A kormány

• A kormány összetétele:

-        Miniszterelnökből és

-        Miniszterekből áll

• A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja
• A miniszterelnök megválasztását, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz
• A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel
• A Kormány megbízatása megszűnik:

-        Az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával

-        A miniszterelnök, illetőleg a kormány lemondásával

-        A miniszterelnök halálával

-        A miniszterelnök választójogának elvesztésével

-        A miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával

-        Ha az Országgyűlés a miniszterelnöki bizalmat megvonja, és új miniszterelnököt választott

• A miniszter megbízatása megszűnik:

-        A Kormány megbízatásának megszűnésével

-        Lemondásával

-        Felmentésével

-        Halálával

-        Választójogának elvesztésével

-        Összeférhetetlenségének megállapításával

• A tárcát vezető miniszterek a törvény által meghatározott minisztériumokat vezetik
• A miniszterelnök kormányzási elképzelésének bizonyos mértékű mozgásteret biztosít a tárcát vezető miniszterekkel azonos jogállású tárca nélküli miniszterek kormányba szervezése
• E miniszterelnöki mozgásért azonban törvény által korlátozható
• A kormány feladatai:

-        Védi az alkotmányos rendet

-        Biztosítja a törvények végrehajtását

-        Irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját

-        Biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését

-        Biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását

-        Meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét

-        Irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését

-        Közrend, közbiztonság védelme

-        Közreműködik a külpolitika meghatározásában

-        Nemzetközi szerződéseket köt

-        Képviseli a MK az EU kormányzati részvétellel működő intézményekben

-        Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Országgyűlés a hatáskörébe utal

• A kormány maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz, amiket a miniszterelnök ír alá, és ezek a törvénnyel nem lehetnek ellentétesek
• Hivatalos lapban kell a rendeleteket kihirdetni
• Minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltozat, amely törvénybe ütközik
• Együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel
• A törvényhozó és a végrehajtó hatalom elválasztása lényegében a hatáskörök megosztását jelenti
• Az Alkotmányban rögzített hatásköri szabályok válasszák szét és biztosítják önálló alkotmányi (hatalmi) státuszukat
• A törvényhozó és a végrehajtó hatalom elválasztása a hatáskörök megosztását jelenti, nem pedig a hierarchikus alá-fölérendeltséget
• A miniszterelnök vezeti a kormány üléseit
• A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban bizalmatlansági indítványt nyújthat be

Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank

• Az ÁSZ az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve
• Ellenőrzi:

-        Államháztartás gazdálkodását

-        Az állami költségvetési javaslat megalapozottságát

-        Ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket

-        Ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást

-        Az állami vagyon kezelését

-        Az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét

-        Ellenőrzi a pártok gazdálkodását

-        A helyi önkormányzatok adóztatását

-        Vám szervek adóztatását

-        Ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását

• Az ÁSZ ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi, és eredményességi szempontok szerint végzi
• Az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést
• Az ÁSZ elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt erjeszti az Országgyűlés elé
• Szervezete:

-        Elnökből

-        Alelnökből

-        Főtitkárból

-        Vezetőkből

-        Számvevőkből

-        Legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből

-        Ügykezelőkből

-        Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottakból áll

• A Magyar Nemzeti Bank a MK központi bankja
• A MNB felelős a monetáris politikáért
• Elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki
• Évente beszámol az Országgyűlésnek
• Rendeletet bocsát ki
• Nem kereskedelmi bank
• Érme-, és bankjegy kibocsátó

Az alkotmánybíróság

• Az alkotmánybíróság 15 tagját az Országgyűlés választja
• Tagjai nem lehetnek tagjai pártnak
• Hatásköre:

-        Előzetes normakontroll: a még ki nem hirdetett törvény előzetes vizsgálata

-        Utólagos normakontroll: jogszabály, vagy egyéb állami irányítási eszköz alkotmányellenességének vizsgálata

-        Nemzetközi szerződésbe ütközésnek a vizsgálata

-        Az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása

-        Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése

-        Hatásköri összeütközés megszüntetése

-        Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése

-        Eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény a hatáskörébe utal

• Az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom
• Tagjaik közül megválasztják 3 évre az Alkotmánybíróság elnökét és helyettes elnökét, akik e tisztségre újraválaszthatók
• Tagjává megválasztható:

-        Minden olyan jogi végzettségű

-        Büntetlen előéletű

-        Magyar állampolgár

-        Aki 45. életévét betöltötte

• Tagjai kiemelkedő tudású elméleti jogászok, vagy legalább 20 évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok
• Nem lehet tag:

-        Aki a választást megelőző 4 évben kormány tagja vagy

-        Valamely párt alkalmazottja volt, valamint az sem

-        Aki vezető államigazgatási tisztséget töltött be

• Az Alkotmánybíróság tagjai 12 évre kerülnek megválasztásra
• A tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai vagy gazdasági tisztséggel illetve megbízatással
• Tudományos és oktatói, művészeti, szerzői jogi védelemben részesülő, valamint lektori és szerkesztői tevékenységen kívül, más kereső foglalkozása nem lehet
• Politikai tevékenységet nem folytathat
• Az Alkotmánybíróság tagja, hivatalba lépése előtt az Országgyűlésnek esküt tesz
• Az Alkotmánybírákat az országgyűlési képviselőivel azonos mentelmi jog illeti meg
• Alkotmánybíróságban betöltött tisztség megszűnik:

-        A 70. életév betöltésével

-        A megbízatási időtartam leteltével

-        Halállal

-        Lemondással

-        Összeférhetetlenség megállapításával

-        Felmentéssel

-        Kizárással 

A köztársasági elnök

• HUN államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
• A Magyar Honvédség főparancsnoka
• Kívül áll a végrehajt hatalmon
• Sajátosan semleges hatalmi tényező, önálló államfői jogosítványok birtokosa
• Ellenőrző szerepet tölt be az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés útján
• A köztársasági elnök főparancsnoki funkciója alkotmányjogi funkció
• A Magyar Honvédségen kívül helyezkedik el
• A megfelelő parancsot a Magyar Honvédség parancsnoka adja ki
• Az Országgyűlés 5 évre választja a köztársasági elnököt

-        Minden választójoggal rendelkező

-        Magyar állampolgár

-        Aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte

• Egy alkalommal újraválasztható
• Választását jelölés előzi meg
• Az első szavazás alapján megválasztott elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri
• Amennyiben az első választás nem volt sikeres, újból szavazást kell tartani, ahol ugyancsak a kétharmadnak kell meglenni
• Harmadszori szavazást kell tartani, ha a második sem volt eredményes, ekkor csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik az előző szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták, és ekkor a szavazatok normál többségével rendelkező jelölt lesz a köztársasági elnök
• A szavazási eljárást legfeljebb három egymás utáni nap alatt be kell fejezni
• A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel, vagy megbízatással
• A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért (kivéve a szerzői jog) díjazást nem fogadhat el
• A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről, és az őt megillető költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges
• A köztársasági elnök feladatai

-        Képviseli a magyar államot

-        Nemzetközi szerződéseket köt

-        Megbízza és fogadja a nagyköveteket

-        Kitűzi a választás, népszavazás időpontját

-        Részt vehet és felszólalhat az országgyűlési bizottságok ülésein

-        Javaslatot tehet az országgyűlésnek

-        Népszavazást kezdeményezhet

Az 1989. évi XXXIV. Tv.

Az országgyűlési képviselők választásáról

• A választójog gyakorlása a választópolgár szabad, elhatározásán alapul. Az országgyűlési képviselők száma összes 385
• 176 képviselőt egyéni választókerületben, 152-t megyei, fővárosi választókerületben (területi választókerület), a pártok országos listájáról további 58 kompenzációs mandátum kerül betöltésre
• A jelöléshez legalább 750 választópolgárnak az ajánlása szükséges
• Az országgyűlés akkor határozatképes, mikor a képviselők több, mint fele jelen van
• Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők 2/3-ának a szavazata szükséges
• Az országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait, és tárgyalási rendjét
• Törvényt kezdeményezhet:

-        A köztársasági elnök

-        A Kormány

-        Minden országgyűlési bizottság

-        Bármely országgyűlési képviselő

• A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg
• Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek
• A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a köztársasági elnök gondoskodik.
• A törvényt hivatalos lapban kell kihirdetni.
• Ha a köztársasági elnök a törvénnyel, vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt 15 napon belül, véleményezésével visszaküldheti az Országgyűlésnek, ami ezt újratárgyalja, és a következő megküldéskor a köztársasági elnök köteles aláírni, és 5 napon belül kihirdetni
• A köztársasági elnök a kihirdetés előtt 15 napos határidőn belül véleményezésre elküldi a törvényt az Alkotmánybírósághoz, ha annak valamelyik részét Alkotmányellenesnek találja
• Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles aláírni, és  napon belül kihirdetni

Az Országgyűlés

• Az országgyűlés feladatai:

-        Megalkotja a MK Alkotmányát

-        Törvényeket hoz

-        Meghatározza az ország gazdasági-társadalmi tervét

-        Megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását

-        Dönt a kormány programjáról

-        Dönt a hadiállapot kinyilvánításáról

-        Háborús veszély esetén kihirdet rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre

-        Elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén szükségállapotot hirdet ki

-        A Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a Magyar Honvédség külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról

-        Megválasztja a Köztársaság elnökét, az Alkotmánybíróság tagjait, a Miniszterelnököt, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt

-        Közkegyelmet gyakorol

• HUN legfelsőbb állami, és népképviseleti szerve
• Biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét
• Meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát, feltételeit

A politikai rendszer alkotmányos alapjai

• Szuverenitás kétféle

-        Külső: állam saját államisággal, függetlenséggel rendelkezik, az államhatalom gyakorlása külső befolyás nélkül történik

-        Belső: az állam döntéshozatali mechanizmusban a főhatalmat, a hatalom végső letéteményesét jelenti

• A népszuverenitás elismerése, és törvényhozás:

-        Közvetett, vagy képviseleti demokrácia

-        Közvetlen demokrácia:

v     Népgyűlés

v     Népi vétó

v     Népi kezdeményezés

v     Referendum

v     Plebiszcitum

-        Vegyes rendszer

• Magyarországon minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást, választott képviselői útján valamint közvetlenül gyakorolja
• Nem bocsátható népszavazásra:

-        Költségvetés

-        Helyi adók

-        Illetékek, adónemek

-        Személyi kérdések

-        Szerződések kihirdetése

-        Nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése

A magyar alkotmányfejlődés

1. A feudális közjog szakasz:

-        Istentől származtatott hatalom korlátozott monarchiává alakult át

-        II. András Aranybullája (1222) kimondta a fegyveres ellenállás jogát (ius resistendi)

-        XII. század végétől az országos rendi gyűlés szerepet kap a kormányzásban

-        XV. században a törvényeket a király és az Országgyűlés együtt alkotja

-        1514 – Werbőczy Tripartitum (szokásjogi szabályok) à a korona jelképezi a magyar államot, a király hatalma a nemzettől származik csak akkor, ha a nemzet az Országgyűlés által megkoronázta

-        1790/91 à Magyarországnak saját, történeti alkotmánya van

2. A polgári fejlődés szakasza:

-        1848. évi törvényhozásban történtek meg az első határozott lépések

-        Az V. tc. megszüntette a rendi képviseletet, az alsóház képképviseletté alakult át

-        A III. tc. a független felelős magyar minisztérium alakításáról

-        Megszüntették az úrbéri függőségeket, biztosították a honpolgári jogegyenlőséget

-        A kiegyezés után (1867. évi XII. tc.) visszatértek a történeti alkotmányhoz

-        Az I. vh. után, az 1918. évi 16-i néphatározatában kimondta, hogy HUN minden más országtól független és önálló népköztársaság

-        1919. március 21-én Forradalmi Kormányzótanács proklamálta a munkás, paraszt- és katonatanácsok diktatúráját

-        Szovjet típusú államrendszer jött lét, aminek alapelemeit az ideiglenes Alkotmány, majd 1919. június 23-án első kartális alkotmány

-        A Tanácsköztársaság bukása után visszatértek a történeti alkotmányhoz

-        1921-től az államfői jogokat a kormányzó gyakorolta

-        HUN államformája 1945-ig király nélküli királyság volt

3. 1945-49

-        1944 decemberében Ideiglenes Nemzetgyűlés alakult, amely megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt

-        1946. január 31-én elfogadták a kisalkotmányt

v     Népszuverenitás

v     A magyar nép a törvényhozó hatalmat általános egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján választott Nemzetgyűlés útján gyakorolja

v     Magyarország köztársaság (1.: Tildy Zoltán)

v     Államhatalmi ágak elválasztása

v     Végrehajtó hatalmat a köztársasági elnök a Nemzetgyűlésnek felelős minisztérium útján gyakorolja

v     A bíróságok a bírói hatalmat a köztársaság nevében gyakorolják

v     A köztársaság polgárainak biztosította az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait

-        1936. évi szovjet Alkotmány mintájára elfogadták az 1949. évi XX. tv.-t, amely kimondta, hogy:

v     HUN népköztársaság, a munkások és dolgozó parasztok állama

v     A termelési eszközök állami tulajdonba kerültek

v     Államhatalom egységének elve

v     Elnöki Tanács az Országgyűlés jogkörét is gyakorolta

v     Az alapvető jogok széles körét szabályozta, de egyes jogok gyakorlását csak a dolgozók számára biztosította

-        Módosíttások:

v     1972. évi I. tv. – Magyar Népköztársaság szocialista állam, állampolgárok jogainak, kötelezettségeinek szabályozása

v     1983. évi II. tv. – létrejött Alkotmányjogi Tanács

v     1987. évi I. tv. – kilátásba helyezte az Alkotmánybíróság felállítását

v     1989. évi VIII. tv. – bizalmatlansági indítvány bevezetése a Minisztertanáccsal és tagjaival

4. 1989.-től:

-        1989. évi XXXI. Tv. Alkotmányrevízió, amely október 23. napján lépett életbe:

v     HUN köztársaság, független, demokratikus jogállam

v     Minden hatalom a népé, amely a népszuverenitás választott képviselői útján, és közvetlenül gyakorolja

v     Több-párti politikai rendszer, a pártok szabadon alakulhatnak, tevékenykedhetnek

v     A pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak

v     Elvetette az államhatalom egységének elvét

v     Bevezette a köztársasági elnöki tisztséget

v     Újraszabályozta és kiszélesítette az emberi jogok biztosítását

-        Többször módosították:

v     Bevezette a konstruktívbizalmi szavazás intézményét

v     Köztársasági elnök választását

v     Megállapította a nemzet jelképeit

v     Mentelmi jog szabályozása

v     Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék, Magyar Nemzeti Bank szerepe

v     önkormányzatok

Nemzetközi alkotmányfejlődés

• GBR:

-        Korlátozott monarchia à alkotmányos monarchia

-        Bill of nights – 1689

v     A törvényhozásban az uralkodóval szemben a választott képviseleti szervek

v     A parlamentnek lett elsőbbsége

-        Trónöröklési törvény – 1701:

v     Bevezetődött a bíróságok és a bírák függetlensége

v     A király személyesen nem vett részt a kormányzati munkában (~1700)

v     A kormányzás a kabinet feladata lett, amely ezért kollektív felelősséggel tartozott a parlamentnek

v     A parlament megvonhatja a bizalmat a kormánytól, aminek ekkor le kell mondania

v     Ezzel kialakult a parlamentáris kormányzati rendszer

-        2 párt rendszerű ország

-        Az uralkodói tisztség sérthetetlen

-        Alsó – felső ház

-        A törvényhozás hatásköre korlátlan: mindent többségi szavazással döntenek el

-        A parlament elsőbbsége érvényesül

-        A kormányfőt az uralkodó nevezi ki (formális)

• USA:

-        1787 – USA alkotmánya

-        A hatalomgyakorlás a népfelség elvére épített

-        Prezidenciális köztársaság az államforma

-        Valódi szövetségi (föderális) állam jött létre

-        Hatalmi ágak elválasztásának elve (törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltató)

-        Az elnök erőskezű jogosítványokkal rendelkezik

-        A törvényhozás a két kamarás kongresszusé

-        A végrehajtó hatalom az elnök kezében összpontosul

-        A kormányzati szervek elkülönülnek

v     Törvényhozó hatalom – országgyűlés

v     Végrehajtó hatalom – kormány

v     Igazságszolgáltatás – bírák

• FRA:

-        1791 – francia alkotmány

-        Megszűntek a feudális kötöttségek

-        Kinyilvánították az emberek tulajdonhoz való, személyi, politikai szabadságát

-        Nemzet szuverenitás – az állam hatalma a néptől eredhet

-        A három hatalmi ág elválik

-        Minden állampolgárnak joga van személyesen, vagy választott képviselői úton részt venni a törvényhozásban

-        Rögzítették a törvényesség, jogállam alapvető elvét: semmisem tiltható meg, amit a törvény nem tilt, és senki sem kényszeríthető arra, hogy olyat tegyen, amit törvény nem rendel el

• Szocialista alkotmány:

-        Szovjet RUS – 1918

-        Választójoga csak a dolgozóknak volt

-        Nem ismerték el a hatalmi ágak elválasztását

-        Alapvető termelési eszközök államosítása

-        Kinyilvánították városi és falusi proletariátus diktatúráját, melyben a hatalom, a szovjetekben egyesült lakosságé volt

-        1936 – államhatalom egységére épít

-        Elismerte az állampolgárok egyenjogúságát

-        Legszélesebb körben biztosítja az állampolgári jogokat

A közjogtan alapjai

• Ulpianus a III. sz.-ban élt jogtudós
• Alkotmányjog: állami, társadalmi, gazdasági, politikai berendezkedés legfontosabb viszonyait az állam és a polgárok viszonyát, alapvető kötelezettségeket, közhatalmi szervek felépítését, és ezek egymáshoz mért viszonyát tárgyalja
• Vannak olyan területek, amit csak az alkotmányjog tárgyal: magyar állampolgár, választójog, … tiszta alkotmányjogi szabályok
• Vegyes vagy áttételes jogi szabályok: amikor a tárgykör nem valamennyi jogi szabályát tárgyalja az alkotmányjog, hanem csak az alapvető szabályt, míg a részletező szabályokat más jogágak fejtik ki (pl.: gyermekek jogai)
• Alkotmány: Arisztotelész a Politika c. művében már írt az állam működésének mechanizmusáról, az államformáról, és a kormányformát határozza meg
• Az állami berendezkedés valamilyen formája, garanciális szabályokat rögzítő, a közönséges törvények felett álló, a legmagasabb jogi erővel bíró okmány, amely mindenkire nézve kötelező
• Nép szerződése: Angliában megjelent állami berendezkedésre jellemző magatartás
• 1787: USA – Szövetségi Alkotmány
• 1791: Francia alkotmány
• Írott (kartális) alkotmány minden országnak kell lennie à 1949. évi XX. tv. à Magyar Köztársaság Alkotmánya
• Alkotmány jellemzői:

-        Az alkotmány-kódex az alkotmány jogi kódexe, törvényben elfogadott kódex

-        Elvárás vele szemben, hogy a legmagasabb szinten rögzítse a szabályokat  és demokratikusan választott népképviseleti szerv, a parlament fogadja el, de mindenképpen demokratikus úton szülessen

-        Oktrojált alkotmány: nem demokratikus úton, hanem diktátor alapján

-        Az alkotmány az ország alaptörvénye, melynek az alsóbb szintű jogszabályok nem mondhatnak ellent