Kerjog Zusammenfassung

• Jogi személyek jogképessége:

-         Minden olyan jog, vagy kötelezettség alanya lehet, amely értelmezhető egy jogi személy számára

-         Jogképességének vége a nyilvántartásból való törlés

-         A cégbíróság veszi nyilvántartásba a cégeket

-         Más jogi személyeket a bíróság vesz nyilvántartásba

• Jogi személyek megszűnése:

-         Önkéntes vagy kötelező, továbbá jogutós nélküli megszűnés, vagy jogutódlással történő megszűnés

-         Felszámolási eljárás: a jogi személy fizetésképtelen

-         Végelszámolás: amelyre a fizetőképes jogi személy esetén kerülhet sor

• Jogi személyek csoportosítása:

-         Közjogi és magánjogi személyek

-         Vagyonegyesítéssel és vagyon-elkülönítéssel létrejövő jogi személyek

-         Vagyonegyesítő személyegyesítő jogi személyek

-         Közvetlen és garantált jogi személyek

-         Non-profit és profitorientált jogi személyek

• A jogi személyek alapításának általános feltételei:

-         Alapítók akaratnyilatkozata okirati formában

-         Működési feltételek megteremtése

-         Hatósági nyilvántartásba vétel

-         Az alapítóknak meg kell teremtenie a jogi személy működési feltételeit is

-         Gondoskodni kell a jogi személy vagyonáról, ügydöntő és ügyintéz szervek megválasztásáról

A gazdasági társaságok

• A gazdasági társaságok fogalma

-         Jogis személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek

-         A társaság saját cégneve alatt polgári jogi jogviszonyok alanya lehet, azaz függetlenedik a tulajdonosaitól, akiket „tagoknak” vagy részvénytársaság esetén „részvényeseknek” hívunk

-         Profitorientáltság jellemzi

-         A szervezet nyereségéből a tagok osztalékként saját bevételre tehetnek szert

• Társasági törvény:

-         Gt. 2006. évi IV. tv.

-         A Ptk. mögöttes joganyagát képezi a Gt.-nek

-         A diszpozitivitás: a szerződő felek egyező akaratnyilatkozatukkal eltérhetnek a jogszabálytól

-         Kötetlenség: ha a törvény egyes alaki, vagy tartalmi rendelkezést olyan súlyúnak értékel, hogy annak hiánya érvénytelenséget idéz elő, azt kifejezetten kimondja

-         A társasági szerződés közokiratba foglalva, vagy jogi képviselő által ellenjegyzett, teljes bizonyító erejű magánokiratban lesz érvényes

-         A kkt., a bt., és a több személyes kft. esetén az elnevezés „társasági szerződés”

-         Az egyszemélyesen is működőképes kft. és rt. esetén logikus, hogy az elnevezés nem szerződés, hanem „alapító okirat”

-         A polgári jogi szerződés alanya bárki lehet, aki jogképes

-         Nem lehet korlátlanul felelős tagja: kiskorú, aki már más gazdasági társaságban vagy egyéni vállalkozóként korlátlanul felelős, továbbá kkt. és bt.

-         A társaság létrehozásához legalább két tag kell, kivételt képez az egyszemélyes kft. és rt.

-         Gazdasági társaság alapítása engedélyhez is köthető (alapítási engedély), vagy előírhatja, hogy bizonyos tevékenységek csak hatósági engedély birtokában végezhetők (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedély)

-         A társasági törvény tagolódása:

v      Általános: valamennyi társasági formára vonatkoznak

v      Különös: egyes társasági formákat és az azokra vonatkozó speciális szabályokat veszi sorra

• Társaságalapítás menete:

-         Személyi és anyagi feltételek: minimális tagság, és a személyek akarata, hogy közösen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytassanak, a társaság vagyonát a tagoknak kell rendelkezésre bocsájtaniuk

-         Adminisztratív kötelezettségek

-         Cégbírósági bejegyzés

-         A létesítő dokumentum írásbeli kell, hogy legyen, és minden tagnak alá kell írnia, ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni, de közokiratba is foglalható

• A létesítő okirat legfontosabb kógens tartalmi kellékei:

-         Cégnév:

v      Cégtörvény (Ct.) tartalmazza

v      Utalnia kell a cég tevékenységére

v      Vezérszót is tartalmazhat

v      Cégkizárólagosság elve: különböznie kell a többi hasonló tevékenységet folytató cég nevétől

v      Történelmi személyiségek nevét csak az MTA engedélyével lehet felvenni

v      Olyan nevet, amelyhez más személy jogos érdeke fűződik, csak az érintett személy hozzájárulásával lehet felvenni

v      Az ’állami’, vagy ’nemzeti’ kifejezés csak akkor használható, ha az állam többségi befolyással rendelkezik

v      Idegen kifejezés, kizárólag vezérszóként szerepelhet

v      Részei: vezérszó, főtevékenységre való utalás, társasági forma

v      A rövidített cégnév részei: vezérszó, társasági forma

-         Székhely:

v      Minden cégnek kell, hogy legyen magyarországi székhelye. Cégtáblával

v      Személyesen is elérhetőnek kell lennie

v      Telephely a székhellyel azonos helységben van

v      A fióktelep a székhelytől eltérő helységben, de az államban van

-         Tagok:

v      Fel kell tüntetni a tagok nevét, lakóhelyét, anyja nevét

v      Jogi személynél még a cégnevét, székhelyét, és a céjegyzékszámot

v      Külföldi jogi személy esetén csatolni kell a cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását

-         Főtevékenység:

v      A gazdasági társaság által végzett tevékenységeket TEÁOR számmal kell megjelölni, amelynek jegyzékét a KSH meg az EU osztályozással azonos módon

-         Képviselet és cégjegyzés módja:

v      A cégjegyzés módjáról a létesítő okiratban kell rendelkezni

v      Ez ad jogot a cég írásbeli képviseletére

-         Vezető tisztségviselők, felügyelő bizottság, könyvvizsgáló:

v      Az első vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottság tagjait, és a könyvvizsgálót, az alapítók a létesítő okiratban jelölik ki

-         Időtartam:

v      Határozott

v      határozatlan

-         Az egyes társasági formákra meghatározott kógens tartalmi kellékek

• A társasági vagyon:

-         Jegyzett tőke

-         A társaság alapításához valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges

-         A tagjegyzékben fel kell tüntetni az egyes tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét, és e vagyoni hozzájárulások rendelkezésre bocsátásának idejét és módját

-         Módja pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás (apport) lehet

-         Apport bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet

-         Ingatlan apportálása esetén a tulajdoni lapot is csatolni kell

-         Az apport alulértékelése a túlértékeléssel ellentétben megengedett

• A vagyoni hozzájárulás szolgáltatása:

-         Főszabály szerint a kérelem benyújtását megelőzően lehetséges

-         Kft. esetén az apport cégbejegyzést követő szolgáltatására akkor van lehetőség, ha annak összes értéke kevesebb, mint a törzstőke fele

-         Az apportnál haladékra csak akkor van lehetőség, ha annak az értéke az alaptőke 25%-át nem éri el, ebben az esetben azonban a haladék akár egy év is lehet

-         A vagyoni hozzájárulás szolgáltatásának elmulasztását a Gt. Súlyosan szankcionálja

• A gazdasági társaság nyilvántartásba vétele:

-         A cégbíróságok veszik nyilvántartásba

-         A bejegyzési kérelmet a létesítő dokumentum aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül kell benyújtani

-         A gazdasági társaság a cégbejegyzés napjával jön létre

• Az előtársaság:

-         A társasági törvény lehetővé teszi, hogy a még be nem jegyzett, de már szerveződő gazdasági társaság saját nevében lépjen fel, ezzel is elősegítve a későbbi tevékenységét, másrészről a törvény ezzel is támogatja a vállalkozások szabadságát

-         Az előtársasági lét tartalma a létesítő okirat ellenjegyzésétől, vagy közokiratba foglalásától, a cégjegyzés napjáig tart

-         „b.a.” toldat = bejegyzés alatt

-         Az előtársasági lét vége a bejegyzési kérelem jogerős elutasítása

-         Ha a társaság megszűnik felmerül az előtársasági felelősség kérdése

• Az előtársasági felelősség:

-         Ha a tag korlátlanul felelőssé vált volna, a felelőssége ez esetben is korlátlan és egyetemleges

-         Ha a tag korlátozott felelősségűvé vált volna, a felelőssége csak az előtársasági vagyon felosztása után, a neki jutó rész erejéig terjed

• A gazdasági társaságok szervezete:

-         Legfőbb szerv:

v      A tagok (részvényesek) közössége

v      A legfőbb szerv kkt. és bt. esetén a tagok gyűlése, kft. esetén a taggyűlés, rt. esetén a közgyűlés, a még működő kv. esetén pedig az igazgatótanács

v      Beszámoló elfogadása

v      Tag kizárásának kezdeményezéséről való döntés

v      Vezető tisztségviselők, felügyelő-bizottság, könyvvizsgáló személyének megválasztása, visszahívása

v      Megszűnésről vayg átalakulásról szóló döntés, formaváltás, beolvadás, összeolvadás, kiválás, szétválás esete is

v      Létesítő dokumentum megváltoztatása

v      Azok az ügyek, amelyeket a létesítő dokumentum a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal

v      Legalább évente egyszer össze kell hívni, ez a rendes gyűlés

v      Ha egynél többször hívják össze évente, akkor azokat rendkívüli gyűlésnek nevezzük

-         Ügyvezető szerv:

v      A vezető tisztségviselők kkt. és bt. esetén tag, vagy tagok

v      Kft esetén ügyvezető, vagy ügyvezetők

v      Zrt. esetén igazgatóság tagjai, vagy vezérigazgató

v      Nyrt. esetén igazgatóság, vagy igazgatótanács

v      A vezető tisztségviselő 5 évre választható meg, de többször újraválasztható

v      A megbízást a legfőbb szerv visszavonhatja

v      Összeférhetetlenségi okok:

Ø       Jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, és még nem mentesült

Ø       Jogerős bírói ítélettel a vezetői tisztség gyakorlásától eltiltottak, az ítélet hatálya alatt

Ø       Jogerős bírói ítélettel valamely foglalkozás gyakorlásától eltiltottak, az ítélet hatálya alatt

Ø       Olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője volt, amelyet a cégbíróság megszüntetési eljárás során törölt a cégnyilvántartásból, a törléstől számított két évig

Ø       Aki azonos tevékenységi körben tevékenykedő gazdálkodó szervezet tagja

Ø       Aki, vagy akinek hozzátartozója a társaság felügyelő bizottságának tagja

v      A vezető tisztségviselők feladatai:

Ø       Az ügyvezetés feladata lényegében a vállalat operatív irányítása

Ø       Gyakorolja munkavállalói feletti munkáltatói jogokat

Ø       A gazdasági társaságok törvényes képviseletét elsősorban a vezető tisztségviselők és a cégvezetők látják el

Ø       A cégvezető feladatát önállóan, de a vezető tisztségviselőnek alárendelten végzi

v      A vezető tisztségviselő felelőssége:

Ø       A társaság felé áll fenn

Ø       Ha a végjegyzési jog együttes, a vezető tisztségviselők egyetemlegesen felelnek

v      A vezetői tisztségviselői megbízás megszűnése:

Ø       Megbízás lejártával

Ø       Visszahívással

Ø       Kizáró ok bekövetkeztével

Ø       Lemondással

Ø       Halállal

-         Ellenőrző szervek:

v      Felügyelőbizottság:

Ø       A létesítő dokumentumban hozható létre

Ø       Kötelező:

o        Nyrt. esetén

o        Zrt. esetén

o        Ha a törvény előírja

o        Ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma, éves átlagban meghaladja a 200 főt

Ø       A felügyelőbizottság 3-15 természetes személyből álló autonóm testület

Ø       Egyharmadát munkavállalók saját maguk közül választják meg

Ø       Határozatlan időtartamra is megválaszthatók, ha a vezető tisztségviselők is határozatlan időre lettek megválasztva

Ø       Tagjaira a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni

Ø       Elnököt, szükség esetén elnökhelyettest választanak

Ø       Saját maga határozza meg ügyrendjét

Ø       Évente legalább egyszer ülést tart

Ø       Ülés összehívását bármelyik tag az ok megjelölésével indítványozhatja

Ø       Határozatait szótöbbséggel hozza

Ø       Az ülés akkor határozatképes, ha a tagok kétharmada, de legalább 3 tag jelen van

Ø       Feladatai:

o        Ügyvezetés tevékenységének ellenőrzése a legfőbb szerv érdekében

o        Tanácskozási joggal részt vehet a legtöbb szerv ülésein

o        Ellenőrzi az üzletpolitikai jelentéseket, előterjesztéseket

o        Összehívhatja a rendkívüli ülést

o        Az éves beszámoló elfogadásáról és az adózott nyereség felhasználásáról a legfőbb szerv csal a felügyelőbizottság írásbeli jelentése birtokában dönthet

v      Könyvvizsgáló:

Ø       A számvitelről szóló törvény és a létesítő dokumentum is előírhatja

Ø       Kötelező:

o        Rt. esetén

o        Ha a törvény előírja

Ø       Megbízási szerződést köt

Ø       Határozott időre (5 év), de ez meghosszabbítható

Ø       Természetes és jogi személy is lehet, a lényeg, hogy a könyvvizsgálói kamara nyilvántartásába vette

Ø       Összeférhetetlenségi okok:

o        Társaság tagja, részvényese

o        Vezető tisztségviselője

o        Felügyelőbizottsági tagja, vagy ezek közeli hozzátartozója és élettársa

o        Társaság munkavállalója a munkaviszony megszűnésétől számított három évig

Ø       Feladata:

o        Gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről

o        Ellenőrizheti a legfőbb szerv elé kerülő üzleti jelentések adatait, egyéb iratokba betekinthet, felvilágosítást kérhet

o        A legfőbb szerv ülésein köteles, az ügyvezető szerv és a felügyelőbizottság ülésein jogosult részt venni

v      Cégbíróság:

Ø       A törvényességi felügyelet a jogszabályok betartása illetve betartatására terjed ki

Ø       A cégbíróság külső ellenőrző szervként jelenik meg

Ø       A törvényességi felügyelet a létesítő okirat vizsgálata és az abban foglaltak betartására, a szervezeti és működési szabályok, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség betartására terjed ki

• A gazdasági társaságok és a (rendes) bíróságok kapcsolata:

-         A gazdasági társaságok határozatának bírósági felülvizsgálatát kéri a tag, aminek az alapja lehet a jogszabálysértés, vagy a létesítő okirat sérelme

-         A társaság legfőbb szerve a tag kizárását kezdeményezheti, aminek az alapja lehet, hogy a tagnak a társaságban maradása, a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti ( például üzleti titoksértés, de nem lehet magánkonfliktus)

• A gazdasági társaságok megszűnése:

-         Jogutód nélküli megszűnés, a társaság gyakorlati megszűnése:

v      A társaságot terhelő kötelezettségek az elévülési időn belül érvényesíthetők

-         Jogutódlással történő megszűnés, a társaság megváltoztatása:

v      Társaságok összeolvadása

v      Társaságba való beolvadás

v      A társaságok szétválása

v      Társaságból való kiválás

v      A kivált tagok a társasági vagyon egy részének elkülönítésével új gazdasági társaságot hoznak létre

• Közkereseti társaság (kkt.)

-         A tagok felelőssége homogén

-         A Gt. Nem ír elő összegszerű vagyoni minimumot

-         Nélkülözhetetlen szervek létrehozását teszi kötelezővé

-         A tagság nem válik el az ügyvezetéstől

-         Fogalma: jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű, közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják

-         Tagjainak jogállása:

v      A társaság irányában a tag felelőssége korlátozott

v      Harmadik fél felé a tag felelőssége mögöttes, de korlátlan és egyetemleges

v      A belépő tag felelőssége visszaható hatályú

v      A kilépő tag felelőssége 5 évig áll fen

-         Szervezete:

v      A tagok szavazati joga egyenlő, de ettől el lehet térni

v      A határozathozatal szótöbbséggel történik

• Betéti társaság (bt.):

-         Kkt. speciális, továbbfejlesztett formája

-         Kkt. szabályait kell alkalmazni

-         Egy tag, a belépő felelőssége szerint alakul, tehát mögöttes, de korlátlan és egyetemleges

-         Kell egy kültag is, aki a társaság kötelezettségeiért, harmadik személy irányában nem felel

-         Tagjai:

v      Vagyoni betét (= vagyoni hozzájárulás)

v      Beltag – kültag

v      A kültag vezetésre nem jogosult, kivéve:

