Házassági vagyonjog

• Minősített okirat (közjegyző)
• A házas felek között a házasság megkötésével a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség jön létre
• A házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz,

-        Amit a házasság alatt együtt, vagy külön-külön szereztek (kivéve a külön vagyon)

-        A külön vagyonnak az a haszna, ami a házasság alatt keletkezett

-        Az újítót, feltalálót, szerzőt, a házasság alatt megillető esedékes díj

• A házasulók a házasságkötés előtt, az egymás közötti vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezhetik, ezt közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzet magánokiratba kell foglalni
• Külön vagyon:

-        Az a vagyontárgy, ami a házasságkötés előtt megvolt (ingatlan, ingó akkor, ha hozzá hatósági nyilvántartás kötődik)

-        Házasság alatt örökléssel szerzett, vagy ajándékba kapott vagyontárgy

-        A személyes használatra szolgáló, és szokásos mértékű, mennyiségű vagyontárgy

-        Külön vagyonban marad, a külön vagyonhoz tartozó vagyontárgy

-        15 évi házassági együttélés után közös vagyonná válik, az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép

• Közös vagyon:

-        Házas felek közösen jogosultak használni és kezelni a közös vagyon tárgyait, az ezek fenntartásával járó költségeket első sorban a közös vagyonból kell fedezni, ha ez nem elég, akkor kötelesek a különvagyonból is hozzájárulni

-        Bármelyik házastársnak vagyonközösség alatt kötött visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött jogügyletnek kell tekinteni

• Lakáshasználat:

-        A bíróság lakáshasználat felől kizárólag akkor dönt, ha a házasság felbontásakor a felek ebben nem tudnak megegyezni

-        A házasulók a házasságkötés előtt, illetve házasok a házasság felbontása esetére, rendezhetik a közös lakás további használatát, megállapodhatnak abban is, hogy egyikük a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja

-        A bíróság csak a közös kiskorú gyermek használatira jogára figyelemmel rendezheti, a megállapodástól eltérően rendezheti a lakáshasználatot

-        Ha a közös lakás, valamelyikük külön vagyona, a lakáshasználat az övé, kivéve, ha a bíróság a másik házastársat jogosítja fel, a lakás kizárólagos, vagy megosztott használatára, akkor a kiskorú gyermek, aki a lakáshasználatra jogosult nála van elhelyezve

-        A bíróság közös tulajdonú lakás használatát megosztja, ha a helyiségeinek száma, alaprajza, alapterülete, és beosztása alapján ez lehetséges, ha ez nem áll fenn, ill. a házastárs korábbi magatartása miatt, közös kiskorú gyerek érdekeinek, vagy a másik házastársnak súlyos sérelmet okoz, a bíróság, a gyerek használati jogára figyelemmel, közös használatú lakás használatára kizárólagosan a másik házastársat jogosítja fel

-        A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének a ráeső részére jogosult

-        Lakáshasználati jog ellenértéke: a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének a különbözete

-        A lakásból távozó házastárs a használati jog ellenértékének azon részére jogosult, amely őt a maradó házastársra, és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti (1/3-nál kevesebbet nem kaphat)