2011. január 9., vasárnap

Jog vázlatosan összefoglalva

Állam és jogtudományok:
  • Általános ÁJT
  • Ágazati ÁJT:
-        Anyagi jogtudomány
-        Alaki jogtudomány

Jogi kultúra:
  • Belső JK
  • Külső JK
  • Legális JK
  • Regulatív JK

A normák közös jellemzői:
  • Érvényesség
  • Általánosság
  • Ismételtség
  • Hipotetikus szerkezet
  • Normativitás
  • Szankció
  • Reciprocitás: a feleket kölcsönösen jogok illetik és kötelezettségek terhelik
  • Értékviszony: azzal, hogy a norma előírja a helyes, a követendő magatartást, a norma alkotója megjelöli az általa preferált étéket, amelyet védendőnek tart

A jog olyan magatartási szabályko összessége, melynek keletkezése állami szervhez kötődik, az állam bocsátja ki, vagy szankcionálja, vagy a már kialakult magatartási szabályok mesértéséhez államilag kényszerintézkedést fűz, vagy valamilyen nem-állami normaalkotó eljárást jogalkotásként ismer el. A társadalomban általánosan érvényesek, és amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron akár kényszerrel is biztosítják.

Jog és az erkölcs:
  • Jogi szabályok:
-        Dinamikus jellegűek, viszonylag könnyen változtathatók
-        Az emberek külső magatartására hatnak
-        Formális állami szankciókat alkalmaznak
  • Erkölcsi szabályok:
-        Statikus jellegűek, nehezen változtathatóak
-        Az emberek belső meggyőződésére próbálnak hatni
-        A szankció: társadalmi nyomás, kiközösítés

Jogcsaládok csoportosítása:
  • Időrendi:
-        Ókori
-        Középkori
-        Újkori
-        Legújabb kori
  • Nyelvi-etnikai:
-        Germán
-        Francia
-        Angol
-        Spanyol
-        Japán
-        Maláj stb.
  • Földrajzi:
-        Romanista
-        Germán
-        Szláv
-        Angolszász
-        Afro-ázsiai
-        Vallásos
  • René David:
-        Római – germán
-        Angolszász (common law)
-        Szocialista
-        Vallási és tradicionális

Római-germán JCS:
·         Alapja a római jog
·         Recepció
·         Írott jogforrás elsődleges szerepe
·         Viszonylagos absztraktság
·         Törvények elsőbbsége
·         Típustényállásokat hoz létre
·         Jogalkotás elválik a jogalkalmazástól
·         Zárt rendszer, nincs joghézag
·         Merev
·         Jog jogágakra tagolódik

Common law:
  • Nem került sor recepcióra
  • Esküdtszék (jury)
  • Inn
  • Bírói precedensek képezik az alapját
  • Stare decisis: korábbi bírói döntések követésének kötelezettsége (19. sz.)
  • Nincsenek nagy törvénykönyvek
  • Bírói jogalkotás jellemzi (judge-made law)
  • Nincs közjog-magánjog felosztás
  • Nyílt rendszer
  • Történeti jellegű
  • Precedensrendszer
  • Common law: bírák által alkotott jog à esetjog
  • Equity: kiegészítő ágazat, jogfejlesztő funkciója is van, feltételezi a common law-t
  • Statute law: törvényi jog, akkor válik joggá, amikor a bíró alkalmazza
  • Precedens részei: ratio decidendi (maga a döntés), obiter dicta (magyarázat)

Szocialista JCS:
  • Római-germán jcs-ra épített
  • Kizárólag a politikai hatalom eszközének tekintette a jogot
  • Fordított piramis
  • Bíróságok háttérbe szorultak
  • Új típusú társadalmi-gazdasági rendet kívánt kialakítani
  • Sokszor párthatározatokból lettek törvények
  • Jogi túlszabályozottság
  • „szocialista törvényesség” fogalma

Vallási JCS:
  • Létezik egy szent könyv, ami tartalmazza a legfontosabb szabályokat
  • A vallásnak és az egyháznak kiemelkedő szerepe van a társadalom életében, és erősen befolyásolja az állami hatalmat is
  • A jogforrási hierarchia csúcsán a vallás áll

