Egyenlőtlenségek

TÁRSADALMI ÉS TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK

Történelmi háttér

Tradicionális társadalmakban a város mai szemmel nézve nagyon kicsi volt. Babilon az egyik legnagyobb város 8.3 km², 15-20 ezer lakos. Róma: 300 ezer lakos. (Budapest: 525 km², kb. 2 millió lakos; Bp. VIII. ker.: 6.85 km², 81 ezer lakos)

Legfontosabb épület: templom, palota. Település körül fal ® védelmi okokból. Külön vannak a vallási negyedek. Munkába járás ismeretlen volt. Tudomány központja a város.

Az egyenlőtlenség lényeges tényezője az egyén és család lakóhelye.

1. Fogalmak

Város: az a település, aminek városi államigazgatósági rangja van.

Község: rangja községi.

Metropolis: 1 millió feletti lakos

Nagyváros: 100 ezer feletti lakos

Középváros: 20-100 ezer közötti lakos

Kisváros: 5 ezer lakosnál kevesebb

Megalopolisz: városok városa (kb. 700 km, 40 millió fő – Washington-Boston)

Szociológiai értelemben város: az a település, amelynek lakossága és környezete a környező falvak számára bizonyos központi funkciókat lát el. (szaküzlet, orvos, iskola, könyvtár)

Emberi kapcsolatok személytelenebbek, gyakori a deviáns viselkedés.

Agglomeráció: azok a kisebb települések, mely napi kapcsolatban áll a nagyvárossal.

Tanya: egyedül álló vagy kevés lakóépületből álló település, lakói mezőgazdasággal foglalkoznak

Külterületi lakott hely: pl. bakterház, üdülő

Urbanizáció: városodás (városi népesség aránya nő), városiasodás (település városias jellege emelkedik pl.: aszfaltozott utcák száma nő)

Szuburbanizáció: város központi részeiben a lakónépesség száma csökken, míg a külterületeken nő

Szegregáció: az a jelenség, amikor egy településen belül a különböző társadalmi rétegek lakóhelye erősen elkülönül egymástól

Slum: nagyvárosok fizikailag leromlott állapotú, szegények lakta rész

Invázió: egy településrészbe a korábbi népességtől eltérő népesség költözik be

Szukcesszió: lakosság összetétele megváltozik

Filtráció: lakások lakói kicserélődnek (lakások lefelé, lakók felfelé mozognak)

2. Módszerek, elméletek

Szelényi Iván (1990)

1.      sorvadó falu és tanya

2.      hanyatló falu

3.      stagnáló falu

4.      fejlődő falu

5.      gyorsan fejlődő, városiasodó falu

6.      kevésbé fejlődő város

7.      erősen fejlesztett város

Mo. regionális vizsgálat: 19 megy + Budapest

Nagy táj: Dunántúl, Alföld, Északi-középhegység

Alapvető kérdés I.: Meddig folytatódhat az urbanizáció? Toynbee (1971) „megalopolisz”

„szolgáltatási társadalom”

Enyedi György (1984) ciklus elmélet

1.      városrobbanás (nő a városi lakók száma)

2.      relatív dekoncentráció (nő az előváros)

3.      dezurbanizáció (falu aránya nő)

Alapvető kérdés II.: Városi vagy a falusi életmód a jobb?

Chicago-i iskola elmélete (University of Chicago: 1920-1940)

Chicago: 1830.: lakatlan terület, 1900.: 2 millió lakos

1. Városökológia: növényi és állati szervezetek környezetükhöz való alkalmazkodásának vizsgálata. Városok folyók, termékeny síkságok, kereskedelmi útvonalak mentén jönnek létre.

2. Urbanizmus, mint életmód: városi életmód – kevés a személyes kapcsolat (személytelenség). Élettempó felgyorsul. Emberek sokszínűsége (bőrszín, vallás, kultúra)

Koncentrikus körök elmélete:

1.      városközpont – üzleti övezet

2.      átmeneti övezet – slum

3.      jobb helyzetű munkások bérházai

4.      munkások családi házai

5.      új bérházak

6.      ingázók övezete

Szektorok elmélete

1.      ipari

2.      kereskedelmi

3.      lakó

3. Életkörülmények közötti különbség

Lakótelepek

1.      társadalmi szerkezetben a középső helyzetben vannak ® nem a leginkább rászorult kapott lakást

2.      a lakók elégedetlen a lakással, túl kicsi

3.      személytelenség

4.      akik ott élnek el akarnak költözni

Munkanélküliek: egyes kerületekben ez az arány 40%, pl. London: fekete népességnél 60%

Hajléktalanok:

4. Lakáspolitika

1.      előnyös hitelekkel való ösztönzés

2.      bérházak építésének ösztönzése

3.      minimális állami és önkormányzati lakásállomány

5. Városok formái

1. Parancsnoki város: pénzügyi tranzakciók végzése (pl. London)

2. Innovációs központ: technika, tudomány központja (pl. Cambridge)

3. Részegységtermelő hely: a termék csak egy részét állítják elő ott (pl. Székesfehérvár, Győr)

4. Harmadik világra nyíló kapu: nemzetközi hatásnak van kitéve (pl. Marseilles, Miami)

5.  Nyugdíjasközpont: belső vándorlás (pl. Bournemuth, Worthong)

6. Harmadik világ urbanizációja

Városba áramlás: több munkalehetőség vagy mezőgazdasági termelés tradicionális rendszerei felbomlottak → pénzkereseti lehetőség, ha sikerül, visszatér eredeti hazájába (sokaknak nem sikerül - bádogviskók)

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 191-217. old.

Giddens, Anthony: Szociológia (Osiris 1977.): 529.-552. old.

Társadalmi változás

TÁRSADALMI VÁLTOZÁS

Saint-Simon, Comte, Marx, Spencer a jövőt előre akarták látni.

Merton a „középtávú elméletek” kidolgozását tartotta a szociológia feladatának.

10ezer évvel ezelőtt: mezőgazdaságra való áttérés

6ezer évvel ezelőtt: nagy államok létrejötte (Mezopotámia, Egyiptom)

1780: ipari forradalom

II. Vh. után: a lakosság nagy része városokba költözik

A. Toffler: Jövő sokkja c. könyve (a fejlődéshez az ember nem bír alkalmazkodni)

Þ a szociológiának foglalkozni kell a változásokkal

1. Fogalmak

Társadalmi változásról kell beszélni és nem társadalmi fejlődésről!

A társadalom szerkezetének, intézményeinek, tág értelemben vett kultúrájának változása. (gyors, lassú, fokozatos, ugrásszerű)

Fejlett ország: egy főre jutó GDP magas.

Fejlődő ország: egy főre jutó GDP alacsony.

Jólét: jövedelem, fogyasztás, egészségi állapot, műveltség, közbiztonság, stb.

Életminőség: az emberi élet nem anyagi dimenziói.

Kapitalista gazdaság: termelőeszközök nagy többsége magántulajdonban van, a gazdaság működését a szabad piac szabályozza.

Szocialista gazdaság: termelőeszközök nagy többsége állami tulajdonban van, központi tervek szabályozzák a gazdaság működését. (parancsgazdaság)

Vegyes gazdaság: a fenti kettő vegyesen.

Ipari társadalom: a foglalkoztatottak nagyobb része az iparban dolgozik.

Posztindusztriális (szolgáltatási társadalom): a foglalkoztatottak nagyobb része a szolgáltatásban dolgozik.

Modernizáció: ipari termelés növekedése, városiasodás, iskolai végzettség emelkedése, gyermekszám tervezése, demokratizálódás.

Centrum: az az országrész, ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés először megindul.

Periféria: „után kullogó” terület.

2. Elméletek

·         W. Rostow (1950.): a gazdasági növekedés szakaszai

1.      hagyományos agrártársadalmak

2.      fellendülés előfeltételeit megteremtő szakasz (nő a megtakarítás, beruházás, kereskedelem)

3.      fellendülés szakasza (erősen nő a beruházás, gyors iparosodás) – döntő szakasz

4.      érettség szakasza (ipari termelés túlsúlya)

5.      tömeges fogyasztás szakasza (nő a szellemi foglalkozás)

·         Ipari társadalom elmélete: (Lenski) iparosodás a gazdaságot, társadalmat, politikai rendszert, kultúrát is alapvetően átalakítja.

