Minősített iratok átvétele külső szervtől

Minősített iratok átvétele külső szervtől

• A külső szervtől érkező minősített adatot tartalmazó küldeményt, csak a titkos ügyek kezelésének átvételével megbízott személyek vehetik át
• Átvételkor ellenőrizni kell:

-        Az átvevő címzés alapján jogosult-e az átvételre

-        Az átadási okiratban és a küldeményben feltüntetett iktatószám azonos-e

-        A minősített iratot tartalmazó boríték vagy egyéb csomagolás sértetlen-e

• Az átvételt az átadási okiraton az átvevő aláírásával, bélyegzőjének lenyomatával, az átvétel idejének feltüntetésével igazolja
• Ha az átvételkor a küldeményen felbontásra utaló, vagy egyéb sérülés található, az átvevő a kézbesítő jelenlétében a küldeményt felbontja, ellenőrzi a tartalmát és erről 2 példányban jegyzőkönyvet készít, melyet mindketten aláírnak, és a minősítőnek átadnak, aki köteles megvizsgálni a sérülés körülményeit
• Egyébként a minősített adatot tartalmazó küldeményt csak titkos ügykezelő bonthatja fel, ha a küldemény névre szóló, azt a címzett bonthatja fel, aki utána a küldeményt átadja a titkos ügynöknek
• Ha a küldemény tartalmát a címzetten kívül más nem ismerheti meg, a címzett az iktatáshoz szükséges adatokat közli a titkos ügykezelővel
• Az iktatószámot rávezeti az iratra, és az irat biztonságos őrzéséről maga gondoskodik
• Őrzés végett, zárt borítékban, titkos borítékban a titkosügynökhöz juttatja

Iratok átadása

Iratok átadása

• Az iratok átadását az ügyintézőnek ügyészi tevékenységi naplóval kell végezni, és az ügyintéző köteles minden intézkedése után az irodának pontos egyértelmű utasítást adni
• Ügyészi utasítások:

-        Leíró utasítás: tisztázat elkészítése során mire kell figyelemmel lenni

-        Kiadói utasítás: leírt kiadmányt kinek, hány példányban kell megküldeni

-        Kivezetési utasítás: rovatok kitöltésére, statisztikai lapok kiállítására, kiemelésére kell utasításokat adni

-        Határidő nyilvántartás: az ügyész megjelöli azt az időpontot amikorra az iroda külön kérés nélkül mutassa be neki az iratokat

• Másolatok kiadása: az ügyiratot az ügyfélnek fénymásolás céljából, kiadni nem lehet befejezett ügy iratairól, kiadmányairól másolatot készíteni csak az eljáró ügyész engedélyével lehet
• Iratok elküldése, terjesztése:

-        Az iratok iratborítóval kell elküldeni másik ügyészséghez, más szervhez, ilyen esetben azonban pótborítékot kell készíteni, melyen fel kell tüntetni, hogy az iratok mikor, hová kerültek elküldésére és a pótborítékba, a fontosabb iratokról egy-egy másolatot kell elhelyezni

-        Az iratokat csak ajánlott küldeményként vagy biztosított csomagként lehet feladni

-        Ha idegen iratot húzunk vissza, akkor az irat tartalmáról házi feljegyzést kell készíteni

-        Minden ügyészségi iratról a házi iratok között visszamarad egy-egy példány

• Házi irat: a házi iratokról tájékoztatás nem adható, és csak az tekinthet bele a házi iratokba a dolgozón kívül, aki felhatalmazás alapján vagy munkakörénél fogva jogosult erre
• Postázás:

-        A küldeményeket a továbbítás módja szerint csoportosítani kell, az ügyészi intézkedéseket általában posta útján kell továbbítani, és postakönyvvel kell feladni

-        Ha a kézbesítéshez jogkövetkezmény fűződik, az iratot tértivevénnyel kell feladni

-        A postázó köteles az iratokat 24 órán belül továbbítani

Ügyszám

Ügyszám

• Az ügy tárgyának és az ügykönyvbe való bejegyzésnek azonosítására szolgál
• Az ügyszám előtt fel kell tüntetni annak az ügykönyvnek a kezdőbetűjét vagy jelét, amelybe az ügyet iktatták, majd következik az ügy száma, törve a beérkezés évével
• Utóiratoknál: az ügyszámhoz tartozó sorszámmal, alszámmal, is el kell látni, melyet egytől kezdődően arab számjeggyel kell írni
• Az intézkedés és a határozat mindig annak az iratnak a sorszámát kapja amelyre az vonatkozik
• Ha egy sorszám alatt több intézkedést hoznak az egyes intézkedéseket azonos sorszám alatt egymás után következő római számokkal is jelölni kell
• A mellékletek annak az iratnak a sorszámát kapják amelyhez tartoznak

Ügyész PPE-ben

Ügyész PPE-ben

• Az ügyész PPE-s és nem peres eljárást indíthat, ha a jogosult a jogai védelmére bármely okból nem képes
• Az ügyészt az általa indított perben fellépése esetén illetik mindazon jogok, amelyek a feleket illetik meg
• Kivéve:

-        Egyességet nem köthet

-        Jogáról nem mondhat le

-        Jogokat nem ismerhet el

• Alárendeltség:

-        Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek

-        Utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat

-        Minden szerv köteles biztosítani, hogy az ügyészek jogaikat akadálytalanul gyakorolhassák

• Hatáskör és illetékesség:

-        Az ügyészség hatáskörét, illetékességét általában annak a bíróságnak a hatásköre, illetékessége határozza meg, amely mellett működik

-        A különböző ügyészségek illetékességébe tartozó bűncselekményeknél az az ügyészség jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett

Az ügyész nyomoz

Az ügyész nyomoz

• Bíró, ügyész, fogalmazó, titkár, bírósági végrehajtó, közjegyző, rendőrség, hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés. Rablás, hivatalos személy elleni erőszak, bűncselekmények esetén
• A fenti személyek vonatkozásában vesztegetés bűncselekményben
• A rendőrség BV szervezet, polgári nemzeti biztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekményei esetén
• Hamis vád, -tanúzás, hatóság félrevezetése, ügyvédi visszaélés és zugírászat

Törvényességi felügyelet

Az ügyész általános törvényességi felügyelete

• Az ügyész általános törvényességi felügyeleti jogköre a kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek által kibocsájtott jogszabályokra, az állami irányítás egyéb jogi eszközeire és e szervek egyéb általános érvényű rendelkezéseire és egyedi döntéseire terjed ki
• Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében:

-        Óvást emelhet az alkotmánnyal vagy magasabb szintű jogszabállyal ellentétes jogszabály ellen

-        Elbírálja azokat a törvényességi kérelmeket, közérdekű bejelentéseket, amelyet az államigazgatás határozatai, törvénysértő mulasztásai ellen az ügyészséghez nyújthatnak be

-        A hatáskörébe tartozó területi és helyi szerveknél általános érvényű rendelkezés kiadását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti

-        Megtekintheti a felügyeleti jogkörébe tartozó szervek egyedi döntéseit, ott vizsgálatot tarthat, a szervek területére, helyiségeibe beléphet

-        A szervek vezetőitől iratok, adatok, rendelkezésre bocsájtását megküldését kérheti

• Az ügyésznek az általános törvényességi felügyeletén belül 4 fellépési lehetősége van:

-        Óvás:

§         Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy az ügyészi törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó szerv kibocsájtott jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze az alkotmánnyal illetve magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, ennek megszüntetése érdekében a kibocsájtó szervhez óvást nyújthat be

§         A szerv az óvást 30 napon belül köteles megvizsgálni

§         Ha az óvást alaposnak tartja, a jogszabályt és az állami irányítás egyéb jogi eszközét hatályon kívül helyezi, visszamondja, vagy módosítja, és erről az ügyészt értesíti

§         Ha nem ért egyet az óvással, a megvizsgálástól számított 8 napon belül köteles az óvást elbírálásra az alkotmánybíróság elé terjeszteni, és erről az ügyészt értesíteni

§         Ha az ügyész a szervek jogerős illetve végrehajtható rendelkezéseiben törvénysértést állapít meg, annak kiküszöbölésére a törvénysértést elkövető szervhez, vagy felettes szervéhez óvást nyújthat be

§         A szerv ezt 8 napon belül köteles megvizsgálni

§         Ha az óvás alapos, a törvénysértő rendelkezést köteles 30 napon belül hatályon kívül helyezni, vagy módosítani, és erről az ügyészt értesíteni

§         Ha nem ért egyet az óvással, köteles az iratokat (óvást és észrevételeit), felülvizsgálatra az elbírálástól számított 8 napon belül felettes szervéhez felterjeszteni, és erről az ügyészt értesíteni

§         Felettes szerv az óvást 30 napon belül érdemben megvizsgálja és köteles határozatot hozni és erről az ügyészt értesíteni

-        Felszólalás:

§         Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy törvénysértő gyakorlat, vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés esete áll fenn, ennek megszüntetésére a szerv vezetőjénél felszólalással él

§         A jövőbeni törvénysértés veszélye esetén a törvénysértés megelőzése érdekében, figyelmeztetést nyújt be

§         A szerv vezetője az ügyészi felszólalást vagy figyelmeztetést köteles 30 napon belül elbírálni, a megfelelő intézkedést megtenni, és erről az ügyészt értesíteni

§         Ha nem ért egyet a felszólalással vagy a figyelmeztetéssel, köteles az iratokat (észrevételeivel együtt) az elbírálástól számított 8 napon belül felülvizsgálatra a felettes szervéhez megküldeni, és erről az ügyészt értesíteni

-        Figyelmeztetés:

-        Jelzés: legcsekélyebb súlyú

BV ügyész

Felügyelet a BV törvényessége felett

• Ellenőrizhet
• Őrizetbe vehet
• Előzetesen letartóztathat
• Kényszergyógykezelés
• Szabadságvesztés
• Eljárás törvényességét
• Megtekintheti a fogva tartás körülményeit
• Meghallgathatja a fogvatartottakat
• Ellenőrizheti a fogva tartottakkal való bánásmód törvényességét
• Ellenőrizheti a pénzbüntetés, a mellékbüntetések, a kényszergyógykezelés végrehajtását, a bűnügyi és körözési nyilvántartás és a házi őrizet törvényességét
• Az ügyész nyomban köteles szabadlábra helyezni azokat, akiket törvényes határozat nélkül, vagy határozatban megjelölt időn túl tartanak fogva

Ügyész a bíróságon

Az ügyész részvétele a bírósági eljárásban

• Az ügyész közreműködik abban, hogy a bíróságok határozatai a MK törvényeinek megfeleljenek
• Feladatkörei:

-        Büntetőügyekben a bíróság előtt képviseli a vádat

-        A vádat elejtheti, módosíthatja

-        Részt vehet a bírósági tárgyaláson

-        A bíróság előtt az ügyben felmerülő minden kérdésben indítványt tehet

-        Gyakorolhatja a jogorvoslati jogokat

-        Ha a jogosult bármely okból nem képes a jogainak a védelmére, PPE, vagy nem peres eljárást indíthat

-        Bármely büntetőügy iratait magához kérheti annak megvizsgálására, hogy az ügyben az eljárás és a határozat megfelel-e a jogszabályoknak

-        Mindazon perekben, peren kívüli eljárásokban, melyek az ügyészt keresetindítási vagy jogorvoslati jog illeti meg, az ügyész mefontolás céljából bírósági iratokba betekinthet

Ügyész

Az ügyész szerepe a nyomozási eljárásban

• Az ügyész köteles biztosítani:

-        Minden tudomására jutott bűncselekmény következetes üldözését

-        Senkit se vonjanak törvényellenesen büntetőjogi felelősségre

-        Ne fosszák meg személyi szabadságától

-        Senkit ne érjen törvénytelen jogfosztás, korlátozás, zaklatás

-        A nyomozás felügyelete során felülvizsgálhatja a nyomozói szerveknek a feljelentések tárgyában a nyomozások során tett intézkedéseit

-        Felülvizsgálhatja az őrizetbe vétel elrendelésének törvényességét

-        Elbírálhatja a nyomozás során hozott határozatok intézkedések miatti panaszokat

-        Nyomozást vagy feljelentés kiegészítést rendelhet el

-        A nyomozati szerveket nyomozásra utasíthatja, és egyes nyomozati cselekményeket maga végezhet el

-        Bűnügyeket a nyomozást folytató szervtől magához vonhat

Ügyészség szervezete

Ügyészség szervezete:

• Klasszikus – katonai ügyészség

·                     Jogi alkalmazottak ·                     Ügyészségi fogalmazó: -        Pályázik -        Jogi egyetemi végzettség -        Büntetlen előélet -        3 év -        Jogi szakvizsga -        Kérelem ·                     Ügyészségi titkár: -        Legfőbb ügyész nevezi ki az ügyészeket -        3 év -        Vizsgálat -        Határozatlan időre kap kinevezést -        Büntetlen előélet -        Vagyonnyilatkozatot kell tenni -        Pályaalkalmassági vizsga -        Jogi végzettség

·                     Nem jogi alkalmazottak ·                     Ügykezelő ·                     Tisztviselő ·                     Írnok ·                     Fizikai alkalmazott ·                     Ügyészségi nyomozó

• Ügyész feladatai:

-        Gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelméről

-        Az alkotmányos rendet, az ország biztonságát, függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözése

-        Nyomozást végez és végeztet

-        Felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett

-        Felügyeletet gyakorol a BV törvényessége felett

-        Közreműködik abban, hogy a törvényeket mindenki megtartsa

-        Törvénysértés esetén fellép a törvényesség érdekében

-        Közreműködik abban, hogy a MK-ban ha a törvényeket bármilyen módon megsértik, fellépjen és megtegye a szükséges intézkedéseket

-        Közreműködik az alkotmányosság védelmében, a jogszabályok érvényre juttatásában

-        Védi az alkotmányban és más jogszabályokban biztosított jogokat

-        Üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket

-        Gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét

-        A bírósági eljárásban képviseli a vádat

-        Gyakorolja a bE-ban biztosított jogorvoslati jogokat

-        Fellép az alkotmány és egyéb jogszabályok megtartása érdekében

-        Részt vesz a jogsértések és a bűnözés megelőzésében és elősegíti, hogy a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák

Posta - ügyészség

Posta

·         Ellenőrizni kell, hogy a borítékban a jelzett iratok és mellékletek megvannak-e, ha hiányos, akkor rá kell írni

·         Ellenőrizni kell az irat vagy a boríték épségét

·         A sérülést a címkére rá kell vezetni

·         Ha gyors elintézést igénylő iratot találunk, akkor a címzettnek vagy a szignálásra jogosultnak soron kívül át kell adni

·         Ha tévesen címezték vagy rosszul kézbesítették az iratot, azonnal továbbítani kell a címzettnek, vagy vissza kell küldeni a feladónak

·         Az üres borítékot 3 hónapig meg kell őrizni

·         A névre szóló, vagy s.k. felbontású küldeményt a címzettnek továbbítani kell

·         Ha az irat faxon érkezik, arról másolatot kell készíteni

• Az iratot hozzá kell tűzni a borítékhoz:

-        Ha a beküldő neve, címe csak a borítékon olvasható

-        Ha a benyújtás határidejéhez jogkövetkezmény fűződik

-        Ha hiányosan vagy sérülten érkezik

-        Ha bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel

MAKÖR

MAKÖR

• A magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú ügyviteli rendszere (2005. január 1.)
• A MAKÖR program a szakág keretein belül végzett tevékenység során az ügyészség belső eljárásának, az ügyiratok kezelésének őrzésének az informatikai segédeszközök felhasználásának rendjét tartalmazzák
• Ügytípusai:

-        P = polgári

-        T = törvényességi

-        Z = az ügyészség egészét vagy valamely szervezeti egységét érintő peres vagy nem peres eljárásban a jogi képviseletet igénylő ügyek betűje

• A MAKÖR programban a kivezetéseket az ügyintéző ügyészek végzik, ők vezetik bele a programba a selejtezés és a levéltárba helyezés idejét is
• Irattárba helyezés előtt az ügyeket a vezetővel láttamoztatni kell
• A programban az érkeztetési menüpont a bevitt érkeztetést ideiglenes regisztrációs számmal látja el, melyet a program havonta 1-től növekvő sorrendbe képez (ez a szám azonosítja az iratot addig, amíg nem lesz belőle ügy à szignálásig)
• A kezdőirat szignáláskor kötelező megadni :

-        Az ügy típusát

-        Sürgősségre vonatkozó jelzést

-        Érkezés megnevezését

-        Ügy tárgyát

-        Előadó ügyész nevét

-        És ha van előzmény, akkor az ügykapcsolatot

• Az iratborító tartozéka a betétlap, ezen kell egytől sorszámmal feltűntetni a kivezetési és határidő nyilvántartási utasításokat
• A program lehetővé teszi, hogy a leggyakrabban előforduló ügyeket további betűjelekkel jelöljék
• T.Sz. – szabálysértési ügyek
• T.N. – nonprofit szervezetekkel kapcsolatot
• T.K. – közigazgatási ügyek esetén

Irattárazás, selejtezés

Irattárazás, selejtezés

• Az ügy befejezése után az iratborítón az irodavezető feltűnteti az irattári tételszámot, a maradandó értékű iratokat nem lehet selejtezni
• Irattári terv: rendszerbe foglalja azokat az irattári tételeket, amelyek szerint a bíróság az iratait tagolja, meghatározza, hogy melyik irattári tételek iratai nem selejtezhetőek, és, hogy a selejtezhető irattári tételek iratait meddig lehet őrizni
• Az irodavezető az irattári tételszámot a lajstromba bejegyzi, az észrevételek rovatba
• Az irattárban az iratokat rendezetten, lajstromszám szerint 25-100-200-as kötegben, irattári táblák közé helyezve hevederrel átkötve kell elhelyezni
• Az irattári táblán fel kell tüntetni, hogy mely év, milyen számú iratait tárolják, a nagyobb iratforgalmú bíróságokon az irattáros lajstromonként irattári könyvet vezethet
• Irattárak fajtái:

-        Központi irattár (nagy irattár):

-        Rész irattár (kis irattár):

§         2 évig lehet őrizni

§         Utána megküldik a központi irattárnak

§         A bírósági iratokat, az őrzési idő leteltéig, illetve a levéltárnak átadásig gondosan meg kell őrizni

§         Irattárnak olyan helységeket kell kialakítani, amely tűzrendészetileg megfelelő. Biztosítható a biztonságos őrzés és száraz helyiség

§         Fokozott gondot kell fordítani a társadalmi, politikai, gazdasági, műszaki és egyéb szempontból jelentős, maradandó értékű iratok őrzésére

• Selejtezés:

-        Az iratokat az őrzési idő letelte után selejtezni kell

-        A selejtezés helyéről, idejéről a selejtezés előtt legalább 30 nappal írásban a levéltárat értesíteni kell, hogy milyen időszak irataira, milyen jellegű iratokra terjed ki a selejtezés

-        Ha az ügyintéző nem tudja a jelzésnek megfelelően ellátni az ügyet, akkor ezt a közvetlen vezetőnek jelezni kell, és kérni kell az elintézési határidő módosítását, vagy más ügykezelő kijelölését

• Szignálás:

-        Az ügyintéző kijelölését jelenti

-        Jogosult szignálni a helyi ügyészségen az ügyészség vezetője, vagy az általa kijelölt személy

-        Főügyészségeken illetve fellebbvitelin a főügyész vagy az általa kijelölt személy

-        A legfőbb ügyészségen a főosztályvezető ügyész

-        Minden iratot be kell mutatni szignálásra a szignálásra jogosultnak

• Iktatás:

-        Hagyományosan, kézi módszerrel

-        Számítógépes eljárással

-        Minden beérkező iratot iktatással kell nyilvántartani úgy, hogy:

§         Bekezdés pontos ideje

§         Az intézkedésre jogosult ügyintéző neve

§         Irat tárgya

§         Az elintézés módja

§         Az irat holléte megállapítható legyen

-        Az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon iktatni kell

• Iktatóbélyegző lenyomata tartalmazza:

-        Ügyészség neve, székhelye

-        Iktatás éve, napja

-        Az ügykönyv sorszáma

-        Az esetleges mellékleteket

BV

14. Tétel

BV jog

• 1979. évi XI. tv. erejű rendelet
• Szerepe, jelentősége, helye a jogrendszerben:

-        A kiszabott szankciót kényszerrel is végre kell hajtani

-        Meg kell határozni az elítéltek jogi helyzetének tartalmát

-        BV: a fő és mellékbüntetések, a büntetőjogi intézkedések, a büntetési eljárási törvényben meghatározott szabadság korlátozó kényszerintézkedések végrehajtásának előkészítését és megkezdését, a végrehajtáshoz kapcsolódó járulékos feladatokat, a végrehajtásban közreműködő szervek és személyek feladatait, a végrehajtás hatálya alatt állók jogi helyzetét, a társadalomba való beilleszkedés módszerét, jogok és kötelességek érvényesítését szabályozó jogág

• BV célja, alanyai, tárgya:

-        Cél: megelőzés, megtorlás, reszocializáció

-        Alanyai: büntetőjogi felelősségre vonás hatálya alatt álló

-        BV-jog tárgya:

§         Büntetőjogi szankciók

§         A jogkorlátozásokkal járó kényszerintézkedések

• BV rendszere:

-        Országos

-        Megyei

-        Speciális (IMEI)

• BV-jog forrásai:

-        Alkotmány

-        BTK 1978. évi VIII. tv.

-        BE

-        BVTVR

• BV-jog alapelvei:

-        Általános alapelvek:

§         Törvényesség

§         Egyenlőség

§         Jogállamiság

-        Magántitok és személyes titok alapelve

-        Joggal való visszaélés tilalma

-        Emberséges bánásmód

-        Társadalomtól való szükséges elkülönítés elve

-        Nyitottság követelménye

• A szabadságvesztést töltő elítélt jogai:

-        Nem érvényesülő állampolgári jogok

-        Korlátozottam érvényesülő állampolgári jogok

-        Korlátlanul érvényesülő állampolgári jogok:

§         Élethez való joga

§         Emberi méltósághoz való joga

§         Személyi biztonsághoz való joga

§         Jogképesség

§         Gondolat-, lelkiismeret-, vallásszabadság

§         Magántitok védelme

§         Művelődéshez való jog

§         Diszkrimináció tilalma

• A szabadságvesztést töltő elítélt kötelességei:

-        Közterhekhez való hozzájárulás

-        Munkavédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos kötelességek teljesítése

-        Feljelentési kötelesség

-        Köteles tanúvallomást tenni

-        Szakértői vizsgálat tűrése

-        Alaptalan feljelentésektől való tartózkodás

-        A magánvádlóként köteles a bűnügyi költségeket előlegezni

-        PPE vagy munkaügyi peres eljárásban nem mentesül a polgári végrehajtás alól

-        Hozzá kell járulnia gyermeke jogainak biztosításához

• Szabadságvesztés megkezdésére halasztás:

-        Kiszabott szabadságvesztés (maximum 2 év), akkor kérhető, maximum 3 hónapos halasztás adható

-        Semmilyen korlát nincs, ha az elítélt életét betegség fenyegeti

-        Hivatalból kötelező adni az engedélyt, ha az elítélt legalább 4 hónapos terhes, utána 6 hónapig nem vonulhat be

• Anyagi és egészségügyi ellátás:

-        Anyagi:

§         Étkeztetés

§         Személyi (…)

-        Egészségügyi:

§         Gyógyszereket térítés nélkül kapnak

§         Orvosi mentőszolgálat

§         Haláleseteket orvos jelenti a parancsnoknak, ő pedig az ügyésznek

• Oktatás, nevelés:

-        Általános iskola befejezésére lehetőség van

-        Továbbtanulás biztosított

-        Felsőoktatás csak külön engedéllyel lehetséges