Muzulmán (iszlám) jog:
  • Teológiából és a saria-ból áll
  • 1 milliárd ember követi
  • Jogtudomány nem különült el a teológiától
  • Korán: az iszlám szent könyve, ez tartalmazza az elsődlegesen érvényes jogot
  • Szunna: az isten küldöttére vonatkozó hagyomány
  • Idzsmá: a muzulmán közösség jogtudósainak egységes megállapodása
  • Kijász: analógiával való érvelés
  • Nem valósult meg a szekularizáció
  • Vallási szabályok töltenek be jogszabályi szerepeket
  • Nincs törvényhozás, fellebbezés
  • Nem különül el az eljárási-anyagi jog, és a büntető-polgár jog
  • A jog az iszlámban 5 területre terjeed ki: vallás, élet, társadalom, tulajdon, racionalitás
  • Törvényhozó: Allah és a próféta
  • Kádi-bíráskodás
  • 1 muzulmán férfi vallomása 2 muzulmán nőével ér fel
  • Más vallású nem tanúskodhat muzulmán ellen

Hindu JCS:
  • 650 millió ember követi
  • Sajátos jogaik, kötelességeik, erkölcseik, s ez egyben hierarchiát is jelent a kategóriák között
  • Hinduizmus előírja követőinek a társadalmi helyzetüknek megfelelő életmódot, minden ember köteles a saját kasztjának megfelelő jogot követni
  • A britek azon jogterületeket nem érintették amikre volt előírás, az új területekre vezették be a common law-t
  • Szasztra fejti ki a szabályokat, aminek három típusa van
  • Dharma: mindenkinek előírja, hogyan kell viselkednie, ha tisztességes ember akar lenni, s törődik a túlvilággal
  • Artha: meggazdagodásra vonatkozik, az uralkodó tekintetében a kormányzásra tanít
  • Kama: gyönyör művészete
  • Nem ismeri el a törvényi jogot, és a precedensalkotást sem

Tradicionáli JCS:
  • Az igazságszolgáltatás alapja nem a jog, habár ott is létezik a jog, de annak csak kiegészítő funkciója van
  • Akkor mennek bírósághoz, ha minden más konfliktus megoldó eljárás eredménytelen volt
  • A vitákat a megbékélés szellemében próbálják rendezni

Kína:
  • Csing: emberiesség érzése
  • Li: rítusok
  • Lii: ésszerűség
  • Fa: jog
  • Jellemző a békéltető szervek működése

Japán:
  • 1853-ig nem volt kapcsolata a Nyugattal
  • Sok az olyan szabály, amit az illem, mintsem az erkölcs irányít
  • Magatartási szabályokat giri-nek nevezik
  • A bíróság előtti, és a bírósági szakaszban is folyik békéltetés
  • A római jog mellett az angol-amerikai befolyás érezteti hatását

Fekete-Afrikai országok:
  • Szaharától délre fekvő rész
  • Úgy kell élni, ahogy az ősök tették
  • Fomba: ősi törzsi szokásjog
  • Gyarmatosítók által bevezetett jog
  • Függetlenségük óta megalkotott jog

Jogalkalmazói jogképződés:
  • Konkrét jogeset kapcsán jut el a jogi normához
  • Hajlékony, rugalmas rendszer
  • Nem kell bonyolult jogalkotási folyamaton végigvinni a tervezeteket
  • Jogvitákat utólag szabályozzák, à jogbiztonságnak kevésbé felel meg
  • A bírói ítélet az esethez kötődik
  • Közvetlenül kötelezővé válik à precedens
  • A bírói döntés három elemet tartalmaz: magát a döntést, ratio decidendi, obiter dictum
  • Íratlan jogforrásnak tekintik

Jogalkotói jogképződés:
  • Kevésbé rugalmas, hajlékony
  • A jogszabályokat egy bonyolult jogalkotási mechanizmuson kell végigvinni
  • Jogszabály alkotó szervek alkotják
  • Jövőre irányul
  • Absztrakt, és általános
  • Nehéz feladat
  • Más néven törvényi jog
  • Törvényhozás feltételei: kiforrott társadalmi viszonyok, törvényhozó apparátus, fejlett jogtudomány

Jogalkalmazói és jogalkotói Jk összehasonlítása:
  • A bírói jog utólagos
  • A precedens jog induktív
  • A bírói jogalkotás terméke jobban kötődik az esethez
  • A bírói jog árnyaltabb, hajlékonyabb, de bizonytalanabb
  • A törvényi jogalkotás esetén jogtételeket kell alkalmazni az ügyre, bírói jog esetén az ügyre vonatkozó precedenst kell kiválasztani

A jogforrás az a forma, amelyből a jogalanyok jogai és kötelezettségei megismerhetőek. Megmutatja, hogy kitől, mely szervtől erednek és eredhetnek a jogszabályok, illetve milyenek lehetnek a megjelenési formái.

