XXI. Tétel: Oktatás (Bourdieu elmélete, öröklés vagy környezet, magyarországi helyzet)
1. Fogalmak
Oktatás: a társadalomban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges ismeretek átadását a gyermekeknek és fiataloknak.
Nevelés: viselkedési normák megtanítása. A személyiség fejlesztése.
Emberi beruházás: azok a ráfordítások, amelyek az egyén munkájának termelékenységét közvetlenül emelik. (oktatás, egészségügy)
Beiskolázási arányszámok: a különböző iskolákban hányan tanulnak.
2. Elméletek
oktatás kell, mivel a szülők már nem képesek átadni a tudásukat, mivel az idejét múlta többnyire – felnőttképzés fontossága
· Bourdieu (1930-2002) francia:
Fő műve: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése
Az iskolák rejtetten kijelölik a tanulók helyét a társadalomban.
Társadalmi reprodukció.
Tőke = a társadalmi fizika hajtóereje. Különböző tőkejavakkal való ellátottság mértéke döntő hatást gyakorol a társadalmi térben való elhelyezkedésünkre.
Gazdasági tőke: materiális javak. (pénz)
Kulturális tőke: tudásjavakkal való rendelkezés.
- habitus része, személyiségbe épült tartós állapot, melyhez a tanulás révén jutunk el. Az adott egyénen kívül senki másra nem ruházható át. (sok energia árán kapjuk meg)
- objektivált (tárgyiasult) könyvek, képek, gépek – szülőtől örökölt javak (átruházható)
- institucionált (intézményesített) iskolai bizonyítvány, diplomák, tudományos címek
Társadalmi tőke: kapcsolati, szimbólikus
- kapcsolattartás – alapja a csoportlét
- ajándékozás – lekötelezettség
- tekintély tőke – ajándékozásból v. fitoktató fogyasztásból keletkezett tekintély, v. presztízs – ez egyfajta hitel is lehet
· Bernstein: nyelvi készségek különbözősége
Korlátozott kód - környezeti szleng nagyobb a szegényebb néprétegnél, ezt csak ott használják, így nem tud úgy beilleszkedni a „világba”.
§ A gyermek korlátozott válaszokat kap otthon – kevésbé tájékozott.
§ Nehéz az iskolai fegyelem.
§ A tanár magyarázataiból sokat nem ért.
§ Begyakorlás, „magolás” nem okoz gondot, de az általánosítás, elvont gondolkodás, már igen.
Kidolgozott kód – középosztálybeli gyerekek, könnyebben általánosít, könnyebben fejez ki elvont dolgokat (pl. az anya megmagyarázza, azért nem eszünk cukrot, mert rontja a fogat)
· Coleman: (amerikai szociológus) 1966. a tudásban a döntő a gyermek családi háttere.
· Rutter: (angol) 1970.-1974. csökkenteni lehet a különbségeket, ha jó a tanár-diák kapcsolat és az iskolai légkör.
· Illich: kötelező iskolába járni: az iskola, gyámkodó intézmény, mely a gyermeket a kora gyermekkor és a munkába állás között „távol tartja az utcától”. Az iskola a fennálló társadalmi rend kritikátlan elfogadására neveli. Iskolátlanítást javasol, helyette: oktatási keretek kellenek.
· „Papírkórság”: csak a papír a fontos
· Öröklés:
- gének
- fajok közötti örökölt intelligenciakülönbségek
- környezeti hatás már magzati korban megkezdődik
· Denison: iskolai végzettség emelkedése hozzájárult a fejlett országok gazdasági növekedéséhez.
· Funkcionális analfabetizmus: fiatal felnőttek egy része nem tud olvasni, nem érti meg az adott szöveget.
· Magyaro.: iskolai végezettség látványosan emelkedett (1941-1990)
¨ Numerus clausus: zárt szám-annyi tanulót lehetett felvenni, amennyit a kormány
engedett
¨ Az iskolai végzettség egyre inkább meghatározza a társadalmi helyzetet
¨ Oktatásból kimaradtak
¨ Kisegítő iskolák
¨ Felsőfokú túlképzés hátránya:
- Felsőfokú képzés igen drága, gazdasági veszteség, ha a végzettek nem tudnak elhelyezkedni
- Azok akik diplomásak, de nem jutnak értelmiségi munkakörbe, társadalmi elégedetlenség forrásai lehetnek (Párizs 1968. diáklázadás)
¨ 960.000 ember nem fejezte be a 8 általános iskolát
¨ 3.2 szakmája van egy embernek élete során
¨ Modern analfabétizmus: nem ismer egy idegen nyelvet és nem tudja a számítógépet használni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése