Jog vázlatosan összefoglalva

Állam és jogtudományok:

• Általános ÁJT
• Ágazati ÁJT:

-        Anyagi jogtudomány

-        Alaki jogtudomány

Jogi kultúra:

• Belső JK
• Külső JK
• Legális JK
• Regulatív JK

A normák közös jellemzői:

• Érvényesség
• Általánosság
• Ismételtség
• Hipotetikus szerkezet
• Normativitás
• Szankció
• Reciprocitás: a feleket kölcsönösen jogok illetik és kötelezettségek terhelik
• Értékviszony: azzal, hogy a norma előírja a helyes, a követendő magatartást, a norma alkotója megjelöli az általa preferált étéket, amelyet védendőnek tart

A jog olyan magatartási szabályko összessége, melynek keletkezése állami szervhez kötődik, az állam bocsátja ki, vagy szankcionálja, vagy a már kialakult magatartási szabályok mesértéséhez államilag kényszerintézkedést fűz, vagy valamilyen nem-állami normaalkotó eljárást jogalkotásként ismer el. A társadalomban általánosan érvényesek, és amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron akár kényszerrel is biztosítják.

Jog és az erkölcs:

• Jogi szabályok:

-        Dinamikus jellegűek, viszonylag könnyen változtathatók

-        Az emberek külső magatartására hatnak

-        Formális állami szankciókat alkalmaznak

• Erkölcsi szabályok:

-        Statikus jellegűek, nehezen változtathatóak

-        Az emberek belső meggyőződésére próbálnak hatni

-        A szankció: társadalmi nyomás, kiközösítés

Jogcsaládok csoportosítása:

• Időrendi:

-        Ókori

-        Középkori

-        Újkori

-        Legújabb kori

• Nyelvi-etnikai:

-        Germán

-        Francia

-        Angol

-        Spanyol

-        Japán

-        Maláj stb.

• Földrajzi:

-        Romanista

-        Germán

-        Szláv

-        Angolszász

-        Afro-ázsiai

-        Vallásos

• René David:

-        Római – germán

-        Angolszász (common law)

-        Szocialista

-        Vallási és tradicionális

Római-germán JCS:

·         Alapja a római jog

·         Recepció

·         Írott jogforrás elsődleges szerepe

·         Viszonylagos absztraktság

·         Törvények elsőbbsége

·         Típustényállásokat hoz létre

·         Jogalkotás elválik a jogalkalmazástól

·         Zárt rendszer, nincs joghézag

·         Merev

·         Jog jogágakra tagolódik

Common law:

• Nem került sor recepcióra
• Esküdtszék (jury)
• Inn
• Bírói precedensek képezik az alapját
• Stare decisis: korábbi bírói döntések követésének kötelezettsége (19. sz.)
• Nincsenek nagy törvénykönyvek
• Bírói jogalkotás jellemzi (judge-made law)
• Nincs közjog-magánjog felosztás
• Nyílt rendszer
• Történeti jellegű
• Precedensrendszer
• Common law: bírák által alkotott jog à esetjog
• Equity: kiegészítő ágazat, jogfejlesztő funkciója is van, feltételezi a common law-t
• Statute law: törvényi jog, akkor válik joggá, amikor a bíró alkalmazza
• Precedens részei: ratio decidendi (maga a döntés), obiter dicta (magyarázat)

Szocialista JCS:

• Római-germán jcs-ra épített
• Kizárólag a politikai hatalom eszközének tekintette a jogot
• Fordított piramis
• Bíróságok háttérbe szorultak
• Új típusú társadalmi-gazdasági rendet kívánt kialakítani
• Sokszor párthatározatokból lettek törvények
• Jogi túlszabályozottság
• „szocialista törvényesség” fogalma

Vallási JCS:

• Létezik egy szent könyv, ami tartalmazza a legfontosabb szabályokat
• A vallásnak és az egyháznak kiemelkedő szerepe van a társadalom életében, és erősen befolyásolja az állami hatalmat is
• A jogforrási hierarchia csúcsán a vallás áll

Muzulmán (iszlám) jog:

