A prostitúció büntetőjogi megítélése

21. Tétel

A prostitúció büntetőjogi megítélése

• Korábban a prostitúciót is büntettük, ma már az üzletszerű kéjelgés nem bűncselekmény (1994)
• Szabálysértés a tiltott kéjelgés (meg nem engedett helyen vagy módon)
• Üzletszerű kéjelgés elősegítése:

-        Épületet vagy helyiséget üzletszerű kéjelgésre céljára másnak rendelkezésére bocsájt

-        Minősített eset, ha bordélyházat tart fenn

-        Kitartottság: aki üzletszerű kéjelgésben foglalkozó személlyel részben vagy egészben tartatja el magát

-        Kerítés: anyagi ellenszolgáltatásért cserébe egy személynek megszerez egy másik személyt üzletszerű kéjelgés érdekében

Pénzmosás

22. Tétel

Pénzmosás

• Definíció: egy illegális gazdasági szolgáltatás, aminek a célja az, hogy valamilyen bűnös úton szerzett vagyont, látszólag legális forrásból származó vagyonná alakítsa át
• Btk. 303. szakasz
• Járulékos bűncselekmény = korábbi bűncselekményhez kapcsolódik hozzá (szabadságvesztéses)
• 50-100 millió forint felett szükséges a mosás
• 1-2 millió forint rendszeres havi jövedelem felett
• Fázisai:

-        Elhelyezés

-        Rétegzés

-        Integrálás 

A pedofília

20. Tétel

A pedofília

• Megrontás

-        Fiatal vagy felnőtt korú az elkövető

-        felnőtt korúnál csak a közösülés büntetendő

• Tiltott pornográf felvétellel való visszaélés

-        18. életévét be nem töltött személyekről pornográf felvételt készít, nagy nyilvánosságra elérhetővé lesz, …

-        Pornográf felvétel: a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázoló kép vagy videó felvétel

Nemi erkölcs elleni bűncselekmények rendszere, és a szexuális erőszak

19. Tétel

Nemi erkölcs elleni bűncselekmények rendszere,

és a szexuális erőszak

• Btk. XIV. fejezet 2. cím
• A nemi kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendjét védik
• Büntetni kívánják a szexuális devianciákat
• Bűncselekmények rendszere:

-        Erőszakos jellegű (közösülés, nem elleni erőszak, kerítés egyik minősített esete)

-        Pedofília jellegű (megrontás, tiltott pornográf felvétellel való visszaélés)

-        Prostitúcióval kapcsolatos (kitartottság, kerítés, üzletszerű kéjelgés elősegítése)

-        Egyéb (szeméremsértés, vérfertőzés)

• Erőszakos jellegű:

-        Erőszakosan közösül: aki mást erőszakkal avagy az élet, vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen veszélyeztetéssel közösülésre készteti

-        Vagy másnak akaratnyilvánításra, vagy védekezésre képtelen állapotát közösülésre használja fel

-        Jogi tárgy: nemi szabadság

-        Sértett bárki lehet, ha a sértett és a tettes külön nemű

• Elkövetési magatartás:

-        Cél cselekedet: közösülésre kényszerít

-        Eszköz cselekedet: közösül

• Szexnek minősül:

-        Orális – fajtalanság: Btk. 210§

-        Anális – fajtalanság: Btk. 210§

-        Petting – fajtalanság: Btk. 210§

-        Vaginális – szex

• Fajtalanság: a közösülés kivételével minden olyan súlyosan szeméremsértő cselekedet, amely a nemi vágy felkeltésére, vagy kielégítésére irányul
• Elkövetési módok:

-        Erőszakkal: külső fizikai ráhatás

-        Védekezésre képtelen (minden 12 év alatti)

-        Akarata ellenére

• Bűncselekmény csak szándékosan követhető el
• Szemérem elleni:

-        Azonos nemű lehet

-        Fajtalanság

-        Súlyosabban minősül, ha az erőszakkal, vagy fenyegetéssel kényszerített sértett 12. életévét nem töltötte be, vagy legalább 2 elkövető van, és egymásról tudva fajtalankodtak

-        A sértett az elkövető nevelése, gondozása, felügyelete, gyógykezelése alatt áll

Kriminálpolitika fogalma

18. Tétel

Kriminálpolitika fogalma

• A kriminálpolitikai gondolkodás korszaka a XX. sz. volt
• Érdeklődés megváltozásának 4 oka:

-        Bűnözés helyzetének alakulása à minőségi-mennyiségi bűnözés

-        Kialakul az a meggyőződés, hogy a bűnözés befolyásolható cselekmény

-        Természettudományok ismeretek elszaporodtak

-        Kodifikációs hullám

• Kriminálpolitika kialakulása és fejlődése:

-        Amióta az államok tudatosan büntetőjogi eszközöket alkalmaznak

-        Tudatos kriminálpolitika a 18. sz.-tól (Beccaria)

-        Jövőre irányuló a 20.-tól

• Kriminálpolitika lényege:

-        Tudományág és gyakorlat egyben

-        Része az általános politikának

-        Politika: az államhatalom tudatos tevékenysége, amelynek alapvető célja a társadalmi együttélés biztosítása

-        Kriminálpolitika azon ismeretek rendszere, amelyek alapján szervezheti az államhatalom a bűnözés elleni küzdelmet, meghatározván az eszközök alkalmazásának feltételeit és módjait, összhangban az általános politikai célkitűzésekkel

-        Kriminálpolitika érvényesülési követelménye:

§         A törvényhozásban (fő érvényességi követelmény)

§         jogalkalmazásban

-        A kriminálpolitikához a kriminológia szolgáltatja az alapvető ismereteket

-        „A legjobb kriminálpolitika, a jó szociálpolitika”

Kriminalisztika tagolása, részei

17. Tétel

Kriminalisztika tagolása, részei

• Általános:

-        Általános elmélet

-        Kriminál technika

-        Kriminál taktika

• Különös: kriminál metodika
• Általános elmélet:

-        Tartalmazza: kriminalisztika fogalma, tárgya, tudományrendszerbeli helye, tudományos kapcsolati pontok

• Kriminál technika:

-        Kriminál technikai fényképezés

-        Nyomtan

-        Anyagmaradványok vizsgálata

-        Kriminalisztikai kézírásvizsgálat (grafológia)

-        Kriminalisztikai okmányvizsgálat

-        Személyazonosítás külső szempontok alapján

-        Bűnügyi nyilvántartás

• Kriminál taktika:

-        Bizonyítási eszközök keletkezésével és felhasználásával kapcsolatos tételeket és ajánlásokat adja ki

-        Módszertani

-        Bűnmegelőzést előmozdító kriminalisztikai eszközök

• Kriminál metodika:

-        Kriminál technika és taktika alkalmazása, egyes konkrét borfajták vizsgálata

A kriminalisztika fogalma

16. Tétel

A kriminalisztika fogalma

• A bcs.-k nyomozásának, felderítésének tudománya, de általános értelemben a bizonyítékok megszerzésének és értékelésének a tudománya
• Célja: a tételes jog által meghatározott kereteken belül olyan módszereket dolgozzon ki, amelyek segítségével a készülő bcs.-ek leleplezhetők és megakadályozhatók, elkövetőjük megállapítható, felelősségre vonható
• Gyakorlati alkalmazás:

-        Bűnüldözés

-        Bűnmegelőzés

• Nyomozás:

-        Kiinduló adatok értékelése

-        Verziók felállítása

-        Verziók ellenőrzése

-        Kapott eredmények elemzése

• Alapkérdések:

-        Kit? Mit? (bcs. tárgya)

-        Hol? Mikor? Hogy?

-        Ki? Kivel?

-        Miért?

• Többoldalú ellenőrzés, párhuzamos ellenőrzés, gyorsaság, nyomozati cselekmények
• Nyomozás:

-        Rendelkezésre álló adatok

-        Felállított verziót

-        Még felderítésre váró körülmények

-        Elvégzendő nyomozási cselekmények

-        Végső határidő

A kriminológia fogalma

15. Tétel

A kriminológia fogalma

• A kriminológia a bűnözéssel, mint társadalmi tömegjelenséggel, a bűnelkövetéssel, mint egyedi jelenséggel, valamint a bűnelkövető és a sértett személyiségével foglalkozó bűnügyi tudomány
• Feladatai:

-        Tényfeltárás

-        Tények elemzése

-        Bűnözés minőségi és mennyiségi jellemzőinek bemutatása

-        Bűnelkövetővé válás folyamatának magyarázata

• Részei, belső tagozódása:

                                                       I.      Kriminál morfológia:

Ø      Leírja a bűnözés szerkezetét, jellemzőjét

                                                    II.      Kriminál etiológia – bűnügyi jogtan:

Ø      Azokat az okokat kutatja, amik miatt bűnözővé válik valaki

                                                 III.      Kriminál profilaxis – bűnmegelőzés:

Ø      Eszközöket kutat, amivel a bcs.-k megelőzhetőek (jogon kívüli/belüli)

• Vizsgálja:

-        Látens/rejtett bűnözés

-        Viktimológia (áldozattan)

-        Büntető igazságszolgáltatási rendszer

-        Összefüggés a bűnözés és deviancia között

• Vizsgálatának eszközei:

-        Dokumentumok elemzése

-        Interjúkészítés

-        Megfigyeléses módszer (beépülés)

-        Statisztikai módszer

-        Szociográfiai módszer

BV

14. Tétel

BV jog

• 1979. évi XI. tv. erejű rendelet
• Szerepe, jelentősége, helye a jogrendszerben:

-        A kiszabott szankciót kényszerrel is végre kell hajtani

-        Meg kell határozni az elítéltek jogi helyzetének tartalmát

-        BV: a fő és mellékbüntetések, a büntetőjogi intézkedések, a büntetési eljárási törvényben meghatározott szabadság korlátozó kényszerintézkedések végrehajtásának előkészítését és megkezdését, a végrehajtáshoz kapcsolódó járulékos feladatokat, a végrehajtásban közreműködő szervek és személyek feladatait, a végrehajtás hatálya alatt állók jogi helyzetét, a társadalomba való beilleszkedés módszerét, jogok és kötelességek érvényesítését szabályozó jogág

• BV célja, alanyai, tárgya:

-        Cél: megelőzés, megtorlás, reszocializáció

-        Alanyai: büntetőjogi felelősségre vonás hatálya alatt álló

-        BV-jog tárgya:

§         Büntetőjogi szankciók

§         A jogkorlátozásokkal járó kényszerintézkedések

• BV rendszere:

-        Országos

-        Megyei

-        Speciális (IMEI)

• BV-jog forrásai:

-        Alkotmány

-        BTK 1978. évi VIII. tv.

-        BE

-        BVTVR

• BV-jog alapelvei:

-        Általános alapelvek:

§         Törvényesség

§         Egyenlőség

§         Jogállamiság

-        Magántitok és személyes titok alapelve

-        Joggal való visszaélés tilalma

-        Emberséges bánásmód

-        Társadalomtól való szükséges elkülönítés elve

-        Nyitottság követelménye

• A szabadságvesztést töltő elítélt jogai:

-        Nem érvényesülő állampolgári jogok

-        Korlátozottam érvényesülő állampolgári jogok

-        Korlátlanul érvényesülő állampolgári jogok:

§         Élethez való joga

§         Emberi méltósághoz való joga

§         Személyi biztonsághoz való joga

§         Jogképesség

§         Gondolat-, lelkiismeret-, vallásszabadság

§         Magántitok védelme

§         Művelődéshez való jog

§         Diszkrimináció tilalma

• A szabadságvesztést töltő elítélt kötelességei:

-        Közterhekhez való hozzájárulás

-        Munkavédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos kötelességek teljesítése

-        Feljelentési kötelesség

-        Köteles tanúvallomást tenni

-        Szakértői vizsgálat tűrése

-        Alaptalan feljelentésektől való tartózkodás

-        A magánvádlóként köteles a bűnügyi költségeket előlegezni

-        PPE vagy munkaügyi peres eljárásban nem mentesül a polgári végrehajtás alól

-        Hozzá kell járulnia gyermeke jogainak biztosításához

• Szabadságvesztés megkezdésére halasztás:

-        Kiszabott szabadságvesztés (maximum 2 év), akkor kérhető, maximum 3 hónapos halasztás adható

-        Semmilyen korlát nincs, ha az elítélt életét betegség fenyegeti

-        Hivatalból kötelező adni az engedélyt, ha az elítélt legalább 4 hónapos terhes, utána 6 hónapig nem vonulhat be

• Anyagi és egészségügyi ellátás:

-        Anyagi:

§         Étkeztetés

§         Személyi (…)

-        Egészségügyi:

§         Gyógyszereket térítés nélkül kapnak

§         Orvosi mentőszolgálat

§         Haláleseteket orvos jelenti a parancsnoknak, ő pedig az ügyésznek

• Oktatás, nevelés:

-        Általános iskola befejezésére lehetőség van

-        Továbbtanulás biztosított

-        Felsőoktatás csak külön engedéllyel lehetséges

Biizonyítás

13. Tétel

Bizonyítás

• Fogalma: a bizonyítás az az eszköz, amely lehetőséget ad a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős tények feltárásában, a történeti tényállás megállapítására
• A hatóságok mindig múltban megtörtént eseményeket rekonstruálnak
• Bizonyítási rendszerek:

-        Kötött

-        Szabad (teljesen szabad, nem teljesen szabad)

-        Vegyes (fel vannak sorolva az ésszerűen megállapított döntés, és a bizonyítás eszközei)

• Bizonyítás tárgya: a bizonyítandó tény (hely, idő, mód, személy)
• Nem kell bizonyítani a köztudomású tényeket, és hivatalos tényeket
• Bizonyítás eszközei:

-        Tanúvallomás

-        Szakvélemény

-        Tárgyi bizonyítási eszközök

-        Okirat

-        Terhelt vallomása

• Bizonyítási eljárások:

-        Szemle

-        Bizonyítási kísérlet

-        Felismerésre bemutatás

-        Szembesítés

-        Szakértők párhuzamos meghallgatása

Alanyok

12. Tétel

A bE individuális alanyai

• Terhelt jogai:

-        Ügy megismeréséhez kapcsolódó:

§         Jog a felkészülésre

§         Felvilágosítás kérésének a joga

§         Alapos gyanú és a vád megismerésének joga

§         Jelenlét joga

§         Irattanulmányozási jog

-        Ügy előre viteléhez kapcsolódó:

§         Vallomástételi jog

§         Indítványok, észrevételek tételének a joga

§         Jogorvoslati jog

• Terhelt köteles jelen lenni
• Védő:

-        Meghatalmazás (terhelt, törvényes képviselő, nagykorú hozzátartozó)

-        Kirendelés (bármikor kérhet, ha akarja)

• Védő jogai:

-        Jelenlét joga

-        Kérdezés joga

-        Kapcsolattartás a terhelttel

-        Indítványtételi jog

-        Rendes – rendkívüli perorvoslatokhoz való jog

-        Adatokat gyűjthet

-        Magánnyomozót fogadhat

• A védő köteles:

-        Terhelttel köteles a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni

-        Minden törvénykezési eszközt köteles időben kihasználni

-        Terheltet felvilágosítani

-        Mentő, enyhítő körülmények felderítését szorgalmazni

• Sértett:

-        Magánvádló

-        Pótmagánvádló

-        Magánfél: az a sértett, aki a magánjogi eljárásban polgárjogi igényt érvényesít

• Tanú ügyvédje