JF-k típusai:
  • Belső: mely szervtől, ki alkotta a j.szab.-t
  • Külső: jogszabályformát mutatja meg
  • Elsődleges: maga az állam
  • Másodlagos: minden egyéb jogalkotó szerv
  • Írott
  • Íratlan

Joghézagról akkor beszélünk, ha nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy milyen szabály vonatkozik az adott esetre, szűkebb értelemben pedig, ha a hatályos jogból hiányzik az eldöntéshez szükséges norma.

Normakollózió esetén a belső jog két szabálya ellentmondásban van egymással. Ilyenkor maga a jogrendszer is törekszik olyan elvek bevezetésére, amik a jogrendszer egységét hivatottak biztosítani.

Jogforrási hierarchia alapelvei:
  • Lex superiori derogat inferiori (magasabb – alacsonyabb szintű j.sz.)
  • Lex posteriori derogat priori (későbbi – előbbi)
  • Lex specialis derogat generali (speciális – általános)

Időbeli hatály: megmutatja, hogy időben mettől-meddig alkalmazható a jogszabály.
Területi hatály: megmutatja, hogy milyen földrajzi térségben alkalmazható az adott jogszabály.
Személyi hatály: megmutatja, hogy kikre, mely jogalanyokra alkalmazható a jogszabály.
Tárgyi hatály: megmutatja, hogy milyen társadalmi viszonyra, milyen ügyekben, esetekre alkalmazható jogszabály.
Szervi hatály: megmutatja, hogy a jogszabály alkalmazásáról melyik, milyen típusú szerv, milyen eljárási rendben köteles gondoskodni.

A jogrendszer az adott állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége, meghatározott elvek szerinti tagozódása.

Jogrend: a társadalmi viszonyok kellő jogi szabályozottsága
Jogi rendszer: a társadalom jogi jelenségek funkcionálisan összefüggő rendszere.

Kontinentális jogrendszer tagozódása:
  • Közjog: közérdeket szabályozza
  • Magánjog: tulajdonosi szférát szabályozza

Jogág: olyan jogszabályok viszonylag összefüggő csoportját vagy együttesét jelöli, melynek elemei egymással tartósan összefüggnek, más jogszabályoktól egyértelműen elkülönülnek

Jogágak típusai:
  • Alapjogág
  • Másodlagos jogág
  • Anyagi jogág
  • Alaki jogág

A jogszabály általános magatartási szabály, melyet az állam alkot és melynek érvényesülését az állam biztosítja.

A jogszabály szerkezeti elemei:
  • Hipotézis: absztrakt tényállás, a jogi norma által előírt magatartás törvényi megfogalmazása, melynek bekövetkezése esetére meghatározott megatartást rendel
  • Diszpozíció: rendelkezés, a hipotézisben megjelölt magatartás megvalósítása esetére szóló rendelkezés
  • Szankció: jogkövetkezmény

A szankciók csoportosítása:
  • Személy elleni
  • Anyagi jellegű
  • Reparatív
  • Represszív
  • Negatív
  • Pozitív
  • Joghatás beállta

Szankciók szerinti felosztás alapján:
  • Lex plus quam perfecta: érvénytelen, büntetik
  • Lex perfecta: érvénytelen, de nem büntetik
  • Lex minus quam perfecta: érvényes, de büntetik
  • Lex imperfecta: érvényes, nem büntetik

Jog érvényesülése:
  • Jogkövetéssel:
-        Engedelmességi kötelezettség megnyilvánulása
-        Jogkövetés okai:
o       Önkéntes
o       Tudattalan
o       Tudatos
o       Instrumentális
o       Szankciótól való félelem
  • Jogalkalmazással:
-        Amikor az önkéntes jogkövetés nem lehetséges, vagy elmarad, s emiatt bírósági vagy más hatóság előtti eljárásra kerül sor
-        A jogalkalmazás állami, ill. az állam által erre feljogosított társadalmi szerveknek a jogi szabályok érvényesítésére irányuló olyan tudatos tevékenysége, melynek során jogilag szabályozott eljárás keretében a természetes és jogi személyek közötti egyedi jogviszonyokat állapítanak meg, létesítenek, változtatnak, megszűntetnek és e tevékenység eredményeként hozott jogalkalmazói aktus nemteljesítése, állami kényszerintézkedést von maga után

Jogalkalmazás szakaszai:
·         A tényállás megállapítása:
-        Jogilag releváns tények feltárása
-        Meg állapítani, hogy mi történt
-        Ha a tényállás úgy nyert megállapítást, ahogyan az a valóságban megtörtént, akkor az megfelel az objektív igazság követelményének
-        Szabad bizonyítási rendszer van
-        A tlnymegállapítást terjedelmét a bizonyítási teher korlátozza
-        A tények megkérdőjelezhetősége ellen védi a jogbiztonságot a tényálláshoz kötöttség
-        Az ítélet megtámadhatatlan (alaki jogerő)
-        A rögzített tényállás (ítélt dolog – res iudicta)
-        Amihez a bíróság kötve van (anyagi jogerő)
·         A jogszabály értelmezése:
-        Ha a jogszabály valódi vagy pontos értelmét másik jogszabály állapítja meg, jogszabályi értelmezésről beszélünk
-        Alanyai:
o      Jogalkotói
o      Jogalkalmazói
o      Jogirodalmi, jogtudományi
-        Módszerei:
o       Nyelvtani
o       Logikai
o       Történeti
o       Rendszertani
-        Eredményei:
o       Megszorító
o       Kiterjesztő
o       Helybenhagyó

Jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony.

Jogviszony alanyai:
  • Aki jogképességgel rendelkezik, érvényesíthető jogai és kötelességei lehetnek
  • Természetes személyek
  • Jogi személyek
  • Jogi személyiség nélküli szervezetek
  • Állam

Természetes személyek:
  • Jogképesség:
-        Minden ember jogképes à egyenlőség
-        Az embert, ha élve születik meg, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg
-        A halállal szűnik meg
-        Természetes személy jogképessége általános, egyenlő, feltétlen
-        Cselekvőképessége szempontjából lehet: teljesen cselekvőképes, korlátozottan cselekvőképes, és cselekvőképtelen
  • Cselekvőképesség:
-        Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki
-        Cselekvőképes az, aki 18. életévét betöltötte, és rendelkezik az ügyei viteléhez szüksége belátási képességgel, ezen felül az, aki a 16. életévét betöltötte, és a gyámhatóság engedélyével házasságot kötött
-        Korlátozottan cselekvőképes a 14-18 év közötti kiskorú, és akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, pszichés állapota, szellemi fogyatkozása, vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan, teljes mértékben hiányzik, és emiatt a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte
  • Cselekvőképtelenség:
-        Cselekvőképtelen a 14 év alatti kiskorú
-        Akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt, tartósan teljes mértékben hiányzik, és emiatt a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte
-        Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor – teljesen hiányzik

Jogi személyek:
·         Jogképességgel rendelkezik, de korlátozott
·         Cselekvőképessége nincs
·         Jogszabályban megengedett célra alakul
·         Állami szerv által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata van
·         A tag és a társaság vagyona elkülönül
·         A tag saját vagyonával a társaság tartozásaiért nem felel
·         Egyesületek, pártok, kft, rt, …

Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek:
  • Jogképességgel rendelkezik, de korlátozott
  • Cselekvőképessége nincs
  • Állam által elismert szervezeti és működési szabályzata van
  • Saját cégneve alatt jogokat szerezhet, kötelességeket vállalhat
  • A tag és a társaság vagyona nem különül el
  • A társaság tartozásaiért a tag saját vagyonával is felel
  • Bt, közkereseti társaság

Állam:
  • Jogképességgel rendelkezik, amely eredetleges, mert létéből fakad
  • Cselekvőképessége nincs
  • Polgári jogviszonylatban az államot a pénzügyminiszter képviseli

A jogviszony tárgya:
  • Közvetett: az a dolog, amelyre a jogviszony irányul
  • Közvetlen: az az emberi magatartás, amely a dologhoz kapcsolódik

Jogviszony tartalma: a jogalanyok jogosultságainak és kötelezettségeinek összességét értjük.

Jogi tények: azon jogilag releváns tények, események, jelenségek, körülmények, amelyek a jogviszonyok keletkezését, módosítását, megszűnését váltják ki

Emberi magatartás:
  • Tilos, jogellenes
  • Megengedett
  • Kötelező
  • Aktív
  • Passzív

Emberi körülmények:
  • Objektív
  • Szubjektív (jóhiszeműség, rosszhiszeműség)

Állami aktusok:
  • Deklaratív
  • Konstitutív

Külső körülmények:
  • Vis maior
  • Időmúlás (elévülés, elbirtoklás)

Politikai rendszer funkciói:
  • Társadalom vezetése
  • Társadalmi érdekű döntések kialakítása
  • Összegyűjti a politikailag releváns érdektörekvéseket
  • Lebonyolítja a hatalmi törekvéseket
  • A társadalom konfliktusaiból adódó feszültségeknek a megoldása

Politikai rendszer elemei:
  • Politikai normák
  • Állami és nem állami politikai szervezetek
  • Politikai, politikus szerepek
  • Politikai magatartások
  • Politikai eszmék

Pártrendszerek típusai:
  • Alternatív pártrendszer:
-        Felaprózódott többpártrendszer
-        Kétblokkos pártrendszer
-        Kétpártrendszer
  • Nem alternatív pártrendszer:
-        Pártok kooperációjának rendszere
-        Domináns pártrendszer
-        Korlátozott pártrendszerek
-        Egypártrendszer

Az állam olyan szervezet, amely főhatalmat gyakorol egy meghatározott területen élő népesség felett.

Az állam alkotóelemei:
  • Terület:
-        Az államterület a Föld felszínének, az államhatárokkal körülvett része, háromdimenziós tér
-        1. dimenzió: földfelszín alatt, a Föld középpontja felé vetített síkok közötti terület
-        2. dimenzió: felfelé 82-83 km magasságig
-        3. dimenzió: Szárazföldi államterület (egybefüggő, tagolt), vízi államterület (12 tengeri mérföld)
-        Úszó államterület (állam lobogójával jelzett)
-        Repülő államterület (állam lobogójának színeivel jelzett)
  • Népesség:
-        Jogi értelemben vett népesség: állampolgárok
-        Tényleges értelemben vett népesség: állampolgárok + külföldiek, menekültek, hontalanok, kétes állampolgárságúak

Állampolgárság keletkeztetése:
·        Fő elv a vérségi elv: magyar szülőktől
·        Kiegészítő elv: területi elv
·        A törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, az magyar
·        A törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik
·        Törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg

Honosítás:
  • 8 éven át Magyarországon lakott
  • A magyar jog szerint büntetlen előéletű
  • Megélhetése és lakóhelyen biztosított
  • Honosítása a MK érdekeit nem sérti
  • Alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett

Visszahonosítás:
  • Akinek magyar állampolgársága megszűnt
  • A magyar jog szerint büntetlen előéletű
  • Megélhetése és lakóhelye biztosított
  • Honosítása a MK érdekeit nem sérti
  • Alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett

Nyilatkozat:
  • Írásbeli nyilatkozatával megszerezheti a magyar állampolgárságot
  • Akit a magyar állampolgárságától megfosztottak
  • Akinek magyar állampolgársága elbocsátással szűnt meg

Lemondás:
  • Külföldön lakó magyar állampolgár
  • Külföldi állampolgársággal is rendelkezik, vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja

Visszavonás:
  • Magyar állampolgárságát valótlan adatok, ill. adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg

Az állam szuverenitása:
  • Belső szuverenitás:
-        Az állam önállóan alkossa meg és tartsa fenn alkotmányát, jogrendjét, és azon hatalmat, amelyet a területen tartózkodó személyek és a dolgok felett gyakorol
  • Külső szuverenitás:
-        Nemzetközi kapcsolatokban az állammás államokhoz képest egyenrangú félként léphet fel.
  • Népszuverenitás: a népnek azon joga, hogy maga döntheti el sorsát, azon kérdésekben, amelyek államát érintik
  • A hatalom legfőbb birtokosa a nép, amely a hatalmat közvetlenül, vayg közvetve gyakorolja

Az állam funkciója: az állam társadalmi rendeltetését, az állami tevékenység fő irányait értjük.

Klasszikus állami funkciók:
  • Nemzetközi együttműködés
  • Politikai – igazgtási
  • Külpolitikai
  • Gazdasági
  • Kulturális ideológiai
  • Természet és társadalom viszonya

Modern állami funkciók:
  • Jogbiztonság
  • Gazdasági és szociális rend kialakítása
  • Kulturális fejlődés
  • Környezetvédelem

Az abszolút állam:
  • 15-18. sz., előzménye a rendi állam, ami válságba került
  • Az uralkodó abszolutista eszközöket kezdett alkalmazni
  • Reguláris hadsereg
  • Hivatalnoki apparátus
  • Egységes, centralizált jog
  • Merkantilizmus

A liberális állam:
  • 19. sz.
  • Minimális, vagy éjjeliőr (bakter) államként emlegették
  • Egyéni szabadság politikai és jogi elismerése
  • Szabadpiaci verseny
  • Hatalommegosztás

A jóléti állam:
  • 19. sz.
  • A liberális piac hatalmas fejlődést mutatott
  • Jövedelmeket szociális szempontok szerint osztotta
  • Típusai:
-        Liberális jóléti: rászorultság igazolásához köti
-        Korporatív: státuszhoz köti
-        Skandináv típusú: mindenki részesül a juttatásokban

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése