Közjegyzőség kialakulása
- 1874 – megszüntették a hiteles helyeket, helyettük közjegyzőség alakult
- A közjegyzőket az igazságügy miniszter nevezi ki
- Pályázni kell az állásra
- Jogi egyetemi végzettség
- Ügyvédi, vagy bírói szakvizsga
- Illetőségi terület: egy törvényszék területére terjedt ki (ma hely bíróság területéhez igazodik, kivéve a budapesti közjegyzők, mert ők a város egész területén eljárhatnak)
- Feladataik:
- Végrendeletek felvétele
- Magán végrendeletek hitelesítése
- Hitelesítések:
v Okiratmásolás
v Aláírás hitelesítés (ma: aláírási címpéldány(
v Üzleti könyvek hitelesítése
v Fordítások hitelesítése
v Váltó óvatása
v Letétőrzés
v Hagyatéki leltár felvétele (ma az önkormányzat ezt megcsinálja, a közjegyzőnek kell viszont levezetni az eljárást)
- 1874 – közjegyzői kamara
- Fegyelmi bíróság
- Elbírálta a közjegyzők közti vitákat
- Elbírálta a közjegyzők és helyetteseik közti vitákat
- Öröklési jog:
- 1848 után nemes és nem nemes egyformán örökölt
- Megszűnt az ősi vagyont
- A szabadságharc bukása után 1876-ban visszaállították az ági vagyont
- Köteles rész intézményét vezették be
- Ma a közjegyzőket két jogszabály szabályozza:
- 91. évi 41. tv. – a közjegyzőségről szóló törvény
- 37/2003 – EM rendelet
- A közjegyzőségről szóló törvény:
- Közhitelességgel ruházza fel
- Jogügyletekről és jogi jelentős tényekről közokiratot készít
- Letétet kezel
- Letét: pénz, értékpapír, értéktárgy
- Csak jogügylethez kapcsolódó, vagy a jogosultsághoz való kiadás végett vehet át letétet
- Nem peres eljárásokat folytat le (hagyaték, fizetési meghagyásos eljárás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése