- A feudális közjog szakasz:
-
Istentől származtatott hatalom korlátozott
monarchiává alakult át
-
II. András Aranybullája (1222) kimondta a
fegyveres ellenállás jogát (ius resistendi)
-
XII. század végétől az országos rendi gyűlés
szerepet kap a kormányzásban
-
XV. században a törvényeket a király és az
Országgyűlés együtt alkotja
-
1514 – Werbőczy Tripartitum (szokásjogi
szabályok) à
a korona jelképezi a magyar államot, a király hatalma a nemzettől származik
csak akkor, ha a nemzet az Országgyűlés által megkoronázta
-
1790/91 à Magyarországnak saját,
történeti alkotmánya van
- A polgári fejlődés szakasza:
-
1848. évi törvényhozásban történtek meg az első
határozott lépések
-
Az V. tc. megszüntette a rendi képviseletet, az
alsóház képképviseletté alakult át
-
A III. tc. a független felelős magyar
minisztérium alakításáról
-
Megszüntették az úrbéri függőségeket,
biztosították a honpolgári jogegyenlőséget
-
A kiegyezés után (1867. évi XII. tc.)
visszatértek a történeti alkotmányhoz
-
Az I. vh. után, az 1918. évi 16-i
néphatározatában kimondta, hogy HUN minden más országtól független és önálló
népköztársaság
-
1919. március 21-én Forradalmi Kormányzótanács
proklamálta a munkás, paraszt- és katonatanácsok diktatúráját
-
Szovjet típusú államrendszer jött lét, aminek alapelemeit
az ideiglenes Alkotmány, majd 1919. június 23-án első kartális alkotmány
-
A Tanácsköztársaság bukása után visszatértek a
történeti alkotmányhoz
-
1921-től az államfői jogokat a kormányzó
gyakorolta
-
HUN államformája 1945-ig király nélküli
királyság volt
- 1945-49
-
1944 decemberében Ideiglenes Nemzetgyűlés
alakult, amely megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt
-
1946. január 31-én elfogadták a kisalkotmányt
v
Népszuverenitás
v
A magyar nép a törvényhozó hatalmat általános
egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján választott Nemzetgyűlés útján
gyakorolja
v
Magyarország köztársaság (1.: Tildy Zoltán)
v
Államhatalmi ágak elválasztása
v
Végrehajtó hatalmat a köztársasági elnök a
Nemzetgyűlésnek felelős minisztérium útján gyakorolja
v
A bíróságok a bírói hatalmat a köztársaság
nevében gyakorolják
v
A köztársaság polgárainak biztosította az ember
természetes és elidegeníthetetlen jogait
-
1936. évi szovjet Alkotmány mintájára elfogadták
az 1949. évi XX. tv.-t, amely kimondta, hogy:
v
HUN népköztársaság, a munkások és dolgozó
parasztok állama
v
A termelési eszközök állami tulajdonba kerültek
v
Államhatalom egységének elve
v
Elnöki Tanács az Országgyűlés jogkörét is
gyakorolta
v
Az alapvető jogok széles körét szabályozta, de
egyes jogok gyakorlását csak a dolgozók számára biztosította
-
Módosíttások:
v
1972. évi I. tv. – Magyar Népköztársaság
szocialista állam, állampolgárok jogainak, kötelezettségeinek szabályozása
v
1983. évi II. tv. – létrejött Alkotmányjogi
Tanács
v
1987. évi I. tv. – kilátásba helyezte az
Alkotmánybíróság felállítását
v
1989. évi VIII. tv. – bizalmatlansági indítvány
bevezetése a Minisztertanáccsal és tagjaival
- 1989.-től:
-
1989. évi XXXI. Tv. Alkotmányrevízió, amely
október 23. napján lépett életbe:
v
HUN köztársaság, független, demokratikus
jogállam
v
Minden hatalom a népé, amely a népszuverenitás
választott képviselői útján, és közvetlenül gyakorolja
v
Több-párti politikai rendszer, a pártok szabadon
alakulhatnak, tevékenykedhetnek
v
A pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak
v
Elvetette az államhatalom egységének elvét
v
Bevezette a köztársasági elnöki tisztséget
v
Újraszabályozta és kiszélesítette az emberi
jogok biztosítását
-
Többször módosították:
v
Bevezette a konstruktívbizalmi szavazás
intézményét
v
Köztársasági elnök választását
v
Megállapította a nemzet jelképeit
v
Mentelmi jog szabályozása
v
Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék, Magyar
Nemzeti Bank szerepe
v
önkormányzatok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése