MAKÖR

MAKÖR

• A magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú ügyviteli rendszere (2005. január 1.)
• A MAKÖR program a szakág keretein belül végzett tevékenység során az ügyészség belső eljárásának, az ügyiratok kezelésének őrzésének az informatikai segédeszközök felhasználásának rendjét tartalmazzák
• Ügytípusai:

-        P = polgári

-        T = törvényességi

-        Z = az ügyészség egészét vagy valamely szervezeti egységét érintő peres vagy nem peres eljárásban a jogi képviseletet igénylő ügyek betűje

• A MAKÖR programban a kivezetéseket az ügyintéző ügyészek végzik, ők vezetik bele a programba a selejtezés és a levéltárba helyezés idejét is
• Irattárba helyezés előtt az ügyeket a vezetővel láttamoztatni kell
• A programban az érkeztetési menüpont a bevitt érkeztetést ideiglenes regisztrációs számmal látja el, melyet a program havonta 1-től növekvő sorrendbe képez (ez a szám azonosítja az iratot addig, amíg nem lesz belőle ügy à szignálásig)
• A kezdőirat szignáláskor kötelező megadni :

-        Az ügy típusát

-        Sürgősségre vonatkozó jelzést

-        Érkezés megnevezését

-        Ügy tárgyát

-        Előadó ügyész nevét

-        És ha van előzmény, akkor az ügykapcsolatot

• Az iratborító tartozéka a betétlap, ezen kell egytől sorszámmal feltűntetni a kivezetési és határidő nyilvántartási utasításokat
• A program lehetővé teszi, hogy a leggyakrabban előforduló ügyeket további betűjelekkel jelöljék
• T.Sz. – szabálysértési ügyek
• T.N. – nonprofit szervezetekkel kapcsolatot
• T.K. – közigazgatási ügyek esetén

Irattárazás, selejtezés

Irattárazás, selejtezés

• Az ügy befejezése után az iratborítón az irodavezető feltűnteti az irattári tételszámot, a maradandó értékű iratokat nem lehet selejtezni
• Irattári terv: rendszerbe foglalja azokat az irattári tételeket, amelyek szerint a bíróság az iratait tagolja, meghatározza, hogy melyik irattári tételek iratai nem selejtezhetőek, és, hogy a selejtezhető irattári tételek iratait meddig lehet őrizni
• Az irodavezető az irattári tételszámot a lajstromba bejegyzi, az észrevételek rovatba
• Az irattárban az iratokat rendezetten, lajstromszám szerint 25-100-200-as kötegben, irattári táblák közé helyezve hevederrel átkötve kell elhelyezni
• Az irattári táblán fel kell tüntetni, hogy mely év, milyen számú iratait tárolják, a nagyobb iratforgalmú bíróságokon az irattáros lajstromonként irattári könyvet vezethet
• Irattárak fajtái:

-        Központi irattár (nagy irattár):

-        Rész irattár (kis irattár):

§         2 évig lehet őrizni

§         Utána megküldik a központi irattárnak

§         A bírósági iratokat, az őrzési idő leteltéig, illetve a levéltárnak átadásig gondosan meg kell őrizni

§         Irattárnak olyan helységeket kell kialakítani, amely tűzrendészetileg megfelelő. Biztosítható a biztonságos őrzés és száraz helyiség

§         Fokozott gondot kell fordítani a társadalmi, politikai, gazdasági, műszaki és egyéb szempontból jelentős, maradandó értékű iratok őrzésére

• Selejtezés:

-        Az iratokat az őrzési idő letelte után selejtezni kell

-        A selejtezés helyéről, idejéről a selejtezés előtt legalább 30 nappal írásban a levéltárat értesíteni kell, hogy milyen időszak irataira, milyen jellegű iratokra terjed ki a selejtezés

-        Ha az ügyintéző nem tudja a jelzésnek megfelelően ellátni az ügyet, akkor ezt a közvetlen vezetőnek jelezni kell, és kérni kell az elintézési határidő módosítását, vagy más ügykezelő kijelölését

• Szignálás:

-        Az ügyintéző kijelölését jelenti

-        Jogosult szignálni a helyi ügyészségen az ügyészség vezetője, vagy az általa kijelölt személy

-        Főügyészségeken illetve fellebbvitelin a főügyész vagy az általa kijelölt személy

-        A legfőbb ügyészségen a főosztályvezető ügyész

-        Minden iratot be kell mutatni szignálásra a szignálásra jogosultnak

• Iktatás:

-        Hagyományosan, kézi módszerrel

-        Számítógépes eljárással

-        Minden beérkező iratot iktatással kell nyilvántartani úgy, hogy:

§         Bekezdés pontos ideje

§         Az intézkedésre jogosult ügyintéző neve

§         Irat tárgya

§         Az elintézés módja

§         Az irat holléte megállapítható legyen

-        Az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon iktatni kell

• Iktatóbélyegző lenyomata tartalmazza:

-        Ügyészség neve, székhelye

-        Iktatás éve, napja

-        Az ügykönyv sorszáma

-        Az esetleges mellékleteket

Kezdőiratként-, befejezettként kezelendő irat

Kezdőiratként-, befejezettként kezelendő irat

• Kezdőiratként kezelendő irat:

-        A törvény értelmében érdemben, vagy ügyviteli szempontból befejezett ügyben új eljárás lefolytatását, vagy befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést igényel

• Befejezettként kezelendő irat:

-        Az az ügy, amelyikben nem érdemi, hanem ügyviteli döntés születik

Felterjesztés

Felterjesztés

• Polgári perekben a bíróság az iratokat és a fellebbezést közvetlenül küldi meg a II. foklú bírósághoz
• II. fokú bíróság előtt a kezdőirat a fellebbezés
• Az iratok elküldése esetén pótborítékot kell készíteni
• Büntetőügyeknél a bíróság az iratokat és a fellebbezést az ügyészség útján terjeszti fel a II. fokú bírósághoz

Bírósági ügyvitel kiadványai

Bírósági ügyvitel kiadványai

1. Idézés:
• Fogalma: megjelenésre kötelezés
• A megidézett köteles eleget tenni
• Tartalmi elemei

-        Kibocsájtó bíróság

-        Ügyszám

-        Milyen ügyben idézzük meg

-        Milyen minőségben idézzük meg (terhelt, szakértő, tanú, védő, …)

-        Mikorra idézzük meg (óra, perc)

-        Hová idézzük meg (emelet, ajtó)

-        Helyszíni tárgyalás helyszíne

-        Mulasztás következményei

-        Képviselővel is képviseltetheti magát

2. Jegyzőkönyv:
• Kézírásos formában nem készíthető el
• A jegyzőkönyvet a tárgyaláson készítik írásos formában, vagy hangfelvétel útján készük (utóbbi esetben tájékoztatni kell a feleket arról, hogy a jegyzőkönyvet a tárgyalást követően 8 nap elteltével tekinthetik meg, vagy vehetik át)
• Jegyzőkönyvet kell felvenni:

-        Tárgyalásról

-        Felek szóbeli meghallgatásáról

-        Tárgyaláson kívül foganatosított egyéb meghallgatásról

• Jegyzőkönyv részei:

-        Bevezető rész tartalmazza:

§         Bíróság neve

§         Ügyszám

§         Felek neve

§         Perbeli állásuk (felperes, alperes, …)

§         Képviselők nevei

§         Per tárgya

§         Tárgyalás helye (emelet, ajtó)

§         Tárgyalás ideje (óra, perc, tárgyalás kitűzött időpontja, tényleges időpontja)

§         Tárgyalás nyilvános vagy zárt

§         Bíró, vagy bírói tanács tagjainak a neve

§         Jegyzőkönyvvezető neve (vagy hangfelvétel)

§         Jelenlévők nevem perbeli állása (képviselő is)

-        Tartalmi rész tartalmazza:

§         Az eljárás menetét

§         Az ott történteket úgy, hogy jegyzőkönyv alapján meg lehessen állapítani, hogy az eljárás, a törvény alaki követelményeinek megfelelt

§         Felek által előadott vagy a periratokból felolvasott lényeges kérelmeket, nyilatkozat, tényállásokat

§         Bizonyítási indítványokat

§         Korábbiaktól eltérő nyilatkozatok

§         Nyilatkozatoknak, eljárási cselekményeknek, bírói felhívás ellenére történő elmulasztását, megtagadását

§         Iratok be-, vagy felmutatását

§         Tanúvallomásokat, szakértői véleményeket

§         Keresettől elállást

§         Elismeréseket

§         Egyességet

§         Pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket

§         Végzések, ítéletek kihirdetésének megtörténtét

-        Záró rész tartalmazza:

§         Tárgyalás befejezésének időpontja (óra, perc)

§         Jegyzőkönyvvezető, bíró, bírói tanács tagjainak nevét, plusz aláírásukat

§         Ha a jegyzőkönyv hangfelvételről készül, fel kell tüntetni az írásba foglalás napját és az írásba foglaló személy nevét

§         Ha a jegyzőkönyv hangfelvételről készül, ezt legkésőbb 8 napon belül írásba kell foglalni és tájékoztatni kell feleket, hogy az így elkészült jegyzőkönyvet mikor, hol vehetik át, tekinthetik meg

3. Határozatok:
• Ítélet, végzés:

-        Az ügy érdemében a bíróság ítélettel dönt, melyet a bíróság a MK nevében hoz meg

-        Ha a tárgyaláson hoznak ítéletet, vagy végzést, azt a tárgyaláson ki kell hirdetni, a határozat rendelkező részét a kihirdetés előtt írásba kell foglalni és az eljáró bíróval, vagy bírói tanács tagjaival alá kell iratni

-        Az ítélet kihirdetése: a rendelkező rész felolvasásából és az indoklás rövid ismertetéséből áll

-        A határozatot a meghozatalától számított 15 napon belül írásba kell foglalni és azt az írásba foglalástól számított 15 napon belül a feleknek kézbesíteni kell

-        Részei:

§         Bevezető rész:

o       Bíróság neve

o       Ügyszám

o       MK nevében

o       Felek neve, címe

o       Képviselőik neve, címe

o       Felek és képviselőik perbeli állása

o       Ügy tárgya

§         Rendelkező rész:

o       Bíróság konkrét döntése fogalmazódik meg

o       Büntetőügyek:

v     A bíróság a vádlottat a BTK. szerinti bűncselekmény elkövetésében bűnösnek mondja ki, és ezért a vádlottat a BTK.-ban szereplő büntetéssel sújtja, vagy intézkedést alkalmaz vele szemben

v     A bíróság felmenti

o       Polgári peres eljárás:

v     A bíróság a felperes keresetét elutasítja

o       Jogorvoslati kioktatás:

v     Mikor, hová, mennyi időn belül fordulhatnak jogorvoslattal

v     Hány példány

v     Ki a címzett?

§         Indokolás:

o       Megállapított tényállás

o       Bizonyítékokat, melyeken az ítélet alapul

o       Mérlegelés elemei

o       Jogszabályi hivatkozások

o       Bíróság hatáskörébe és illetékességére vonatkozó jogszabályok

§         Záró rész:

o       Határozathozatal helye, ideje

o       Eljáró bíró, vagy bírói tanács tagjainak neve

o       Eredeti iratnál aláírják

o       Kiadmánynál a bíró neve mellett: s.k.

o       „A kiadmány hiteléül” záradékolás

• Érdemi:

-        Ítélet

-        Megszüntető végzés

• Nem érdemi (egyéb végzés):

-        Idéző végzés

-        Szakértő kirendelő végzés

-        Szakértő munkadíját megállapító végzés

-        Eljárás szüneteltetését, felfüggesztését, félbeszakadását megállapító végzés

-        Tárgyalást elhalasztó végzés

Jegyzék

Tárgyalási jegyzék

• Az adott napra a tárgyalóterembe kitűzött ügyekről vezetett nyilvántartás, melyeket bírónként, tanácsonként kell vezetni
• A tárgyalási napon negyed 8-ig a tárgyaló terem ajtajára, vagy a mellette lévő erre szolgáló helyre ki kell függeszteni
• Tartalmazza:

-        Sorszám

-        Ügyszám

-        Felek (terhelt neve)

-        Ügy tárgya

-        Megidézettek száma

-        Kitűzött óra/perc

-        Intézkedéseket

-        Ügyészségi ügyszámot

-        Bíró nevét

-        Tárgyalás napját

-        Bíróság nevét

-        Tárgyalóterem száma (emelet ajtó)

-        Kiállítás dátuma

-        Bírói tanács elnökének nevét

-        Körbélyegző lenyomata

-        „Kiadmány hiteléül” záradékot mindenestül

Ügyfélfogadás és körbélyegző

Ügyfélfogadás a bíróságon

és

A körbélyegző

• A bíróság elnöke által meghatározott időszakban az ügyfelek részére félfogadást tart
• Kezdőiroda: minden nap félfogadást tart
• A bíróság bejáratánál hozzáférhető helyen az ügyfél fogadásáról tájékoztatást kell kifüggeszteni (tájékoztató táblán fel kell tüntetni, hogy az ügyfelek mikor, hol adhatják le a beadványaikat, felvilágosításért mikor, hol fordulhatnak)
• Tájékoztató iroda:

-        Bíróság elnöke ügyfélfogadási időben a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelek által, szóban előterjesztett kérelmeit bírósági fogalmazó vagy titkár jegyzőkönyvbe foglalja és a bírósági útra tartozó ügyeket illetően az ügyfeleket a szükséges tájékoztatással ellátja

• Félfogadás:

-        Az iroda törvényben meghatározott személyekkel és képviselőkkel felvilágosítást ad

-        Az ügyfél jogosult akkor az iroda lehetővé teszi:

§         Felvilágosítást ad

§         Az ügyfelek az iratokat megtekintheti

§         Az iratokból jegyzeteket készíthet, másolatot kérhet

§         Az egészségügyi iratokról az eljáró bíró engedélyével adható felvilágosítás

§         Zárt tárgyalásra készült jegyzőkönyvről csak a tárgyaláson jelenlévő személyek, és képviselőjének adható felvilágosítás

§         Az iratok megtekintésekor gondoskodni kell azok épségéről és megőrzéséről

§         Az iratokhoz hozzátenni nem lehet, kitépni, megrongálni, beleírni nem szabad

-        Nem adható felvilágosítás:

§         Bírói jegyzet

§         Határozattervezet

§         Különvéleményről

§         Tanácskozási jegyzőkönyvről

§         Állam-, szolgálati titokról

• Körbélyegző:

Tanuk

Tanuk adatainak zártan kezelése

(tanú védelmének ügyviteli szabályai)

• Tanú adatainak zártan kezelését a bírósági szakaszban úgy kell végrehajtani, hogy személyenként elkülönítetten zárt és a bíróság körbélyegzőjével ellátott borítékban kell elhelyezni az adatokat
• Zártan kezelés tényét fel kell tüntetni a borítékon, a lajstromban, és az iratborítón
• A zárt adatot tartalmazó iratról olyan másolatot kell készíteni, amely nem tartalmaz zárt adatot
• Zárt adatot tartalmazó borítékot felnyithatja a bíró, a jogorvoslatot elbíráló bíróság, és a bírói utasítást teljesítő személy, ha az adat megismerése eljárási cselekmény foganatosításához kell

Ügyintézés vol 2.

Ügyintézés folyamata a bíróságon II.

• Lajstromvezetés:

-        Legfelső Bíróságon ítélőtáblákon, megyei bíróságokon és a Pesti Kerületi Bíróságon

-        PKKKB-n: a bíróság elnöke az azonos ügyszakba tartozó ügyek meghatározott köre szerint külön lajstromozást rendelhet el, egyébként az iroda ügyszakonként egy lajstromot vezet

• Utóirat: az olyan irat, amelynek a bíróságon már van előzménye, tehát megindult az ügyre vonatkozó irat
• Iratboríték: a kezdőiratokat és az újonnan érkezett beadványokat az iratborító iratborítékában kell tartani sorszám szerint
• Iratborító:

-        iratborítót csak a kezdőiratnak kell felfektetni, az utóiratokat az ügy iratborítékában kell kezelni

-        az iratborító rovatait megfelelően ki kell tölteni

-        az iratborítón pirossal kell feltüntetni, ha:

§         Az ügyben fiatalkorú szerepel

§         Az ügyben előzetesen letartóztatott van

§         Az ügyben van letét vagy bűnjel

§         Soronkívüliséget rendelnek el az ügyben

§         Nagy érdeklődésre tart számot az ügy

-        Feltűnően kell feltüntetni az iratborítón:

§         A költségmentességet

§         Az illeték feljegyzési jogot

• Az iroda a kezdőiratot és a kezdőiratként kezelendő iratot a lajstromba való bejegyzés napján, de legkésőbb az érkezést követő munkanapon bemutatja az ügyelosztásra (szignálás) jogosult vezetőnek
• Ügyelosztás módszerei:

-        Számítógépes szignálás

-        Kézi szignálás

-        Páros – páratlan ügyszámok szerint számcsoportok szerint

-        Alperes, felperes, vádlott nevének kezdőbetűje alapján

-        1-2 hetes, havi bontásban

-        Bíróság illetékességi területének felosztásáról

-        Ügyszakonként, ügycsoportonként

-        Az ügy tárgya szerinti szakosodás figyelembe vételével

-        Bírói gyakorlat figyelembe vételével

-        Vegyes módszerekkel

• Átszignálás:

-        A bíróság elnöke vagy az ügyelosztásra jogosult más vezető, másik bírót, másik bírói tanácsot jelöl ki az ügy elbírálására, ha:

§         A bíró szolgálati viszonya megszűnt

§         Hosszabb távollét esetén

§         Egyenletes munkateher elosztása miatt

§         Hátralékot fel kell dolgozni

§         Kizárásra kerül sor

• Ügyintézés:

-        Az ügyeket érkezési sorrendben kell intézni, kivéve, mikor soron kívüli eljárást kell lefolytatni

-        A soron kívüli eljárás alakulhat:

§         Az ügyfél kérelmére, amikor a bíróság elnöke elrendeli a soron kívüli eljárást

§         Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) határozatán

§         Jogszabályok rendelkezésén

• Irat bemutatása a bírónak:

-        Iroda az eljáró bíró kijelölése után bemutatja a bírónak az iratokat, aki a rá kiszignált kezdőiratot vagy kezdőiratként kezelendő iratot bevezeti a perkönyvbe

-        Perkönyv: a bíróra, vagy bírói tanácsra kiszignált új ügyek nyilvántartására szolgáló ügyviteli könyv; fel kell benne tüntetni: folyószámot, ügyszámot, az iratok első bemutatásának időpontját, felek vagy a terhelt nevét, ügy tárgyát, intézkedéseket, az ügy befejezésének időpontját

-        A bíró az ügyet előzetesen megvizsgálja, megnézi, hogy szükséges-e ideiglenes intézkedést folyamosítani, ha nem, akkor az ügy beérkezésétől számított 30 napon belül intézkedik tárgyalási határnap kitűzéséről, és a feleket a tárgyalásra megidézi

-        Az ügy első tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy az 4 hónapon belül megtartható legyen

-        A tárgyalást ki kell tűzni a tárgyalási naplóban, és az elektromikus tárgyalási naplóban a BIRO-ban is

• Kézbesítési szabályok:

-        Kézbesítési akadály: címzett meghalt, elköltözött, ismeretlen, nem kereste

-        A címzett az átvételt megtagadja, akkor úgy kell tekinteni, mintha átvette volna a levelet

-        A fogvatartott részére az iratok, a fogvatartást foganatosító intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni, kézbesítési őrrel

-        Hivatásos állományok (rendőr, katona) részére iratokat a szolgálati elöljárónak kell kézbesítenie

-        Bírósági iratokat általában szabály szerint posta útján kell kézbesíteni

-        A címzett részére szóló iratokat a bíróságon is átveheti

-        Bíróság elnöke elrendelheti, hogy a bíróság színhelyén a kézbesítést, bírósági alkalmazott végezze

-        A címzett részére szóló iratokat személyesen, vagy a vele egy címen tartózkodó közeli hozzátartozója, vagy kézbesítési meghatalmazott útján is átveheti

-        Ha a bírósági iratokat a kézbesítés 2. kísérletének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, mert a címzett az iratot nem vette át (nem kereste jelzés)

-        Kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni at iratot, ha a címzett az átvételt megtagadja

-        Hirdetményi kézbesítést kell alkalmazni, ha:

§         Ismeretlen örökösöknek kell kézbesíteni

§         A kézbesítés egyéb, elháríthatatlan akadályba nem ütközik

§         Kézbesítés megkísérlése előre is eredménytelennek látszik

-        Hirdetmény kézbesítés menete:

§         A fél kérelmére rendeli el a bíróság

§         Az okot valószínűsíteni kell

§         Kézbesítendő iratot 15 napra ki kell függeszteni a fél utolsó ismert lakóhelye szerinti polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, és a bíróság hirdetőtáblájára 15 napra

§         A bírósági kifüggesztéstől számított 15. napon az irat kézbesítettnek minősül

• Csatolás: valamely ügy iratának más ügyirattal való átmeneti összekapcsolása (bármit bármivel lehet csatolni B+P, P+G, P+K, K+B,…)
• Egyesítés: több folyamatban lévő ügy összes iratának a legkorábban lajstromozott ügyszáma alatti kezelése, az egyesítés végleges, bírói végzés és bírói utasítás szükséges hozzá, és csak azonos ügyszakban lévő, azonos hatáskörű, azonos felek közötti ügyeket lehet egyesíteni

Csatolás	Egyesítés
-          átmeneti -          folyamatban lévő vagy befejezett ügy -          bármilyen ügyszak -          bírói utasítás -          vissza kell küldeni az ügygazdának	-          végleges -          csak folyamatban lévő -          azonos ügyszak -          bírói utasítás + bírói végzés -          aktában marad -          lajstromba át kell vezetni

• Az iratokat biztosított csomagként vagy ajánlott küldeményként kell postára adni
• Ügyiratok elküldése:

-        Ha a szakértőnek vagy más bíróságnak kell elküldeni az ügyiratot, akkor az aktában lévő fontosabb iratokról másolatot kell készíteni, a másolatokat pedig pótborítékban kell elhelyezni

-        A pótborítékon fel kell tüntetni, hogy az iratokat mikor és hová küldték el

Kiadmány	Eredeti
F.B. 21.B.3./2010/9. ------18------- ---------------- ---------------- Bp., 2011. 02. 17.                                               ------------------                                                     Dr. K. M.                                                         bíró A kiadmány hiteléül: Sos Gézáné Írnok	F.B. 21.B.3./2010/9. ------18------- ---------------- ---------------- Bp., 2011. 02. 17.                                               ------------------                                                     Dr. K. M.                                                             bíró

• Befejezett ügy:

-        Érdemi (ítélet, megszüntető végzés)

-        Ügyviteli befejezés à befejezettként kezelendő irat(szünetelés, félbeszakadás, felfüggesztés)

• Befejezettként kezelendő:

-        Az eljárás szüneteltetését

-        Félbeszakadását, felfüggesztését, megállapító végzés

-        Áttétel

-        Tárgyalás mellőzésével hoztak büntetést kiszabó végzést

-        Bíróság elé állításnál az ügyésznek való visszaküldésről való rendelkezés

-        Befejezett az az ügy, amelyben a bíróság ügydöntő (érdemi) határozatot hozott (ítélet, megszüntető végzés)

• Kezdőiratként kezelendő irat: kezdőiratként kezelendő az eljárás szünetelése, félbeszakadása, felfüggesztése után az eljárást újból megindító irat:

-        Perújítási indítvány

-        Fizetési meghagyás, bírósági meghagyás elleni ellentmondás

-        Összbüntetésbe foglalási kérelem

-        Végrehajtási ügyben keletkezett első irat

-        Igazolási kérelem, ha a határidő elmulasztása, az eljárás befejezését eredményezte

-        Másodfokú bíróság hatályon kívül helyező, és új eljárásra utasító határozata az I. fokú bíróságon

• Kiadmány: az eredetiről készült olyan másolat, melyet az erre felhatalmazott személy „a kiadmány hiteléül” záradékkal, nevének, beosztásának, aláírásának és a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával látja el