A gazdasági társaságok

• A gazdasági társaságok fogalma

-        Jogis személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek

-        A társaság saját cégneve alatt polgári jogi jogviszonyok alanya lehet, azaz függetlenedik a tulajdonosaitól, akiket „tagoknak” vagy részvénytársaság esetén „részvényeseknek” hívunk

-        Profitorientáltság jellemzi

-        A szervezet nyereségéből a tagok osztalékként saját bevételre tehetnek szert

• Társasági törvény:

-        Gt. 2006. évi IV. tv.

-        A Ptk. mögöttes joganyagát képezi a Gt.-nek

-        A diszpozitivitás: a szerződő felek egyező akaratnyilatkozatukkal eltérhetnek a jogszabálytól

-        Kötetlenség: ha a törvény egyes alaki, vagy tartalmi rendelkezést olyan súlyúnak értékel, hogy annak hiánya érvénytelenséget idéz elő, azt kifejezetten kimondja

-        A társasági szerződés közokiratba foglalva, vagy jogi képviselő által ellenjegyzett, teljes bizonyító erejű magánokiratban lesz érvényes

-        A kkt., a bt., és a több személyes kft. esetén az elnevezés „társasági szerződés”

-        Az egyszemélyesen is működőképes kft. és rt. esetén logikus, hogy az elnevezés nem szerződés, hanem „alapító okirat”

-        A polgári jogi szerződés alanya bárki lehet, aki jogképes

-        Nem lehet korlátlanul felelős tagja: kiskorú, aki már más gazdasági társaságban vagy egyéni vállalkozóként korlátlanul felelős, továbbá kkt. és bt.

-        A társaság létrehozásához legalább két tag kell, kivételt képez az egyszemélyes kft. és rt.

-        Gazdasági társaság alapítása engedélyhez is köthető (alapítási engedély), vagy előírhatja, hogy bizonyos tevékenységek csak hatósági engedély birtokában végezhetők (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedély)

-        A társasági törvény tagolódása:

v     Általános: valamennyi társasági formára vonatkoznak

v     Különös: egyes társasági formákat és az azokra vonatkozó speciális szabályokat veszi sorra

• Társaságalapítás menete:

-        Személyi és anyagi feltételek: minimális tagság, és a személyek akarata, hogy közösen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytassanak, a társaság vagyonát a tagoknak kell rendelkezésre bocsájtaniuk

-        Adminisztratív kötelezettségek

-        Cégbírósági bejegyzés

-        A létesítő dokumentum írásbeli kell, hogy legyen, és minden tagnak alá kell írnia, ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni, de közokiratba is foglalható

• A létesítő okirat legfontosabb kógens tartalmi kellékei:

-        Cégnév:

v     Cégtörvény (Ct.) tartalmazza

v     Utalnia kell a cég tevékenységére

v     Vezérszót is tartalmazhat

v     Cégkizárólagosság elve: különböznie kell a többi hasonló tevékenységet folytató cég nevétől

v     Történelmi személyiségek nevét csak az MTA engedélyével lehet felvenni

v     Olyan nevet, amelyhez más személy jogos érdeke fűződik, csak az érintett személy hozzájárulásával lehet felvenni

v     Az ’állami’, vagy ’nemzeti’ kifejezés csak akkor használható, ha az állam többségi befolyással rendelkezik

v     Idegen kifejezés, kizárólag vezérszóként szerepelhet

v     Részei: vezérszó, főtevékenységre való utalás, társasági forma

v     A rövidített cégnév részei: vezérszó, társasági forma

-        Székhely:

v     Minden cégnek kell, hogy legyen magyarországi székhelye. Cégtáblával

v     Személyesen is elérhetőnek kell lennie

v     Telephely a székhellyel azonos helységben van

v     A fióktelep a székhelytől eltérő helységben, de az államban van

-        Tagok:

v     Fel kell tüntetni a tagok nevét, lakóhelyét, anyja nevét

v     Jogi személynél még a cégnevét, székhelyét, és a céjegyzékszámot

v     Külföldi jogi személy esetén csatolni kell a cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását

-        Főtevékenység:

v     A gazdasági társaság által végzett tevékenységeket TEÁOR számmal kell megjelölni, amelynek jegyzékét a KSH meg az EU osztályozással azonos módon

-        Képviselet és cégjegyzés módja:

v     A cégjegyzés módjáról a létesítő okiratban kell rendelkezni

v     Ez ad jogot a cég írásbeli képviseletére

-        Vezető tisztségviselők, felügyelő bizottság, könyvvizsgáló:

v     Az első vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottság tagjait, és a könyvvizsgálót, az alapítók a létesítő okiratban jelölik ki

-        Időtartam:

v     Határozott

v     határozatlan

-        Az egyes társasági formákra meghatározott kógens tartalmi kellékek

• A társasági vagyon:

-        Jegyzett tőke

-        A társaság alapításához valamennyi tag vagyoni hzzájárulása szükséges

-        A tagjegyzékben fel kell tüntetni az egyes tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét, és e vagyoni hozzájárulások rendelkezésre bocsátásának idejét és módját

-        Módja pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás (apport) lehet

-        Apport bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet

-        Ingatlan apportálása esetén a tulajdoni lapot is csatolni kell

-        Az apport alulértékelése a túlértékeléssel ellentétben megengedett

• A vagyoni hozzájárulás szolgáltatása:

-        Főszabály szerint a kérelem benyújtását megelőzően lehetséges

-        Kft. esetén az apport cégbejegyzést követő szolgáltatására akkor van lehetőség, ha annak összes értéke kevesebb, mint a törzstőke fele

-        Az apportnál haladékra csak akkor van lehetőség, ha annak az értéke az alaptőke 25%-át nem éri el, ebben az esetben azonban a haladék akár egy év is lehet

-        A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásának elmulasztását a Gt. Súlyosan szankcionálja

• A gazdasági társaság nyilvántartásba vétele:

-        A cégbíróságok veszik nyilvántartásba

-        A bejegyzési kérelmet a létesítő dokumentum aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül kell benyújtani

-        A gazdasági társaság a cégbejegyzés napjával jön létre

• Az előtársaság:

-        A társasági törvény lehetővé teszi, hogy a még be nem jegyzett, de már szerveződő gazdasági társaság saját nevében lépjen fel, ezzel is elősegítve a későbbi tevékenységét, másrészről a törvény ezzel is támogatja a vállalkozások szabadságát

-        Az előtársasági lét tartalma a létesítő okirat ellenjegyzésétől, vagy közokiratba foglalásától, a cégjegyzés napjáig tart

-        „b.a.” toldat = bejegyzés alatt

-        Az előtársasági lét vége a bejegyzési kérelem jogerős elutasítása

-        Ha a társaság megszűnik felmerül az előtársasági felelősség kérdése

• Az előtársasági felelősség:

-        Ha a tag korlátlanul felelőssé vált volna, a felelőssége ez esetben is korlátlan és egyetemleges

-        Ha a tag korlátozott felelősségűvé vált volna, a felelőssége csak az előtársasági vagyon felosztása után, a neki jutó rész erejéig terjed

• A gazdasági társaságok szervezete:

-        Legfőbb szerv:

v     A tagok (részvényesek) közössége

v     A legfőbb szerv kkt. és bt. esetén a tagok gyűlése, kft. esetén a taggyűlés, rt. esetén a közgyűlés, a még működő kv. esetén pedig az igazgatótanács

v     Beszámoló elfogadása

v     Tag kizárásának kezdeményezéséről való döntés

v     Vezető tisztségviselők, felügyelő-bizottság, könyvvizsgáló személyének megválasztása, visszahívása

v     Megszűnésről vayg átalakulásról szóló döntés, formaváltás, beolvadás, összeolvadás, kiválás, szétválás esete is

v     Létesítő dokumentum megváltoztatása

v     Azok az ügyek, amelyeket a létesítő dokumentum a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal

v     Legalább évente egyszer össze kell hívni, ez a rendes gyűlés

v     Ha egynél többször hívják össze évente, akkor azokat rendkívüli gyűlésnek nevezzük

-        Ügyvezető szerv:

v     A vezető tisztségviselők kkt. és bt. esetén tag, vagy tagok

v     Kft esetén ügyvezető, vagy ügyvezetők

v     Zrt. esetén igazgatóság tagjai, vagy vezérigazgató

v     Nyrt. esetén igazgatóság, vagy igazgatótanács

v     A vezető tisztségviselő 5 évre választható meg, de többször újraválasztható

v     A megbízást a legfőbb szerv visszavonhatja

v     Összeférhetetlenségi okok:

Ø      Jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, és még nem mentesült

Ø      Jogerős bírói ítélettel a vezetői tisztség gyakorlásától eltiltottak, az ítélet hatálya alatt

Ø      Jogerős bírói ítélettel valamely foglalkozás gyakorlásától eltiltottak, az ítélet hatálya alatt

Ø      Olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője volt, amelyet a cégbíróság megszüntetési eljárás során törölt a cégnyilvántartásból, a törléstől számított két évig

Ø      Aki azonos tevékenységi körben tevékenykedő gazdálkodó szervezet tagja

Ø      Aki, vagy akinek hozzátartozója a társaság felügyelő bizottságának tagja

v     A vezető tisztségviselők feladatai:

Ø      Az ügyvezetés feladata lényegében a vállalat operatív irányítása

Ø      Gyakorolja munkavállalói feletti munkáltatói jogokat

Ø      A gazdasági társaságok törvényes képviseletét elsősorban a vezető tisztségviselők és a cégvezetők látják el

Ø      A cégvezető feladatát önállóan, de a vezető tisztségviselőnek alárendelten végzi

v     A vezető tisztségviselő felelőssége:

Ø      A társaság felé áll fenn

Ø      Ha a végjegyzési jog együttes, a vezető tisztségviselők egyetemlegesen felelnek

v     A vezetői tisztségviselői megbízás megszűnése:

Ø      Megbízás lejártával

Ø      Visszahívással

Ø      Kizáró ok bekövetkeztével

Ø      Lemondással

Ø      Halállal

-        Ellenőrző szervek:

v     Felügyelőbizottság:

Ø      A létesítő dokumentumban hozható létre

Ø      Kötelező:

o       Nyrt. esetén

o       Zrt. esetén

o       Ha a törvény előírja

o       Ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma, éves átlagban meghaladja a 200 főt

Ø      A felügyelőbizottság 3-15 természetes személyből álló autonóm testület

Ø      Egyharmadát munkavállalók saját maguk közül választják meg

Ø      Határozatlan időtartamra is megválaszthatók, ha a vezető tisztségviselők is határozatlan időre lettek megválasztva

Ø      Tagjaira a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni

Ø      Elnököt, szükség esetén elnökhelyettest választanak

Ø      Saját maga határozza meg ügyrendjét

Ø      Évente legalább egyszer ülést tart

Ø      Ülés összehívását bármelyik tag az ok megjelölésével indítványozhatja

Ø      Határozatait szótöbbséggel hozza

Ø      Az ülés akkor határozatképes, ha a tagok kétharmada, de legalább 3 tag jelen van

Ø      Feladatai:

o       Ügyvezetés tevékenységének ellenőrzése a legfőbb szerv érdekében

o       Tanácskozási joggal részt vehet a legtöbb szerv ülésein

o       Ellenőrzi az üzletpolitikai jelentéseket, előterjesztéseket

o       Összehívhatja a rendkívüli ülést

o       Az éves beszámoló elfogadásáról és az adózott nyereség felhasználásáról a legfőbb szerv csal a felügyelőbizottság írásbeli jelentése birtokában dönthet

v     Könyvvizsgáló:

Ø      A számvitelről szóló törvény és a létesítő dokumentum is előírhatja

Ø      Kötelező:

o       Rt. esetén

o       Ha a törvény előírja

Ø      Megbízási szerződést köt

Ø      Határozott időre (5 év), de ez meghosszabbítható

Ø      Természetes és jogi személy is lehet, a lényeg, hogy a könyvvizsgálói kamara nyilvántartásába vette

Ø      Összeférhetetlenségi okok:

o       Társaság tagja, részvényese

o       Vezető tisztségviselője

o       Felügyelőbizottsági tagja, vagy ezek közeli hozzátartozója és élettársa

o       Társaság munkavállalója a munkaviszony megszűnésétől számított három évig

Ø      Feladata:

o       Gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről

o       Ellenőrizheti a legfőbb szerv elé kerülő üzleti jelentések adatait, egyéb iratokba betekinthet, felvilágosítást kérhet

o       A legfőbb szerv ülésein köteles, az ügyvezető szerv és a felügyelőbizottság ülésein jogosult részt venni

v     Cégbíróság:

Ø      A törvényességi felügyelet a jogszabályok betartása illetve betartatására terjed ki

Ø      A cégbíróság külső ellenőrző szervként jelenik meg

Ø      A törvényességi felügyelet a létesítő okirat vizsgálata és az abban foglaltak betartására, a szervezeti és működési szabályok, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség betartására terjed ki

• A gazdasági társaságok és a (rendes) bíróságok kapcsolata:

-        A gazdasági társaságok határozatának bírósági felülvizsgálatát kéri a tag, aminek az alapja lehet a jogszabálysértés, vagy a létesítő okirat sérelme

-        A társaság legfőbb szerve a tag kizárását kezdeményezheti, aminek az alapja lehet, hogy a tagnak a társaságban maradása, a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti ( például üzleti titoksértés, de nem lehet magánkonfliktus)

• A gazdasági társaságok megszűnése:

-        Jogutód nélküli megszűnés, a társaság gyakorlati megszűnése:

v     A társaságot terhelő kötelezettségek az elévülési időn belül érvényesíthetők

-        Jogutódlással történő megszűnés, a társaság megváltoztatása:

v     Társaságok összeolvadása

v     Társaságba való beolvadás

v     A társaságok szétválása

v     Társaságból való kiválás

v     A kivált tagok a társasági vagyon egy részének elkülönítésével új gazdasági társaságot hoznak létre

• Közkereseti társaság (kkt.)

-        A tagok felelőssége homogén

-        A Gt. Nem ír elő összegszerű vagyoni minimumot

-        Nélkülözhetetlen szervek létrehozását teszi kötelezővé

-        A tagság nem válik el az ügyvezetéstől

-        Fogalma: jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű, közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják

-        Tagjainak jogállása:

v     A társaság irányában a tag felelőssége korlátozott

v     Harmadik fél felé a tag felelőssége mögöttes, de korlátlan és egyetemleges

v     A belépő tag felelőssége visszaható hatályú

v     A kilépő tag felelőssége 5 évig áll fen

-        Szervezete:

v     A tagok szavazati joga egyenlő, de ettől el lehet térni

v     A határozathozatal szótöbbséggel történik

• Betéti társaság (bt.):

-        Kkt. speciális, továbbfejlesztett formája

-        Kkt. szabályait kell alkalmazni

-        Egy tag, a belépő felelőssége szerint alakul, tehát mögöttes, de korlátlan és egyetemleges

-        Kell egy kültag is, aki a társaság kötelezettségeiért, harmadik személy irányában nem felel

-        Tagjai:

v     Vagyoni betét (= vagyoni hozzájárulás)

v     Beltag – kültag

v     A kültag vezetésre nem jogosult, kivéve:

Ø      A társasági szerződés a kültagot is feljogosítja rá

Ø      A kültagot üzletvezetésre és képviseletre tagnak kell tekinteni, ha a társaságnak nem marad üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagja (ideiglenes)

-        Jellegét vesztett betéti társaság: a bt. nem maradhat beltag vagy kültag nélkül, hat hónapon belül gondoskodnia kell új beltag vagy kültag bejelentéséről, ellenkező esetben a társaság megszűnik, vagy nyilatkozik a bíróságon, hogy kkt.-ként kíván tovább működni

• Közös vállalat (kv.):

