XVI. Tétel: Szegénység elméletei, okai
Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok. A szociológiának egyik központi kutatási témája az egyenlőtlenség.
1. Fogalmak
Társadalmi egyenlőtlenség: egyén és család helyzete a társadalomban nagy különbséget mutat. (jövedelem, vagyon, munkakörülmények, lakásviszony, műveltség, egészségi állapot stb.)
Egyenlőség: a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a jövedelme, vagyona, lakásviszonyai stb.
Esélyek egyenlősége: a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van arra, hogy a jövedelme stb. szempontjából kedvező pozíciókat elérje.
Méltányosság: a társadalom tagjai akkora javadalmazásban, jövedelemben részesülnek a társadalom részéről, amely arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatukkal. (meritokrácia)
Igazságosság: azok az egyenlőtlenségek, jövedelemkülönbségek, amelyek egy hipotetikus kiinduló helyzetben, amikor még senki sem tudja, hogy jobb módúak vagy a szegények közé fog tartozni, a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana.
Szegénység: hátrányos helyzet. (Alacsony jövedelem à nem megfelelő táplálkozás, rossz lakásviszonyok.)
Depriváció: valamitől való megfosztottság. (pl. szegénység, szülői szeretettől való megfosztottság)
Hátrányos helyzet: relatív lemaradás. (pl. jövedelmi, elmagányosodás, rossz egészségügyi állapot)
Elszegényedés: létminimum alatt élők. (Magyaro.: egy főre jutó havi jövedelem, USA: van-e hűtőszekrénye)
Relatív szegénység: pl. nincs 8 általános iskolája.
1992. óta a TÁRKI háztartáspanel-felvételt végez. Kb. 2000 család évről évre.
Szegénységi küszöb, létminimum: legolcsóbb étrend, ami éppen kielégíti a minimális kalóriaszükségletet + pl. szappan, gyufa, fűtés, víz, lakbér stb. (országonként más)
1968.: KSH: 620Ft/fő/hó (1996.: 18000Ft/fő/hó)
2006.: 47906 Ft/fő/hó, 174 371 Ft/4 fő/hó; élelmiszer kosár.: 16017 Ft/fő/hó (napi: 81g fehérje, 83g zsír, 356g szénhidát, kalcium, kálium, vas, Cvitamin)
2. Elméletek
1. Az egyenlőtlenségek szükségszerűek, sőt kívánatosak. XIX. sz. szociáldarwinizmus: a legrátermettebb ember marad életben.
2. Méréskelt egyenlőtlenség elfogadható, de az esélyek legyenek egyenlőek. XIX. sz. J.S. Mill. (USA: liberális, Eu.: szociáldemokrata)
3. A teljes egyenlőség a kívánatos. Egalitárius álláspont. Marx, Engels a képviselője.
Egalitárius: (fr.) egyenlősítő, egyenlőségre törekvő
3. Egyenlőtlenség, szegénység okai
1. A társadalmi egyenlőtlenség az emberek közötti alapvető különbségekből (biológiai adottság) származnak.
2. A gazdasági-társadalmi rendszer jellege, működése.
3. Műveltség, iskolai végzettség terén fennálló hátrányok. (ipari országokban széleskörű tájékozottságra van szükség)
4. Rossz testi, lelki egészségi állapot.
5. Csonka, egyszülős családok.
6. A szegény rétegbe tartozóknak egészen különös viselkedési norma- és értékrendszere, „kultúrája” van. Ez megakadályozza őket abban, hogy a szegénységből kiemelkedjenek, viszont megkönnyíti számukra, hogy a szegénységgel járó terheket elviseljék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése