Rokontartás

• Rokonaival szemben rokontartást az kérhet, aki magát nem tudja eltartani, és tartásra kötelezhető házastársa nincs
• Az a nagykorú nem jogosult tartásra, aki magatartása miatt, érdemtelenné vált
• A gyermek nem hivatkozhat szülője érdemtelenségére, ha a szülő nevelési, tartási, gondozási kötelezettségének eleget tett
• A tartásra jogosultat első sorban a rokonok közül a leszármazók kötelesek eltartani, ha nincs leszármazott, akkor a felmenő
• Az a rokon, amelyik a jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb áll, a tartásra kötelezettségben a távolabbi rokont megelőzi
• Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenes ági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani, ha ezt saját maga házastársa, és tartásra szoruló egyenes ági rokonainak tartásának veszélyeztetése nélkül teljesíteni tudja
• Több egy sorban kötelezett esetében a tartás jövedelmi, vagyoni viszonyaik, és teljesítőképességük arányában oszlik meg
• Aki személyes gondozást végez, annak a munkáját be kell számítani
• Aki több jogosult tartására is köteles, és nem tudja mindegyiket eltartani, és nem tudja mindegyiket eltartani, akkor a gyerek és a szülő a többi rokont, a leszármazó a felmenőt, a közelebbi a távolit megelőzi a tartásban
• Több jogosult esetében a gyermek a házastársat, a házastárs pedig a többi rokont megelőzi
• A kötelezett köteles ellátni a jogosultat mindazzal, ami a napi szintű ellátására szükséges
• Nem köteles mást eltartani, aki ezzel saját tartását veszélyeztetné
• A tartást a kötelezett a saját háztartásában, természetben, vagy havonta pénzben szolgáltatja
• A tartást a jövőre nézve, vagy max. hat hónapra visszamenőleg lehet követelni
• Ha a körülményekben lényeges változás következik be
• Lehet kérni a tartás mértékének megváltoztatását, vagy megszüntetését