Öröklési jog

• Halál esetére vonatkozó egyetemleges jogutódlás (universalis successio) természetes embereknél
• Örökhagyó halála, aki természetes személy lehet
• Az egyetemleges (jogok és kötelezettségek) jogutódlás, azaz az örökhagyó teljes vagyona, mint jogi egész száll az örökösre
• Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg
• Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés érvényesül
• Törvényes öröklés általános rendje:

-        Örökhagyó gyermeke:

v     Több gyermek, fejenként egyenlő részben örököl

v     Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részben a kiesett gyermekei örökölnek

v     Az örökbefogadott gyermek ugyanúgy örököl, mint a vérszerinti

-        Házastárs:

v     Ha leszármazó nincs

v     Nem örökölhet, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy a életközösség visszaállítására nem volt kilátás

v     A házastárs e szabályon alapuló kiesésére azonban csak az hivatkozhat, aki a házastárs kiesése esetén maga örökölne

-        Szülők fejenként, egyenlő részben (ha nincs leszármazó, házastárs)

-        Nagyszülők egyenlő részben (ha nincs leszármazó, házastárs, szülők, szülők leszármazói)

-        A fentiek hiányában az örökhagyó további felmenői fejenként egyenlő részben örökölnek, ilyenek hiányában pedig a Magyar Állam

• Özvegyi jog:

-        Volt házastárs jogszabályon alapuló haszonélvezeti joga

-        Megszűnhet, ha az özvegy új házasságot köt és leszármazóinak kérésére korlátozható

-        A házastárs vagy az örökösök az özvegyi jog megváltását is kérhetik

-        Nem vonatkozhat az özvegy által lakott lakásra és az özvegy által használt berendezés, felszerelési tárgyakra

-        A megváltás mértéke „egy gyermekrész”, illetve ági öröklés esetén az ági vagyon egyharmada

• Ági öröklés:

-        Ági vagyon, amely az örökhagyóra valamely felmenőtől öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult, és mely az örökhagyóra testvérétől, vagy annak leszármazójától öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult, ha az –a közös felmenőtől származó-, ági vagyon volt

-        Megszűnik a vagyontárgy ági jellege, ha természetben az már nincs meg, vagy helyébe pénzösszeg lépett, és 15 évi házasság után a szokásos felszerelési és bármely tárgyak tekintetében

-        Öröklési sorrend:

v     A szülő, illetve a szülő kiesése esetén a leszármazók, a törvényes öröklés sorrendjében

v     A nagyszülők, azonban a nagyszülők leszármazói már nem örökölhetnek

v     Az örökhagyó további felmenői

• Osztályra bocsátás:

-        Ha több leszármazó közösen örököl és van olyan örököstárs, akit az örökhagyó életében ingyenes adományban részesített, feltéve, hogy az osztályra bocsátást kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy azt az osztályra bocsátás kötelezettségével adta

-        Nem lehet a tárgya:

v     Szokásos mértékű ajándék

v     Tartásra rászorul leszármazók részére nyújtott tartás

-        Az ingyenes adományok tiszta, juttatáskori értékének hozzászámításával együtt kell megállapítani a hagyaték értékét

• Végintézkedésen alapuló öröklés:

-        A végrendelet az örökhagyó személyes nyilatkozata, amelyben halála esetére rendelkezik vagyonáról, vagy annak egy részéről

-        A végrendelet nem tartalmazhat időtűzést és feltételt (kivéve a helyettes örökös megnevezése, de ezt a személyt vélelmezni nem lehet)

-        Ha a végrendeleti örökös, egyben a törvényes örökös is, akkor az ő leszármazottja a törvényes helyettes örökös

-        A végrendelkezési képességre vonatkozó szabályok

v     Cselekvőképtelen személy nem tehet végrendeletet

v     Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet, ehhez azonban nem kell sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhivatal jóváhagyása

v     Vak, írástudatlan, olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban lévő személy írásbeli magánvégrendeletet nem tehet

v     Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet tenni érvényesen, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni, olvasni tud

• Ajándékozási szerződés, aminek a feltétele az ajándékozó halála, ahol az ajándékozott ajándékozás címén, vagyontárgyat kap
• Meghagyás: az örököst arra kötelezik, hogy a hagyatékból valamely vagyontárgyat/vagyontárgyakat, adjon ki egy 3. személynek
• Közvégrendelet:

-        Közjegyző, vagy helyi bíróság előtt lehet tenni

-        Alakiságára közjegyzői okiratokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni

• Írásbeli magánvégrendelet:

-        Holográf: a végrendelkező elejétől végéig maga írja a végrendeletet a saját kézírásával, és aláírja azt

-        Allográf: két tanú e minőségük feltüntetésével aláír egy végrendeletet, és akár nyílt, akár zárt iratként közjegyzőnél végrendeletként személyesen letétbe helyez

-        Nem kell tanú, ha a kész végrendelettel közjegyzőhöz megy, aki az iratot hitelesíti, és nyílt vagy zárt okiratként letétbe veszi

-        Tanú: cselekvőképes, írni, olvasni tudó, örökhagyó személyazonosságára alkalmas legyen à ismerős (a végrendelet a tanú számára juttatást nem tartalmazhat, vagy ha mégis, azt a részt egy másik tanú aláírásával kell elismernie, és ezt a részt az örökhagyónak saját kezűleg kell írnia)

-        Ki kell tűnnie az végrendeleti minőségnek, valamint szabályos keltezést kell tartalmaznia

-        Több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet esetén minden lapot el kell látni folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és tanúk minden lapot aláírnak

-        Örökös nevezést kell tartalmaznia (név szerint, vagy egyértelműen beazonosítható legyen

-        A végrendeletet nyilvántartásba lehet venni (VONY)

-        A formailag hibás végrendeletet az örökösök érvényesnek ismerhetik el

• Szóbeli magánvégrendelet:

-        Csak akkor tehet, ha az életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentős nehézséggel tehetne

-        Módja az, hogy a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben, szóban előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy ez az ő végrendelete

-        A közjegyző a két tanút külön meghallgatja, a nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe veszi, és az azonos tartalom alapján állapítja meg a szóbeli végrendelet tartalmát

-        Hat hónap után megszűnik, ha olyan állapotban van, hogy írásbeli végrendeletet tehet

• Köteles rész és a kitagadás:

-        A köteles rész lényege, hogy az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóit ne lehessen megfosztani az örökségtől végrendelettel

-        Köteles részre jogosult a leszármazó, házastárs és a szülő ha az öröklés megnyiltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy intézkedés hiányában az lenne

-        Leszármazó és szülő esetén az örökrész fele, házastárs esetén a haszonélvezet, illetve a haszonélvezet olyan korlátozott mértéke illetné meg, amely a szükségleteit biztosítja, vagy, ha állagörökös lenne, a törvényes örökrész fele

-        A testvér köteles részre nem jogosult

-        Nem jár köteles rész annak, akit az örökhagyó kitagadott

-        A kitagadás oka csak végintézkedésben, az arra vonatkozó alaki szabályok magatartásával és ok megjelölésével, csak írásban érvényes

-        Kitagadási okok:

v     Érdemtelenség

v     Ha a kitagadott az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el

v     Ha a kitagadott az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársainak életére tört, vagy sérelmükre súlyos bűntettet követett el

v     Ha a kitagadott az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettséget súlyosan megsértette

v     Ha a kitagadott erkölcstelen életmódot folytat

v     Ha a kitagadott jogerősen 5 évi, vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítéltek

v     Ha a kitagadott házastárs házastársi kötelességben durván sértő magatartást tanúsított