Ügyintézés folyamata a bíróságon II.
- Lajstromvezetés:
- Legfelső Bíróságon ítélőtáblákon, megyei bíróságokon és a Pesti Kerületi Bíróságon
- PKKKB-n: a bíróság elnöke az azonos ügyszakba tartozó ügyek meghatározott köre szerint külön lajstromozást rendelhet el, egyébként az iroda ügyszakonként egy lajstromot vezet
- Utóirat: az olyan irat, amelynek a bíróságon már van előzménye, tehát megindult az ügyre vonatkozó irat
- Iratboríték: a kezdőiratokat és az újonnan érkezett beadványokat az iratborító iratborítékában kell tartani sorszám szerint
- Iratborító:
- iratborítót csak a kezdőiratnak kell felfektetni, az utóiratokat az ügy iratborítékában kell kezelni
- az iratborító rovatait megfelelően ki kell tölteni
- az iratborítón pirossal kell feltüntetni, ha:
§ Az ügyben fiatalkorú szerepel
§ Az ügyben előzetesen letartóztatott van
§ Az ügyben van letét vagy bűnjel
§ Soronkívüliséget rendelnek el az ügyben
§ Nagy érdeklődésre tart számot az ügy
- Feltűnően kell feltüntetni az iratborítón:
§ A költségmentességet
§ Az illeték feljegyzési jogot
- Az iroda a kezdőiratot és a kezdőiratként kezelendő iratot a lajstromba való bejegyzés napján, de legkésőbb az érkezést követő munkanapon bemutatja az ügyelosztásra (szignálás) jogosult vezetőnek
- Ügyelosztás módszerei:
- Számítógépes szignálás
- Kézi szignálás
- Páros – páratlan ügyszámok szerint számcsoportok szerint
- Alperes, felperes, vádlott nevének kezdőbetűje alapján
- 1-2 hetes, havi bontásban
- Bíróság illetékességi területének felosztásáról
- Ügyszakonként, ügycsoportonként
- Az ügy tárgya szerinti szakosodás figyelembe vételével
- Bírói gyakorlat figyelembe vételével
- Vegyes módszerekkel
- Átszignálás:
- A bíróság elnöke vagy az ügyelosztásra jogosult más vezető, másik bírót, másik bírói tanácsot jelöl ki az ügy elbírálására, ha:
§ A bíró szolgálati viszonya megszűnt
§ Hosszabb távollét esetén
§ Egyenletes munkateher elosztása miatt
§ Hátralékot fel kell dolgozni
§ Kizárásra kerül sor
- Ügyintézés:
- Az ügyeket érkezési sorrendben kell intézni, kivéve, mikor soron kívüli eljárást kell lefolytatni
- A soron kívüli eljárás alakulhat:
§ Az ügyfél kérelmére, amikor a bíróság elnöke elrendeli a soron kívüli eljárást
§ Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) határozatán
§ Jogszabályok rendelkezésén
- Irat bemutatása a bírónak:
- Iroda az eljáró bíró kijelölése után bemutatja a bírónak az iratokat, aki a rá kiszignált kezdőiratot vagy kezdőiratként kezelendő iratot bevezeti a perkönyvbe
- Perkönyv: a bíróra, vagy bírói tanácsra kiszignált új ügyek nyilvántartására szolgáló ügyviteli könyv; fel kell benne tüntetni: folyószámot, ügyszámot, az iratok első bemutatásának időpontját, felek vagy a terhelt nevét, ügy tárgyát, intézkedéseket, az ügy befejezésének időpontját
- A bíró az ügyet előzetesen megvizsgálja, megnézi, hogy szükséges-e ideiglenes intézkedést folyamosítani, ha nem, akkor az ügy beérkezésétől számított 30 napon belül intézkedik tárgyalási határnap kitűzéséről, és a feleket a tárgyalásra megidézi
- Az ügy első tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy az 4 hónapon belül megtartható legyen
- A tárgyalást ki kell tűzni a tárgyalási naplóban, és az elektromikus tárgyalási naplóban a BIRO-ban is
- Kézbesítési szabályok:
- Kézbesítési akadály: címzett meghalt, elköltözött, ismeretlen, nem kereste
- A címzett az átvételt megtagadja, akkor úgy kell tekinteni, mintha átvette volna a levelet
- A fogvatartott részére az iratok, a fogvatartást foganatosító intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni, kézbesítési őrrel
- Hivatásos állományok (rendőr, katona) részére iratokat a szolgálati elöljárónak kell kézbesítenie
- Bírósági iratokat általában szabály szerint posta útján kell kézbesíteni
- A címzett részére szóló iratokat a bíróságon is átveheti
