Büntetőeljárás szakaszai

Büntetőeljárás szakaszai

1. Nyomozati szakasz:
• Nyomozás megindul
• Bejelentésre
• Feljelentésre
• Hatósági észlelésre
• HUN-on az általános nyomozóhatóság a rendőrség, amely bűncselekmény esetén nyomoz
• Nyomozati cselekményeket végez a rendőrség, hogy a bűncselekményt ki követte el, a cselekmény bűncselekmény-e, az elkövető büntethető-e, bizonyítékokat gyűjt össze
• Az elkövetéssel gyanúsítható személyt, ha a gyanú alapos, meggyanúsítja, a gyanúsítottat alaposan kihallgatja, majd nyomozási és végrehajtási cselekményeket végeznek
• A nyomozás befejezésével a rendőrség iratszemlét tart
• Az iratokat és a bizonyítékokat vádemelésre elküldi az ügyészségnek
2. Ügyészségi szakasz:
• Az ügyészség az adott ügyet megvizsgálja, megnézi ugyanazokat a szempontokat, mint előzőekben
• Megállapítja, hogy a BTK mely bűncselekményének felel meg
• Megállapítja, hogy szükséges-e a további nyomozati cselekmény
• Ezek után két dolgot tehet, az egyik, hogy visszaküldi a rendőrségnek további nyomozati cselekményre, másik, hogy ő nyomoz
• Vádiratot, indítványt szerkeszt, az ügy összes irataival és bizonyítékaival együtt beterjeszt, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz à vádemelés
3. Bírósági szakasz:
• A bíróság dönt a vádlott büntetőjogi felelősségéről
• A vádlottat az ellene emelt vádban bűnösnek mondja ki à büntetést szab ki, vagy intézkedést alkalmaz
• Ellenkező esetben a vádlottat az ellene hozott vádak alól felmenti
4. Büntetés végrehajtási szakasz:
• Esetleges szakasz, nem mindig alkalmazzák
• Szabadságvesztés
• Pénzbüntetés