A következő címkéjű bejegyzések mutatása: közjegyzői ügyvitel. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: közjegyzői ügyvitel. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 5., kedd

Közjegyző full (utolsó anyag nincs meg)

Közjegyzőség

·          A feudalizmus idején a közjegyzőség szerepét a hiteles helyek töltötték be (egyházi intézmények)
·          Hiteles hely által kiadott okirat neve: hiteles okirat
·          A szerzetes házak bélyegzőt kaptak à hiteles kiadmányokra pecsételtek vele (helyszíni szemle, határbejárás, tanú meghallgatás, eskütétel, idézés)
·          Szerződést is lehetett kötni: két fél közti bevallás, amiről okirat készült, és lepecsételték)
·          Eskü:
-         A középkorban ennek volt a leginkább bizonyító ereje (oltárnál tettek esküt)
-         Az egyes rangú személyeknek eltérő erejű esküjük volt (egy apát esküje 10 nemesével ért fel)
-         Eskütárs: csak azonos rangú személy, akik arról vallottak, hogy az eskütevő igazmondó ember
·          Családjogi szabályok:
-         A honfoglalás idején a feleség adás – vétel útján került a férjéhez (vőlegény, eladó lány)
-         Lovak ára az ellenérték
-         Állatprémmel fizettek (menyasszony)
-         Akik nem tudtak vásárolni, azok elrabolták a nőt
-         A kereszténység bevezetése után bár betiltották, mégis előfordultak rablások, de nem nagy szankciókat vontak maguk után (kártalanítás, vezeklés, kopaszra nyírték) à Kálmán Törvénykönyve
-         Egyházi személyek előtt történtek a házasságok
-         1564 – Tridenti Zsinat (kötelező a plébános jelenléte)
-         HUN-on II. Józsefig egyházi intézmény, majd polgári lett
·          Öröklés:
-         Ősi és szerzett javak közt különbség van
-         Rendelkezni csak a szerzett javak felett lehetett
-         Végrendelkezni egyházi személy előtt lehetett, érvényességét az egyház állapítja meg
-         1715 – törvényben megfogalmazva megállapítják, hogy lehet végrendeletet tenni a hiteles helyen, vagy tanuk előtt (5 tanú)
·          A törvény speciális és eltérő szabályokat is meghatároz
·          Kegyes hagyomány: közjó céljára juttat
·          Katonák a háborúban írásbeli végrendeletet tehettek
·          Városi polgároknál: városi tanács szabályai szerint
·          Jobbágyoknál: az ősi vagyon a földesúré, a szerzett vagyon fele szintén, a másik feléről rendelkezhetett
·          Törvényes öröklési rend:
-         Leszármazó örököl (csak fiú)
-         Csak a törvényes gyermek örökölhetett
·          Nők öröklési helyzete:
-         Lány negyed: ha meghalt az örökhagyó, akkor összes vagyonának ¼-e az összes lányt illeti meg
-         Özvegyi jog: amíg az özvegy a férje nevét viseli, addig a házában maradhat
-         Hajadoni jog: apátlan, árva leányt, megfelelő lakás és hozomány illeti meg
·          Közjegyzőség megszűnik:
-         Lemondással
-         Elveszíti az állampolgárságát
-         Alkalmatlan, érdemtelen
-         Fegyelmi büntetésként hivatalvesztés
-         Elmúlt 70 éves
-         Összeférhetetlenségét nem szünteti meg
-         3 hónapon belül nem tesz esküt
-         Meghal
-         Önkormányzati, vagy országgyűlési képviselő

Közjegyző jelölt, és közjegyző helyettes,
Közjegyzői iroda

·          Közjegyzői kar utánpótlását biztosítják
·          Közjegyzővel állnak munkaviszonyban
·          Közjegyző köteles a továbbképzésükről gondoskodni
·          Az összeférhetetlenségi és a titoktartási szabályok rájuk is alkalmazandók
·          Közjegyző jelölt:
-         Jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati időt tölti
-         Bérét a bírósági fogalmazó illetményére való tekintettel kell megállapítani
·          Közjegyző helyettes:
-         Jogi szakvizsgával rendelkezik
-         Bérét a bírósági titkár illetményére tekintettel kell megállapítani
-         A közjegyző utasítása és felelőssége mellett, önállóan jár el, de az általa kiállított közokirat érvényességéhez, közjegyző ellenjegyzése szükséges
·          Közjegyzői iroda:
-         Közjegyzői tevékenységet a közjegyzői irodában kell végezni
-         Az irodáján kívül akkor járhat el a közjegyző, ha azt az ügy sürgőssége, vagy természete indokolja
-         Az azonos székhelyre kinevezett közjegyzők közös irodát tarthatnak fenn, de ez nem zárja ki a közjegyzők önálló felelősségét és más személlyel közös irodát a közjegyző nem tarthat fenn
-         A közjegyzői iroda jogi személy, az alapításra a gazdasági társaság (Gt) szabályait kell alkalmazni, de elő társaságként nem működhet
-         A közjegyző neve három féle lehet:
§          Közjegyző neve + közjegyző iroda
§          Az összes közjegyző neve + közjegyző iroda
§          Az összes közjegyző vezetékneve + közjegyző iroda
Területi közjegyzői kamarák
és
Az országos kamara
·          Öt db:
-         Budapesti közjegyzői kamara
-         Győri közjegyzői kamara
-         Miskolci közjegyzői kamara
-         Pécsi közjegyzői kamara
-         Szegedi közjegyzői kamara
·          Feladatai:
-         Megválasztja és visszahívja a területi kamara elnökségét és elnökét
-         Meghatározza a kamarai hozzájárulást
-         Elfogadja az éves költségvetést
-         Véleményezési joga van a MOKK részére
-         Megállapítja a SZMSZ-ét
-         Szociális és jótékonysági alapokat hozz létre
·          Évente egyszer kell összehívni
·          Elnöksége:
-         Elnök + 10 tag
-         Elnök csak közjegyző lehet
-         10 tag (7 közjegyző + közjegyző helyettes)
-         Ha a kamarai tagok száma a 80 főt meghaladja, akkor nő a létszám: 1 elnök + 11 közjegyző tag + 3 közjegyző helyettes
-         Elnökség havonta ülésezik
-         Felügyeletet gyakorol a közjegyző ügyvitele, magatartása felett
-         Fegyelmi eljárást kezdeményez (fegyelmi bíróság)
-         Fegyelmi bíróság tagjait választja
·          Országos kamara (MOKK):
-         Székhelye: Budapest
-         Köztestület
-         Feladatai:
§          Jogszabály kezdeményezés
§          Jogszabály véleményezés
§          Költségvetési szabályok
§          Levéltárat tart fenn
Okirat

·          Közjegyzői okirat: az okirat hiteles másolata és hiteles kiadmánya
·          Elektronikus úton is készíthető: ugyanúgy meg kell felelni az alaki követelményeknek + minősített elektronikus aláírás
·          Közokiratok legfontosabb jellemzője, hogy az abba foglaltakat kötelességek, peres eljárás lefolytatása nélkül végrehajthatók
·          A bíróság végrehajtási záradékkal látja el (kérelmezni kell)
·          A közokirat szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányul, vagy egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmaz
·          Tartalmazza a jogosult és a kötelezett nevét
·          Tartalmazza a kötelezettség tárgyát, mennyiségét, jogcímét, teljesítés határidejét
·          Csak olyan kötelezettség hajtható végre, amire a bírósági eljárásban érvényesíthető lenne
·          Feltételt vagy időtűzést tartalmaz, ilyen esetben a feltétel bekövetkezését, az idő elteltét, közokiratnak kell bizonyítania
·          Idegen nyelven is készíthető közokirat, olyan közjegyző készítheti el, akinek nyelvi bizonyítványa van, ezt a közjegyzői kamara adja ki, amin rajta van a nyelvi bizonyítvány szám
Alakiság

·          A közoktatásban világosan és érthetően kell fogalmazni
·          Rövidítés nem használható
·          Az üresen maradó sorokat vízszintes vonallal ki kell tölteni
·          Számmal és betűvel is fel kell tüntetni:
-         Határidők
-         Határnap – meghatározott cselekményt az adott napon kell elvégezni
-         Pénzösszegeket (végösszeget)
-         Az okirat keltét
-         Minden fontos számadatot
·          Közokiratban nem lehet:
-         Törölni
-         Betűket átütni
-         Sorok közé írni
·          Javítás: a javítandó részt úgy kell áthúzni, hogy az áthúzott rész is olvasható maradjon
·          Javításnál a lap szélén ki kell írni a javított szavak számát, és ezt le kell szignálni a közjegyzőnek és a felelősnek
·          Beszúrásnál ugyanígy kell eljárni
·          Később is bekövetkezhet a javítás, ezt közjegyző végzéssel rendelheti el, ennek alapja, csak névcsere, elírás, számítási hiba, szám elírás lehet
·          Minden közokiratot ügyszámmal kell ellátni, az ügyszámot törni kell az irat sorszámmal, az okirat végén a közjegyzőnek alá kel írnia az okiratot, fel kell tüntetni a közjegyzői minőségét, el kell látni közjegyzői bélyegzővel, alá kell íratni a felekkel, ha a felek bármelyike aláírni nem képes, akkor kézjegyével kell hitelesítenie
·          Ha az okirat során ügyleti tanú, azonosítási tanú, tolmács járt el, akkor nekik is alá kell írniuk
·          Ha több lapból áll az okirat, folyamatos lapszámozással kell ellátni, a lapokat zsinórral át kell kötni oly módon, hogy állagsérelem nélkül szét lehessen szedni

Fegyelmi felelősség

·          Fegyelmi vétséget akkor követ el a közjegyző, ha a vétkes magatartásával
-         Közjegyzői törvényt,
-         Egyéb jogi szabályokat,
-         MOKK iránymutatásait megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének csorbítására
·          Büntetések:
-         Költségek viselésére való kötelezés
-         Figyelmeztetés
-         Írásbeli megrovás
-         Kamarai tisztségtől való megfosztás
-         Pénzbírság
-         Felfüggesztik
-         Hivatalvesztés
·          Közjegyzői okiratok:
-          Ügyleti: jogügyletet tanúsít közhitelesen
-         Tanúsítvány: tényt tanúsít közhitelesen
-         A közjegyzői okirat hiteles másolata
-         A közjegyzői okirat hiteles kiadmánya
-         A közjegyzői okirat elektronikus úton is készíthető à ugyanúgy meg kell felelni az alaki követelményeknek, és a közjegyzőnek ezt minősített elektronikus aláírással kell ellátnia
-         A közokiratnak legfontosabb jellemzője, hogy az abba foglalt kötelezettség peres eljárás lefolytatása nélkül, közvetlenül végrehajtható
-         A közokirat végrehajtásához végrehajtási záradék szükséges, a bírósághoz 7 példányt kell küldeni

2011. március 22., kedd

Alakiság

Alakiság

  • A közoktatásban világosan és érthetően kell fogalmazni
  • Rövidítés nem használható
  • Az üresen maradó sorokat vízszintes vonallal ki kell tölteni
  • Számmal és betűvel is fel kell tüntetni:
-        Határidők
-        Határnap – meghatározott cselekményt az adott napon kell elvégezni
-        Pénzösszegeket (végösszeget)
-        Az okirat keltét
-        Minden fontos számadatot
  • Közokiratban nem lehet:
-        Törölni
-        Betűket átütni
-        Sorok közé írni
  • Javítás: a javítandó részt úgy kell áthúzni, hogy az áthúzott rész is olvasható maradjon
  • Javításnál a lap szélén ki kell írni a javított szavak számát, és ezt le kell szignálni a közjegyzőnek és a felelősnek
  • Beszúrásnál ugyanígy kell eljárni
  • Később is bekövetkezhet a javítás, ezt közjegyző végzéssel rendelheti el, ennek alapja, csak névcsere, elírás, számítási hiba, szám elírás lehet
  • Minden közokiratot ügyszámmal kell ellátni, az ügyszámot törni kell az irat sorszámmal, az okirat végén a közjegyzőnek alá kel írnia az okiratot, fel kell tüntetni a közjegyzői minőségét, el kell látni közjegyzői bélyegzővel, alá kell íratni a felekkel, ha a felek bármelyike aláírni nem képes, akkor kézjegyével kell hitelesítenie
  • Ha az okirat során ügyleti tanú, azonosítási tanú, tolmács járt el, akkor nekik is alá kell írniuk
  • Ha több lapból áll az okirat, folyamatos lapszámozással kell ellátni, a lapokat zsinórral át kell kötni oly módon, hogy állagsérelem nélkül szét lehessen szedni

2011. március 1., kedd

Fegyelmi felelősség

Fegyelmi felelősség

  • Fegyelmi vétséget akkor követ el a közjegyző, ha a vétkes magatartásával
-        Közjegyzői törvényt,
-        Egyéb jogi szabályokat,
-        MOKK iránymutatásait megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének csorbítására
  • Büntetések:
-        Költségek viselésére való kötelezés
-        Figyelmeztetés
-        Írásbeli megrovás
-        Kamarai tisztségtől való megfosztás
-        Pénzbírság
-        Felfüggesztik
-        Hivatalvesztés 

Területi közjegyzői kamarák és Az országos kamara

Területi közjegyzői kamarák
és
Az országos kamara

  • Öt db:
-        Budapesti közjegyzői kamara
-        Győri közjegyzői kamara
-        Miskolci közjegyzői kamara
-        Pécsi közjegyzői kamara
-        Szegedi közjegyzői kamara
  • Feladatai:
-        Megválasztja és visszahívja a területi kamara elnökségét és elnökét
-        Meghatározza a kamarai hozzájárulást
-        Elfogadja az éves költségvetést
-        Véleményezési joga van a MOKK részére
-        Megállapítja a SZMSZ-ét
-        Szociális és jótékonysági alapokat hozz létre
  • Évente egyszer kell összehívni
  • Elnöksége:
-        Elnök + 10 tag
-        Elnök csak közjegyző lehet
-        10 tag (7 közjegyző + közjegyző helyettes)
-        Ha a kamarai tagok száma a 80 főt meghaladja, akkor nő a létszám: 1 elnök + 11 közjegyző tag + 3 közjegyző helyettes
-        Elnökség havonta ülésezik
-        Felügyeletet gyakorol a közjegyző ügyvitele, magatartása felett
-        Fegyelmi eljárást kezdeményez (fegyelmi bíróság)
-        Fegyelmi bíróság tagjait választja
  • Országos kamara (MOKK):
-        Székhelye: Budapest
-        Köztestület
-        Feladatai:
§         Jogszabály kezdeményezés
§         Jogszabály véleményezés
§         Költségvetési szabályok
§         Levéltárat tart fenn

Közjegyző jelölt, és közjegyző helyettes, Közjegyzői iroda

Közjegyző jelölt, és közjegyző helyettes,
Közjegyzői iroda

  • Közjegyzői kar utánpótlását biztosítják
  • Közjegyzővel állnak munkaviszonyban
  • Közjegyző köteles a továbbképzésükről gondoskodni
  • Az összeférhetetlenségi és a titoktartási szabályok rájuk is alkalmazandók
  • Közjegyző jelölt:
-        Jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati időt tölti
-        Bérét a bírósági fogalmazó illetményére való tekintettel kell megállapítani
  • Közjegyző helyettes:
-        Jogi szakvizsgával rendelkezik
-        Bérét a bírósági titkár illetményére tekintettel kell megállapítani
-        A közjegyző utasítása és felelőssége mellett, önállóan jár el, de az általa kiállított közokirat érvényességéhez, közjegyző ellenjegyzése szükséges
  • Közjegyzői iroda:
-        Közjegyzői tevékenységet a közjegyzői irodában kell végezni
-        Az irodáján kívül akkor járhat el a közjegyző, ha azt az ügy sürgőssége, vagy természete indokolja
-        Az azonos székhelyre kinevezett közjegyzők közös irodát tarthatnak fenn, de ez nem zárja ki a közjegyzők önálló felelősségét és más személlyel közös irodát a közjegyző nem tarthat fenn
-        A közjegyzői iroda jogi személy, az alapításra a gazdasági társaság (Gt) szabályait kell alkalmazni, de elő társaságként nem működhet
-        A közjegyző neve három féle lehet:
§         Közjegyző neve + közjegyző iroda
§         Az összes közjegyző neve + közjegyző iroda
§         Az összes közjegyző vezetékneve + közjegyző iroda

2011. február 2., szerda

Közjegyző


Közjegyzőség kialakulása

  • 1874 – megszüntették a hiteles helyeket, helyettük közjegyzőség alakult
  • A közjegyzőket az igazságügy miniszter nevezi ki
  • Pályázni kell az állásra
  • Jogi egyetemi végzettség
  • Ügyvédi, vagy bírói szakvizsga
  • Illetőségi terület: egy törvényszék területére terjedt ki (ma hely bíróság területéhez igazodik, kivéve a budapesti közjegyzők, mert ők a város egész területén eljárhatnak)
  • Feladataik:
-        Végrendeletek felvétele
-        Magán végrendeletek hitelesítése
-        Hitelesítések:
v     Okiratmásolás
v     Aláírás hitelesítés (ma: aláírási címpéldány(
v     Üzleti könyvek hitelesítése
v     Fordítások hitelesítése
v     Váltó óvatása
v     Letétőrzés
v     Hagyatéki leltár felvétele (ma az önkormányzat ezt megcsinálja, a közjegyzőnek kell viszont levezetni az eljárást)
  • 1874 – közjegyzői kamara
-        Fegyelmi bíróság
-        Elbírálta a közjegyzők közti vitákat
-        Elbírálta a közjegyzők és helyetteseik közti vitákat
  • Öröklési jog:
-        1848 után nemes és nem nemes egyformán örökölt
-        Megszűnt az ősi vagyont
-        A szabadságharc bukása után 1876-ban visszaállították az ági vagyont
-        Köteles rész intézményét vezették be
  • Ma a közjegyzőket két jogszabály szabályozza:
-        91. évi 41. tv. – a közjegyzőségről szóló törvény
-        37/2003 – EM rendelet
  • A közjegyzőségről szóló törvény:
-        Közhitelességgel ruházza fel
-        Jogügyletekről és jogi jelentős tényekről közokiratot készít
-        Letétet kezel
  • Letét: pénz, értékpapír, értéktárgy
  • Csak jogügylethez kapcsolódó, vagy a jogosultsághoz való kiadás végett vehet át letétet
  • Nem peres eljárásokat folytat le (hagyaték, fizetési meghagyásos eljárás)