• Teológiából és a saria-ból áll
• 1 milliárd ember követi
• Jogtudomány nem különült el a teológiától
• Korán: az iszlám szent könyve, ez tartalmazza az elsődlegesen érvényes jogot
• Szunna: az isten küldöttére vonatkozó hagyomány
• Idzsmá: a muzulmán közösség jogtudósainak egységes megállapodása
• Kijász: analógiával való érvelés
• Nem valósult meg a szekularizáció
• Vallási szabályok töltenek be jogszabályi szerepeket
• Nincs törvényhozás, fellebbezés
• Nem különül el az eljárási-anyagi jog, és a büntető-polgár jog
• A jog az iszlámban 5 területre terjeed ki: vallás, élet, társadalom, tulajdon, racionalitás
• Törvényhozó: Allah és a próféta
• Kádi-bíráskodás
• 1 muzulmán férfi vallomása 2 muzulmán nőével ér fel
• Más vallású nem tanúskodhat muzulmán ellen

Hindu JCS:

• 650 millió ember követi
• Sajátos jogaik, kötelességeik, erkölcseik, s ez egyben hierarchiát is jelent a kategóriák között
• Hinduizmus előírja követőinek a társadalmi helyzetüknek megfelelő életmódot, minden ember köteles a saját kasztjának megfelelő jogot követni
• A britek azon jogterületeket nem érintették amikre volt előírás, az új területekre vezették be a common law-t
• Szasztra fejti ki a szabályokat, aminek három típusa van
• Dharma: mindenkinek előírja, hogyan kell viselkednie, ha tisztességes ember akar lenni, s törődik a túlvilággal
• Artha: meggazdagodásra vonatkozik, az uralkodó tekintetében a kormányzásra tanít
• Kama: gyönyör művészete
• Nem ismeri el a törvényi jogot, és a precedensalkotást sem

Tradicionáli JCS:

• Az igazságszolgáltatás alapja nem a jog, habár ott is létezik a jog, de annak csak kiegészítő funkciója van
• Akkor mennek bírósághoz, ha minden más konfliktus megoldó eljárás eredménytelen volt
• A vitákat a megbékélés szellemében próbálják rendezni

Kína:

• Csing: emberiesség érzése
• Li: rítusok
• Lii: ésszerűség
• Fa: jog
• Jellemző a békéltető szervek működése

Japán:

• 1853-ig nem volt kapcsolata a Nyugattal
• Sok az olyan szabály, amit az illem, mintsem az erkölcs irányít
• Magatartási szabályokat giri-nek nevezik
• A bíróság előtti, és a bírósági szakaszban is folyik békéltetés
• A római jog mellett az angol-amerikai befolyás érezteti hatását

Fekete-Afrikai országok:

• Szaharától délre fekvő rész
• Úgy kell élni, ahogy az ősök tették
• Fomba: ősi törzsi szokásjog
• Gyarmatosítók által bevezetett jog
• Függetlenségük óta megalkotott jog

Jogalkalmazói jogképződés:

• Konkrét jogeset kapcsán jut el a jogi normához
• Hajlékony, rugalmas rendszer
• Nem kell bonyolult jogalkotási folyamaton végigvinni a tervezeteket
• Jogvitákat utólag szabályozzák, à jogbiztonságnak kevésbé felel meg
• A bírói ítélet az esethez kötődik
• Közvetlenül kötelezővé válik à precedens
• A bírói döntés három elemet tartalmaz: magát a döntést, ratio decidendi, obiter dictum
• Íratlan jogforrásnak tekintik

Jogalkotói jogképződés:

• Kevésbé rugalmas, hajlékony
• A jogszabályokat egy bonyolult jogalkotási mechanizmuson kell végigvinni
• Jogszabály alkotó szervek alkotják
• Jövőre irányul
• Absztrakt, és általános
• Nehéz feladat
• Más néven törvényi jog
• Törvényhozás feltételei: kiforrott társadalmi viszonyok, törvényhozó apparátus, fejlett jogtudomány

Jogalkalmazói és jogalkotói Jk összehasonlítása:

• A bírói jog utólagos
• A precedens jog induktív
• A bírói jogalkotás terméke jobban kötődik az esethez
• A bírói jog árnyaltabb, hajlékonyabb, de bizonytalanabb
• A törvényi jogalkotás esetén jogtételeket kell alkalmazni az ügyre, bírói jog esetén az ügyre vonatkozó precedenst kell kiválasztani

A jogforrás az a forma, amelyből a jogalanyok jogai és kötelezettségei megismerhetőek. Megmutatja, hogy kitől, mely szervtől erednek és eredhetnek a jogszabályok, illetve milyenek lehetnek a megjelenési formái.

