GLOBALIZÁCIÓ
Globalizáció: a világ társadalmában megfigyelhető növekvő kölcsönös függőség (idő és távolság rendjének megváltozása)
Gyarmatosítás oka:
· Növelték az anyaország politikai befolyását, katonai bázis
· Civilizációs misszió – segít kiemelni az őslakos népeket a „primitív” viszonyokból
· Gazdasági megfontolás – nyersanyag elszállítás (koncessziós társaságok: gyarmattartó állam engedélye, hogy kizárólagos joggal rendelkezzen a társaság – örökösök jelentős szerepe a világgazdaságban manapság)
Szegénység: 1991. 1.2 milliárd ember (alultápláltság, rossz lakásviszonyok, oktatás hiánya)
Harmadik világ: éhezés (Élelmiszerkészlet elég 5 milliárd ember számára), segélyezés nem megfelelő
Agroüzlet: kávé, tea, cukornád – William Lever XIX. sz. – Unilever
Kakaóeladás: 3 Rt. Nestlé, Cadbury, Gill and Duffus
Margarin/étolaj: 1/3-a az Unilever kezében van a világon
Újonnan iparosodó országok: Brazília, Mexikó, Hongkong, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan
Transznacionális Rt. (multinacionális): két vagy több országban működnek üzemei, irodái. (olcsó munkaerő, nincs szakszervezet, természeti erőforrások helye, adókedvezmény) –repülő, konténer, hajózás, telekommunikáció teszi lehetővé
Nem állami szereplők: UNESCO (Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete), WHO (Egészségügyi Világszervezet))
Környezetvédelem: nem megoldott a gyarmatosított országokban
Globális környezeti veszély: talajerózió, klímaváltozás, hulladék
„Zöld” mozgalmak: Greenpeace (globális szervezet)
Média: Reuters (brit hírügynökség), HAVAS (fr. hírügynökség) 1870-ben felosztották maguk között a világot kizárólagos hírterületekre.
globális: (latin) átfogó, a földkerekségre vonatkozó
civilizáció: (latin) műveltség, polgárosodás
misszió: (latin) megbízatás, különleges céllal idegen országba küldött csoport, hittérítés
multi-/előtag/: (latin) a vele összetett fogalom sokszorosát jelöli
Giddens, Anthony: Szociológia (Osiris 1997.): 497.-528. old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése