Kommunikáció a perben

• Beadvány: a feleknek és a per egyéb résztvevőinek a bírsághoz címzett iratai
• A polgári eljárásjogban nem érvényesül a formakényszer, a bíróság a beadványokat nem alakszerű megjelölésük, hanem a tartalmuk szerint bírálja el
• Minden beadványon fel kell tüntetni a címzett bíróságot, a felek nevét, lakóhelyét, a per tárgyát, és folyamatban lévő ügyben a bírósági ügyszámot
• A beadványokat egyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érintve van
• Felülvizsgálati kérelmet kettővel több példányban kell benyújtani
• Ha több félnek közös képviselője van, részükre egy példányt kell számolni
• A bíróság a beadványt 30 napon belül megvizsgálja, ha azt állapítja meg, hogy kiegészítésre, vagy kijavításra szorul, egyéb pótolható hiányossága van, az egyes bíró vagy tanács esetén a tanács elnöke a beadványt a hiányok megjelölése mellett a félnek hiánypótlásra visszaadja à hiánypótló végzés
• A hiánypótló végzésben a bíróság a hiányok pótlására rövid határidőt tűz (8-15-30-45 nap), továbbá figyelmezteti a felet, ha határidőre nem teljesít, vagy ismét hiányosan teljesít, akkor a beadványt a hiányos tartalom szerint fogják elbírálni, ha pedig ezt nem lehet, akkor elutasítják
• Ha valaki illetéket nem fizetett meg, akkor a bíróság elutasítja a beadványt
• Amennyiben a fél eleget tesz a hiánypótlásnak, akkor úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is hiánytalanul adták volna be a beadványt, a határidőt azonban onnan kell számítani, hogy a beadvány elbírálásra alkalmas
• Szóbeli kérelem:

-        A keresetet a jogi képviselő által nem képviselt fél szóban is előterjesztheti

-        A per megindítására irányuló kérelmet, azt bármelyik helyi bíróságnál, vagy a perre illetékes megyei bíróságnál lehet tenni

-        Folyamatban lévő perben a perbíróságnál (az a bíróság, amely előtt a per folyamatban van), vagy a fél lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál lehet tenni

• Idézés:

-        A bíróság előtti megjelenésre való kötelezés (végzés, ami ellen nem lehet fellebbezni)

-        Az ítélet anyagi jogi kérdésekben hoz érdemi döntést, a végzés a nem anyagi jogi, hanem eljárás jogi kérdésekre vonatkozik, de a jogviszonyt érdemben nem bírálja el

-        Fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, bírósági ügyszámot, a felek nevét, perbeli állásukat, a meghallgatás helyét, idejét (esetlegesen becsült idejét), az idézés címzettjét, figyelmeztetés a meg nem jelenés jogkövetkezményeire, és a címzettet a szükséges információkkal el kell látni

-        A meghatalmazottat szintén idézni kell akkor is, ha a bíróság a címzettet személyes megjelenésre kötelezi

• A kézbesítés:

-        A bírósági iratok eljuttatása a címzetthez

-        Jelentősége: a bírósági iratoknak csak akkor van joghatálya, ha azt szabályszerűen kézbesítve lett a címzettnek

-        Ha a fél képviselővel jár el, a bírósági iratokat a képviselőnek kell kézbesíteni, kivéve, ha a bíróság a felet személyes megjelenésre kötelezi (az iratot ekkor mind a címzettnek, mind a képviselőnek is kézbesíteni kell)

-        A kézbesítést meghiúsíthatja a címzett halála, ha a címzett a bejelentett helyen ismeretlen, ha a címzett a bejelentett helyről ismeretlen helyre költözött (nem társul vélelmezett képviselet hozzá)

-        Főszabály a postai kézbesítéssel kézbesítik a levelet, a küldeményeket ajánlott levélként kell postára adni főszabály szerint

-        Ha az átvétel időpontjához joghatály fűződik (fellebbezési határidő, hiánypótlási határidő), akkor tértivevényes ajánlott levélként kell elküldeni

-        Ha az átvételhez semmilyen joghatály nem fűződik (értesítés, jogerőre emelkedés), akkor sima levélként is közölhető

-        Az irat akkor tekinthető kézbesítettnek, ha azt a címzett, a címzett meghatalmazottja, az átvételre jogosult személy, vagy helyettes átvevő átvette, amikor átvették, akkor kell kézbesítettnek tekinteni

-        Ha a címzett az átvételt megtagadja, akkor a postás bejelöli, hogy az átvételt megtagadta, és ezzel kell visszaküldeni a tértivevényt, a megtagadás napján átvettnek minősül

-        A címzett, … a bírósági irodán is átveheti a küldeményt, az átvétel napja a kézbesítés ideje

-        A vélelmezett kézbesítés, ha a címzett, … a küldeményt nem kereste, akkor még egyszer megpróbálják kézbesíteni a küldeményt, a második eredménytelen kézbesítéstől számított 4 munkanapon át átveheti még a postahivatalban, az 5. napon visszaküldik a feladónak, és kézbesítettnek kell tekinteni

-        Külföldre történő kézbesítésnél közvetlenül a címzettnek kell megküldeni

-        A magyar jog szerint akkor kézbesítettnek tekinteni, ha akár a magyar jog szerint, akár a másik ország joga szerint kézbesítettnek minősül

• Hirdetményi kézbesítés:

-        Ha a fél lakóhelye ismeretlen

-        Ha a fél lakóhelye olyan államban van, ami a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt

-        Ha a kézbesítés elháríthatatlan akadályba ütközik

-        Ha az egyéb módon történő kézbesítés eleve eredménytelennek mutatkozik

-        Hagyatéki eljárásban, ha ismeretlen örökösök részére kell kézbesíteni

-        A kézbesítést a bíróság kérelemre rendeli el, a díj kifizetése után a bíróság hirdetőtábláján 15 napra ki kell fizetni, és a címzett utolsó ismert lakóhelyének polgármesteri hivatalában lévő hirdetőtáblán, ilyenkor az okiratra ráírják a kifüggesztés és a levétel időpontját, és 15. napon kézbesítettnek kell tekinteni

-        Ha keresetlevelet kell hirdetményi úton kézbesíteni, akkor a bíróság az alperes számára ügygondnokot rendel (ha valakinek a távollétében folytatnak le eljárást, akkor ügygondnok jár el, amíg az érintett fél az ügybe be nem kapcsolódik)

-        A korábbi OIT nyilvántartást vezet a hirdetményi kézbesítésekről, ahonnan meg lehet kérdezni, hogy személyre szólóan be van-e idézve valahova hirdetményi úton

• A mulasztás:

-        Ha a fél határidőt, vagy határnapot mulaszt

-        A mulasztás jogkövetkezménye az elmulasztott perbeli cselekmény többé joghatályosan nem teljesíthető

-        Nem minősül mulasztásnak, ha a beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adják (a postai felvevő bélyegző időpontja számít), és az sem minősül mulasztásnak, ha perbeli cselekmény köztudomásul természeti esemény akadályozza meg

• Igazolás:

-        Mulasztás jogkövetkezményének orvoslása

-        Alapja, ha a fél vagy képviselője önhibáján kívül mulaszt

-        Nincs helye igazolásnak, ha azt a törvény kizárja

-        Van, ahol nincs helye igazolásnak: sajtóper, végrehajtási igényper

-        Ha a mulasztás jogkövetkezményei egyébként is elháríthatók, akkor sincs helye igazolásnak

-        Ismételt mulasztás esetén nincs helye igazolásnak

-        Határideje: 15 napos szubjektív (olyan állapotba kerül, hogy igazolást tud róla adni, az akadály elhárításától számítjuk a 15 napot), 3 hónapos objektív határidő

-        Igazolási kérelem tartalma:

v     Mulasztás oka

v     A vétlenséget valószínűsítő körülmények

v     Az akadály elhárulása

v     Pótolni kell az elmulasztott perbeli cselekményt is

-        Mulasztást az a bíróság bírálja el, amely előtt a mulasztás történt, kivéve, ha valaki fellebbezési határidőt mulaszt, akkor azt a másodfokú bíróság bírálja el

-        Ha az igazolási kérelemnek helyt ad a bíróság, úgy kell tekinteni, mintha a perbeli cselekményt határidőben teljesítették volna

-        A végzés elutasítása ellen önálló fellebbezésnek van helye

• Keresetlevél:

-        Ugyanazt kell leírni benne, amit egy normál beadványban (bíróság, felek és képviselőik nevét, lakcím/székhely, perbeli állás) ezen kívül az érvényesíteni kívánt jogot, az azt megalapozó tényeket, és bizonyítékokat, le kell írni még a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet

-        A keresetlevélben meg kell jelölni azokat az okokat, amelyre a bíróság hatásköre és illetékessége alapul

-        Nyilatkozni kell arról, hogy volt-e a felek között közvetítői eljárás (mediáció)

-        Gazdálkodó szervezetek pere esetén a perindítás előtt kötelező az egyeztetés

-        Az egyeztetés írásbeli, és a felperesnek igazolnia kell azt, hogy ezt legalább megkísérelte, ha pedig levelezés történt az ügyben, akkor ezt csatolni kell a keresetlevélhez, mert ha ezt nem teszem meg, el fogják utasítani a keresetet

-        Csatolni kell a keresetlevélhez azokat az iratokat, amelyre a felperes hivatkozik

-        Mellékletek jelölése: F/1, …. A/1, …..

-        Csatolni kell azokat az iratokat, amelyekre a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható

-        Ha jogi képviselővel jár el a fél, csatolni kell a meghatalmazást, vagy a képviseleti jogot igazolni kell

-        Ha a keresetlevél hiányos, akkor a bíróság hiánypótlásra adja vissza a keresetlevelet

-        Házassági bontópernél le kell írni: ha az együttélést előbb megkezdték, mint a házasságot, hol kezdték meg az együttélést, hol és mikor kötöttek házasságot, gyermekekre vonatkozó adatok/kivonatok, nem kell feltüntetni a már nagykorú gyermeket (kivéve, ha tartásra szorul), nem kell feltüntetni a halott gyermeket, csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonat eredeti példányát, utolsó közös lakóhely tulajdoni lapját à illetékesség, a képviselő csak ügyvéd lehet

-        Gondnokság alá helyezési pernél: a felperes a hozzátartozó, gyám, ügyész, csatolni kell a környezettanulmányt, az alperes ingatlanjainak tulajdoni lapját

-        Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata: mellékelni kell a megtámadott közigazgatási határozatot

-        Sajtó helyreigazítási pernél: tényközlésnél, és csatolni kell a kifogásolt sajtóterméket

-        Keresetlevél fajtái:

v     Marasztalási:

Ø      Lejárt követelés érvényesítése

Ø      Ha a lejárat nem következett be, akkor a bíróság a keresetlevelet elutasítja à a keresetlevél idő előtti volt

Ø      Alimentációs célú szolgáltatások (létfenntartási célú)

Ø      A keresetlevelet kiterjeszthetem a még le nem járt, de a per alatt lejáró szolgáltatásokra

Ø      Lakás vagy helyiség visszabocsátása iránt iránti per (kilakoltatás)

v     Megállapítási:

Ø      Ha a kereset valamilyen jogviszony fennállásának, vagy fenn nem állásának megállapítására irányul

Ø      Pozitív: kereset fennáll

Ø      Negatív: kereset nem áll fenn

Ø      Megállapítás a bíróságtól csak akkor kérhető, ha a felperes marasztalást nem kérhet, és megállapítás jogai megóvása érdekében szükséges

v     Jogalakítási (konstitutív):

Ø      Csak a törvényben taxatíve felsorolt esetekben lehet kérni

Ø      Jogviszonyt hoz létre

Ø      Jogviszonyt szüntet meg

Ø      Jogviszony módosítás

-        Keresetlevél benyújtásának joghatásai:

v     Anyagi: elévülés megszakadása, elbirtoklás megszakadása

v     Eljárásjogi jogkövetkezmény: a pertárgyérték megállapítása szempontjából ez az érték az irányadó, előzetes bizonyítást csak a perbíróság folytathat le