JF-k típusai:

• Belső: mely szervtől, ki alkotta a j.szab.-t
• Külső: jogszabályformát mutatja meg
• Elsődleges: maga az állam
• Másodlagos: minden egyéb jogalkotó szerv
• Írott
• Íratlan

Joghézagról akkor beszélünk, ha nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy milyen szabály vonatkozik az adott esetre, szűkebb értelemben pedig, ha a hatályos jogból hiányzik az eldöntéshez szükséges norma.

Normakollózió esetén a belső jog két szabálya ellentmondásban van egymással. Ilyenkor maga a jogrendszer is törekszik olyan elvek bevezetésére, amik a jogrendszer egységét hivatottak biztosítani.

Jogforrási hierarchia alapelvei:

• Lex superiori derogat inferiori (magasabb – alacsonyabb szintű j.sz.)
• Lex posteriori derogat priori (későbbi – előbbi)
• Lex specialis derogat generali (speciális – általános)

Időbeli hatály: megmutatja, hogy időben mettől-meddig alkalmazható a jogszabály.

Területi hatály: megmutatja, hogy milyen földrajzi térségben alkalmazható az adott jogszabály.

Személyi hatály: megmutatja, hogy kikre, mely jogalanyokra alkalmazható a jogszabály.

Tárgyi hatály: megmutatja, hogy milyen társadalmi viszonyra, milyen ügyekben, esetekre alkalmazható jogszabály.

Szervi hatály: megmutatja, hogy a jogszabály alkalmazásáról melyik, milyen típusú szerv, milyen eljárási rendben köteles gondoskodni.

A jogrendszer az adott állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége, meghatározott elvek szerinti tagozódása.

Jogrend: a társadalmi viszonyok kellő jogi szabályozottsága

Jogi rendszer: a társadalom jogi jelenségek funkcionálisan összefüggő rendszere.

Kontinentális jogrendszer tagozódása:

• Közjog: közérdeket szabályozza
• Magánjog: tulajdonosi szférát szabályozza

Jogág: olyan jogszabályok viszonylag összefüggő csoportját vagy együttesét jelöli, melynek elemei egymással tartósan összefüggnek, más jogszabályoktól egyértelműen elkülönülnek

Jogágak típusai:

• Alapjogág
• Másodlagos jogág
• Anyagi jogág
• Alaki jogág

A jogszabály általános magatartási szabály, melyet az állam alkot és melynek érvényesülését az állam biztosítja.

A jogszabály szerkezeti elemei:

• Hipotézis: absztrakt tényállás, a jogi norma által előírt magatartás törvényi megfogalmazása, melynek bekövetkezése esetére meghatározott megatartást rendel
• Diszpozíció: rendelkezés, a hipotézisben megjelölt magatartás megvalósítása esetére szóló rendelkezés
• Szankció: jogkövetkezmény

A szankciók csoportosítása:

• Személy elleni
• Anyagi jellegű
• Reparatív
• Represszív
• Negatív
• Pozitív
• Joghatás beállta

Szankciók szerinti felosztás alapján:

• Lex plus quam perfecta: érvénytelen, büntetik
• Lex perfecta: érvénytelen, de nem büntetik
• Lex minus quam perfecta: érvényes, de büntetik
• Lex imperfecta: érvényes, nem büntetik

Jog érvényesülése:

• Jogkövetéssel:

-        Engedelmességi kötelezettség megnyilvánulása

-        Jogkövetés okai:

o       Önkéntes

o       Tudattalan

o       Tudatos

o       Instrumentális

o       Szankciótól való félelem

• Jogalkalmazással:

-        Amikor az önkéntes jogkövetés nem lehetséges, vagy elmarad, s emiatt bírósági vagy más hatóság előtti eljárásra kerül sor

-        A jogalkalmazás állami, ill. az állam által erre feljogosított társadalmi szerveknek a jogi szabályok érvényesítésére irányuló olyan tudatos tevékenysége, melynek során jogilag szabályozott eljárás keretében a természetes és jogi személyek közötti egyedi jogviszonyokat állapítanak meg, létesítenek, változtatnak, megszűntetnek és e tevékenység eredményeként hozott jogalkalmazói aktus nemteljesítése, állami kényszerintézkedést von maga után

Jogalkalmazás szakaszai:

·         A tényállás megállapítása:

-        Jogilag releváns tények feltárása

-        Meg állapítani, hogy mi történt

-        Ha a tényállás úgy nyert megállapítást, ahogyan az a valóságban megtörtént, akkor az megfelel az objektív igazság követelményének

-        Szabad bizonyítási rendszer van

-        A tlnymegállapítást terjedelmét a bizonyítási teher korlátozza

-        A tények megkérdőjelezhetősége ellen védi a jogbiztonságot a tényálláshoz kötöttség

-        Az ítélet megtámadhatatlan (alaki jogerő)

-        A rögzített tényállás (ítélt dolog – res iudicta)

-        Amihez a bíróság kötve van (anyagi jogerő)

·         A jogszabály értelmezése:

-        Ha a jogszabály valódi vagy pontos értelmét másik jogszabály állapítja meg, jogszabályi értelmezésről beszélünk

-        Alanyai:

o      Jogalkotói

o      Jogalkalmazói

o      Jogirodalmi, jogtudományi

-        Módszerei:

o       Nyelvtani

o       Logikai

o       Történeti

o       Rendszertani

-        Eredményei:

o       Megszorító

o       Kiterjesztő

o       Helybenhagyó

Jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony.

Jogviszony alanyai:

• Aki jogképességgel rendelkezik, érvényesíthető jogai és kötelességei lehetnek
• Természetes személyek
• Jogi személyek
• Jogi személyiség nélküli szervezetek
• Állam

Természetes személyek:

• Jogképesség:

-        Minden ember jogképes à egyenlőség

-        Az embert, ha élve születik meg, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg

-        A halállal szűnik meg

-        Természetes személy jogképessége általános, egyenlő, feltétlen

-        Cselekvőképessége szempontjából lehet: teljesen cselekvőképes, korlátozottan cselekvőképes, és cselekvőképtelen

• Cselekvőképesség:

-        Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki

-        Cselekvőképes az, aki 18. életévét betöltötte, és rendelkezik az ügyei viteléhez szüksége belátási képességgel, ezen felül az, aki a 16. életévét betöltötte, és a gyámhatóság engedélyével házasságot kötött

-        Korlátozottan cselekvőképes a 14-18 év közötti kiskorú, és akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, pszichés állapota, szellemi fogyatkozása, vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan, teljes mértékben hiányzik, és emiatt a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte

• Cselekvőképtelenség:

-        Cselekvőképtelen a 14 év alatti kiskorú

-        Akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt, tartósan teljes mértékben hiányzik, és emiatt a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte

-        Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor – teljesen hiányzik

Jogi személyek:

·         Jogképességgel rendelkezik, de korlátozott

·         Cselekvőképessége nincs

·         Jogszabályban megengedett célra alakul

·         Állami szerv által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata van

·         A tag és a társaság vagyona elkülönül

·         A tag saját vagyonával a társaság tartozásaiért nem felel

·         Egyesületek, pártok, kft, rt, …

Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek:

• Jogképességgel rendelkezik, de korlátozott
• Cselekvőképessége nincs
• Állam által elismert szervezeti és működési szabályzata van
• Saját cégneve alatt jogokat szerezhet, kötelességeket vállalhat
• A tag és a társaság vagyona nem különül el
• A társaság tartozásaiért a tag saját vagyonával is felel
• Bt, közkereseti társaság

Állam:

• Jogképességgel rendelkezik, amely eredetleges, mert létéből fakad
• Cselekvőképessége nincs
• Polgári jogviszonylatban az államot a pénzügyminiszter képviseli

A jogviszony tárgya:

• Közvetett: az a dolog, amelyre a jogviszony irányul
• Közvetlen: az az emberi magatartás, amely a dologhoz kapcsolódik

Jogviszony tartalma: a jogalanyok jogosultságainak és kötelezettségeinek összességét értjük.

Jogi tények: azon jogilag releváns tények, események, jelenségek, körülmények, amelyek a jogviszonyok keletkezését, módosítását, megszűnését váltják ki

Emberi magatartás:

• Tilos, jogellenes
• Megengedett
• Kötelező
• Aktív
• Passzív

Emberi körülmények:

• Objektív
• Szubjektív (jóhiszeműség, rosszhiszeműség)

Állami aktusok:

• Deklaratív
• Konstitutív

Külső körülmények:

• Vis maior
• Időmúlás (elévülés, elbirtoklás)

Politikai rendszer funkciói:

• Társadalom vezetése
• Társadalmi érdekű döntések kialakítása
• Összegyűjti a politikailag releváns érdektörekvéseket
• Lebonyolítja a hatalmi törekvéseket
• A társadalom konfliktusaiból adódó feszültségeknek a megoldása

Politikai rendszer elemei:

• Politikai normák
• Állami és nem állami politikai szervezetek
• Politikai, politikus szerepek
• Politikai magatartások
• Politikai eszmék

Pártrendszerek típusai:

• Alternatív pártrendszer:

-        Felaprózódott többpártrendszer

-        Kétblokkos pártrendszer

-        Kétpártrendszer

• Nem alternatív pártrendszer:

-        Pártok kooperációjának rendszere

-        Domináns pártrendszer

-        Korlátozott pártrendszerek

-        Egypártrendszer

Az állam olyan szervezet, amely főhatalmat gyakorol egy meghatározott területen élő népesség felett.

Az állam alkotóelemei:

• Terület:

-        Az államterület a Föld felszínének, az államhatárokkal körülvett része, háromdimenziós tér

-        1. dimenzió: földfelszín alatt, a Föld középpontja felé vetített síkok közötti terület

-        2. dimenzió: felfelé 82-83 km magasságig

-        3. dimenzió: Szárazföldi államterület (egybefüggő, tagolt), vízi államterület (12 tengeri mérföld)

-        Úszó államterület (állam lobogójával jelzett)

-        Repülő államterület (állam lobogójának színeivel jelzett)

• Népesség:

-        Jogi értelemben vett népesség: állampolgárok

-        Tényleges értelemben vett népesség: állampolgárok + külföldiek, menekültek, hontalanok, kétes állampolgárságúak

Állampolgárság keletkeztetése:

·        Fő elv a vérségi elv: magyar szülőktől

·        Kiegészítő elv: területi elv

·        A törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, az magyar

·        A törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik

·        Törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg

Honosítás:

• 8 éven át Magyarországon lakott
• A magyar jog szerint büntetlen előéletű
• Megélhetése és lakóhelyen biztosított
• Honosítása a MK érdekeit nem sérti
• Alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett

Visszahonosítás:

• Akinek magyar állampolgársága megszűnt
• A magyar jog szerint büntetlen előéletű
• Megélhetése és lakóhelye biztosított
• Honosítása a MK érdekeit nem sérti
• Alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett

Nyilatkozat:

• Írásbeli nyilatkozatával megszerezheti a magyar állampolgárságot
• Akit a magyar állampolgárságától megfosztottak
• Akinek magyar állampolgársága elbocsátással szűnt meg

Lemondás:

• Külföldön lakó magyar állampolgár
• Külföldi állampolgársággal is rendelkezik, vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja

Visszavonás:

• Magyar állampolgárságát valótlan adatok, ill. adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg

Az állam szuverenitása:

• Belső szuverenitás:

-        Az állam önállóan alkossa meg és tartsa fenn alkotmányát, jogrendjét, és azon hatalmat, amelyet a területen tartózkodó személyek és a dolgok felett gyakorol

• Külső szuverenitás:

-        Nemzetközi kapcsolatokban az állammás államokhoz képest egyenrangú félként léphet fel.

• Népszuverenitás: a népnek azon joga, hogy maga döntheti el sorsát, azon kérdésekben, amelyek államát érintik
• A hatalom legfőbb birtokosa a nép, amely a hatalmat közvetlenül, vayg közvetve gyakorolja

Az állam funkciója: az állam társadalmi rendeltetését, az állami tevékenység fő irányait értjük.

Klasszikus állami funkciók:

• Nemzetközi együttműködés
• Politikai – igazgtási
• Külpolitikai
• Gazdasági
• Kulturális ideológiai
• Természet és társadalom viszonya

Modern állami funkciók:

• Jogbiztonság
• Gazdasági és szociális rend kialakítása
• Kulturális fejlődés
• Környezetvédelem

Az abszolút állam:

• 15-18. sz., előzménye a rendi állam, ami válságba került
• Az uralkodó abszolutista eszközöket kezdett alkalmazni
• Reguláris hadsereg
• Hivatalnoki apparátus
• Egységes, centralizált jog
• Merkantilizmus

A liberális állam:

• 19. sz.
• Minimális, vagy éjjeliőr (bakter) államként emlegették
• Egyéni szabadság politikai és jogi elismerése
• Szabadpiaci verseny
• Hatalommegosztás

A jóléti állam:

• 19. sz.
• A liberális piac hatalmas fejlődést mutatott
• Jövedelmeket szociális szempontok szerint osztotta
• Típusai:

-        Liberális jóléti: rászorultság igazolásához köti

-        Korporatív: státuszhoz köti

-        Skandináv típusú: mindenki részesül a juttatásokban