-        A 2006. évi Gt. hatályba lépését követően új közös vállalat nem alapítható

-        Az 1997. évi Gt. szerint a fogalma: a közös vállalat a tagok által alapított, olyan jogi személyiségű gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban a vagyonával felel, ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok e tartozásokért együttesen, vagyoni hozzájárulásuk arányában, kezesként felelnek

-        Kezesi felelősség értelmezése: a tag sortartó kezes módjára, de nem kezesként felel, ez az egyetemleges felelősségnél enyhébb, mert a tag csak vagyoni hozzájárulásának arányában, de korlátlanul köteles a teljesítésre

• Korlátolt felelősségű társaság (kft.):

-        Közvetlen felelősségű jogi személy

-        Olyan jogi személyiségű jogi társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és melynél a tag kötelezettsége törzsbetétjének szolgáltatására, és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki

-        Felelőssége: a tag a társaság kötelezettségeiért nem felel, de a Gt. kivételesen esetekben korlátlan felelősséget állapít meg

-        Kft. alapításának szabályai: csak zártkörű alapítással hozható létre, társasági szerződéssel jön létre, az egyszemélyes társaság kivételével, amely alapító okirattal jön létre

• Törzstőke, törzsbetét, üzletrész:

-        A törzstőke, az egyes tagok törzsbetéteinek összege

-        A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása

-        Az üzletrész a társaság bejegyzését követően megtestesíti a tag jogait, és a tagot, a társaság vagyonából megillető hányadot

-        A törzsbetét a cégbejegyzés előtt vállalt vagyoni hozzájárulás

-        Az üzletrész fogalma azonban a törzsbetéttől eltérően csak a cégbejegyzés után merülhet fel, eszmei hányadot jelent, amelynek értéke változhat

-        A törzstőke mértéke nem lehet kevesebb 3 millió forintnál

-        Az egyes törzsbetétek nem lehetnek kevesebbek 100 ezer forintnál, és 10 ezerrel maradéktalanul oszthatónak kell lenniük

-        Üzletrész átruházása:

v     Ha a vevő nem a társaság tagja, az adásvételi szerződés megkötésének a feltétele, hogy az eladó tag a törzsbetétjét teljes mértékben befizesse

v     Elővásárlási jog illeti meg a tagot 15 napon belül, a taggyűlés által kijelölt személyt 30 napon belül

-        Az üzletrész a tag halálával, vagy megszűnésével száll át a jogutódra

-        Az üzletrész felosztása: egy üzletrészből több tagsági jogot biztosító üzletrészt alakítanak ki, vagy több tag az üzletrészt, nem közös tulajdonú üzletrészként szerez meg

-        Az üzletrész bevonására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azt a társasági szerződés kifejezetten lehetővé teszi, és ha a tag a bevonáshoz hozzájárul

-        Nem szükséges a tag hozzájárulása, ha a bevonás feltételeit a társasági szerződés, már akkor is tartalmazta, amikor a tag az üzletrészt megszerezte

-        Az eltérő tagsági jogokat biztosító üzletrész, a saját üzletrész:

v     Az üzletrész mértéke a tag törzsbetétjéhez igazodik

v     Saját üzletrészről akkor beszélünk, ha a társaság ideiglenesen a saját üzletrészét szerzi meg à önmaga tulajdonosa lesz

v     A saját üzletrészt a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja meg

v     Csak azok az üzletrészek vásárolhatók meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették, illetőleg teljesítették

v     Tilos az üzletrész megvásárlása, ha a társaság osztalék fizetéséről nem határozhatna

v     A saját üzletrészt a társaság köteles elidegeníteni , vagy azt a tagoknak térítés nélkül átadni (a vásárlástól számított 1 éven belül)

• Kft. bejegyzésének feltételei:

-        Minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság számlájára befizették

-        A fennmaradó összeget, a társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül be kell fizetni

-        Az ügyvezető, az igazolás mellé köteles csatolni a nem vagyoni hozzájárulások értékelését

-        A tag a társaságtól az általa teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza

• Az egyszemélyes kft.:

-        Az egyszemélyes kft.-re a többszemélyes kft. szabályait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

v     A létesítő dokumentum elnevezése alapító okirat

v     A cégbejegyzésig a teljes pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni, illetve a nem pénzbeli hozzájárulást maradéktalanul a társaság rendelkezésére kell bocsátani

v     Egyszemélyes kft-nél nem működik a taggyűlés

v     A szerződés közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges

v     Az egyszemélyes kft. saját üzletrészt nem szerezhet

-        Az egyszemélyes társaság új tagokkal egészülhet ki, ebben az esetben az alapító okiratot társasági szerződésre kell módosítani

• A részvénytársaság (rt.):

-        Könyvvizsgáló megbízása minden esetben kötelező

-        Tagsági jogokat értékpapír, részvény testesíti meg

-        Tag helyett a részvényes kifejezést használjuk

-        Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, és amelynél a részvényes kötelezettsége a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki

-        A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel

-        Működési formája:

v     Zárt (zrt.): részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba

v     Nyílt (nyrt.): részvényei részben, vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba

• A részvény:

-        A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír

-        Megjelenési formája: nyomdai úton előállított, vagy dematerializált, azaz számítógépes adat

• A részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozat:

-        Törzsrészvény:

v     Névértékéből folyó, alapvető jogokat biztosítja

v     Névértékének meg kell haladnia a részvénytársaság alaptőkéjének a felét

-        Elsőbbségi részvény:

v     Többletjogot biztosít

v     Osztalékelsőbbséget biztosító részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra

v     Likvidációs elsőbbségnél (a rt. megszűnése esetén) a felosztásra kerülő vagyonból részesedési elsőbbségre jogosult

v     A szavazat elsőbbségi jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapszabályban meghatározott mértékű többszörös (maximum 10-szeres) szavazati jogot gyakorolhat

v     Vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény alapján a részvényesek az igazgatóság egy vagy több tagjának, de legfeljebb az igazgatósági tagok egyharmadának kijelölésére jogosultak

v     Elővásárlási jogot biztosító részvény

-        Dolgozói részvény:

v     Munkavállalók számára ingyenesen, vagy kedvezményes áron

v     Az alaptőke felemelésével egyidejűleg legfeljebb a felemelt alaptőke 15 %-áig bocsáthatja ki

v     Alapításkor nem lehet

-        Kamatozó részvény:

v     Osztalékon felüli kamatot biztosít

v     Összes névértéke nem haladhatja meg az alaptőke 10%-át

-        Visszaváltható részvény:

v     A részvénytársaságot vételi jog, vagy a részvényest eladási jog illeti meg

-        Rt. alapítása:

v     Zártkörűen:

Ø      Az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik

Ø      A pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók, az átvenni vállalt részvények névértékének illetve kibocsátási értékének legalább a 25%-át befizették

Ø      A nem pénzbeli hozzájárulást azonnal a rt. rendelkezésére kell bocsátani (kivéve, ha az alaptőke 25%-át nem éri el, mert akkor 5 éven belül)

v     Nyilvánosan:

Ø      Részvényjegyzés alapján

Ø      Alapítási tervezet előkészítése

Ø      Jegyzési eljárás: részvények eladása

Ø      Alakuló közgyűlés

Ø      A túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról elsősorban az alapítók, az alapítási tervezetben meghatározott szempontok szerint döntenek

Ø      Aluljegyzésről beszélünk, ha a részvényjegyzésre megállapított zárónapig a részvénytársaság alaptőkéjét megtestesítő valamennyi részvényt, vagy –ha az alapítási tervezetben jegyzési minimumot határoztak meg-, a jegyzési minimumának megfelelő számú részvényt nem jegyezték le

Ø      Az aluljegyzés következménye főszabály szerint az alapítás meghiúsulása

Ø      Az alapítók nem vállalnak kötelességet a részvények átvételére, hanem azt egy nyilvános eljárásban értékesítik

Ø      A részvényjegyzési eljárást a forgalmazó bonyolítja le