Szegénység

SZEGÉNYSÉG ÉS DEPRIVÁCIÓ

Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok. A szociológiának egyik központi kutatási témája az egyenlőtlenség.

1. Fogalmak

Társadalmi egyenlőtlenség: egyén és család helyzete a társadalomban nagy különbséget mutat. (jövedelem, vagyon, munkakörülmények, lakásviszony, műveltség, egészségi állapot stb.)

Egyenlőség: a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a jövedelme, vagyona, lakásviszonyai stb.

Esélyek egyenlősége: a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van arra, hogy a jövedelme stb. szempontjából kedvező pozíciókat elérje.

Méltányosság: a társadalom tagjai akkora javadalmazásban, jövedelemben részesülnek a társadalom részéről, amely arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatukkal. (meritokrácia)

Igazságosság: azok az egyenlőtlenségek, jövedelemkülönbségek, amelyek egy hipotetikus kiinduló helyzetben, amikor még senki sem tudja, hogy jobb módúak vagy a szegények közé fog tartozni, a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana.

Szegénység: hátrányos helyzet. (Alacsony jövedelem à nem megfelelő táplálkozás, rossz lakásviszonyok.)

Depriváció: valamitől való megfosztottság. (pl. szegénység, szülői szeretettől való megfosztottság)

Hátrányos helyzet: relatív lemaradás. (pl. jövedelmi, elmagányosodás, rossz egészségügyi állapot)

Elszegényedés: létminimum alatt élők. (Magyaro.: egy főre jutó havi jövedelem, USA: van-e hűtőszekrénye)

Relatív szegénység: pl. nincs 8 általános iskolája.

1992. óta a TÁRKI háztartáspanel-felvételt végez. Kb. 2000 család évről évre.

Szegénységi küszöb, létminimum: legolcsóbb étrend, ami éppen kielégíti a minimális kalóriaszükségletet + pl. szappan, gyufa, fűtés, víz, lakbér stb. (országonként más)

1968.: KSH: 620Ft/fő/hó (1996.: 18000Ft/fő/hó)

2006.: 47906 Ft/fő/hó, 174 371 Ft/4 fő/hó; élelmiszer kosár.: 16017 Ft/fő/hó (napi: 81g fehérje, 83g zsír, 356g szénhidát, kalcium, kálium, vas, Cvitamin)

2. Elméletek

1.      Az egyenlőtlenségek szükségszerűek, sőt kívánatosak. XIX. sz. szociáldarwinizmus: a legrátermettebb ember marad életben.

2.      Méréskelt egyenlőtlenség elfogadható, de az esélyek legyenek egyenlőek. XIX. sz. J.S. Mill. (USA: liberális, Eu.: szociáldemokrata)

3.      A teljes egyenlőség a kívánatos. Egalitárius álláspont. Marx, Engels a képviselője.

Egalitárius: (fr.) egyenlősítő, egyenlőségre törekvő

3. Egyenlőtlenség, szegénység okai

1.      A társadalmi egyenlőtlenség az emberek közötti alapvető különbségekből (biológiai adottság) származnak.

2.      A gazdasági-társadalmi rendszer jellege, működése.

3.      Műveltség, iskolai végzettség terén fennálló hátrányok. (ipari országokban széleskörű tájékozottságra van szükség)

4.      Rossz testi, lelki egészségi állapot.

5.      Csonka, egyszülős családok.

6.      A szegény rétegbe tartozóknak egészen különös viselkedési norma- és értékrendszere, „kultúrája” van. Ez megakadályozza őket abban, hogy a szegénységből kiemelkedjenek, viszont megkönnyíti számukra, hogy a szegénységgel járó terheket elviseljék.

4. Szegénység a fejlődő országokban

GDP (Gross Domestic Product): bruttó hazai termék. Az adott országban a végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. Anyagok formáját tekintve a GDP fogyasztási cikkekből és igénybe vett szolgáltatásokból, valamint az elhasználódott eszközök pótlását és a termelés bővítését szolgáló termelési eszközökből, azaz beruházási javakból áll.

GDP alig emelkedik egyes országokban.

1991. GDP:

Mozambik:  80$/év/fő (2004.: 1338$/év/fő)

Etiópia:      120$/év/fő (2004.: 100$/év/fő)

Thaiföld:  1570$/év/fő (2004.: 6400$/év/fő)

Svájc:     33610$/év/fő (2004.: 32300$/év/fő)

Magyarország: 2004.: 10370$/év/fő

Szegénységmutató:

·         0-5 éves gyermekek halandósága

·         születéskor várható élettartam

·         általános iskolába járók aránya

5. Szegénység a fejlett országokban

USA (1963.) Harrington: a népesség jelentős része szegény

1960.-től rendszeresen kiszámítják a létminimumnál kisebb jövedelemből élők számát. Arányuk csökkent, majd 1980-as években ismét nőtt.

Egyre inkább a relatív szegénységi küszöb használatos.

Szegényebb: munkanélküli, idős, egyedül gyermeket nevelő szülő, nők, etnikai kisebbség, bevándorló

6. Magyarországi helyzet

1967. 1millió ember élt a létminimum alatt

1987. kb. 9%

1962-1987 között a szegénység magyarázata:

1.      1978.-ig a reálbér nőtt, azóta csökkent

2.      második gazdaság jövedelemkiegészítő tevékenysége  nőtt

3.      1988 óta a fogyasztói árindex emelkedett ® fix fizetésből élők életszínvonala csökkent

Szegénység összetételének változásai:

1.      1987-re a falusi szegénység csökkent, városi szegénység nőtt

2.      1987-re a szakképzetlen munkások közül sokan a létminimum alatt életek

3.      1987-re a szegények aránya a nyugdíjasok között alig volt magasabb, mint az átlagnépességben

4.      a szegénység áttevődött az idősekről a gyermekekre

1995-ig a szegénység lényegesen megnőtt, a jövedelemegyenlőtlenségek is lényegesen emelkedetek. Oka: 1989-1994 között a GDP 18%-kal csökkent, infláció, munkanélküliség.

1996-ban a népességnek több, mint egyharmada szegény! 1988.: 2.5%-a szegény a lakosságnak, 2000.: 6.8%-a „éhezik” a lakosságnak.

Ki a szegények?

1.      hagyományos szegénység

2.      új szegénység (rendszerváltozás óta) /munkanélküliek/

3.      demográfiai szegénység /gyermekek/

4.      etnikai szegénység /pl. romák/

Ezek nem különülnek el egymástól.

A szegénység nagy része átmeneti jellegű.

7. Jóléti állam

T.H.Marshall: állampolgárrá válás lépcsőfokai:

1.      magánpolgári szabadságjogok kivívása (egyesülési szabadság, vallásszabadság)

2.      politikai jogok kivívása (szavazási jog)

3.      gazdasági és szociális jogok kivívása

Jóléti állam: az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétében: nyugdíjat biztosít, családi támogatást ad, TB, ingyenes oktatás.

Jóléti modellek:

1.      reziduális modell: (USA) csak azoknak nyújt támogatást, akik képtelenek a piacon megfelelő jövedelemhez jutni

2.      teljesítménymodell: (Németo.) a támogatásokat (pl.: nyugdíj) a korábbi járulékbefizetésekhez kötik, azok arányában adják

3.      intézményes modell: (Svédo.) mindenkinek alanyi jogon adott támogatások

M.o. szociális kiadások:

·         nyugdíj

·         GYES

·         táppénz

·         munkanélküli segély

·         szociális segély

·         eü. ellátás

·         oktatás

·         lakás

·         fogyasztói ártámogatások

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 119.-149. old.

Jeney Judit

Magyar társadalom

A MAGYAR TÁRSADALOM: STRUKTÚRA ÉS RÉTEGZŐDÉS

1. Társadalmi szerkezet a két világháború között

1.1. 1945. előtti állapot

1930/31 évi jövedelmi adatok alapján (Matolcsy Mátyás készítette – 1938)

Következtetés

§  Az ország lakosságának fele a mezőgazdaságból él (az iparosodás még kezdeti szakaszban van)

§  A középosztálynak nevezhető réteg viszonylag kicsi volt

§  A társadalom legszegényebb rétegei a mezőgazdasági munkások

§  A jövedelemegyenlőtlenség igen nagy volt (nagyobb, mint az USA-ban)

1.2. Erdei Ferenc (1980) szerint „kettős társadalom” létezett ekkor Magyarországon:

„történelmi nemzeti” (egyház, államhivatal, nagybirtokos, arisztokraták)

„modern polgári” (kapitalista vállalkozók, kispolgárság, kiskereskedelem, értelmiségiek)

„társadalom alatt” élt (parasztság, mezőgazdasági munkásság)

1.3. 1945-től Sztálini modell

„két osztály és egy réteg” – a szocialista társadalmak szerkezete

a termelőeszközökhöz való viszony alapján: munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság + értelmiségi

„maradék” kategória: kisiparos, kulák

1960-as évek a társadalomnak több mint fele a munkásosztályhoz tartozott – nem lehetett egyben vizsgálni

2. Rétegződésvizsgálatok

2.1 Ferge Zsuzsa (1968) munkajelleg-csoportok

1.      vezető értelmiségi

2.      középszintű technikus

3.      irodai

4.      szakmunkás

5.      betanított munkás

6.      segédmunkás

7.      mezőgazdasági fizikai (paraszt)

8.      nyugdíjas

§  lényeges jövedelemegyenlőtlenségek vannak

§  lényeges a különbség a vezetők, értelmiségiek, irodisták között

§  lényeges a különbség a szakmunkások és szakképzetlen munkások között

§  a nyugati jövedelem hierarchiához megfigyeltek között hasonlóság van

§  kulturális jellegű dimenziót nézve a legnagyobb a különbség a rétegek között

2.2 Szelényi Iván (1972) lakáshoz jutási rendszer

§  vásárlás, építés

§  kiutalás

A szocialista rendszerben számos rejtett mechanizmus működött, amely a privilegizált rétegeket még privilegizáltabbá tette.

A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan nő a szellemi foglalkozásúak aránya. Nő a szakmunkások aránya, csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Csökken a kisiparosok aránya. Politikai cél ez, magántulajdon vissza kell szorítani.

Kritikák

§  Vezető és értelmiségi (más a vezető és más az értelmiségi)

§  Munkásság belső rétegződése (nem túl pontos)

§  Egyént vagy családot soroljuk be a rétegbe (férjet veszik alapul)

2.3. Kolosi Tamás (1981.-82.)

Személy/család helyzete

1.      Fogyasztás

2.      Kultúra, életmód

3.      Érdekérvényesítés

4.      Lakás

5.      Lakókörnyezet

6.      Anyagi színvonal

7.      Munkamegosztás

Családok 12 státuszcsoportja

1.      Elit

2.      Városias felső

3.      Falusias felső

4.      Fogyasztói magatartású középréteg

5.      Városias jómódú munkások

6.      Rossz anyagi helyzetű középcsoport

7.      Falusias középcsoport

8.      Érdekérvényesítő alsó

9.      Jó anyagi helyzetű falusias alsó

10.  Városias alsó

11.  Enyhén deprivált

12.  Deprivált

Deprivált: nélkülöz

3. 1980-as évek

Elméleti modell – második gazdaság és piac fokozottabb szerepe

Szelényi Iván – két egymás mellett, részben átfedő háromszögből áll

állami redisztribúció – piaci gazdaság

Kolosi Tamás – L-modell

4. 1990-es évek

Magyar Háztartás Panel felvételek

5. Társadalompolitika

A társadalmi szerkezet alakulását a gazdasági fejlődés és a politika lényegesen befolyásolja.

6. Magyar osztálytársadalom (Tárki 2005. - HVG 2006.05.27.)

 

3%

„Felső osztály”

(tőkések, menedzserek, vezető értelmiség)

                        23%

„Középosztály”

(beosztott értelmiség, kis- és középvállalkozók)

            41%

„Munkásosztály”

(szolgáltatók, szakmunkások)

           

33%

„Alsó osztály”

(szakképzetlenek)

                                                                                                                                                                               

·         „Felső osztály”: 8-10millióFt/év/fő

·         „Középosztály”: beosztott értelmiségi:1.362millióFt/év/fő, kis- és középvállalkozók: 1.299millióFt/év/fő

·         „Munkásosztály”: szolgáltatók: 969ezerFt/év/fő, kétkezi munkás: 867ezerFt/év/fő

·         „Alsó osztály”: 702ezerFt/év/fő

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 172-190. old.

A magyar szociológia

A MAGYAR SZOCIOLÓGIA FEJLŐDÉSVONALA

1. 1919-ig

Huszadik század c. folyóirat  ® szociológiai iskola alakult ki körülötte

vezetője: Jászi Oszkár

Szabó Ervin: marxista nézőpont

Braun Róbert: faluszociológia

Buday Dezső: dél dunántúli egyke rendszer

2. 1930-1949

falukutatás (szociográfia)

Erdei Ferenc - Duna-Tisza köze, város, falu, tanya

Illyés Gyula - Dunántúl

Féja Géza: Viharsarok

Darvas József – Orosháza

szociográfia: (latin-görög) kisebb-nagyobb társadalmi rétegek (falvak, vidék) életviszonyait feltáró és leíró szociológiai kutatási ág

1945. után a totalitárius rendszer kifejezetten ellenséges tevékenységnek tekintette a társadalom problémáinak feltárását.

1948. ELTE Szociológiai Tanszék vezetője: Szalai Sándor

Bibó István (1911-1979)

1945-1949 kelet-európai államok nyomorúsága, zsidókérdés

1956. életfogytiglani börtönbüntetés (1963-ban szabadul)

3. 1960

Társadalmi helyzetet kellene feltárni

(jövedelemkülönbségek, társadalmi mobilitás, idős népesség helyzete, városszociológia, új lakótelepek, alkoholizmus)

KSH: Ferge Zsuzsa, Andorka Rudolf, Szelényi Iván

Heller Ágnes, Huszár Tibor - filozófia

Kulcsár Kálmán - jog

Buda Béla - egészségügy

Losonczi Ágnes - művészet

KSH: Központi Statisztikai Hivatal

4. 1970

·         Több nagyméretű valóságfeltáró adatfelvétel (társadalmi rétegződés, életmód, lakás, oktatás, egészség, munka, üzem, deviáns viselkedés)

·         Sokváltozós matematikai-statisztikai módszerek bevezetése

·         Nemzetközi szociológiai tudományos életbe való bekapcsolódás (társadalmi rétegződés, mobilitás, család, vallás, gazdaság)

·         1978. megalakul a Magyar Szociológiai Társaság

·         ELTE-n megindul a szociológiai szakképzés

·         Szociológiai kutatórészlegek jönnek létre

·         Létrejön a TÁRKI (Társadalomkutatási Informatikai Társulás) /másodelemzéshez való hozzáférés, adatfelvételek, szociológiai módszerek fejlesztése)

5. 1990

·         Megszűnnek a tabutémák

·         Külföldi kutatókkal való együttműködésnek nincs akadálya

·         Csökkentek a kutatásokra fordítható erőforrások

·         Tudományos könyvek számának visszaesése

·         Sok szociológiai kutató elhagyja ezt a pályát

6. Kihívások

·         A rendszerváltozás kivételes folyamat, melyet elemezni kellene

·         1918 óta eltelet időszakot át kellene gondolni

·         Tisztázni kellene a szociológiai elméletekkel szembeni viszonyunkat

·         A szociológiai adatfelvételeket módszertani igényességgel kellene megtervezni

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 91-95. old.

 Jeney Judit