A tulajdonjog

• A tulajdonjog, mint jogintézmény egy abszolút jellegű jogviszony (a tulajdonjogviszony)
• Tulajdonjogviszony alanya:

-        Tulajdonos bárki lehet, aki jogképes

-        Szükséges a szerzőképesség vizsgálata is

-        A jogképesség általános, egyenlő, és feltétlen, de nem azt jelenti, hogy minden jogalany, bármely tulajdonjogviszony alanya lehetne

• Formái:

-        Köztulajdon: a tulajdonos az állam, vagy a helyi önkormányzat

-        Magántulajdon: minden olyan tulajdoni forma, amely nem köztulajdon

-        A köztulajdon és a magántulajdon közti elhatárolás a tulajdonos személye alapján lehetséges

-        Az egyéni tulajdon az a magántulajdoni viszony, amelynek jogosultja egyetlen természetes személy

-        A közös tulajdon, a meghatározott eszmei hányadrészek szerint, több személyt illet meg

• Tárgya:

-        Közvetlen tárgya az emberi magatartás

-        Közvetett tárgya a dolog:

v     Minden, ami birtokba vehető

v     Pénz

v     Értékpapír

v     Természeti erő

-        Ingatlan dolog a föld, és mindaz, ami vele tartósan egyesítve van

-        Ingó dolog az, ami nem ingatlan

-        A helyettesíthető dolog a kereskedelmi forgalomban szám, mérték, súly szerint szerepel

-        Egy dolog jogilag akkor minősül oszthatónak, ha a felosztott dolog minősége és gazdasági rendeltetése a feldarabolás után az egyes részeken is ugyanaz marad, továbbá a részeken a felosztás aránytalan értékcsökkenést eredményez

-        Forgalomképtelen dolog a föld kincsei, felszín alatti vizek, folyóvizek, tavak, medrek, sziget, országos közutak, vasúti pályák, nemzetközi kereskedelmi repülőtér, ország légtere, távközlési frekvenciák, hírközlési hálózatok

-        Korlátozottan forgalomképes dolgok esetén a jogalkotó nem zárja ki a forgalomképességet, csupán korlátozza azt, például hatósági engedélyhez köti

-        Forgalomképes az a dolog, amely nem esik korlátozás alá (szabadon átruházható)

• Alkotórész (alkatrész) egy dologgal olyképpen van egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve értéke vayg használhatósága számottevően csökkenne
• A dolog tulajdonjoga a növedékre is kiterjed
• A tartozék nem alkotórész, ez csak ingó dolog lehet
• A tulajdonjogviszony tartalma:

-        Jogviszony = jogok + kötelezettségek

• Tulajdonost megillető jogok:

-        Birtoklás joga: a tulajdonos jogosult a tulajdonát birtokban tartani, és a birtokvédelem eszközeivel élni

-        Használat joga: a tulajdonos jogosult a tulajdonát használni

-        Rendelkezési jog: a tulajdonos létesíthet, vagy megszüntetheti tulajdonjogát, hasznosításának jogát másnak átengedheti, továbbá a dolgot biztosítékul adhatja, megterhelheti

• A tulajdonost kötelezettsége a dologgal járó terhek viselése, kárveszély viselése, szükséghelyzetben az okozott kár tűrése
• Tulajdonjog megszerzése:

-        Csak azokon a módokon lehet, amelyeket a törvény kifejezetten elismer és szabályoz

-        Származékos tulajdonszerzés: az új jogosult tulajdonjoga egy korábbi tulajdonjogon alapszik:

v     Ingók szerzésmódjai:

Ø      Átruházás: érvényes jogcímen alapult, az átruházó a tulajdonos volt, …

Ø      Termék, termény, szaporulat elsajátítása

Ø      Vadak, halak tulajdonjogának megszerzése:

Ø      Feldolgozás

Ø      Egyesítés

Ø      Öröklés

v     Ingatlanok szerzésmódjai:

Ø      Átruházás

Ø      Növedék

Ø      Beépítés

Ø      Ráépítés

Ø      Öröklés

-        Eredeti tulajdonszerzés: a jogosult tulajdonjoga nem egy korábbi tulajdonjogon alapul:

v     Ingók szerzésmódjai:

Ø      Hatósági határozat, árverés: jóhiszeműen megszerzi, tulajdonossá válik

Ø      Elbirtoklás: aki a dolgot sajátjaként 10 éven át, szakadatlanul birtokolja

Ø      Gazdátlan javak elsajátítása: amely dolog senki tulajdonában nem volt, vagy ha volt is, azt szándékosan elhagyták

Ø      Találás: feltételes szerzésmód, akkor szerzi meg a találó a tulajdonjogot, ha egy éven át mindent megtett, hogy a dolgot tulajdonosa visszakaphassa

v     Ingatlanok szerzésmódjai:

Ø      Hatósági határozat, árverés: csak akkor lehet a tulajdonjogot megszerezni, ha a tulajdonos valóban az volt, aki ellen a végrehajtásra sor került

Ø      Elbirtoklás: közös tulajdon nem keletkezhet, de az egyik tulajdonostárs elbirtokolhatja egy másik tulajdoni illetősségét

Ø      Kisajátítás: nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzése az állam, vagy a helyi önkormányzat részére

• Tulajdonjog megszűnhet más tulajdonjog szerzése által, a tulajdonjog tárgyának elhagyása (derelikválása) vagy megsemmisülése által, viszont nem lehet derelikválni a bejegyzett ingatlant és a forgalomképtelen dolgot