Ø       A társasági szerződés a kültagot is feljogosítja rá

Ø       A kültagot üzletvezetésre és képviseletre tagnak kell tekinteni, ha a társaságnak nem marad üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagja (ideiglenes)

-         Jellegét vesztett betéti társaság: a bt. nem maradhat beltag vagy kültag nélkül, hat hónapon belül gondoskodnia kell új beltag vagy kültag bejelentéséről, ellenkező esetben a társaság megszűnik, vagy nyilatkozik a bíróságon, hogy kkt.-ként kíván tovább működni

• Közös vállalat (kv.):

-         A 2006. évi Gt. hatályba lépését követően új közös vállalat nem alapítható

-         Az 1997. évi Gt. szerint a fogalma: a közös vállalat a tagok által alapított, olyan jogi személyiségű gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban a vagyonával felel, ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok e tartozásokért együttesen, vagyoni hozzájárulásuk arányában, kezesként felelnek

-         Kezesi felelősség értelmezése: a tag sortartó kezes módjára, de nem kezesként felel, ez az egyetemleges felelősségnél enyhébb, mert a tag csak vagyoni hozzájárulásának arányában, de korlátlanul köteles a teljesítésre

• Korlátolt felelősségű társaság (kft.):

-         Közvetlen felelősségű jogi személy

-         Olyan jogi személyiségű jogi társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és melynél a tag kötelezettsége törzsbetétjének szolgáltatására, és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki

-         Felelőssége: a tag a társaság kötelezettségeiért nem felel, de a Gt. kivételesen esetekben korlátlan felelősséget állapít meg

-         Kft. alapításának szabályai: csak zártkörű alapítással hozható létre, társasági szerződéssel jön létre, az egyszemélyes társaság kivételével, amely alapító okirattal jön létre

• Törzstőke, törzsbetét, üzletrész:

-         A törzstőke, az egyes tagok törzsbetéteinek összege

-         A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása

-         Az üzletrész a társaság bejegyzését követően megtestesíti a tag jogait, és a tagot, a társaság vagyonából megillető hányadot

-         A törzsbetét a cégbejegyzés előtt vállalt vagyoni hozzájárulás

-         Az üzletrész fogalma azonban a törzsbetéttől eltérően csak a cégbejegyzés után merülhet fel, eszmei hányadot jelent, amelynek értéke változhat

-         A törzstőke mértéke nem lehet kevesebb 3 millió forintnál

-         Az egyes törzsbetétek nem lehetnek kevesebbek 100 ezer forintnál, és 10 ezerrel maradéktalanul oszthatónak kell lenniük

-         Üzletrész átruházása:

v      Ha a vevő nem a társaság tagja, az adásvételi szerződés megkötésének a feltétele, hogy az eladó tag a törzsbetétjét teljes mértékben befizesse

v      Elővásárlási jog illeti meg a tagot 15 napon belül, a taggyűlés által kijelölt személyt 30 napon belül

-         Az üzletrész a tag halálával, vagy megszűnésével száll át a jogutódra

-         Az üzletrész felosztása: egy üzletrészből több tagsági jogot biztosító üzletrészt alakítanak ki, vagy több tag az üzletrészt, nem közös tulajdonú üzletrészként szerez meg

-         Az üzletrész bevonására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azt a társasági szerződés kifejezetten lehetővé teszi, és ha a tag a bevonáshoz hozzájárul

-         Nem szükséges a tag hozzájárulása, ha a bevonás feltételeit a társasági szerződés, már akkor is tartalmazta, amikor a tag az üzletrészt megszerezte

-         Az eltérő tagsági jogokat biztosító üzletrész, a saját üzletrész:

v      Az üzletrész mértéke a tag törzsbetétjéhez igazodik

v      Saját üzletrészről akkor beszélünk, ha a társaság ideiglenesen a saját üzletrészét szerzi meg à önmaga tulajdonosa lesz

v      A saját üzletrészt a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja meg

v      Csak azok az üzletrészek vásárolhatók meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették, illetőleg teljesítették

v      Tilos az üzletrész megvásárlása, ha a társaság osztalék fizetéséről nem határozhatna

v      A saját üzletrészt a társaság köteles elidegeníteni , vagy azt a tagoknak térítés nélkül átadni (a vásárlástól számított 1 éven belül)

• Kft. bejegyzésének feltételei:

-         Minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság számlájára befizették

-         A fennmaradó összeget, a társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül be kell fizetni

-         Az ügyvezető, az igazolás mellé köteles csatolni a nem vagyoni hozzájárulások értékelését

-         A tag a társaságtól az általa teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza

• Az egyszemélyes kft.:

-         Az egyszemélyes kft.-re a többszemélyes kft. szabályait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

v      A létesítő dokumentum elnevezése alapító okirat

v      A cégbejegyzésig a teljes pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni, illetve a nem pénzbeli hozzájárulást maradéktalanul a társaság rendelkezésére kell bocsátani

v      Egyszemélyes kft-nél nem működik a taggyűlés

v      A szerződés közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges

v      Az egyszemélyes kft. saját üzletrészt nem szerezhet

-         Az egyszemélyes társaság új tagokkal egészülhet ki, ebben az esetben az alapító okiratot társasági szerződésre kell módosítani

• A részvénytársaság (rt.):

-         Könyvvizsgáló megbízása minden esetben kötelező

-         Tagsági jogokat értékpapír, részvény testesíti meg

-         Tag helyett a részvényes kifejezést használjuk

-         Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, és amelynél a részvényes kötelezettsége a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki

-         A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel

-         Működési formája:

v      Zárt (zrt.): részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba

v      Nyílt (nyrt.): részvényei részben, vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba

• A részvény:

-         A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír

-         Megjelenési formája: nyomdai úton előállított, vagy dematerializált, azaz számítógépes adat

• A részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozat:

-         Törzsrészvény:

v      Névértékéből folyó, alapvető jogokat biztosítja

v      Névértékének meg kell haladnia a részvénytársaság alaptőkéjének a felét

-         Elsőbbségi részvény:

v      Többletjogot biztosít

v      Osztalékelsőbbséget biztosító részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra

v      Likvidációs elsőbbségnél (a rt. megszűnése esetén) a felosztásra kerülő vagyonból részesedési elsőbbségre jogosult

v      A szavazat elsőbbségi jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapszabályban meghatározott mértékű többszörös (maximum 10-szeres) szavazati jogot gyakorolhat

v      Vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény alapján a részvényesek az igazgatóság egy vagy több tagjának, de legfeljebb az igazgatósági tagok egyharmadának kijelölésére jogosultak

v      Elővásárlási jogot biztosító részvény

-         Dolgozói részvény:

v      Munkavállalók számára ingyenesen, vagy kedvezményes áron

v      Az alaptőke felemelésével egyidejűleg legfeljebb a felemelt alaptőke 15 %-áig bocsáthatja ki

v      Alapításkor nem lehet

-         Kamatozó részvény:

v      Osztalékon felüli kamatot biztosít

v      Összes névértéke nem haladhatja meg az alaptőke 10%-át

-         Visszaváltható részvény:

v      A részvénytársaságot vételi jog, vagy a részvényest eladási jog illeti meg

-         Rt. alapítása:

v      Zártkörűen:

Ø       Az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik

Ø       A pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók, az átvenni vállalt részvények névértékének illetve kibocsátási értékének legalább a 25%-át befizették

Ø       A nem pénzbeli hozzájárulást azonnal a rt. rendelkezésére kell bocsátani (kivéve, ha az alaptőke 25%-át nem éri el, mert akkor 5 éven belül)

v      Nyilvánosan:

Ø       Részvényjegyzés alapján

Ø       Alapítási tervezet előkészítése

Ø       Jegyzési eljárás: részvények eladása

Ø       Alakuló közgyűlés

Ø       A túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról elsősorban az alapítók, az alapítási tervezetben meghatározott szempontok szerint döntenek

Ø       Aluljegyzésről beszélünk, ha a részvényjegyzésre megállapított zárónapig a részvénytársaság alaptőkéjét megtestesítő valamennyi részvényt, vagy –ha az alapítási tervezetben jegyzési minimumot határoztak meg-, a jegyzési minimumának megfelelő számú részvényt nem jegyezték le

Ø       Az aluljegyzés következménye főszabály szerint az alapítás meghiúsulása

Ø       Az alapítók nem vállalnak kötelességet a részvények átvételére, hanem azt egy nyilvános eljárásban értékesítik

Ø       A részvényjegyzési eljárást a forgalmazó bonyolítja le