KULTÚRA, ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK, SZOCIALIZÁCIÓ
Minden társadalomnak van saját kultúrája, amely meghatározza, hogy a társadalom tagjai a társadalmi érintkezésben hogyan kell, hogy viselkedjenek.
1. Fogalmak
Kultúra: irodalom, zene, művészet, épületek stb. ezek ismerete, élvezete. A társadalom viselkedési szabályai, normái, vallás, hétköznapi és tudományos ismeretek, nyelv.
Tárgy - Tudás – Érték – Norma
Szociológiai értelemben: minden emberi közösségnek van kultúrája. (ismeret, használati tárgyak, viselkedési szabályok)
A kultúra a külső környezethez való alkalmazkodás eszköze.
Ahogy a szükségletek változnak, úgy változik a kultúra is.
Kulturális késés: a kultúra elmarad a külső feltételek változása mögött.
Kulturális pluralizmus (szubkultúra): több kultúrának egy társadalmon belüli együttélése. ® multikulturális társadalom
Etnocentrizmus: más kultúrákat sajátunkkal összevetve ítélünk meg
norma: (latin) minta, erkölcsi, viselkedési szabály
pluralizmus: (latin) a társadalmat több, egymástól lényegében független csoportként tekintő elmélet, amely szerint a társadalomnak nincs egységese meghatározó alapja
Norma: jogi, erkölcsi, szokás, illem, divat, stb.
1. Egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek a normák.
2. A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak.
3. A különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el.
4. Az a tény, hogy valamilyen normát egy társadalomban elfogadnak, nem jelenti azt, hogy ez a norma feltétlenül előnyös az adott társadalom számára.
5. A társadalmi fejlődés egyik fontos összetevője az, hogy a normák változnak.
„Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanezt cselekedjétek velük” (Máté 7,12).
Értékek: olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak.
Szocializáció: emberi személyiség kialakul. A gyermek megtanulja a környező társadalom kultúráját, normáit, értékeit. (Maugli története) „Amit nem tanul meg Jancsi, János sem tudja”
Szerep: viselkedési minták, jogok, kötelesség.
Státusz: társadalomban elfoglalt pozíció.
Internalizálás: az a folyamat, hogy az egyén olyan mértékben sajátítja el, teszi magáévá az értékeket és normákat, hogy akkor is azoknak megfelelően viselkedik, ha nem számít külső negatív szankciókra a norma megszegése esetén.
Jólét: anyagi javakkal való ellátottság.
Jollét: pénzben nem mérhető (szellemi) javak.
Boldogság
Értékszociológia, művelődésszociológia, irodalomszociológia, zeneszociológia, stb.
Attitűd: az egyénnek az a lelki és szellemi készsége, hogy bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagál.
2. Elméletek
· Modern ember jellemzője: teljesítményorientáltság
· 1960. óta: értékeke változása
· Mi segíti elő a gyermek sikeres szocializálását?: szigorú vagy engedékeny gyermeknevelés
· Kívánatos-e a teljes beilleszkedés a társadalomba?: belülről-kívülről irányított ember (Riesman: A magányos tömeg, 1968.)
· Maslow: szükségletelmélet
 |
önmegvalósítás
(elérni a bennünk rejlő lehetőséget)
 |
önértékelés
(presztízs, hírnév, becsvágy),
 |
valahova való tartozás
(szociális interakciók)
 |
biztonság (fizikai védelem)
 |
fiziológiai szükséglet (élelem, ital, levegő)
 |
· Allard: élet minőségének dimenziói: 1. birtoklás
2. szeretet
3. önmegvalósítás
· Objektív-szubjektív megelégedettség
· Hippi ® Yuppie ® Szellem
· Adorno: tekintélyelvű személyiség – nyitott személyiség (munkahelyen történő felnőttkori szocializáció erős hatása)
· Szocializációt befolyásolja: - család (válás, anya dolgozása)
- televízió
- gyermeknevelés
- társadalmi osztály
- totális intézmény
· M.o.: tradicionális értékrend (család, nyugalom, béke) - életkörülmény
· USA: szabadság, egyenlőség, bölcsesség – önmegvalósítás
· Hankiss Elemér: értékrend típus: 1. hagyományos keresztény
2. puritán felhalmozó
3. fogyasztói hedonista
4. XIX. sz.-i, korai XX. sz.-i munkásmozgalmi
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 487.-510. old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése