10. Tétel

X.               Tétel: A magyar társadalom: struktúra és rétegződés (társadalmi szerkezet a két VH között; 1980-as 90-es években, rétegződés modellek)

A MAGYAR TÁRSADALOM: STRUKTÚRA ÉS RÉTEGZŐDÉS

1. Társadalmi szerkezet a két világháború között

1.1. 1945. előtti állapot

1930/31 évi jövedelmi adatok alapján (Matolcsy Mátyás készítette – 1938)

Következtetés

§         Az ország lakosságának fele a mezőgazdaságból él (az iparosodás még kezdeti szakaszban van)

§         A középosztálynak nevezhető réteg viszonylag kicsi volt

§         A társadalom legszegényebb rétegei a mezőgazdasági munkások

§         A jövedelemegyenlőtlenség igen nagy volt (nagyobb, mint az USA-ban)

1.2. Erdei Ferenc (1980) szerint „kettős társadalom” létezett ekkor Magyarországon:

„történelmi nemzeti” (egyház, államhivatal, nagybirtokos, arisztokraták)

„modern polgári” (kapitalista vállalkozók, kispolgárság, kiskereskedelem, értelmiségiek)

„társadalom alatt” élt (parasztság, mezőgazdasági munkásság)

1.3. 1945-től Sztálini modell

„két osztály és egy réteg” – a szocialista társadalmak szerkezete

a termelőeszközökhöz való viszony alapján: munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság + értelmiségi

„maradék” kategória: kisiparos, kulák

1960-as évek a társadalomnak több mint fele a munkásosztályhoz tartozott – nem lehetett egyben vizsgálni

2. Rétegződésvizsgálatok

2.1 Ferge Zsuzsa (1968) munkajelleg-csoportok

1.      vezető értelmiségi

2.      középszintű technikus

3.      irodai

4.      szakmunkás

5.      betanított munkás

6.      segédmunkás

7.      mezőgazdasági fizikai (paraszt)

8.      nyugdíjas

§         lényeges jövedelemegyenlőtlenségek vannak

§         lényeges a különbség a vezetők, értelmiségiek, irodisták között

§         lényeges a különbség a szakmunkások és szakképzetlen munkások között

§         a nyugati jövedelem hierarchiához megfigyeltek között hasonlóság van

§         kulturális jellegű dimenziót nézve a legnagyobb a különbség a rétegek között

2.2 Szelényi Iván (1972) lakáshoz jutási rendszer

§         vásárlás, építés

§         kiutalás

A szocialista rendszerben számos rejtett mechanizmus működött, amely a privilegizált rétegeket még privilegizáltabbá tette.

A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan nő a szellemi foglalkozásúak aránya. Nő a szakmunkások aránya, csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Csökken a kisiparosok aránya. Politikai cél ez, magántulajdon vissza kell szorítani.

Kritikák

§         Vezető és értelmiségi (más a vezető és más az értelmiségi)

§         Munkásság belső rétegződése (nem túl pontos)

§         Egyént vagy családot soroljuk be a rétegbe (férjet veszik alapul)

2.3. Kolosi Tamás (1981.-82.)

Személy/család helyzete

1.      Fogyasztás

2.      Kultúra, életmód

3.      Érdekérvényesítés

4.      Lakás

5.      Lakókörnyezet

6.      Anyagi színvonal

7.      Munkamegosztás

Családok 12 státuszcsoportja

1.      Elit

2.      Városias felső

3.      Falusias felső

4.      Fogyasztói magatartású középréteg

5.      Városias jómódú munkások

6.      Rossz anyagi helyzetű középcsoport

7.      Falusias középcsoport

8.      Érdekérvényesítő alsó

9.      Jó anyagi helyzetű falusias alsó

10.  Városias alsó

11.  Enyhén deprivált

12.  Deprivált

Deprivált: nélkülöz

3. 1980-as évek

Elméleti modell – második gazdaság és piac fokozottabb szerepe

Szelényi Iván – két egymás mellett, részben átfedő háromszögből áll

állami redisztribúció – piaci gazdaság

Kolosi Tamás – L-modell

4. 1990-es évek

Magyar Háztartás Panel felvételek

5. Társadalompolitika

A társadalmi szerkezet alakulását a gazdasági fejlődés és a politika lényegesen befolyásolja.

6. Magyar osztálytársadalom (Tárki 2005. - HVG 2006.05.27.)

3%

„Felső osztály”

(tőkések, menedzserek, vezető értelmiség)

                        23%

„Középosztály”

(beosztott értelmiség, kis- és középvállalkozók)

            41%

„Munkásosztály”

(szolgáltatók, szakmunkások)

           

33%

„Alsó osztály”

(szakképzetlenek)

                                                                                                                                                                               

·         „Felső osztály”: 8-10millióFt/év/fő

·         „Középosztály”: beosztott értelmiségi:1.362millióFt/év/fő, kis- és középvállalkozók: 1.299millióFt/év/fő

·         „Munkásosztály”: szolgáltatók: 969ezerFt/év/fő, kétkezi munkás: 867ezerFt/év/fő

·         „Alsó osztály”: 702ezerFt/év/fő

 /Czene Marietta/