Jogtörténelem esszék

Pontokba szedve kell leírni a bácsi kérte h ne írjunk sokat és csak vázlatosan

1.Ismertesse Izrael történetét és jogfejlődését

·         A zsidók őseinek megjelenése Izrael területén a Biblia elbeszélése alapján az i. e. 2. évezred első felére tehető.

·         Azon a területen, amit különböző nézőpontból, de ugyanarra a vidékre vonatkoztatva Izraelnek, Palesztinának, Szentföldnek nevezünk, folyamatos a zsidóság jelenléte.

·         Kr. u. 60 körül szétszóródtak az ott élő népek, Európába és Ázsiában telepedtek le (zsidó diaszpóra).

·         Izrael állam 1948-ban lett újra egyesítve.

·         Kezdetben 12 törzs szövetsége alkotta Izraelt (Jákob 12 fia), de ezzel egy időben élt törvény is (Kazuisztikus forma).

·         A Bírák könyve tartalmazza a bírák neveit és tetteit.

·         A törzsszövetség csaknem 200 évig állt fenn.

·         Jelenlegi államformája parlamentáris köztársaság, de a hagyományok tisztelete nagy szerepet játszik a közéletben.

2.Egyiptom jogfejlődése:

·         Egyiptom élén a király állt (elnevezése fáraó)

·         Az egyiptomi jogi gondolkodás alapja a ma'at.

·         Az ókorban a Keletrómai Birodalom része lett, érvényes lett az államra a római jog

·         Oszmán (török) fennhatóság alatt a 16. sz.-tól kezdve állt, akik hozták magukkal a saját hagyományaikat, jogaikat.

·         A 19. sz.-tól kezdve nagy volt a brit behatás, de hivatalosan a 20. sz. elejéig az Oszmán Birodalom része volt

·         A II. vh. Után nyerte el a teljes függetlenséget

·         Jelenlegi államformája parlamentáris köztársaság

3.Cezaropapizmus és bizantinizmus (kifejteni h mik azok):

·         Cezaropapizmus: világi és az egyházi legfőbb hatalomnak egy személyben való egyesítése

·         bizantinizmus: erkölcsi romlás; mértéktelen fényűzés, bujaság, ceremonia-rendszer s különösen csuszás-mászás, hízelgés

4.Rómában a meghódított területek integrálasa( az integrálás eszk?zei)

5.Kleiszthenész reformjának lényege

·         Kleisztenész reformjainak célja pontosan az volt, hogy Athén minden szabad állampolgárát azonos jogok (iszonómia) illessék meg.

6.Türannisz kialakulásának társadalmi keretei:

·         a szegényebb rétegekre támaszkodott

·         az (ellenálló) arisztokratáktól elvett földeket földnélkülieknek adta

·         munkalehetőséget biztosított a démosznak

·         démosz támogatása az arisztokráciával szemben

7.Abszolutista állam létrejöttének feltételei, vonásai (pozitívumokat és negatívumokat kifejteni):

·         előnye a gazdaságban fogható meg, egyéb pozitívuma nem nagyon van

·         korlátlan királyi hatalom: a király áll mindenek felett, katonai,

·         a rendi gyűlés szerepe megszűnik

·         anyagi alapját a polgárság adja

·         a király a saját hivatalnokrendszerével kormányoz

·         központi hadsereg

·         központosított adó- és pénzrendszer

8.Patrimoniális állam lényege:

·         A patrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely „magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik”

9.Angol parlamentáris monarchia kialakulása:

·         A Jogok Nyilatkozatát újabbak követték, melyek hatására a 18. század elejére-közepére kialakult az alkotmányos monarchia államszervezete

·         Három ún. hatalmi ág vált így el egymástól, és osztozott a hatalomban. Az első a törvényhozás (parlament), a második a végrehajtás (kormány), és a harmadik a bíráskodás (független bíróságok)

·         A Parlamentáris szerkezet a 17. század elejétől, az abszolutizmussal folytatott küzdelem során fokozatosan jött létre, és csak a 18. század közepére épült ki igazán: akkortól az uralkodó egyáltalán nem vett részt a kormányzásban és a kormány felelőssége eljutott odáig, hogy a parlament le is válthatja

·         Anglia a parlamentáris monarchiája példát mutatott arra, egész Európának, hogyan lehet a modern korban nagy kiterjedésű országokat hatékonyan kormányozni úgy, hogy a hatalmi önkénytől viszonylag kevéssé kelljen félniük az állampolgároknak

10.Amerikai független konföderáció létrejötte:

·         Konföderáció: több önálló állam szövetsége, főleg külügy, hadügy és gazdasági kapcsolatok közös intézésére

·         19. Sz. - Észak és Dél között az ellentétek egyre nőttek

·         Észak ellenezte a rabszolgatartást, a század közepétől rabszolgatartást ellenző szervezetek bontakoztak ki

·         Amikor 1860-ban Abraham Lincolnt (rabszolgatartást ellenző) választották elnökké, 11 déli állam kivált az Unióból, és Richmond fővárossal megalakították az Amerikai Konföderációs Államokat.

·         A kilépés egyik oka a rabszolgatartás tervezett eltörlése volt

·         Az Unió (Egyesült Államok) törvényellenesnek tartotta

·         Az amerikai polgárháború után még élt a konföderáció eszméje, de nem vált elfogadottá

11.A magyar polgári korszak államfejlődésének szakaszai:

• A nemesek jogait próbálták csökkenteni
• Adófizetés
• 1836: A nem nemesek jogképességének kezdete
• IV. törvénycikk
• A polgároknak is lehet földje
• 1844: V. törvénycikk
• A polgárok is „viselhetnek” hivatalt.
• 1848. március 15.
• Felirati javaslat à Bécs
• Márciusi ifjak
• Új államforma: Polgári jellegű alkotmányos monarchia (Az áprilisi törvényekben)
• 1848. június 5.: Országgyűlés
• Csökken a király jogköre
• Kormány + bírák kinevezése
• Megszűnik a feudális jogegyenlőség
• Sajtószabadság
• Függetlenségi harc
• Az olmüci alkotmány felszámolása
• Nyílt abszolút uralom
• Októberi diploma
• Alkotmányos intézkedések
• Magyarország részleges autonómia

• 1867.: Kiegyezés
• Kiegyezési tv.: 1867. június 28.
• Június 8.: Ferenc József magyar király
• November 22.: Osztrák-Magyar Monarchia
• Dualista rendszer
• Parlamentáris Monarchia
• 1856.: Károlyi köztársaság
• 1919.: Tanácsköztársaság
• 1920.: Horthy Miklós – kormányzó
• 1949.: Új alkotmány
• 1990.: módosítás

12. a magyar modern polgári jogrend kialakulása:

·         A modernizáció folyamatának megindításához és benne polgári viszonyok kibontásához szükség volt a hagyományos magyar rendi állam tudatos elszámolására

·         A 19. század utolsó harmadában születtek meg azok az átfogó jogszabályok, kódexek, amelyek egy-egy jogterület koherens modernizációjára vállalkoztak

·         A társadalom szükségletei természetesen erősebbek, s az országnak a további fejlődéshez szüksége volt a modern magánjogra

·         A jogalkotás törekvéseire jellemző az, hogy 1900-ra elkészült az első Magyar Általános Polgári Törvénykönyv tervezete is

·         19. században megindult jogfejlődés sem zárult le a századfordulóval, folytatódott a 20. sz.-ban is

·         A modernizálódás egyik alapja egyrészt a lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása, másrészt a folyamatot előrelendítő és fenntartó „szellemi tőke” léte, mennyisége és minősége

·          

Ez mind a 2 csoporté és ebből elvileg 4-5 lesz egy csoportnak.