XIII. Tétel: Társadalmi változás (ipari társadalom elmélete, modernizációs elméletek)
TÁRSADALMI VÁLTOZÁS
Saint-Simon, Comte, Marx, Spencer a jövőt előre akarták látni.
Merton a „középtávú elméletek” kidolgozását tartotta a szociológia feladatának.
10ezer évvel ezelőtt: mezőgazdaságra való áttérés
6ezer évvel ezelőtt: nagy államok létrejötte (Mezopotámia, Egyiptom)
1780: ipari forradalom
II. Vh. után: a lakosság nagy része városokba költözik
A. Toffler: Jövő sokkja c. könyve (a fejlődéshez az ember nem bír alkalmazkodni)
Þ a szociológiának foglalkozni kell a változásokkal
1. Fogalmak
Társadalmi változásról kell beszélni és nem társadalmi fejlődésről!
A társadalom szerkezetének, intézményeinek, tág értelemben vett kultúrájának változása. (gyors, lassú, fokozatos, ugrásszerű)
Fejlett ország: egy főre jutó GDP magas.
Fejlődő ország: egy főre jutó GDP alacsony.
Jólét: jövedelem, fogyasztás, egészségi állapot, műveltség, közbiztonság, stb.
Életminőség: az emberi élet nem anyagi dimenziói.
Kapitalista gazdaság: termelőeszközök nagy többsége magántulajdonban van, a gazdaság működését a szabad piac szabályozza.
Szocialista gazdaság: termelőeszközök nagy többsége állami tulajdonban van, központi tervek szabályozzák a gazdaság működését. (parancsgazdaság)
Vegyes gazdaság: a fenti kettő vegyesen.
Ipari társadalom: a foglalkoztatottak nagyobb része az iparban dolgozik.
Posztindusztriális (szolgáltatási társadalom): a foglalkoztatottak nagyobb része a szolgáltatásban dolgozik.
Modernizáció: ipari termelés növekedése, városiasodás, iskolai végzettség emelkedése, gyermekszám tervezése, demokratizálódás.
Centrum: az az országrész, ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés először megindul.
Periféria: „után kullogó” terület.
2. Elméletek
· W. Rostow (1950.): a gazdasági növekedés szakaszai
1. hagyományos agrártársadalmak
2. fellendülés előfeltételeit megteremtő szakasz (nő a megtakarítás, beruházás, kereskedelem)
3. fellendülés szakasza (erősen nő a beruházás, gyors iparosodás) – döntő szakasz
4. érettség szakasza (ipari termelés túlsúlya)
5. tömeges fogyasztás szakasza (nő a szellemi foglalkozás)
· Ipari társadalom elmélete: (Lenski) iparosodás a gazdaságot, társadalmat, politikai rendszert, kultúrát is alapvetően átalakítja.
· Modernizáció elmélete: (T. Parsons) a társadalmi rendszer négy alrendszerből tevődik össze
1. politikai
2. gazdasági
3. kulturális
4. személyiségi
· Inkeles és Rossi 12 személyiségjellemző dimenzióban mérték a modernitást
1. nyitottság az új tapasztalatokkal szemben
2. nyitottság a változásokkal szemben
3. vélemény a nagy társadalmi kérdésekről
4. növekvés az informálódásra
5. jelen- és jövőorientáltság
6. hatékonyság
7. tervezés
8. bizalom a környező világ kiszámíthatóságában
9. technikai szakismeretek értékelése
10. magas aspirációk az iskolai végzettség és foglalkozás terén
11. mások emberi méltóságának tisztelete
12. termelési folyamatok megértése
· Wallerstein centrum-periféria elmélete (centrum kizsákmányolja a perifériát, változás akkor van, ha a centrum eltolódik – USA: centrum), (középkorban centrum: É-Olaszország)
· Andorka Rudolf modernizáció:
1. hatékony piacgazdaság és magas életszínvonal
2. társadalmi integráció (egységesülés, különböző csoportok hogyan képesek beilleszkedni a társadalomba)
3. emberi erőforrások magas szintje
4. többpártrendszerű demokrácia
5. modern gondolkodás, mentalitás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése