Büntetőeljárás alapelvei
- 1998. évi XIX. Tv. A bE.-ról.
- A bE.-ban a vád, védelem, ítélkezés egymástól elkülönül (pártatlanság)
- A bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el
- Törvényes vád: ha a vádemelésre jogosult bírósághoz intézett beadványában, meghatározott személyek pontosan körülírt, a BTK-ba ütköző cselekmény miatt, bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi
- A bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmények miatt, amelyet a vád tartalmaz
- A bíróság köteles a vádat kimeríteni, a vádon túl nem terjeszkedhet, de nincs kötve a cselekmény BTK szerinti minősítésére, és a büntetés kiszabására vonatkozó indítványához
- Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vád alól a bíróság döntsön
- Bűncselekmény elkövetése esetén, bárkinek a felelősségét megállapítani, s emiatt vele szemben a büntetést kiszabni egyedül a bíróság jogosult
- Vád bizonyítása a vádlót terheli (bizonyítási teher)
- A kétséget kizáróan nem bizonyított tény, a terhelt terhére, nem értékelhető
- Mindenkit megilleti a védelem joga, és mindenkinek meg van a joga, hogy szabadlábon védekezzen
- A bE.-t csak bűncselekmény gyanúja alapján lehet indítani, és az ellen, akit a bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel
- Ártatlanság vélelme: senki nem tekinthető bűnösnek addig, amíg a bíróság a bűnösségét jogerős határozatban nem állapítja meg
- Senki sem kötelezhető arra, hogy önmaga ellen terhelő vallomást tegyen, önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson
- A bíróságág feladata az igazságszolgáltatás
- A bE.-t a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvények szerint kell lefolytatni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése