Szegénység

SZEGÉNYSÉG ÉS DEPRIVÁCIÓ

Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok. A szociológiának egyik központi kutatási témája az egyenlőtlenség.

1. Fogalmak

Társadalmi egyenlőtlenség: egyén és család helyzete a társadalomban nagy különbséget mutat. (jövedelem, vagyon, munkakörülmények, lakásviszony, műveltség, egészségi állapot stb.)

Egyenlőség: a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a jövedelme, vagyona, lakásviszonyai stb.

Esélyek egyenlősége: a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van arra, hogy a jövedelme stb. szempontjából kedvező pozíciókat elérje.

Méltányosság: a társadalom tagjai akkora javadalmazásban, jövedelemben részesülnek a társadalom részéről, amely arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatukkal. (meritokrácia)

Igazságosság: azok az egyenlőtlenségek, jövedelemkülönbségek, amelyek egy hipotetikus kiinduló helyzetben, amikor még senki sem tudja, hogy jobb módúak vagy a szegények közé fog tartozni, a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana.

Szegénység: hátrányos helyzet. (Alacsony jövedelem à nem megfelelő táplálkozás, rossz lakásviszonyok.)

Depriváció: valamitől való megfosztottság. (pl. szegénység, szülői szeretettől való megfosztottság)

Hátrányos helyzet: relatív lemaradás. (pl. jövedelmi, elmagányosodás, rossz egészségügyi állapot)

Elszegényedés: létminimum alatt élők. (Magyaro.: egy főre jutó havi jövedelem, USA: van-e hűtőszekrénye)

Relatív szegénység: pl. nincs 8 általános iskolája.

1992. óta a TÁRKI háztartáspanel-felvételt végez. Kb. 2000 család évről évre.

Szegénységi küszöb, létminimum: legolcsóbb étrend, ami éppen kielégíti a minimális kalóriaszükségletet + pl. szappan, gyufa, fűtés, víz, lakbér stb. (országonként más)

1968.: KSH: 620Ft/fő/hó (1996.: 18000Ft/fő/hó)

2006.: 47906 Ft/fő/hó, 174 371 Ft/4 fő/hó; élelmiszer kosár.: 16017 Ft/fő/hó (napi: 81g fehérje, 83g zsír, 356g szénhidát, kalcium, kálium, vas, Cvitamin)

2. Elméletek

1.      Az egyenlőtlenségek szükségszerűek, sőt kívánatosak. XIX. sz. szociáldarwinizmus: a legrátermettebb ember marad életben.

2.      Méréskelt egyenlőtlenség elfogadható, de az esélyek legyenek egyenlőek. XIX. sz. J.S. Mill. (USA: liberális, Eu.: szociáldemokrata)

3.      A teljes egyenlőség a kívánatos. Egalitárius álláspont. Marx, Engels a képviselője.

Egalitárius: (fr.) egyenlősítő, egyenlőségre törekvő

3. Egyenlőtlenség, szegénység okai

1.      A társadalmi egyenlőtlenség az emberek közötti alapvető különbségekből (biológiai adottság) származnak.

2.      A gazdasági-társadalmi rendszer jellege, működése.

3.      Műveltség, iskolai végzettség terén fennálló hátrányok. (ipari országokban széleskörű tájékozottságra van szükség)

4.      Rossz testi, lelki egészségi állapot.

5.      Csonka, egyszülős családok.

6.      A szegény rétegbe tartozóknak egészen különös viselkedési norma- és értékrendszere, „kultúrája” van. Ez megakadályozza őket abban, hogy a szegénységből kiemelkedjenek, viszont megkönnyíti számukra, hogy a szegénységgel járó terheket elviseljék.

4. Szegénység a fejlődő országokban

GDP (Gross Domestic Product): bruttó hazai termék. Az adott országban a végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. Anyagok formáját tekintve a GDP fogyasztási cikkekből és igénybe vett szolgáltatásokból, valamint az elhasználódott eszközök pótlását és a termelés bővítését szolgáló termelési eszközökből, azaz beruházási javakból áll.

GDP alig emelkedik egyes országokban.

1991. GDP:

Mozambik:  80$/év/fő (2004.: 1338$/év/fő)

Etiópia:      120$/év/fő (2004.: 100$/év/fő)

Thaiföld:  1570$/év/fő (2004.: 6400$/év/fő)

Svájc:     33610$/év/fő (2004.: 32300$/év/fő)

Magyarország: 2004.: 10370$/év/fő

Szegénységmutató:

·         0-5 éves gyermekek halandósága

·         születéskor várható élettartam

·         általános iskolába járók aránya

5. Szegénység a fejlett országokban

USA (1963.) Harrington: a népesség jelentős része szegény

1960.-től rendszeresen kiszámítják a létminimumnál kisebb jövedelemből élők számát. Arányuk csökkent, majd 1980-as években ismét nőtt.

Egyre inkább a relatív szegénységi küszöb használatos.

Szegényebb: munkanélküli, idős, egyedül gyermeket nevelő szülő, nők, etnikai kisebbség, bevándorló

6. Magyarországi helyzet

1967. 1millió ember élt a létminimum alatt

1987. kb. 9%

1962-1987 között a szegénység magyarázata:

1.      1978.-ig a reálbér nőtt, azóta csökkent

2.      második gazdaság jövedelemkiegészítő tevékenysége  nőtt

3.      1988 óta a fogyasztói árindex emelkedett ® fix fizetésből élők életszínvonala csökkent

Szegénység összetételének változásai:

1.      1987-re a falusi szegénység csökkent, városi szegénység nőtt

2.      1987-re a szakképzetlen munkások közül sokan a létminimum alatt életek

3.      1987-re a szegények aránya a nyugdíjasok között alig volt magasabb, mint az átlagnépességben

4.      a szegénység áttevődött az idősekről a gyermekekre

1995-ig a szegénység lényegesen megnőtt, a jövedelemegyenlőtlenségek is lényegesen emelkedetek. Oka: 1989-1994 között a GDP 18%-kal csökkent, infláció, munkanélküliség.

1996-ban a népességnek több, mint egyharmada szegény! 1988.: 2.5%-a szegény a lakosságnak, 2000.: 6.8%-a „éhezik” a lakosságnak.

Ki a szegények?

1.      hagyományos szegénység

2.      új szegénység (rendszerváltozás óta) /munkanélküliek/

3.      demográfiai szegénység /gyermekek/

4.      etnikai szegénység /pl. romák/

Ezek nem különülnek el egymástól.

A szegénység nagy része átmeneti jellegű.

7. Jóléti állam

T.H.Marshall: állampolgárrá válás lépcsőfokai:

1.      magánpolgári szabadságjogok kivívása (egyesülési szabadság, vallásszabadság)

2.      politikai jogok kivívása (szavazási jog)

3.      gazdasági és szociális jogok kivívása

Jóléti állam: az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétében: nyugdíjat biztosít, családi támogatást ad, TB, ingyenes oktatás.

Jóléti modellek:

1.      reziduális modell: (USA) csak azoknak nyújt támogatást, akik képtelenek a piacon megfelelő jövedelemhez jutni

2.      teljesítménymodell: (Németo.) a támogatásokat (pl.: nyugdíj) a korábbi járulékbefizetésekhez kötik, azok arányában adják

3.      intézményes modell: (Svédo.) mindenkinek alanyi jogon adott támogatások

M.o. szociális kiadások:

·         nyugdíj

·         GYES

·         táppénz

·         munkanélküli segély

·         szociális segély

·         eü. ellátás

·         oktatás

·         lakás

·         fogyasztói ártámogatások

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 119.-149. old.

Jeney Judit