Gyámság

• Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt az gyámság alatt áll
• Gyámot a gyámhivatal rendel hivatalból
• Gyámok típusai:

-        Nevezett gyám:

v     Gyámságot első sorban az viselhet, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő, végrendeletében, vagy közokiratban gyámul megnevezett

v     Csak akkor mellőzhető, ha a törvény szerint gyámságot nem viselhet, vagy ha a kiskorú érdekét veszélyezteti, vagy ha gyámság átvételében gátolva van

-        Nevezett gyám nem létében, a gyámhatóság első sorban, a gyámság ellátására alkalmas rokont rendel ki gyámul

-        A gyámhatóság más alkalmas személyt rendel ki gyámul (nem rokon, barát, szomszéd, …)

-        Ultima ratio: a gyámhatóság a közigazgatási szerv részéről erre kijelölt személyt rendel à hivatásos gyám

-        Hivatásos gyám: a polgármesteri hivatalban főállásban dolgozik, a feladata az, hogy akinek nincsen gyámja, annak ő legyen a gyámja

• Gyám lehet:

-        Nagykorú

-        Nincs kizáró körülmény:

v     Nem áll gondnokság alatt

v     Nem áll szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet hatály alatt

v     Nem áll közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt

v     Akit a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő nem zárt ki a gyámságból végrendeletében, vagy közokiratban

v     Akinek a gyerekét örökbe fogadhatónak nyilvánították

v     Akinek a szülői felügyeleti joga azét szünetel, mert a gyerekét a gyámhivatal átmeneti, vagy tartós nevelésbe vette

• Gyámság megszűnése:

-        Gyámság alatt álló kiskorú meghal

-        Szülői felügyelet alá kerül

-        Nagykorú lesz

• Gyámság alatt csak kiskorú állhat
• A gyámi tisztség megszűnése:

-        Ha maga a gyámság is megszűnik

-        A gyámhivatal felmenti, vagy elmozdítja:

v     Alkalmatlan

v     A gyám fontos okból kéri

v     Utólag kiderül, hogy gyámságot nem viselhet az illető

• Gyám feladatai:

-        Kiskorú vagyonának kezelője

-        Gondozója

-        Törvényes képviselője

-        Működését a gyámhatóság rendszeres felügyelet irányítása alatt végzi

-        A kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak

-        A gyám évente köteles a vagyonkezelésről a gyámhatóságnak elszámolni

-        A gyám tisztségéért díjazást nem követelhet, de a gyerek részére szóló ellátásokat, az ő kezéhez kell folyósítani (árvaellátás, családi pótlék, állami támogatások)

Szülői felügyelet

• Kiskorú szülői felügyelet, vagy gyámság alatt áll
• A gyermeket sohasem szabad verni
• A gyermek érdekeinek megfelelően kell szülői felügyeleti jogot gyakorolni
• A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélő képességük birtokában lévő gyermekük, véleményt nyilváníthasson
• Gyermek gondozása, nevelése, vagyonkezelés, törvényes képviselet ellátása, gyámnevezés, gyámságból kizárás
• A jogokat együttesen gyakorolják a szülők (válás után is)
• A bíróságtól lehet kérni a szülői felügyeleti jog megszüntetését, ha a szülők nem tudnak együttműködni (bármelyik szülő kérelmére)
• A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek
• Megegyezés hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél kedvező testi, erkölcsi, értelmi fejlődése biztosított
• A külön élő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben, együtt döntenek (iskolájának meghatározása, életpálya kijelölése, tartózkodási hely megválasztása, nevének megváltoztatása
• A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, engedelmeskedni, és fáradásozásuk eredményét tőle telhetően elősegíteni
• A szülők saját háztartásukban kötelesek a gyermek állandó lakását biztosítani
• 16. életévéig nem hagyhatja el a szülei háztartását
• Szülők joga, kötelessége, hogy gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, ami nincs kivéve a kezelésük alól
• Törvényes képviselet: a szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelessége, hogy gyermekét személyi és vagyoni ügyeiben képviselje (érdekellentét esetén nem képviselheti a gyermeket)

Gyerektartás

• A szülő a saját szükséges tartása rovására is köteles megosztani kiskorú gyerekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésükre áll
• A gyereket gondozó szülő a tartást természetben, a külön élő első sorban pénzben szolgáltatja
• A szülők megegyezésének hiányában a gyerek tartásdíjáról a bíróság dönt
• A gyerek tartásdíj összegét gyermekenként, a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani, de figyelemmel kell lenni

-        A szülők vagyoni, jövedelmi viszonyaira

-        A gyerek saját jövedelmére

-        A szülők háztartásában eltartott más gyerekre

-        A gyerek tényleges szükségleteire

• Az összes tartási igény a kötelezett jövedelmének max. 50%-áig terjedhet
• Ha két vagy több gyerek tartására köteles, az összeget úgy kell megállapítani, hogy egyik gyerek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe
• A tartásdíj megállapítható

-        Fix összegben

-        Százalékos mértékben

-        Vegyes: fix összeg, és valamilyen jövedelem százalékában

Rokontartás

• Rokonaival szemben rokontartást az kérhet, aki magát nem tudja eltartani, és tartásra kötelezhető házastársa nincs
• Az a nagykorú nem jogosult tartásra, aki magatartása miatt, érdemtelenné vált
• A gyermek nem hivatkozhat szülője érdemtelenségére, ha a szülő nevelési, tartási, gondozási kötelezettségének eleget tett
• A tartásra jogosultat első sorban a rokonok közül a leszármazók kötelesek eltartani, ha nincs leszármazott, akkor a felmenő
• Az a rokon, amelyik a jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb áll, a tartásra kötelezettségben a távolabbi rokont megelőzi
• Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenes ági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani, ha ezt saját maga házastársa, és tartásra szoruló egyenes ági rokonainak tartásának veszélyeztetése nélkül teljesíteni tudja
• Több egy sorban kötelezett esetében a tartás jövedelmi, vagyoni viszonyaik, és teljesítőképességük arányában oszlik meg
• Aki személyes gondozást végez, annak a munkáját be kell számítani
• Aki több jogosult tartására is köteles, és nem tudja mindegyiket eltartani, és nem tudja mindegyiket eltartani, akkor a gyerek és a szülő a többi rokont, a leszármazó a felmenőt, a közelebbi a távolit megelőzi a tartásban
• Több jogosult esetében a gyermek a házastársat, a házastárs pedig a többi rokont megelőzi
• A kötelezett köteles ellátni a jogosultat mindazzal, ami a napi szintű ellátására szükséges
• Nem köteles mást eltartani, aki ezzel saját tartását veszélyeztetné
• A tartást a kötelezett a saját háztartásában, természetben, vagy havonta pénzben szolgáltatja
• A tartást a jövőre nézve, vagy max. hat hónapra visszamenőleg lehet követelni
• Ha a körülményekben lényeges változás következik be
• Lehet kérni a tartás mértékének megváltoztatását, vagy megszüntetését

Örökbefogadás

• Csak kiskorú személyt lehet örökbe fogadni
• Célja, hogy az örökbefogadó, annak rokonai, és az örökbefogadott között családi kapcsolat létesüljön
• Olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akinek a szülei nem élnek, vagy akiket a szülei nem képesek megfelelően nevelni
• Örökbefogadó lehet:

-        Cselekvőképes

-        Nagykorú személy

-        Az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett

-        Személyisége, és körülményei alapján alkalmas az örökbefogadásra

-        A gyermeknél legalább 16, max 45 évvel idősebb

• Nem fogadhat örökbe:

-        Aki szülői felügyeletet megszüntető

-        Közügyektől eltiltó, jogerős ítélet hatálya alatt áll

• Az örökbefogadásról a gyámhatóság dönt
• Az engedélyezéshez, a felek egyetértő kérelméről szóló nyilatkozat,, és a gyerek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadónak, a házastárs hozzájáruló nyilatkozata is szükséges
• A szülők hozzájáruló nyilatkozatát nem vonhatja vissza, erre őt figyelmeztetni kell
• A gyámhivatal első sorban a házasságban élők számára engedélyezi az örökbefogadását
• Nem lehet engedélyezni az örökbefogadást:

-        Ha az a kiskorú érdekeivel ellentétes

-        Közérdeket sért

-        Az eljárásban közreműködők részére haszonszerzéssel jár

-        Az örökbefogadás a határozat jogerőssé válásával válik hatályossá

• Örökbefogadás joghatása:

-        Az örökbefogadott az örökbefogadóval és annak rokonaival

-        Akit mindkét házastárs örökbefogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni

-        Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is

-        Az örökbefogadott az örökbefogadó jogutódja

-        Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli

-        Ha egyedülálló fogad örökbe, a másik vér szerinti szülőként képzelt személyt jegyeznek be

-        A gyámhatóság engedélyezheti a gyermek utónevének megváltozatását is

• Az örökbefogadott jogai:

-        Tájékoztatást kérhet a gyámhivataltól, vér szerinti szüleinek adatairól, erről a feleket tájékoztatni kell

-        A tájékoztatás megadásához a vérszerinti szülő meghallgatása, ha az örökbefogadott még kiskorú, akkor az örökbefogadó meghallgatása is szükséges

-        A tájékoztatást nem lehet engedélyezni a vér szerinti szülő adatairól, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétes

• Az örökbefogadás hatálytalanná válik, ha

-        Az örökbefogadó teljes hatályú apai nyilatkozattal magáénak ismeri el a gyereket

-        Az örökbefogadót jogerős bírósági ítélet

-        Utólagos házasságkötés miatt az örökbefogadott apjának kell tekinteni

• Az örökbefogadás megszűnése:

-        A felek kölcsönös kérelmére a gyámhatóság felbonthatja az örökbefogadást abban az esetben, ha az a közérdeket nem sérti, és ha a gyermek kiskorú, az ő érdekében áll

-        A bíróság felbontja az örökbefogadást, ha az örökbefogadó, vagy az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, hogy az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált

-        Vagy ha az örökbefogadást célját, társadalmi rendeltetését nem tölti be

Családi jogállás

• Egyenes ágon azok rokonok, amikor az egyik a másiktól származik
• Oldalágon azok rokonok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, de azok egyenes ágon nem rokonok
• Apaság:

-        A gyerek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyerek születéséig eltelt idő, vagy egy része alatt házasságban állt à vélelem

-        A vélelmezett fogamzási idő a gyerek születésétől visszaszámított 182. és 300. nap között eltelt idő, mindkét határnap hozzászámításával

-        Bizonyítható, hogy a gyerek fogamzása, a vélelmezett fogamzási idő előtt, vagy után történt

-        Ha a nő, a házassága megszűnése utána újra házasságot köt, az újabb házasság fennállta alatt született gyermek apjának akkor is az új férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése, és a gyerek születése, és a házasság között 300 nap nem telt el

-        Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyerek születéséig eltelt idő, vagy egy része alatt nem állt házasságban, akkor a gyerek apjának kell tekinteni

v     Azt a férfit, aki a gyereket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el:

Ø      Önmagában megállapítja az apaságot

Ø      Az a férfi, akitől a gyermek származik

Ø      A fogamzási idő kezdetétől, a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal magáénak ismerheti el,

o       Ha nem kell más férfi a gyermek apjának tekinteni

o       Ha a gyermek legalább 16 évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó

o       Az elismerést és a hozzájárulást az anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseletnél meg lehet tenni

v     Akit a bíróság a gyermek apjának nyilvánít:

Ø      Ha gyerek apja, sem az anya házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg

Ø      A bíróság a gyermek apjának azt a férfit nyilvánítja, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett

Ø      Gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik

Ø      Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha

o       Sem teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

o       Sem az anya korábbi házassága

o       Sem bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyerek apja

o       Apaság megállapítása iránt, más férfi ellen per nincs folyamatban, feltéve, hogy

o       A férj a gyereknél legalább 16 évvel idősebb

o       A férj a házasságkötés előtt az anyakönyvvezetőnél a gyereket a magáénak ismerte el

v     Aki a gyermek anyjával a gyermek születése után házasságot kötött

v     Azt a férfit, akit az anyával lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban vett részt, és a származás ennek következménye

• Ha a gyerek mindkét szülője ismeretlen, a születés után nyomban, ha pedig az apa kiléte nem állapítható meg, az anya kérésére bármikor, legkésőbb a gyermek harmadik évének betöltése után, hivatalból kell intézkedni, hogy a születési anyakönyvbe, a gyermek szüleiként képzelt személyt jegyezzenek be
• Az apa családi nevéül, ha az anya ismert, az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani, de az anya kérésére, a gyámhatóság megállapíthatja:

-        Az anya családi nevét

-        Az anya által megjelölt, más családi nevet, ha az más, jogos érdekét nem sérti

Házassági vagyonjog

• Minősített okirat (közjegyző)
• A házas felek között a házasság megkötésével a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség jön létre
• A házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz,

-        Amit a házasság alatt együtt, vagy külön-külön szereztek (kivéve a külön vagyon)

-        A külön vagyonnak az a haszna, ami a házasság alatt keletkezett

-        Az újítót, feltalálót, szerzőt, a házasság alatt megillető esedékes díj

• A házasulók a házasságkötés előtt, az egymás közötti vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezhetik, ezt közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzet magánokiratba kell foglalni
• Külön vagyon:

-        Az a vagyontárgy, ami a házasságkötés előtt megvolt (ingatlan, ingó akkor, ha hozzá hatósági nyilvántartás kötődik)

-        Házasság alatt örökléssel szerzett, vagy ajándékba kapott vagyontárgy

-        A személyes használatra szolgáló, és szokásos mértékű, mennyiségű vagyontárgy

-        Külön vagyonban marad, a külön vagyonhoz tartozó vagyontárgy

-        15 évi házassági együttélés után közös vagyonná válik, az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép

• Közös vagyon:

-        Házas felek közösen jogosultak használni és kezelni a közös vagyon tárgyait, az ezek fenntartásával járó költségeket első sorban a közös vagyonból kell fedezni, ha ez nem elég, akkor kötelesek a különvagyonból is hozzájárulni

-        Bármelyik házastársnak vagyonközösség alatt kötött visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött jogügyletnek kell tekinteni

• Lakáshasználat:

-        A bíróság lakáshasználat felől kizárólag akkor dönt, ha a házasság felbontásakor a felek ebben nem tudnak megegyezni

-        A házasulók a házasságkötés előtt, illetve házasok a házasság felbontása esetére, rendezhetik a közös lakás további használatát, megállapodhatnak abban is, hogy egyikük a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja

-        A bíróság csak a közös kiskorú gyermek használatira jogára figyelemmel rendezheti, a megállapodástól eltérően rendezheti a lakáshasználatot

-        Ha a közös lakás, valamelyikük külön vagyona, a lakáshasználat az övé, kivéve, ha a bíróság a másik házastársat jogosítja fel, a lakás kizárólagos, vagy megosztott használatára, akkor a kiskorú gyermek, aki a lakáshasználatra jogosult nála van elhelyezve

-        A bíróság közös tulajdonú lakás használatát megosztja, ha a helyiségeinek száma, alaprajza, alapterülete, és beosztása alapján ez lehetséges, ha ez nem áll fenn, ill. a házastárs korábbi magatartása miatt, közös kiskorú gyerek érdekeinek, vagy a másik házastársnak súlyos sérelmet okoz, a bíróság, a gyerek használati jogára figyelemmel, közös használatú lakás használatára kizárólagosan a másik házastársat jogosítja fel

-        A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének a ráeső részére jogosult

-        Lakáshasználati jog ellenértéke: a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének a különbözete

-        A lakásból távozó házastárs a használati jog ellenértékének azon részére jogosult, amely őt a maradó házastársra, és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti (1/3-nál kevesebbet nem kaphat)

Házasság

Házasság

• A házasság kötés nyilatkozata a házasság kötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja.
• A bejelentés után, nyomban megköthető a házasság.

Névviselés

• A feleség a házasság után választása szerint:

-        Saját, teljes neve (Kovács Margit)

-        Férje teljes neve a házasságra utaló toldással (Szabó Gézáné)

-        Férje teljes neve a házasságra utaló toldással, + a saját, teljes neve (Szabó Gézáné Kovács Margit)

-        Férje családi neve a házasságra utaló toldással, + saját, teljes neve (Szabóné Kovács Margit)

-        Férje családi neve + saját utóneve (Szabó Margit)

• Férj a házasság után választása szerint:

-        Saját teljes neve

-        Felesége családi neve, + saját utónevét (Kovács Géza)

• A férj és a feleség a házasság kötés után, házassági névként, családi nevüket is összekapcsolhatják, hozzáfűzve a saját utónevüket (Kovács-Szabó)
• A házasságkötés előtt a házasulóknak meg kell egyezni
• Ugyanazon házasságból származó gyermekeknek csak azonos családnevük lehet
• A házasság megszűnése esetében, a házastársak a házasság alatti nevüket viselik tovább, ha ettől el kívánnának térni, azt az anyakönyvvezetőnél kell bejelenteni, majd az okmányirodában lehet az összes okmányt kicseréltetni
• Volt férj kérelmére a bíróság eltilthatja a volt feleséget a férj, családi nevének viselésétől, ha szándékos bűncselekmény miatt, jogerősen szabadságvesztésre ítélik
• Újabb házasságkötés esetén a feleség, a volt férje nevét a házasságra utaló toldással, nem viselheti tovább

Házasság érvénytelensége

• Ha az anyakönyvvezető nem hivatalos minősítésében járt el
• Ha a nyilatkozat megtételekor, nem voltak együttesen jelen
• Ha a házasulók valamelyikének a korábbi házassága fenn áll
• Ha a házasság megkötésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állt valamelyikük
• Ha a házasság megkötésekor a teljes cselekvőképtelenség állapotában volt, gondnokság alá helyezés nélkül
• Az egyenes ági rokonok házassága
• Testvérek házassága
• Örökbefogadónak az örökbefogadottal
• Testvérnek testvére, vér szerinti leszármazottjával
• Házastársnak, volt házastársa egyenes ági, rokonával kötött házassága
• Az utolsó kettő alól, a jegyző indokolt kérelemre, felmentést adhat
• A jegyző megvizsgálja a kérelmet

Házasság megszűnése

• Bármelyik házastárs meghal

-        További házasságkötésre van lehetőség

• Bírói felbontás

-        A bíróság bármelyik fél kérelmére, vagy közös kérelemre felbontja, ha a házas élet teljesen, és helyrehozhatatlanul megromlott

-        Teljes és helyrehozhatatlan helyzet megromlására utal, a házas feleknek a házasság felbontására irányuló, végleges akarat elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása

-        Végleges az elhatározás, ha:

v     A közös gyermek elhelyezése, tartása, kapcsolattartás, közös lakás használata, közös vagyon, és a háztartási tartás kérdésében megegyeztek, és megegyezésüket a bíróság egyességgel jóváhagyta

v     Ha közöttük legalább három éve megszakadt az életközösség, úgy, hogy külön lakásban élnek, és igazolják, hogy a közös gyermek tartását, elhelyezését, a gyermek érdekének megfelelően rendezték

-        A pert személyesen kell megindítani (az utolsó közös lakhely helyén is megindítható a per)

-        A házasság akkor szűnik meg, amikor a házasság felbontását kimondó ítélet jogerőre emelkedik