. kívánja meg, hogy több cselekményt valósítson meg az elkövető, ahhoz, hogy egy bűncselekményt állapítsunk meg

-        Törvényi egység:

v     Halmazat lenne, de a tv. valamilyen gyakorlati szempontból egységet rendel megállapítani

v     Összetett bűncselekmény: valamilyen cél-eszköz viszony van az egyes részcselekmények között

v     Összefoglalt bűncselekmény: egymástól különböző részcselekményeket foglalunk össze egy gyakorlati szempont miatt à súlyosabb büntetés kiszabásának lehetősége (pl.: több emberen elkövetett emberölés)

v     Folytatólagos egység:

Ø      Ugyanolyan bűncselekmény

Ø      Egységes elhatározásra

Ø      Azonos sértett sérelmére

Ø      Rövid időközökben többször követ el

• Halmazat:

-        Anyagi: több magatartással követ el

-        Alaki: egy magatartással követ el

• Halmazat:

-        Homogén: ugyanazt a bűncselekményt követ el

-        Heterogén: különböző bűncselekményeket követ el

• Homogén alaki halmazat: egy becsületsértő kifejezéssel, több embert sért meg
• Heterogén alaki halmazat: testi sértés, plusz hivatalos személy elleni erőszak
• Homogén anyagi halmazat: többszörös lopás, kábítószer terjesztés, itt nem állapítható meg a folytonosság, mert nem ugyanaz a sértett, vagy túl hosszú az eltelt idő a két bűncselekmény között
• Heterogén anyagi halmazat: először lop, aztán sikkaszt
• Látszólagos halmazat: valójában egységet kell megállapítani

-        Látszólagos alaki halmazat: úgy látszik, hogy egy magatartással több bűncselekményt valósít meg, de valójában csak egyet à az alkalmazandó tényállás kiválasztása:

v     Specialitás elve (lex specialis derogat generali)

v     Comsumcio elve: az erősebb tényállás konszumálja a gyengébbet

v     Szubszidialitás elve: „ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg”

v     Alternativitás elve: „ha más bűncselekmény nem valósul meg” (kényszerítés)

-        Látszólagos anyagi halmazat: úgy tűnik, hogy több magatartással több bűncselekmény történt, de vagy az elsőt, vagy a másodikat büntetlenül hagyjuk

v     Büntetlen előcselekmény:

Ø      Ugyanazt a jogtárgyat sérti, de kisebb mértékben

Ø      Szükségszerű eszközcselekmény

v     Büntetlen utócselekmény:

Ø      Nem növeli, csak fenntartja az okozott sérelmet

Ø      Emberiességi szempontok

Bűncselekmény stádiumai

·         A törvényhozó szubjektív döntésétől függ

·         A gondolkodást nem büntetjük, az akarat elhatározás nem számít büntetendőnek, csak mikor kilép a külvilágba

·         Előkészület: ha a tv. külön elrendeli, előkészület miatt külön büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából, az ehhez szükséges, van ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik

·         Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését elkezdi, de nem fejezi be

·         A gondatlan bűncselekménynek csak egyetlen stádiuma van, a befejezetlenség

·         Kísérlet:

-        Magatartás: a kísérlethez kell valamilyen emberi cselekmény

-        Szándékosság

-        Elkövetés megkezdése: tv-i tényállási elemet valósít meg

-        Elkövetés be nem fejezése: a tényállás minden eleme nem valósulhat meg, mert akkor befejezett a bűncselekmény

·         Kísérlet büntetése: ugyanúgy, mint a befejezett bűncselekményt

·         Nem büntethető kísérlet miatt:

-        Akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejeződése (folytathatta volna, de nem tette) Pl.: megsajnálja a sértettet, megijed a várható büntetéstől

-        Aki az eredményt önként elhárítja

·         Befejezett bűncselekmény akkor, hogyha a törvényi tényállás minden eleme megvalósul

Büntethetőségi akadályok

• Kizáró okok:

-        Nem jön létre bűncselekmény, mert a bűncselekmény fogalmi elemei közül valamelyik hiányzik

• Megszüntető okok:

-        A bűncselekmény létrejön, az elkövetés és az elbírálás közti időszakban viszont történik valami, ami megakadályozza a büntethetőséget (pl. halál)

• Büntetőeljárás lefolytatását akadályozó okok:

-        Bűncselekmény létrejött, az elkövető büntethető is lenne, csak az ő megbüntetésének ideiglenes akadálya van, ami azonban elhárítható

• Kizáró esetében ítéletet hoz:

-        Magatartást zárja ki a kényszer

-        A tényállásszerűséget zárja ki a gyermekkor és a kóros elmeállapot

-        Társadalomra veszélyességet zárja ki a jogos védelem és a végszükséglet

• Nem büntethető, akinek a cselekedete a saját illetve mások személye, javai, vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető, jogtalan támadás elhárítása szükséges
• Jogos védelem: támadás ßà elhárítás

-        Jogtalan: ha diszpozíciószerű

-        Közvetlen:a támadás már megkezdődött, vagy a kezdésnek a reális lehetősége fenn áll

-        Befejezetlen: a támadás még tart, vagy a felújítás lehetősége fenn áll

-        Aktív emberi magatartással valósul meg: csak emberi támadás lehet

Bűncselekmények fajtái

Formális bűncselekmény: angolszász országok, és nyugati országokban jellemző

• Tartalmi jellegű bűncselekmény: Kelet-európai országoknál használatos
• Formális bűncselekmény az, amit a törvény büntetni rendel à büntetőjog tudomány feladata a kifejtése
• Tartalmi jellegű bűncselekményben szerepel, hogy miért rendeli büntetni az adott magatartást:

-        Büntetni rendelt:

v     Van a Btk.-ban legalább egy olyan tényállás, ami ráillik a bűncselekményre

-        Társadalomra veszélyes:

v     Objektív: nem a törvényhozó dönti el, hogy valami veszélyes-e

v     Tartalmi jellegű: megválaszolja azt a kérdést, hogy miért rendelte büntetni a törvényhozó az adott magatartást

-        Bűnösség:

v     Az elkövető és a cselekménye közti pszichikus viszony, ami miatt neki a cselekményt felróhatjuk:

Ø      Szándékosság:

o       Bűncselekmény az a szándékosan, vagy ha a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli, gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli

o       Bűnösség: csak a szándékosan elkövetett bűncselekményeket büntetjük, a gondatlant csak akkor, ha a Btk. adott bűncselekményre vonatkozó tényállásban ez külön szerepel

Ø      Gondatlanság:

o       Van, hogy logikailag elképzelhetetlen, hogy gondatlanság legyen

o       Logikailag elképzelhető lenne, de nem bünteti a Btk.

o       Elképzelhető, és a törvény is bünteti a gondatlan alakzatot

• Bűncselekmény súly szerinti fokozatai:

-        Bűntett: szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évnél több szabadságvesztést rendel el

-        Vétség 

Büntetőjogi alapismeretek

• 1978. évi IV. tv. – Btk.
• Általános rész:

-        Mi a bűncselekmény?

-        Ki lehet bűnelkövető?

-        Mi a büntetés?

• Különös rész: tartalmazza a bűncselekményeket
• Két féle értelemben beszélünk büntetőjogi jogszabályról:

-        Egy parancsot tartalmazó jogszabály (egy büntetőjogi norma):

v     Diszpozíció:

Ø      Egyszerű: emberölés

Ø      Leíró: mi a bűncselekmény megvalósulásának feltétele (lopás: aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa)

Ø      Hivatkozó: Btk. hivatkozik egy másik szakaszra

Ø      Keret: a Btk. csak keretet határoz meg, és más jogszabályok töltik meg tartalommal (számvitel rendjének megsértése)

v     Szankció:

Ø      Abszolút határozott: bíró nem mérlegel

Ø      Abszolút határozatlan: bíró bármit adhat

Ø      Relatíve határozott: alsó-felső határ van megadva

Ø      Relatíve határozatlan: nincs felső határ, csak alsó

-        Összes büntetőjogi rendelkezést tartalmazó jogszabály (Btk.)

• Btk.:

-        Általános rész: 1. – 9. fejezet

-        Különös rész:

v     10. fejezet: állami állam elleni bűncselekmények (politikai bűncselekmények)

v     11. fejezet: emberség/emberiség elleni bűncselekmények

v     12. fejezet: személy elleni bűncselekmények

v     13. fejezet: közlekedési bűncselekmények

v     14. fejezet: házasság, ifjúság, család elleni bűncselekmények

v     15. fejezet: államigazgatás, igazságszolgáltatás, közélet tisztasága elleni bűncselekmények

v     16. fejezet: közrend elleni bűncselekmények

v     17. fejezet: gazdasági bűncselekmények

v     18. fejezet: vagyon elleni bűncselekmények

• Btk. hatálya:

-        Mikor, hol, kivel alkalmazható a jogszabály

-        Időbeli hatály: ’mikor’ elkövetett bűncselekményre alkalmazható

-        Területi és személyi hatály: ’hol’ és ’ki által’ elkövetett bűncselekményre alkalmazható a törvény

-        Fő szabály: a bűncselekményt az elkövetésekor hatályos törvény alapján bírálják el, kivéve akkor, ha az elkövetés idejekor az elbírálás hatálya alatt álló törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy már nem bírálható el

Elkövetés helye / Elkövető állampolgársága	Magyar	Nem magyar
Belföld	P	P
Külföld	P	Főszabály: csak akkor büntethetünk, ha a cselekménye a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének szerinti törvények szerint is büntethető Kivétel: nem nézzük, ha állam elleni bűncselekmény, emberiség elleni bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő (emberkereskedelem, pénzhamisítás, …)