Tárgyalás

• A tárgyalás megnyitásával kezdődik
• A bíróság ismerteti a peres feleket és a per tárgyát, ezzel megnyitja a tárgyalást
• Számbavétel: a bíróság megállapítja, hogy a megidézett felek megjelentek-e
• Ha olyan személy jelenik meg, akit a bíróság nem idézett, akkor az ő adatait is rögzíti
• Az idézés szabályszerűségének ellenőrzése, vizsgálni kell különösen a tárgyalási időközt, és a tárgyalási határidőt à amennyiben valamely fél idézése nem volt szabályszerű, akkor a szerint kell eljárnia, hogy a fél szabályszerű idézés nélkül megjelent-e vagy sem, ha nem jelent meg, és az idézése nem volt szabályszerű, akkor a tárgyalást elhalasztja a bíróság, amennyiben megjelent, akkor a bíróság nyilatkoztatja, hogy megtartható-e a tárgyalás
• Ha a fél nem jelenik meg, helyette képviselő jár el, a képviseleti jogot igazolni kell, amennyiben az igazolás nincs meg a másik felet kell nyilatkoztatni, hogy elfogadja-e így a tárgyalás megtartását
• Ha valamely fél szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, és meghatalmazottja sem jelent meg, akkor a mulasztását meg kell állapítani
• Az első tárgyalás elmulasztásának következményei:

-        Az első tárgyaláson a felperes mulaszt:

v     A bíróság azt vizsgálja, hogy kérte-e a tárgyalás távollétében történő megtartását à ha nem kérte, akkor a bíróság az alperest nyilatkoztatja, hogy megtartsák-e az érdemi tárgyalást

v     Ha az alperes nem tesz érdemi nyilatkozatot, így elmarad a tárgyalás à 6 hónapon belül kérheti a felperes a folytatást, ha ezt nem teszi meg, megszűnik a per à végzés kiküldése az érdekelteknek, hogy a szünetelés folytán megszűnt

-        Az első tárgyaláson az alperes mulaszt

v     A bíróság azt vizsgálja, hogy kérte-e a tárgyalás távollétében történő megtartását à ha nem kérte, akkor a bíróság a felperest nyilatkoztatja, hogy kéri-e a tárgyalás elhalasztását, vagy a felperes a bíróságot kérheti, hogy a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalja el à bírósági meghagyás (ezt a bíróság egyébként hivatalból nem teheti meg)

v     A bírósági meghagyás csak akkor bocsátható ki, ha nincs helye elutasításnak, és a keresetlevél nem aggályos (= ha a bíró, az ügy rendelkezésre álló irataiból úgy ítéli meg, hogy semmiképpen nem indokolt a felperesi igény, akkor a bíróság dönthet úgy, hogy nem bocsátja ki a bírósági meghagyást)

v     A bírósági meghagyást indokolni kell à az alperes a szabályszerű idézés ellenére a tárgyalást elmulasztotta

v     A bírósági meghagyást közlik a felekkel, és az alperesnek egy olyan figyelmeztetéssel, hogy ha 15 napon belül nem él ellentmondással, akkor a bírósági meghagyásnak olyan a hatálya, mint a jogerős ítéletnek, amennyiben ellentmondással él, akkor új tárgyalást tűz ki a bíróság, az első tárgyalás és a bírósági meghagyás költségeiben az alperest marasztalja

v     Az ellentmondási kérelemmel együtt igazolást is be kell terjeszteni

v     Vannak olyan perek, ahol a bíróság nem engedi meg a bírósági meghagyást (vagyonjogi perek)

-        Az első tárgyaláson mind a felperes, mint az alperes mulaszt

v     A bíróság szüneteltetheti a tárgyalást, úgy, hogy nem tűz új határnapot ki

v     Ha 6 hónapon belül jelentkezik, akkor a bíróság új határnapot tűz ki

v     Ha a felperes beleírta a keresetébe, hogy amennyiben az alperes elmulasztja a megjelenést, bírósági meghagyást alkalmazzon a bíróság

v     A további tárgyalási napokon, valamely, vagy mindkét fél mulasztása nem befolyásolja a tárgyalás megtartását, és ítéletet is hozhat

• Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, akkor a bíróság a pert érdemben tárgyalja, lehetőség szerint már az első tárgyaláson ítéletet hoz, amennyiben nem tud, akkor a tárgyalást elhalasztja à új tárgyalási napot tűz, ahol ismételten figyelemmel kell lenni a tárgyalási időközre, és határidőre
• Amennyiben a tárgyalás megérett az ítélethozatalra, akkor a bíróság az eljárást berekeszti, és figyelmezteti a feleket, hogy érdemi nyilatkozataikat még ezt megelőzően tegyék meg