- Bíróság elnöke elrendelheti, hogy a bíróság színhelyén a kézbesítést, bírósági alkalmazott végezze
- A címzett részére szóló iratokat személyesen, vagy a vele egy címen tartózkodó közeli hozzátartozója, vagy kézbesítési meghatalmazott útján is átveheti
- Ha a bírósági iratokat a kézbesítés 2. kísérletének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, mert a címzett az iratot nem vette át (nem kereste jelzés)
- Kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni at iratot, ha a címzett az átvételt megtagadja
- Hirdetményi kézbesítést kell alkalmazni, ha:
§ Ismeretlen örökösöknek kell kézbesíteni
§ A kézbesítés egyéb, elháríthatatlan akadályba nem ütközik
§ Kézbesítés megkísérlése előre is eredménytelennek látszik
- Hirdetmény kézbesítés menete:
§ A fél kérelmére rendeli el a bíróság
§ Az okot valószínűsíteni kell
§ Kézbesítendő iratot 15 napra ki kell függeszteni a fél utolsó ismert lakóhelye szerinti polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, és a bíróság hirdetőtáblájára 15 napra
§ A bírósági kifüggesztéstől számított 15. napon az irat kézbesítettnek minősül
- Csatolás: valamely ügy iratának más ügyirattal való átmeneti összekapcsolása (bármit bármivel lehet csatolni B+P, P+G, P+K, K+B,…)
- Egyesítés: több folyamatban lévő ügy összes iratának a legkorábban lajstromozott ügyszáma alatti kezelése, az egyesítés végleges, bírói végzés és bírói utasítás szükséges hozzá, és csak azonos ügyszakban lévő, azonos hatáskörű, azonos felek közötti ügyeket lehet egyesíteni
Csatolás | Egyesítés |
- átmeneti - folyamatban lévő vagy befejezett ügy - bármilyen ügyszak - bírói utasítás - vissza kell küldeni az ügygazdának | - végleges - csak folyamatban lévő - azonos ügyszak - bírói utasítás + bírói végzés - aktában marad - lajstromba át kell vezetni |
- Az iratokat biztosított csomagként vagy ajánlott küldeményként kell postára adni
- Ügyiratok elküldése:
- Ha a szakértőnek vagy más bíróságnak kell elküldeni az ügyiratot, akkor az aktában lévő fontosabb iratokról másolatot kell készíteni, a másolatokat pedig pótborítékban kell elhelyezni
- A pótborítékon fel kell tüntetni, hogy az iratokat mikor és hová küldték el
Kiadmány | Eredeti |
F.B. 21.B.3./2010/9. ------18------- ---------------- ---------------- Bp., 2011. 02. 17. ------------------ Dr. K. M. bíró A kiadmány hiteléül: Sos Gézáné Írnok | F.B. 21.B.3./2010/9. ------18------- ---------------- ---------------- Bp., 2011. 02. 17. ------------------ Dr. K. M. bíró |
- Befejezett ügy:
- Érdemi (ítélet, megszüntető végzés)
- Ügyviteli befejezés à befejezettként kezelendő irat(szünetelés, félbeszakadás, felfüggesztés)
- Befejezettként kezelendő:
- Az eljárás szüneteltetését
- Félbeszakadását, felfüggesztését, megállapító végzés
- Áttétel
- Tárgyalás mellőzésével hoztak büntetést kiszabó végzést
- Bíróság elé állításnál az ügyésznek való visszaküldésről való rendelkezés
- Befejezett az az ügy, amelyben a bíróság ügydöntő (érdemi) határozatot hozott (ítélet, megszüntető végzés)
- Kezdőiratként kezelendő irat: kezdőiratként kezelendő az eljárás szünetelése, félbeszakadása, felfüggesztése után az eljárást újból megindító irat:
- Perújítási indítvány
- Fizetési meghagyás, bírósági meghagyás elleni ellentmondás
- Összbüntetésbe foglalási kérelem
- Végrehajtási ügyben keletkezett első irat
- Igazolási kérelem, ha a határidő elmulasztása, az eljárás befejezését eredményezte
- Másodfokú bíróság hatályon kívül helyező, és új eljárásra utasító határozata az I. fokú bíróságon
- Kiadmány: az eredetiről készült olyan másolat, melyet az erre felhatalmazott személy „a kiadmány hiteléül” záradékkal, nevének, beosztásának, aláírásának és a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával látja el
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése