Deviáns

DEVIÁNS VISELKEDÉS

Fogalmak

Deviáns viselkedés: normaszegés. Az a viselkedés, amely eltér az adott társadalomban elfogadott normáktól. (Káosz alakul ki, ha nem tartunk be bizonyos szabályokat. – néha megszegjük ugyan pl. virágot tépünk le egy parkból)

Szociológiai érteleben: az a normaszegő viselkedés, amely az egyén és a társadalom számára káros vagy súlyosan káros.

Történelmi háttér

·      Középkor: vallás ellen v. uralkodók ellen irányuló bűntett – akasztás, nyilvános megégetés. Emberölés esetén sokszor csak pénzbüntetés volt.

·      Börtön: = dologház (csavargók kerültek be)

·      Őrültek: tébolydába kerültek

Módszerek

·      öngyilkossági arányszám

·      bűnözés: négyféle statisztikai adat

·      viktimológiai felvétel: lakosságtól kérdezik meg, követtek-e el ellene bűncselekményt?

·      alkoholizmus: akinél kialakult már a függőség (epidemiológiai vizsgálat: olyan kérdések, amelyek az alkoholfogyasztási szokásokra kérdez rá)

epidemiológia: (görög) járványtan

     Jellinek-képlet: az adott évben májzsugorodásban okozta halálesetek száma

     Ledermann-módszer: az egy főre jutó összes alkoholfogyasztás

·      kábítószer-fogyasztás

·      mentális vagy lelki betegségek (mentális: (latin) értelmi, észbeli)

Elméletek

·      Milyen szerepet játszik a deviancia a társadalomban?

·      Durkheim: a deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik, hanem az adott társadalom ítéletéből, melyek társadalmanként és koronként eltérő lehet.

·      Az a társadalom, ahol senki sem tér el az adott elfogadott normáktól, minden fejlődés változás leállna.

·      Lombroso: a bűnözés biológiai eredetű

·      Bűnözés az XYY kromoszómakombináció esetébe gyakori

·      Pszichopata: „érzelem nélküliek”, akik élvezik az öncélú erőszakoskodást

·      Elmebetegség öröklődik

·      Alkoholizmus öröklődik

·      Akut feszültséghelyzet ® öngyilkosság

·      Szülő-gyermek kapcsolat

·      Kultúra tiltja/megengedi az alkoholfogyasztást

·      Vérbosszú, párbaj

·      Szamuráj-erkölcs

·      Anómia-elmélet

·      Elidegenedés

·      Minősítési (címkézési) elmélet

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 511.-545. old.

Jeney Judit

Egyenlőtlenségek

TÁRSADALMI ÉS TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK

Történelmi háttér

Tradicionális társadalmakban a város mai szemmel nézve nagyon kicsi volt. Babilon az egyik legnagyobb város 8.3 km², 15-20 ezer lakos. Róma: 300 ezer lakos. (Budapest: 525 km², kb. 2 millió lakos; Bp. VIII. ker.: 6.85 km², 81 ezer lakos)

Legfontosabb épület: templom, palota. Település körül fal ® védelmi okokból. Külön vannak a vallási negyedek. Munkába járás ismeretlen volt. Tudomány központja a város.

Az egyenlőtlenség lényeges tényezője az egyén és család lakóhelye.

1. Fogalmak

Város: az a település, aminek városi államigazgatósági rangja van.

Község: rangja községi.

Metropolis: 1 millió feletti lakos

Nagyváros: 100 ezer feletti lakos

Középváros: 20-100 ezer közötti lakos

Kisváros: 5 ezer lakosnál kevesebb

Megalopolisz: városok városa (kb. 700 km, 40 millió fő – Washington-Boston)

Szociológiai értelemben város: az a település, amelynek lakossága és környezete a környező falvak számára bizonyos központi funkciókat lát el. (szaküzlet, orvos, iskola, könyvtár)

Emberi kapcsolatok személytelenebbek, gyakori a deviáns viselkedés.

Agglomeráció: azok a kisebb települések, mely napi kapcsolatban áll a nagyvárossal.

Tanya: egyedül álló vagy kevés lakóépületből álló település, lakói mezőgazdasággal foglalkoznak

Külterületi lakott hely: pl. bakterház, üdülő

Urbanizáció: városodás (városi népesség aránya nő), városiasodás (település városias jellege emelkedik pl.: aszfaltozott utcák száma nő)

Szuburbanizáció: város központi részeiben a lakónépesség száma csökken, míg a külterületeken nő

Szegregáció: az a jelenség, amikor egy településen belül a különböző társadalmi rétegek lakóhelye erősen elkülönül egymástól

Slum: nagyvárosok fizikailag leromlott állapotú, szegények lakta rész

Invázió: egy településrészbe a korábbi népességtől eltérő népesség költözik be

Szukcesszió: lakosság összetétele megváltozik

Filtráció: lakások lakói kicserélődnek (lakások lefelé, lakók felfelé mozognak)

2. Módszerek, elméletek

Szelényi Iván (1990)

1.      sorvadó falu és tanya

2.      hanyatló falu

3.      stagnáló falu

4.      fejlődő falu

5.      gyorsan fejlődő, városiasodó falu

6.      kevésbé fejlődő város

7.      erősen fejlesztett város

Mo. regionális vizsgálat: 19 megy + Budapest

Nagy táj: Dunántúl, Alföld, Északi-középhegység

Alapvető kérdés I.: Meddig folytatódhat az urbanizáció? Toynbee (1971) „megalopolisz”

„szolgáltatási társadalom”

Enyedi György (1984) ciklus elmélet

1.      városrobbanás (nő a városi lakók száma)

2.      relatív dekoncentráció (nő az előváros)

3.      dezurbanizáció (falu aránya nő)

Alapvető kérdés II.: Városi vagy a falusi életmód a jobb?

Chicago-i iskola elmélete (University of Chicago: 1920-1940)

Chicago: 1830.: lakatlan terület, 1900.: 2 millió lakos

1. Városökológia: növényi és állati szervezetek környezetükhöz való alkalmazkodásának vizsgálata. Városok folyók, termékeny síkságok, kereskedelmi útvonalak mentén jönnek létre.

2. Urbanizmus, mint életmód: városi életmód – kevés a személyes kapcsolat (személytelenség). Élettempó felgyorsul. Emberek sokszínűsége (bőrszín, vallás, kultúra)

Koncentrikus körök elmélete:

1.      városközpont – üzleti övezet

2.      átmeneti övezet – slum

3.      jobb helyzetű munkások bérházai

4.      munkások családi házai

5.      új bérházak

6.      ingázók övezete

Szektorok elmélete

1.      ipari

2.      kereskedelmi

3.      lakó

3. Életkörülmények közötti különbség

Lakótelepek

1.      társadalmi szerkezetben a középső helyzetben vannak ® nem a leginkább rászorult kapott lakást

2.      a lakók elégedetlen a lakással, túl kicsi

3.      személytelenség

4.      akik ott élnek el akarnak költözni

Munkanélküliek: egyes kerületekben ez az arány 40%, pl. London: fekete népességnél 60%

Hajléktalanok:

4. Lakáspolitika

1.      előnyös hitelekkel való ösztönzés

2.      bérházak építésének ösztönzése

3.      minimális állami és önkormányzati lakásállomány

5. Városok formái

1. Parancsnoki város: pénzügyi tranzakciók végzése (pl. London)

2. Innovációs központ: technika, tudomány központja (pl. Cambridge)

3. Részegységtermelő hely: a termék csak egy részét állítják elő ott (pl. Székesfehérvár, Győr)

4. Harmadik világra nyíló kapu: nemzetközi hatásnak van kitéve (pl. Marseilles, Miami)

5.  Nyugdíjasközpont: belső vándorlás (pl. Bournemuth, Worthong)

6. Harmadik világ urbanizációja

Városba áramlás: több munkalehetőség vagy mezőgazdasági termelés tradicionális rendszerei felbomlottak → pénzkereseti lehetőség, ha sikerül, visszatér eredeti hazájába (sokaknak nem sikerül - bádogviskók)

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 191-217. old.

Giddens, Anthony: Szociológia (Osiris 1977.): 529.-552. old.

Szociológia módszertan

SZOCIOLÓGIA MÓDSZERTAN

1. A szociológia felvétel menete

1. Felmerül egy társadalmi jelenség, melyre magyarázat kell

    / vizsgálat céljának, körének tudományos problematikájának megállapítása /

2. Elméleti hipotézis

3. A munkahipotézisek, vizsgálati dimenziók, mutatók kialakítása, a megfelelő módszerek kiválasztása

4. Az empirikus vizsgálat lefolytatása:

    4.1. próbafelvétel

    4.2. mintavétel

    4.3. felvétel

5. A gyűjtött adatok feldolgozása

    - számszerű rendszerezés, elemzés

    - elméleti általánosítás

hipotézis: (görög) csak részben igazolt tételeken alapuló, a kutatást előrelendítő tudományos feltevés valamely jelenség megmagyarázására

empíria: (görög) tapasztalat, a külvilágról az érzékszervek útján szerzett észlelet

2. Mintavétel

Sokaság minden tagja egyenlően szerepeljen

minta: a vizsgálat céljaira kiválasztott társadalmi elemek, egyének bizonyos száma, amely a megközelíteni kívánt jelenség szempontjából tükrözi az egész alapsokaság lényeges tulajdonságait

3. Kikérdezés

NÉVTELENSÉG BIZTOSÍTÁSA!!

·         Kérdőív:

§  zárt kérdés: kérdés + válasz (bekarikázni)

§  nyitott kérdés: kérdés ® választ Ő adja

§  válaszok skálája: pl. 1-5 (1=legroszabb, 5=legjobb)

·         Interjú

·         Megfigyelés

·         Kísérlet

·         Szociometria

 

4.  Szociológiai kutatások objektivitása

·         A társadalomtudós munkásságát befolyásolja saját társadalmi helyzete

·         Objektivitásra, valóságra kell törekednie

·         A társadalmi valóság tárgyilagos feltárása szükségszerűen elősegíti a társadalmi viszonyok javulását

·         Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a tudományos eredményeket milyen célra, milyen ügyek alátámasztására lehet felhasználni

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 99.-118. old. /az erre vonatkozó részek/