Oktatás

OKTATÁS

Iparosodás előtti időszakban az oktatás kis szerepet játszott a társadalmakban. Család, rokonság, helyi közösségben sajátították el a szükséges tudnivalókat. A fejlődő országokban ma is magas az írni-olvasni nem tudók száma.

1777. Ratio Educationis

• Vallási tolerancia
• Magyar nyelvű oktatás
• Tankötelezettség 6 éves kortól
• Iskolahálózat tervszerű fejlesztése
• Tanárok megfelelő fizetését, megbecsülését is előírta
• Egységes, kidolgozott tanterv
• Szülők rendszeres tájékoztatása a hallgatók előmeneteléről

(Angliában csak 1870.-ben lett kötelező az oktatás!!!)

1. Fogalmak

Oktatás: a társadalomban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges ismeretek átadását a gyermekeknek és fiataloknak.

Nevelés: viselkedési normák megtanítása. A személyiség fejlesztése.

Emberi beruházás: azok a ráfordítások, amelyek az egyén munkájának termelékenységét közvetlenül emelik. (oktatás, egészségügy)

Beiskolázási arányszámok: a különböző iskolákban hányan tanulnak.

2. Elméletek

oktatás kell, mivel a szülők már nem képesek átadni a tudásukat, mivel az idejét múlta többnyire – felnőttképzés fontossága

·         Bourdieu (1930-2002) francia:

Fő műve: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése

Az iskolák rejtetten kijelölik a tanulók helyét a társadalomban.

Társadalmi reprodukció.

Tőke = a társadalmi fizika hajtóereje. Különböző tőkejavakkal való ellátottság mértéke döntő hatást gyakorol a társadalmi térben való elhelyezkedésünkre.

Gazdasági tőke: materiális javak. (pénz)

Kulturális tőke: tudásjavakkal való rendelkezés.

-          habitus része, személyiségbe épült tartós állapot, melyhez a tanulás révén jutunk el. Az adott egyénen kívül senki másra nem ruházható át. (sok energia árán kapjuk meg)

-          objektivált (tárgyiasult) könyvek, képek, gépek – szülőtől örökölt javak (átruházható)

-          institucionált (intézményesített) iskolai bizonyítvány, diplomák, tudományos címek

Társadalmi tőke: kapcsolati, szimbólikus

-          kapcsolattartás – alapja a csoportlét

-          ajándékozás – lekötelezettség

-          tekintély tőke – ajándékozásból v. fitoktató fogyasztásból keletkezett tekintély, v. presztízs – ez egyfajta hitel is lehet

·         Bernstein: nyelvi készségek különbözősége

Korlátozott kód - környezeti szleng nagyobb a szegényebb néprétegnél, ezt csak ott használják, így nem tud úgy beilleszkedni a „világba”.

§   A gyermek korlátozott válaszokat kap otthon – kevésbé tájékozott.

§   Nehéz az iskolai fegyelem.

§   A tanár magyarázataiból sokat nem ért.

§   Begyakorlás, „magolás” nem okoz gondot, de az általánosítás, elvont gondolkodás, már igen.

Kidolgozott kód – középosztálybeli gyerekek, könnyebben általánosít, könnyebben fejez ki elvont dolgokat (pl. az anya megmagyarázza, azért nem eszünk cukrot, mert rontja a fogat)

·         Coleman: (amerikai szociológus) 1966. a tudásban a döntő a gyermek családi háttere.

·         Rutter: (angol) 1970.-1974. csökkenteni lehet a különbségeket, ha jó a tanár-diák kapcsolat és az iskolai légkör.

·         Illich: kötelező iskolába járni: az iskola, gyámkodó intézmény, mely a gyermeket a kora gyermekkor és a munkába állás között „távol tartja az utcától”. Az iskola a fennálló társadalmi rend kritikátlan elfogadására neveli. Iskolátlanítást javasol, helyette: oktatási keretek kellenek.

·         „Papírkórság”: csak a papír a fontos

·         Öröklés:

-            gének

-            fajok közötti örökölt intelligenciakülönbségek

-            környezeti hatás már magzati korban megkezdődik

·         Denison: iskolai végzettség emelkedése hozzájárult a fejlett országok gazdasági növekedéséhez.

·         Funkcionális analfabetizmus: fiatal felnőttek egy része nem tud olvasni, nem érti meg az adott szöveget.

·         Magyaro.: iskolai végezettség látványosan emelkedett (1941-1990)

¨        Numerus clausus: zárt szám-annyi tanulót lehetett felvenni, amennyit a kormány

       engedett

¨        Az iskolai végzettség egyre inkább meghatározza a társadalmi helyzetet

¨        Oktatásból kimaradtak

¨        Kisegítő iskolák

¨        Felsőfokú túlképzés hátránya:

-          Felsőfokú képzés igen drága, gazdasági veszteség, ha a végzettek nem tudnak elhelyezkedni

-          Azok akik diplomásak, de nem jutnak értelmiségi munkakörbe, társadalmi elégedetlenség forrásai lehetnek (Párizs 1968. diáklázadás)

¨      960.000 ember nem fejezte be a 8 általános iskolát

¨      3.2 szakmája van egy embernek élete során

¨      Modern analfabétizmus: nem ismer egy idegen nyelvet és nem tudja a számítógépet használni

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 377.-401. old.

Jeney Judit