2011. március 1., kedd

Ügyintézés vol 2.

Ügyintézés folyamata a bíróságon II.

  • Lajstromvezetés:
-        Legfelső Bíróságon ítélőtáblákon, megyei bíróságokon és a Pesti Kerületi Bíróságon
-        PKKKB-n: a bíróság elnöke az azonos ügyszakba tartozó ügyek meghatározott köre szerint külön lajstromozást rendelhet el, egyébként az iroda ügyszakonként egy lajstromot vezet
  • Utóirat: az olyan irat, amelynek a bíróságon már van előzménye, tehát megindult az ügyre vonatkozó irat
  • Iratboríték: a kezdőiratokat és az újonnan érkezett beadványokat az iratborító iratborítékában kell tartani sorszám szerint
  • Iratborító:
-        iratborítót csak a kezdőiratnak kell felfektetni, az utóiratokat az ügy iratborítékában kell kezelni
-        az iratborító rovatait megfelelően ki kell tölteni
-        az iratborítón pirossal kell feltüntetni, ha:
§         Az ügyben fiatalkorú szerepel
§         Az ügyben előzetesen letartóztatott van
§         Az ügyben van letét vagy bűnjel
§         Soronkívüliséget rendelnek el az ügyben
§         Nagy érdeklődésre tart számot az ügy
-        Feltűnően kell feltüntetni az iratborítón:
§         A költségmentességet
§         Az illeték feljegyzési jogot
  • Az iroda a kezdőiratot és a kezdőiratként kezelendő iratot a lajstromba való bejegyzés napján, de legkésőbb az érkezést követő munkanapon bemutatja az ügyelosztásra (szignálás) jogosult vezetőnek
  • Ügyelosztás módszerei:
-        Számítógépes szignálás
-        Kézi szignálás
-        Páros – páratlan ügyszámok szerint számcsoportok szerint
-        Alperes, felperes, vádlott nevének kezdőbetűje alapján
-        1-2 hetes, havi bontásban
-        Bíróság illetékességi területének felosztásáról
-        Ügyszakonként, ügycsoportonként
-        Az ügy tárgya szerinti szakosodás figyelembe vételével
-        Bírói gyakorlat figyelembe vételével
-        Vegyes módszerekkel
  • Átszignálás:
-        A bíróság elnöke vagy az ügyelosztásra jogosult más vezető, másik bírót, másik bírói tanácsot jelöl ki az ügy elbírálására, ha:
§         A bíró szolgálati viszonya megszűnt
§         Hosszabb távollét esetén
§         Egyenletes munkateher elosztása miatt
§         Hátralékot fel kell dolgozni
§         Kizárásra kerül sor
  • Ügyintézés:
-        Az ügyeket érkezési sorrendben kell intézni, kivéve, mikor soron kívüli eljárást kell lefolytatni
-        A soron kívüli eljárás alakulhat:
§         Az ügyfél kérelmére, amikor a bíróság elnöke elrendeli a soron kívüli eljárást
§         Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) határozatán
§         Jogszabályok rendelkezésén
  • Irat bemutatása a bírónak:
-        Iroda az eljáró bíró kijelölése után bemutatja a bírónak az iratokat, aki a rá kiszignált kezdőiratot vagy kezdőiratként kezelendő iratot bevezeti a perkönyvbe
-        Perkönyv: a bíróra, vagy bírói tanácsra kiszignált új ügyek nyilvántartására szolgáló ügyviteli könyv; fel kell benne tüntetni: folyószámot, ügyszámot, az iratok első bemutatásának időpontját, felek vagy a terhelt nevét, ügy tárgyát, intézkedéseket, az ügy befejezésének időpontját
-        A bíró az ügyet előzetesen megvizsgálja, megnézi, hogy szükséges-e ideiglenes intézkedést folyamosítani, ha nem, akkor az ügy beérkezésétől számított 30 napon belül intézkedik tárgyalási határnap kitűzéséről, és a feleket a tárgyalásra megidézi
-        Az ügy első tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy az 4 hónapon belül megtartható legyen
-        A tárgyalást ki kell tűzni a tárgyalási naplóban, és az elektromikus tárgyalási naplóban a BIRO-ban is
  • Kézbesítési szabályok:
-        Kézbesítési akadály: címzett meghalt, elköltözött, ismeretlen, nem kereste
-        A címzett az átvételt megtagadja, akkor úgy kell tekinteni, mintha átvette volna a levelet
-        A fogvatartott részére az iratok, a fogvatartást foganatosító intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni, kézbesítési őrrel
-        Hivatásos állományok (rendőr, katona) részére iratokat a szolgálati elöljárónak kell kézbesítenie
-        Bírósági iratokat általában szabály szerint posta útján kell kézbesíteni
-        A címzett részére szóló iratokat a bíróságon is átveheti
-        Bíróság elnöke elrendelheti, hogy a bíróság színhelyén a kézbesítést, bírósági alkalmazott végezze
-        A címzett részére szóló iratokat személyesen, vagy a vele egy címen tartózkodó közeli hozzátartozója, vagy kézbesítési meghatalmazott útján is átveheti
-        Ha a bírósági iratokat a kézbesítés 2. kísérletének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, mert a címzett az iratot nem vette át (nem kereste jelzés)
-        Kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni at iratot, ha a címzett az átvételt megtagadja
-        Hirdetményi kézbesítést kell alkalmazni, ha:
§         Ismeretlen örökösöknek kell kézbesíteni
§         A kézbesítés egyéb, elháríthatatlan akadályba nem ütközik
§         Kézbesítés megkísérlése előre is eredménytelennek látszik
-        Hirdetmény kézbesítés menete:
§         A fél kérelmére rendeli el a bíróság
§         Az okot valószínűsíteni kell
§         Kézbesítendő iratot 15 napra ki kell függeszteni a fél utolsó ismert lakóhelye szerinti polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, és a bíróság hirdetőtáblájára 15 napra
§         A bírósági kifüggesztéstől számított 15. napon az irat kézbesítettnek minősül
  • Csatolás: valamely ügy iratának más ügyirattal való átmeneti összekapcsolása (bármit bármivel lehet csatolni B+P, P+G, P+K, K+B,…)
  • Egyesítés: több folyamatban lévő ügy összes iratának a legkorábban lajstromozott ügyszáma alatti kezelése, az egyesítés végleges, bírói végzés és bírói utasítás szükséges hozzá, és csak azonos ügyszakban lévő, azonos hatáskörű, azonos felek közötti ügyeket lehet egyesíteni
Csatolás
Egyesítés
-          átmeneti
-          folyamatban lévő vagy befejezett ügy
-          bármilyen ügyszak
-          bírói utasítás
-          vissza kell küldeni az ügygazdának
-          végleges
-          csak folyamatban lévő
-          azonos ügyszak
-          bírói utasítás + bírói végzés
-          aktában marad
-          lajstromba át kell vezetni

  • Az iratokat biztosított csomagként vagy ajánlott küldeményként kell postára adni
  • Ügyiratok elküldése:
-        Ha a szakértőnek vagy más bíróságnak kell elküldeni az ügyiratot, akkor az aktában lévő fontosabb iratokról másolatot kell készíteni, a másolatokat pedig pótborítékban kell elhelyezni
-        A pótborítékon fel kell tüntetni, hogy az iratokat mikor és hová küldték el
Kiadmány
Eredeti
F.B.
21.B.3./2010/9.
------18-------
----------------
----------------

Bp., 2011. 02. 17.
                                              ------------------
                                                    Dr. K. M.
                                                        bíró
A kiadmány hiteléül:
Sos Gézáné
Írnok

F.B.
21.B.3./2010/9.
------18-------
----------------
----------------

Bp., 2011. 02. 17.
                                              ------------------
                                                    Dr. K. M.
                                                            bíró

  • Befejezett ügy:
-        Érdemi (ítélet, megszüntető végzés)
-        Ügyviteli befejezés à befejezettként kezelendő irat(szünetelés, félbeszakadás, felfüggesztés)
  • Befejezettként kezelendő:
-        Az eljárás szüneteltetését
-        Félbeszakadását, felfüggesztését, megállapító végzés
-        Áttétel
-        Tárgyalás mellőzésével hoztak büntetést kiszabó végzést
-        Bíróság elé állításnál az ügyésznek való visszaküldésről való rendelkezés
-        Befejezett az az ügy, amelyben a bíróság ügydöntő (érdemi) határozatot hozott (ítélet, megszüntető végzés)
  • Kezdőiratként kezelendő irat: kezdőiratként kezelendő az eljárás szünetelése, félbeszakadása, felfüggesztése után az eljárást újból megindító irat:
-        Perújítási indítvány
-        Fizetési meghagyás, bírósági meghagyás elleni ellentmondás
-        Összbüntetésbe foglalási kérelem
-        Végrehajtási ügyben keletkezett első irat
-        Igazolási kérelem, ha a határidő elmulasztása, az eljárás befejezését eredményezte
-        Másodfokú bíróság hatályon kívül helyező, és új eljárásra utasító határozata az I. fokú bíróságon
  • Kiadmány: az eredetiről készült olyan másolat, melyet az erre felhatalmazott személy „a kiadmány hiteléül” záradékkal, nevének, beosztásának, aláírásának és a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával látja el

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése