Társadalmi változás

TÁRSADALMI VÁLTOZÁS

Saint-Simon, Comte, Marx, Spencer a jövőt előre akarták látni.

Merton a „középtávú elméletek” kidolgozását tartotta a szociológia feladatának.

10ezer évvel ezelőtt: mezőgazdaságra való áttérés

6ezer évvel ezelőtt: nagy államok létrejötte (Mezopotámia, Egyiptom)

1780: ipari forradalom

II. Vh. után: a lakosság nagy része városokba költözik

A. Toffler: Jövő sokkja c. könyve (a fejlődéshez az ember nem bír alkalmazkodni)

Þ a szociológiának foglalkozni kell a változásokkal

1. Fogalmak

Társadalmi változásról kell beszélni és nem társadalmi fejlődésről!

A társadalom szerkezetének, intézményeinek, tág értelemben vett kultúrájának változása. (gyors, lassú, fokozatos, ugrásszerű)

Fejlett ország: egy főre jutó GDP magas.

Fejlődő ország: egy főre jutó GDP alacsony.

Jólét: jövedelem, fogyasztás, egészségi állapot, műveltség, közbiztonság, stb.

Életminőség: az emberi élet nem anyagi dimenziói.

Kapitalista gazdaság: termelőeszközök nagy többsége magántulajdonban van, a gazdaság működését a szabad piac szabályozza.

Szocialista gazdaság: termelőeszközök nagy többsége állami tulajdonban van, központi tervek szabályozzák a gazdaság működését. (parancsgazdaság)

Vegyes gazdaság: a fenti kettő vegyesen.

Ipari társadalom: a foglalkoztatottak nagyobb része az iparban dolgozik.

Posztindusztriális (szolgáltatási társadalom): a foglalkoztatottak nagyobb része a szolgáltatásban dolgozik.

Modernizáció: ipari termelés növekedése, városiasodás, iskolai végzettség emelkedése, gyermekszám tervezése, demokratizálódás.

Centrum: az az országrész, ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés először megindul.

Periféria: „után kullogó” terület.

2. Elméletek

·         W. Rostow (1950.): a gazdasági növekedés szakaszai

1.      hagyományos agrártársadalmak

2.      fellendülés előfeltételeit megteremtő szakasz (nő a megtakarítás, beruházás, kereskedelem)

3.      fellendülés szakasza (erősen nő a beruházás, gyors iparosodás) – döntő szakasz

4.      érettség szakasza (ipari termelés túlsúlya)

5.      tömeges fogyasztás szakasza (nő a szellemi foglalkozás)

·         Ipari társadalom elmélete: (Lenski) iparosodás a gazdaságot, társadalmat, politikai rendszert, kultúrát is alapvetően átalakítja.

·         Modernizáció elmélete: (T. Parsons) a társadalmi rendszer négy alrendszerből tevődik össze

1.      politikai

2.      gazdasági

3.      kulturális

4.      személyiségi

·         Inkeles és Rossi 12 személyiségjellemző dimenzióban mérték a modernitást

1.      nyitottság az új tapasztalatokkal szemben

2.      nyitottság a változásokkal szemben

3.      vélemény a nagy társadalmi kérdésekről

4.      növekvés az informálódásra

5.      jelen- és jövőorientáltság

6.      hatékonyság

7.      tervezés

8.      bizalom a környező világ kiszámíthatóságában

9.      technikai szakismeretek értékelése

10.  magas aspirációk az iskolai végzettség és foglalkozás terén

11.  mások emberi méltóságának tisztelete

12.  termelési folyamatok megértése

·         Wallerstein centrum-periféria elmélete (centrum kizsákmányolja a perifériát, változás akkor van, ha a centrum eltolódik – USA: centrum), (középkorban centrum: É-Olaszország)

·         Andorka Rudolf modernizáció:

1.      hatékony piacgazdaság és magas életszínvonal

2.      társadalmi integráció (egységesülés, különböző csoportok hogyan képesek beilleszkedni a társadalomba)

3.      emberi erőforrások magas szintje

4.      többpártrendszerű demokrácia

5.      modern gondolkodás, mentalitás

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 563.-603. old.

Jeney Judit