A szerződés

• Fogalom:

-        A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére

-        A szerződés két vagy több fél egybehangzó jóváhagyását célzó, és arra alkalmas akaratnyilatkozata

-        Szerződési kellékek

-        Szerződés megtételére csak belátási képességgel rendelkező természetes személyek képesek

-        A konszenzus a felek egybehangzó akaratnyilatkozata

• Szerződési alapelvek:

-        Szerződési szabadság: a természetes személy maga választhatja meg, hogy akar-e egyáltalán szerződést kötni, ha akar, akkor kivel akar, és, hogy milyen tartalommal kíván kötni

-        Visszterhesség: ez egy vélelem, aminek értelmében a szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár

-        Pacta sunt servanda: a felek kötelesek kötelezettségeiket a szerződés szerint teljesíteni (egyoldalúan nem módosítható egy szerződés)

-        Az egyoldalú módosítás lehetőségét a felek fenntarthatják az eredeti szerződésben, vagy egyoldalú módosításra jogszabály is felhatalmazást adhat

-        A jogszabályi felhatalmazás egyrészt konkrét, szerződéseket konkrét helyzetére vonatkozhat, másrészt csak bíróság előtt gyakorolható

-        Clausula rebus sic stantibus à körülményekben beálló lényeges változás à az érdekelt kezdeményezheti a bíróság előtt a szerződés módosítását

-        A kezdeményezés csak azt illeti meg, akinek a változás bekövetkezte nem volt felróható, és csak akkor, ha a szerződéskötés idején nem volt előre látható (csak tartós jogviszonyokban értelmezhető)

• Szerződés létrehozása:

-        A szerződés lényege, hogy az egyik fél ajánlatot tesz, a másik fél pedig elfogadja azt

-        Történhet szóban, írásban, ráutaló magatartással

-        Az ajánlat csak meghatározott időn belül vagy meghatározott feltétellel érvényes

-        Az ajánlattevő eleve kizárhatja a kötöttséget

• Érvénytelensége:

-        Az akarat, a nyilatkozat vagy  a joghatáshoz kapcsolódás hibája miatt, a jogrend nem fogadja el érvényesnek a létrejött szerződést

-        Semmisség: abszolút érvénytelenség, amire bárki határidő nélkül hivatkozhat és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek beállításához nincsen szükség semmilyen eljárásra

v     Jogszabályba ütközés (cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személy kötötte, alakisági sérelme, álképviselet, jogilag tiltott célra irányul)

v     Jó erkölcsbe ütközés

v     A szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányul

v     Színlelt szerződés

v     Uzsorás szerződés

-        Megtámadhatóság: az érvénytelenség csak a sikeres megtámadás következtében, de akkor visszamenőlegesen áll be

v     Tévedés és megtévesztés

v     Kényszer és fenyegetés

v     Szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti objektív értékaránytalanság

v     Tisztességtelen általános szerződési feltétel

v     Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette

v     Aki a másik fél megtévesztéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja

-        A megtámadás szabályai:

v     A megtámadás egy egyoldalú írásbeli, címzett jognyilatkozat

v     A megtámadást egy éven belül kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében 8 napon belül a bíróság előtt érvényesíteni

-        Az érvénytelenség jogkövetkezményei:

v     Az érvénytelenség jogkövetkezménye főszabály szerint az eredeti állapot visszaállítása, kivételesen az érvénytelenség orvoslása

v     Olyan szerződések esetén, ahol az eredeti állapot helyreállítása fogalmilag kizárt, és az érvénytelenség nem orvosolható, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre érvényessé nyilvánítja, és így rendezi a felek viszonyait

• A szerződés módosítása:

-        Ha a felek, vagy valamelyik fél szándékát a szerződés valamely lényeges elemében megváltoztatja

-        Szerződéssel történő módosítás:

v     A módosító szerződés ugyanolyan alakban kötendő, mint a módosítani kívánt ügylet à azonos alakiság elve

v     A felek közös akaratnyilatkozata itt is követelmény

v     Egyoldalú akaratnyilatkozat alapján csak kivételes esetben módosítható egy szerződés

-        Egyezség útján történő módosítás:

-        Valamelyik fél egyoldalú nyilatkozata lapján történő módosítás:

• A szerződés megszüntetése teljesítés nélkül:

-        Felmondás:

v     A másik félhez intézett olyan egyoldalú nyilatkozat, amely a szerződést a jövőre nézve szünteti meg

v     Itt elszámolási jogviszony nem keletkezhet

v     Rendes felmondás: határozatlan időre szól, nem kell indokolni, felmondási idő követi (általában 15 nap)

v     Rendkívüli felmondás: valamelyik fél súlyos szerződésszegése esetén illeti meg a másik felet, indokolni kell, de nem követi felmondási idő és határozott időre szól

-        Elállás:

v     A másik félhez intézett olyan egyoldalú nyilatkozat, amely a szerződést a szerződéskötésre visszaható hatállyal számolja fel

v     A szerződésektől való elállás fogalmailag kizárt

v     Elállási jog jogszabályon vagy szerződései kikötésen alapulhat

v     A jogszabályon alapuló elállási jog általában a másik fél szerződésszegő magatartásának szankciója, de megkövetelik az érdekmúlás bizonyítását

-        Felbontás: a felek közös nyilatkozatukkal és visszamenőleges hatállyal felszámolják a szerződést (ex tunc)

-        Megszüntetés: jövőre irányul (ex nunc)

-        A fél halála nem szünteti meg a szerződést általában

• A szerződés teljesítése:

-        A szerződés megszűnésének kívánatos módja

-        Elszámolási viszonyt keletkeztet

-        A teljesítés helye:

v     Elsősorban a felek által a szerződésben meghatározott helyszín

v     Általános szabályok értelmében a teljesítés helye a kötelezett lakó- vagy székhelye, kivétel ha a szolgáltatás tárgyából, rendeltetéséből más következik, vagy, ha a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van

v     Pénztárazás esetén az általános szabály a jogosult lakó- vagy székhelye

v     Ingatlannál, az ingatlan helye

v     Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződése esetén a jogosult székhelye, vagy telephelye, illetve, ha a teljesítés fuvarozó igénybevételével történik, akkor a rendeltetési állomás

v     Szállítmányozás és fuvarozás esetén az a hely, ahol a kötelezett a szolgáltatás tárgyát a jogosultnak, a szállítmányozónak, vagy a fuvarozónak átadja

-        Teljesítés ideje:

v     A felek a szerződésben meghatározhatják à időtűzés

v     Határnap: a teljesítés csak a meghatározott napon lehetséges (bármi áron azon a napon)

v     Határidő: a teljesítésre a határidőig bármikor lehetőség van, azonban a szerződéskötés napja ebbe nem számít bele

v     Időszak: a kezdő naptól a záró napig lehetséges, mindkét nap beleszámításával

v     Lehívás: a szerződés valamelyik felet feljogosítja arra, hogy egyoldalú nyilatkozatával esedékessé tegye a teljesítést

v     Készre jelentés: hosszú a határidő és a szolgáltatás fogadására fel kell készülni, akkor a kötelezettnek 8 nappal megelőzőleg tájékoztatni kell a jogosultat a teljesítés időpontjáról

v     A felek a teljesítés idejét nem határozták meg, a teljesítések egyidejűek, azaz az egyik fél saját teljesítésének felajánlásával esedékessé teheti a másik fél teljesítését

-        Teljesítés módja:

v     Szerződésszerűen kell teljesíteni

v     Szerződésnek

v     Jogszabálynak

v     Általános elvárhatósági követelményeknek kell megfelelni

• Szerződésszegés:

-        Kötelezett késedelme:

v     A szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt, vagy ha kötelezettségét a jogosult felszólításra nem teljesíti

v     Objektív következmények (maga a szerződésszegés megalapozza): kötelezettség további fennállása, elállási jog, késedelmi kamat

v     A jogosult változatlanul követelheti a teljesítést, a kötelezettséget a késedelem nem szünteti meg

v     A jogosultat megilleti az ellátás joga, ha bizonyítani tudja, hogy a szerződés teljesítése már nem áll érdekében

v     Az érdekmúlás bizonyítása nélkül is elállhat a szerződéstől a jogosult

Ø      Ha a szerződést a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban kellett teljesíteni

Ø      Ha a felek a szerződésben a teljesítésre szigorú határidőt hoztak

Ø      Ha a teljesítésre kitűzött megfelelő póthatáridő (méltányosnak kell lennie) is eredménytelenül telik el

v     Fizetési késedelem esetén kamat is kérhető, ha pénztartozásban nyilvánul meg (késedelmet megelőző félév utolsó napja)

v     Kötelezetti késedelem szubjektív jogkövetkezménye elsősorban a kártérítési kötelezettség

v     A kamat nem kimenthető à kötelező

v     Törvényi kamat (=jogszabály szerint jár, nem kell kikötni)

v     Értéke magánszemélynél a jegybanki alapkamat, gazdasági szervezetnél a jegybanki alapkamat plusz 7% (Ptk. 301§; 301/A§)

-        Jogosult késedelme:

v     Ha szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el

v     Ha elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesen ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon (nem teszi lehetővé a szerződésszerű teljesítést)

v     Ha a teljesítésről nyugtát nem állít ki, illetve értékpapírt nem adja vissza (Ptk. 302§)

v     A jogosulti késedelem legfontosabb objektív jogkövetkezménye, hogy kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét

v     Ezen felül pénztározás esetén kizárja az ügyleti kamat követelésének lehetőségét, dologszolgáltatás esetén pedig a kötelezett  az át nem vett dolog felelős őrzője, a jogosult költségére és veszélyére (nem lehet zálogtárgy)

v     Szubjektív jogkövetkezmény ebben az esetben is a kártérítési kötelezettség

-        Hibás teljesítés:

v     Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatással tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak

v     Objektív jogkövetkezmény: szavatosság és jótállás

v     Szubjektív jogkövetkezmény: kártérítési kötelezettség és a kötbér, ha a felek a hibás teljesítés esetére kötbért kötöttek ki

v     Vélelem szól amellett, hogy a hiba 6 hónapon belül jelentkezik, az már a teljesítéskor is megvolt

v     Rejtett hibának hívjuk azt a hibát, amely a teljesítés után jelenik meg, de az oka már a teljesítéskor is megvolt (kellékszavatosság)

v     Kijavítás, kicserélés: 15 napon belül, cserekészülékkel 30 nap (ha  a jogosult a kicserélést választja, de a kötelezett vállalja, hogy a javítást rövid határidőn belül, értékcsökkenés nélkül elvégzi, akkor a köteles elfogadni a javítást)

v     Jótállás (garancia): szerződés, jogszabály, reklám alapján terhelheti a kötelezettet, a tartós fogyasztási cikkekre kötelező

-        Szerződés lehetetlenülése:

v     A szerződést a megkötése után bekövetkező valamely okból nem lehet teljesíteni

v     Ha objektív (egyik félnek sem róható fel), akkor a szerződés megszűnik

v     Ha felróható valamelyik félnek, akkor kártérítést követelhet a másik fél

-        Teljesítés megtagadása

-        A szerződési biztosítékok

v     Szerződést megerősítő mellékkötelezettségek a teljesítési készséget fokozzák (a kötelezettnek rosszabb a helyzete):

Ø      Foglaló:

o       Olyan pénzösszeg vagy más dolog, amely a szerződés megkötésekor (helyén és idején), a szerződés jeléül foglalónak nevezve átadásra kerül

o       Csak szerződéskor adható át, írásban köthető ki

o       a teljesítés meghiúsulásért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni

o       Veszni hagyása nem jelenti a szerződésszegő fél szabadulását a kötelemből (nem bánatpénz)

o       Minimál kárátalány (akkor is jár, ha nem következett be kár, vagy a kár a foglalónál kevesebb)

o       Nem csak pénz lehet

o       Szerződéskötéskor kell befizetni

o       Homogén

Ø      Kötbér:

o       Szerződésben kötelezett, írásban meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha felróhatóan nem vagy nem szerződésszerűen teljesít

o       Szerződésszegéskor kell fizetni

o       Csak pénz lehet

o       Az egyes szerződésszegésekhez párosítható

o       Tételes, vagy százalékos mérték

o       A bíróság a túlzott mértékű kötbért mérsékelheti

o       Minimál kárátalány (akkor is jár, ha nem merült fel kár, vagy a kára a kötbér értékénél kevesebb)

Ø      Jogvesztés kikötése: a felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné

Ø      Tartozás elismerése: A tartozás jogcímét nem változtatja meg, azonban tartozás fennállásának megdönthető vélelmét állítja fel

v     A teljesítési képességet erősítő biztosítékok a teljesítés fedezetére lekötött vagyonértékek, amelyek lényegében a fedezetelvonás ellen igyekeznek a jogosultnak biztosítékot nyújtani (a jogosultnak rosszabb a helyzete)

Ø      Óvadék:

o       Kaució

o       Pénz, takarékbetétkönyv, bankszámla vagy értékpapír átadására jogosultnak, követelése biztosítása végett, a melyből a jogosult közvetlenül is kiveheti a részét

o       Nem kárátalány jellegű

Ø      Zálogjog:

o       Nem kárátalány, hanem dologi biztosíték

o       MOKK-nál kell nyilvántartásba vetetni az ingó dolgok zálogjogát

o       Kézizálog à átadással

o       A zálogtárgy kikerül a gazdasági forgalomból, mert a zálogkötelezett átadta a zálogjogosultnak, a zálogjogosult viszont nem használhatja

o       Jelzálog: nem kerül sor a zálogtárgy átadására, ennek érvényességéhez nyilvántartásba vétel szükséges, a kötelezett hasznosíthatja a zálogtárgyat

Ø      Fedezetlekötés

Ø      Bankgarancia:

o       Fizetési kötelezettség elvállalása a bank által, ellenérték fejében

o       Két szerződésből és egy egyoldalú nyilatkozatból álló, többalanyú komplex jogviszony

o       Az egyoldalú nyilatkozat a bankgarancia nyilatkozat, amit a bank ad az alapjogviszony jogosultjának

o       Csak meghatározott feltételek mellett teljesít a bank

o       Meghatározott határidőig vehető igénybe

o       Meghatározott összeghatárig

o       Visszavonhatatlan

o       Függetlenedik az alapjogviszonytól (nincs járulékos jelleg)

Ø      Kezesség:

o       A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosult számára teljesíteni

o       Egyszerű kezes (sortartó) megtagadhatja a teljesítést, ha a követelés a kötelezettől behajtható, vagy ha vannak olyan kezesek, akik őt megelőzően, és rá tekintet nélkül vállaltak kezességet, és a követelés tőlük behajtható

o       Készfizető a kezesség, ha megállapodással jön létre a felek között, ha a kezességet kár megtérítéséért vállalták, vagy ha a kezességet bank vállalta

o       A teljesítő kezes, a jogosult helyébe lép

o       A kezesség ellenértéket, feltételt nem tűr

o       A váltókezesség mindig készfizető kezesség

v     Termékfelelősség: ha hibás termék okoz kárt, akkor a fogyasztó közvetlenül indíthat pert (gyártóval, importőrrel szemben)

v     Perindítás feltétele, hogy a kár testi épségben, életben, vagy ha csak vagyoni kár van, akkor 500 € alatt csak a kereskedővel lehet pereskedni, felette gyártó, vagy importőrrel

v     Objektív felelősség: a gyártó vagy az importőr nem mentheti ki magát (kivéve: vis, maior, ha a hibát az összeszerelés okozta, és azt nem ő végeztem, ha a terméket nem hozta kereskedelmi forgalomba, technika és tudomány állása szerint hiba nem mondható ki)