·         Modernizáció elmélete: (T. Parsons) a társadalmi rendszer négy alrendszerből tevődik össze

1.      politikai

2.      gazdasági

3.      kulturális

4.      személyiségi

·         Inkeles és Rossi 12 személyiségjellemző dimenzióban mérték a modernitást

1.      nyitottság az új tapasztalatokkal szemben

2.      nyitottság a változásokkal szemben

3.      vélemény a nagy társadalmi kérdésekről

4.      növekvés az informálódásra

5.      jelen- és jövőorientáltság

6.      hatékonyság

7.      tervezés

8.      bizalom a környező világ kiszámíthatóságában

9.      technikai szakismeretek értékelése

10.  magas aspirációk az iskolai végzettség és foglalkozás terén

11.  mások emberi méltóságának tisztelete

12.  termelési folyamatok megértése

·         Wallerstein centrum-periféria elmélete (centrum kizsákmányolja a perifériát, változás akkor van, ha a centrum eltolódik – USA: centrum), (középkorban centrum: É-Olaszország)

·         Andorka Rudolf modernizáció:

1.      hatékony piacgazdaság és magas életszínvonal

2.      társadalmi integráció (egységesülés, különböző csoportok hogyan képesek beilleszkedni a társadalomba)

3.      emberi erőforrások magas szintje

4.      többpártrendszerű demokrácia

5.      modern gondolkodás, mentalitás

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 563.-603. old.

Jeney Judit

Mobilitás

TÁRSADALMI MOBILITÁS ÉS STÁTUSZMOBILITÁS

1. Társadalmi mobilitás

     Amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik.

     vertikális mobilitás: lefele v. felfele való mozgás

     horizontális mobilitás: (oldalirányú) pl. gépkocsi szerelő ® gépkocsivezető

     nemzedéken belüli mobilitás (intragenerációs): egy egyén foglalkozási karrierje során, a

     társadalmi ranglétrán bekövetkező emelkedést v. lecsúszást jelenti

     nemzedékek közötti mobilitás (intergenerációs): nemzedékek közötti változásokra utal

     (pl.: egy kékgalléros munkáscsaládból származó lány v. fiú szakértelmiségi pályára kerül.)

    A társadalmi mobilitás többnyire korlátozott mértékű.

    házassági mobilitás: amikor valaki a házassága révén kerül más társadalmi helyzetbe

A társadalmi mobilitásnak a foglakozás alapján definiált társadalmi kategóriák közötti mozgást tekintjük.

2. Róbert Péter (1986) társadalmi dimenziók

·         foglakozás (gyakoribb)

·         műveltség (ritkább) /a műveltség határozza meg legerősebben a státuszmobilitást/

·         anyagi helyzet

·         lakóhely

3. Nyitott és zárt társadalom

Nyitott az a társadalom, ahol a munkások, parasztok fiai nagyobb aranyban lesznek vezető értelmiségiek.

4. Mobilitás és társadalmi egyenlőtlenség

hozzárendelés elve: a társadalom tagjának veleszületett tulajdonságai (nem, bőrszín) jelölik ki a társadalmi pozícióját

teljesítmény elv: egyéni teljesítménytől függ, ki hova tartozik

meritokrácia: olyan társadalom, ahol kizárólag az egyén teljesítményétől függ, ki milyen társadalmi pozícióba kerül

5. Mobilitás nagyságát, irányát befolyásoló tényezők

1.      gazdasági-társadalmi-politikai rendszer jellege

2.      társadalmi-foglakozási struktúrák

6. ISA-paradigma

ISA: Nemzetközi Szociológiai Társaság

Kilépési mobilitás arányszám: pl. mezőgazdasági fizikai apák fiai hányan lettek szakmunkások

Belépési mobilitási arányszám: szakmunkások közül hányan származnak mezőgazdasági fizikai apa családjából

Strukturális mobilitás: akik szükségképpen mobilok voltak (azért kellett, hogy mobillá váljanak, mert az apák nemzedéke éltért a fiúk nemzedékétől)

Cirkuláris mobilitás: összes mobilitás mínusz strukturális mobilitás

7.

·         „amerikai álom”

·         oktatás demokratizálása

·         intelligencia: öröklés vagy környezet

·         szocialista országok

8. Történelmi háttér - vándorlás

A vándorlás hozzátartozik az emberiséghez.

·         nomád bevándorlók

·         hódítás

·         Amerika felfedezése – kivándorlás

Elméletek

1.      premodern társadalmakban a vándorlás csekély

2.      korai átmenti társadalmakban megnő a falvakból a városokba irányuló vándorlás

3.      késő átmeneti társadalomban csökken a falvakból a városokba történő vándorlás

4.      fejlett ipari társadalmakban nő a városok közötti vándorlás

5.      posztinusztriális társadalmakban a közlekedés, hírközlés miatt lecsökken a vándorlás

9. Vándorlás (migráció): lakóhely változtatás (településhatár átlépése)

állandó népesség: állandó lakhellyel rendelkező

lakónépesség: állandó lakhellyel rendelkezők száma + ideiglenesen bejelentett lakók száma –

                        állandó lakóhellyel rendelkező, de máshol ideiglenes lakóhelye is van

állandó vándorlás: állandó lakóhely megváltoztatása

ideiglenes vándorlás: ideiglenes lakóhely megváltoztatása

ingázás: az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és munkahelye (napi, heti)

nemzetközi vándorlás: országhatárt átlépő lakóhely változtatás

vándorlási egyenleg: bevándorlás mínusz kivándorlás

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.):  219.-263. old.

Jeney Judit

Magyar társadalom

A MAGYAR TÁRSADALOM: STRUKTÚRA ÉS RÉTEGZŐDÉS

1. Társadalmi szerkezet a két világháború között

1.1. 1945. előtti állapot

1930/31 évi jövedelmi adatok alapján (Matolcsy Mátyás készítette – 1938)

Következtetés

§  Az ország lakosságának fele a mezőgazdaságból él (az iparosodás még kezdeti szakaszban van)

§  A középosztálynak nevezhető réteg viszonylag kicsi volt

§  A társadalom legszegényebb rétegei a mezőgazdasági munkások

§  A jövedelemegyenlőtlenség igen nagy volt (nagyobb, mint az USA-ban)

1.2. Erdei Ferenc (1980) szerint „kettős társadalom” létezett ekkor Magyarországon:

„történelmi nemzeti” (egyház, államhivatal, nagybirtokos, arisztokraták)

„modern polgári” (kapitalista vállalkozók, kispolgárság, kiskereskedelem, értelmiségiek)

„társadalom alatt” élt (parasztság, mezőgazdasági munkásság)

1.3. 1945-től Sztálini modell

„két osztály és egy réteg” – a szocialista társadalmak szerkezete

a termelőeszközökhöz való viszony alapján: munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság + értelmiségi

„maradék” kategória: kisiparos, kulák

1960-as évek a társadalomnak több mint fele a munkásosztályhoz tartozott – nem lehetett egyben vizsgálni

2. Rétegződésvizsgálatok

2.1 Ferge Zsuzsa (1968) munkajelleg-csoportok

1.      vezető értelmiségi

2.      középszintű technikus

3.      irodai

4.      szakmunkás

5.      betanított munkás

6.      segédmunkás

7.      mezőgazdasági fizikai (paraszt)

8.      nyugdíjas

§  lényeges jövedelemegyenlőtlenségek vannak

§  lényeges a különbség a vezetők, értelmiségiek, irodisták között

§  lényeges a különbség a szakmunkások és szakképzetlen munkások között

§  a nyugati jövedelem hierarchiához megfigyeltek között hasonlóság van

§  kulturális jellegű dimenziót nézve a legnagyobb a különbség a rétegek között

2.2 Szelényi Iván (1972) lakáshoz jutási rendszer

§  vásárlás, építés

§  kiutalás

A szocialista rendszerben számos rejtett mechanizmus működött, amely a privilegizált rétegeket még privilegizáltabbá tette.

A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan nő a szellemi foglalkozásúak aránya. Nő a szakmunkások aránya, csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Csökken a kisiparosok aránya. Politikai cél ez, magántulajdon vissza kell szorítani.

Kritikák

§  Vezető és értelmiségi (más a vezető és más az értelmiségi)

§  Munkásság belső rétegződése (nem túl pontos)

§  Egyént vagy családot soroljuk be a rétegbe (férjet veszik alapul)

2.3. Kolosi Tamás (1981.-82.)

Személy/család helyzete

1.      Fogyasztás

2.      Kultúra, életmód

3.      Érdekérvényesítés

4.      Lakás

5.      Lakókörnyezet

6.      Anyagi színvonal

7.      Munkamegosztás

Családok 12 státuszcsoportja

1.      Elit

2.      Városias felső

3.      Falusias felső

4.      Fogyasztói magatartású középréteg

5.      Városias jómódú munkások

6.      Rossz anyagi helyzetű középcsoport

7.      Falusias középcsoport

8.      Érdekérvényesítő alsó

9.      Jó anyagi helyzetű falusias alsó

10.  Városias alsó

11.  Enyhén deprivált

12.  Deprivált

Deprivált: nélkülöz

3. 1980-as évek

Elméleti modell – második gazdaság és piac fokozottabb szerepe

Szelényi Iván – két egymás mellett, részben átfedő háromszögből áll

állami redisztribúció – piaci gazdaság

Kolosi Tamás – L-modell

4. 1990-es évek

Magyar Háztartás Panel felvételek

5. Társadalompolitika

A társadalmi szerkezet alakulását a gazdasági fejlődés és a politika lényegesen befolyásolja.

6. Magyar osztálytársadalom (Tárki 2005. - HVG 2006.05.27.)

 

3%

„Felső osztály”

(tőkések, menedzserek, vezető értelmiség)

                        23%

„Középosztály”

(beosztott értelmiség, kis- és középvállalkozók)

            41%

„Munkásosztály”

(szolgáltatók, szakmunkások)

           

33%

„Alsó osztály”

(szakképzetlenek)

                                                                                                                                                                               

·         „Felső osztály”: 8-10millióFt/év/fő

·         „Középosztály”: beosztott értelmiségi:1.362millióFt/év/fő, kis- és középvállalkozók: 1.299millióFt/év/fő

·         „Munkásosztály”: szolgáltatók: 969ezerFt/év/fő, kétkezi munkás: 867ezerFt/év/fő

·         „Alsó osztály”: 702ezerFt/év/fő

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 172-190. old.

A SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAINAK RENDSZERE

A SZOCIOLÓGIA ALAPFOGALMAINAK RENDSZERE:

társadalmi szabályzók, egységek, folyamatok

1. A társadalom elengedhetetlenül szükséges az embernek a jelenlegi feltételek közötti  élethez, fennmaradáshoz, fejlődéshez.

    Az egyének között viszonyok alakulnak ki à különböző társadalmi pozíciót foglalnak el.

    / tartósan megmaradhat, gyerekeikre is átörökíthetik /

2. Társadalmi szerkezet

     A társadalmon belül élő egyéneknek és családoknak nagy tömbökben való elrendeződése, mely tömbök különböznek egymástól a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, a javakhoz való hozzájutás módja és mértéke alapján.

3. Társadalmi rétegződés

     A tevékenységek társadalmankénti rangsorolt és egyszersmind értékelő megkülönböztetése

     - foglalkozás                                 alapján megállapított

     - beosztás                                     társadalmi kategóriák

     - iskolai végzettség                       helyzetének eltérése,

     - lakóhely                                     hierarchikus sorrendje

Az osztályok az anyagi eszközök birtoklása és a felettük való rendelkezés terén kialakult

      egyenlőtlenségek alapján jönnek létre. Az egyén, legalábbis részben, maga éri el osztályhelyzetét, az nem egyszerűen születése révén „adott”.

4. Társadalmi struktúra

           

    Az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyok.

5. Társadalmi intézmény

A társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységek alapvető módja, mintája. Az intézményekhez normák és értékek tartoznak, amelyek az intézményesült viselkedést előírják, megszegését büntetik.

6. Kultúra

    Az anyagi java, normák és értékek együttese.

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 33. old.