XIV. Tétel: Települési egyenlőtlenségek
TÁRSADALMI ÉS TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK
Történelmi háttér
Tradicionális társadalmakban a város mai szemmel nézve nagyon kicsi volt. Babilon az egyik legnagyobb város 8.3 km2, 15-20 ezer lakos. Róma: 300 ezer lakos. (Budapest: 525 km2, kb. 2 millió lakos; Bp. VIII. ker.: 6.85 km2, 81 ezer lakos)
Legfontosabb épület: templom, palota. Település körül fal ® védelmi okokból. Külön vannak a vallási negyedek. Munkába járás ismeretlen volt. Tudomány központja a város.
Az egyenlőtlenség lényeges tényezője az egyén és család lakóhelye.
1. Fogalmak
Város: az a település, aminek városi államigazgatósági rangja van.
Község: rangja községi.
Metropolis: 1 millió feletti lakos
Nagyváros: 100 ezer feletti lakos
Középváros: 20-100 ezer közötti lakos
Kisváros: 5 ezer lakosnál kevesebb
Megalopolisz: városok városa (kb. 700 km , 40 millió fő – Washington-Boston)
Szociológiai értelemben város: az a település, amelynek lakossága és környezete a környező falvak számára bizonyos központi funkciókat lát el. (szaküzlet, orvos, iskola, könyvtár)
Emberi kapcsolatok személytelenebbek, gyakori a deviáns viselkedés.
Agglomeráció: azok a kisebb települések, mely napi kapcsolatban áll a nagyvárossal.
Tanya: egyedül álló vagy kevés lakóépületből álló település, lakói mezőgazdasággal foglalkoznak
Külterületi lakott hely: pl. bakterház, üdülő
Urbanizáció: városodás (városi népesség aránya nő), városiasodás (település városias jellege emelkedik pl.: aszfaltozott utcák száma nő)
Szuburbanizáció: város központi részeiben a lakónépesség száma csökken, míg a külterületeken nő
Szegregáció: az a jelenség, amikor egy településen belül a különböző társadalmi rétegek lakóhelye erősen elkülönül egymástól
Slum: nagyvárosok fizikailag leromlott állapotú, szegények lakta rész
Invázió: egy településrészbe a korábbi népességtől eltérő népesség költözik be
Szukcesszió: lakosság összetétele megváltozik
Filtráció: lakások lakói kicserélődnek (lakások lefelé, lakók felfelé mozognak)
2. Módszerek, elméletek
Szelényi Iván (1990)
1. sorvadó falu és tanya
2. hanyatló falu
3. stagnáló falu
4. fejlődő falu
5. gyorsan fejlődő, városiasodó falu
6. kevésbé fejlődő város
7. erősen fejlesztett város
Mo. regionális vizsgálat: 19 megy + Budapest
Nagy táj: Dunántúl, Alföld, Északi-középhegység
Alapvető kérdés I.: Meddig folytatódhat az urbanizáció? Toynbee (1971) „megalopolisz”
„szolgáltatási társadalom”
Enyedi György (1984) ciklus elmélet
1. városrobbanás (nő a városi lakók száma)
2. relatív dekoncentráció (nő az előváros)
3. dezurbanizáció (falu aránya nő)
Alapvető kérdés II.: Városi vagy a falusi életmód a jobb?
Chicago-i iskola elmélete (University of Chicago: 1920-1940)
Chicago: 1830.: lakatlan terület, 1900.: 2 millió lakos
1. Városökológia: növényi és állati szervezetek környezetükhöz való alkalmazkodásának vizsgálata. Városok folyók, termékeny síkságok, kereskedelmi útvonalak mentén jönnek létre.
2. Urbanizmus, mint életmód: városi életmód – kevés a személyes kapcsolat (személytelenség). Élettempó felgyorsul. Emberek sokszínűsége (bőrszín, vallás, kultúra)
Koncentrikus körök elmélete:
1. városközpont – üzleti övezet
2. átmeneti övezet – slum
3. jobb helyzetű munkások bérházai
4. munkások családi házai
5. új bérházak
6. ingázók övezete
Szektorok elmélete
1. ipari
2. kereskedelmi
3. lakó
3. Életkörülmények közötti különbség
Lakótelepek
1. társadalmi szerkezetben a középső helyzetben vannak ® nem a leginkább rászorult kapott lakást
2. a lakók elégedetlen a lakással, túl kicsi
3. személytelenség
4. akik ott élnek el akarnak költözni
Munkanélküliek: egyes kerületekben ez az arány 40%, pl. London: fekete népességnél 60%
Hajléktalanok:
4. Lakáspolitika
1. előnyös hitelekkel való ösztönzés
2. bérházak építésének ösztönzése
3. minimális állami és önkormányzati lakásállomány
5. Városok formái
1. Parancsnoki város: pénzügyi tranzakciók végzése (pl. London)
2. Innovációs központ: technika, tudomány központja (pl. Cambridge)
3. Részegységtermelő hely: a termék csak egy részét állítják elő ott (pl. Székesfehérvár, Győr)
4. Harmadik világra nyíló kapu: nemzetközi hatásnak van kitéve (pl. Marseilles, Miami)
5. Nyugdíjasközpont: belső vándorlás (pl. Bournemuth, Worthong)
6. Harmadik világ urbanizációja
Városba áramlás: több munkalehetőség vagy mezőgazdasági termelés tradicionális rendszerei felbomlottak → pénzkereseti lehetőség, ha sikerül, visszatér eredeti hazájába (sokaknak nem sikerül - bádogviskók)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése