CSOPORT
1. Csoport
Egyéneknek olyan együttesei, amelyek bizonyos közös ismérvek jellemeznek, kötnek össze.
(pl. Mayo kísérlete a világítással)
/ két v. több egyén között kommunikáció és interakció figyelhető meg /
1.2. Kiscsoport
Azok a csoportok, amelyeknek tagjai olyan kis létszámúak, hogy egymást személyesen ismerhetik és egymással többé-kevésbé szoros kapcsolatban lehetnek.
(pl. munkahelyi kiscsoport, iskolai osztály, klub)
1.3. Nagycsoport
Azok a csoportok, amelyeknek tagjai olyan nagy létszámúak, hogy egymást személyesen nem mindig ismerhetik és egymással kevésbé vannak szoros kapcsolatban.
(pl. munkahely, iskola)
1.4. Formális csoport
Amelyeket a szervezeti szabályok definiálnak.
(pl. intézmény egy-egy osztálya)
1.5. Informális csoport
Nem formális szabályok definiálnak, hanem személyes kapcsolatok, szimpátiák, közös érdekek. (pl. baráti társaság)
· tagjai közvetlen személyes ismeretségben vannak
· spontán módon alakulnak
· a csoport tagjainak száma korlátozott
· a tagok között folyamatos kommunikáció és interakció zajlik
· a tagság közös érdekeken és értékrendszeren alapszik
· a tagoknak kialakul meghatározott funkciója a csoporton belül
interakció: (latin) kölcsönös viszony, kölcsönös ráhatás
funkció: (latin) működés, feladatkör
formális: (latin) Alaki. Lényegtelen, csak külsőleges, a látszat kedvéért megtett.
1.6. Elsődleges csoport
Olyan kiscsoport, amelyben a csoporttagok teljes személyiségükkel (pl. nem csak, mint munkatársak, hanem, mint szomszédok is) vesznek részt à a kapcsolat sokoldalú, érzelmileg színezett (munka és szabadidő is együtt van). Érzelmileg biztonságos, segítséget adnak, kapnak.
1.7. Vonatkoztatás
A személy elégedettségét vagy elégedetlenség érzését meghatározó összehasonlítás és értékelés folyamata, amikor a személy mások helyzetét veszi ítélete támpontjául, s a maga helyzetét nem abszolút voltában, hanem viszonylagosságában mérlegeli.
2. Csoport fejlődése
1. alakulás (egymás és a csoport előtt álló feladatok megismerése)
2. ütközés (versengés a státuszokért és szerepekért)
3. normázás (kialakulnak a csoportnormák, attitűdök, szerepek)
4. teljesítés (kialakulnak a személyes kapcsolatok és a feladatmegosztás szintjei)
3. Csoportmunka eredménye
· termelékenység
· megelégedettség
· biztonság
· vonzerő és megtartó képesség növekedése
· tanulás
4. Csoporton belüli státusz függ
· megszerzett tekintély
· szaktudás
· eddig elért teljesítmény
· kulturális színvonal
· személyes tulajdonság
· megjelenés
· viselkedésmód
státus: (latin) állapot, helyzet, állás
norma: (latin) Szabvány, minta. A munkateljesítmény mértékegysége. Erkölcsi, viselkedési szabály.
5. Csoporthoz tartozás előnyei az egyén számára
· biztonság, védelem
· fejlődési lehetőség
· interakciók lehetősége
· támogatottság
· pozitív pszichés állapot
· hatékonyság
- alakít
· emberek világnézeti nevelése
· a cselekvés céljainak kialakítása az emberekben
(Mi a “jó” és “rossz” a csoportban, mi az amire oda kell figyelni.)
· a csoport megismerteti tagjait azokkal az eszközökkel, amelyeket a kitűzött célok érdekében fel kell használniuk
(Íratlan szabályok, hogyan kell viselkedni az adott szituációban. Miről kell tájékoztatni a felettest, hogyan viselkedjen idősebb kollégáival.)
· megállapítja a csoporttagok viselkedési és munkavégzési normáit
(Elfogadott norma, hogy mi a “tisztességes” munkavégzés. Mi a munkateljesítmény alsó-felső határa)
· a csoport értékeli tagjai magatartását
(Munka után mennyire vonják be a szórakozásba. Erkölcsi megítélés à pozitív à konfliktus esetén segítenek a külvilággal szemben is.)
Az állandó, v. viszonylag tartós együttlét szankciói: - pozitív (presztízs)
- negatív (kiközösítés)
7. Csoport norma
Csoporton belül elfogadott konkrét szabályok.
7.1. Normák ereje függ
Az egyén miként vélekedik a megszegésükkel járó esetleges következményekről.
norma: (latin) Szabvány, minta. A munkateljesítmény mértékegysége. Erkölcsi, viselkedési szabály.
8. Szerepkétértelműség
Ha egy-egy csoporttag számára nem világos a vele szemben támasztott elvárás. Bizonytalanokká válnak, hogy a csoport milyen viselkedésmódot fog értékelni, és milyet visszautasítani. E probléma feloldását a megfelelő kommunikáció biztosíthatja.
9. Szerepkonfliktus
Akkor keletkezik, ha az egyszerre több szerepet is ellátó személy esetében az egyes szerepekkel kapcsolatos elvárások, követelmények egymással konfliktusban állanak.
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris 2003.): 352. old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése