Barbár népjog: a Nyugat- római birodalom népelemeinek joga. Ez a germán törzsi jog összeolvadása
Jogi recepció: jogátvétel
Kazuisztikus szabályok: eseti törvény, felépítése általában „ha, akkor"-szerkezetű
Code civil: a polgári kódex Franciaországban
Amphükciónia: szentélyvédelem, a szentélyek (delphoi jósda) poliszközi jogi státuszt élveztek. Megvédésükre szolgált az amphükciónia. A szentély ellen támadót a többi polisz szent háborúval verte el, lakóit eladták rabszolgának.
Expessis verbis: félreérthetetlenül, határozottan
Ius religio, eius religio: akié a föld, azé a vallás
Kompilláció: válogatás, ollózás (többféle anyagból készült mű)
Évszámok:
Óbabiloni Birodalom: Kr.e. 1894-1595
Írott jog első emlékei Egyiptomban: Kr.e. 500
Kleiszthenész alkotmánya: Kr.e. 508
Lükurgosz alkotmánya Spártában: Kr. e. 700
Római Birodalom Ny-i felében vallás lesz a kereszténység: Kr.e. 376
Lex Julia: Kr. e. 90
Constitutio Criminalis Carolina: 1532
Decretum Graciáni (Katolikus egyház joga): 1140
Emberi és polgári jogok nyilatkozata: 1789. aug. 26.
Cezaro Beccaria (bűncslekményről, büntetésről szóló könyv): 1764
Pontokba szedve kell leírni a bácsi kérte h ne írjunk sokat és csak vázlatosan
1.Ismertesse Izrael történetét és jogfejlődését
·A zsidók őseinek megjelenése Izrael területén a Biblia elbeszélése alapján az i. e. 2. évezred első felére tehető.
·Azon a területen, amit különböző nézőpontból, de ugyanarra a vidékre vonatkoztatva Izraelnek, Palesztinának, Szentföldnek nevezünk, folyamatos a zsidóság jelenléte.
·Kr. u. 60 körül szétszóródtak az ott élő népek, Európába és Ázsiában telepedtek le (zsidó diaszpóra).
·Izrael állam 1948-ban lett újra egyesítve.
·Kezdetben 12 törzs szövetsége alkotta Izraelt (Jákob 12 fia), de ezzel egy időben élt törvény is (Kazuisztikus forma).
·A Bírák könyve tartalmazza a bírák neveit és tetteit.
·A törzsszövetség csaknem 200 évig állt fenn.
·Jelenlegi államformája parlamentáris köztársaság, de a hagyományok tisztelete nagy szerepet játszik a közéletben.
2.Egyiptom jogfejlődése:
·Egyiptom élén a király állt (elnevezése fáraó)
·Az egyiptomi jogi gondolkodás alapja a ma'at.
·Az ókorban a Keletrómai Birodalom része lett, érvényes lett az államra a római jog
·Oszmán (török) fennhatóság alatt a 16. sz.-tól kezdve állt, akik hozták magukkal a saját hagyományaikat, jogaikat.
·A 19. sz.-tól kezdve nagy volt a brit behatás, de hivatalosan a 20. sz. elejéig az Oszmán Birodalom része volt
·A II. vh. Után nyerte el a teljes függetlenséget
·Jelenlegi államformája parlamentáris köztársaság
3.Cezaropapizmus és bizantinizmus (kifejteni h mik azok):
·Cezaropapizmus: világi és az egyházi legfőbb hatalomnak egy személyben való egyesítése
·bizantinizmus: erkölcsi romlás; mértéktelen fényűzés, bujaság, ceremonia-rendszer s különösen csuszás-mászás, hízelgés
4.Rómában a meghódított területek integrálasa( az integrálás eszk?zei)
5.Kleiszthenész reformjának lényege
·Kleisztenész reformjainak célja pontosan az volt, hogy Athén minden szabad állampolgárát azonos jogok (iszonómia) illessék meg.
6.Türannisz kialakulásának társadalmi keretei:
·a szegényebb rétegekre támaszkodott
·az (ellenálló) arisztokratáktól elvett földeket földnélkülieknek adta
·munkalehetőséget biztosított a démosznak
·démosz támogatása az arisztokráciával szemben
7.Abszolutista állam létrejöttének feltételei, vonásai (pozitívumokat és negatívumokat kifejteni):
·előnye a gazdaságban fogható meg, egyéb pozitívuma nem nagyon van
·korlátlan királyi hatalom: a király áll mindenek felett, katonai,
·a rendi gyűlés szerepe megszűnik
·anyagi alapját a polgárság adja
·a király a saját hivatalnokrendszerével kormányoz
·központi hadsereg
·központosított adó- és pénzrendszer
8.Patrimoniális állam lényege:
·A patrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely „magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik”
9.Angol parlamentáris monarchia kialakulása:
·A Jogok Nyilatkozatát újabbak követték, melyek hatására a 18. század elejére-közepére kialakult az alkotmányos monarchia államszervezete
·Három ún. hatalmi ág vált így el egymástól, és osztozott a hatalomban. Az első a törvényhozás (parlament), a második a végrehajtás (kormány), és a harmadik a bíráskodás (független bíróságok)
·A Parlamentáris szerkezet a 17. század elejétől, az abszolutizmussal folytatott küzdelem során fokozatosan jött létre, és csak a 18. század közepére épült ki igazán: akkortól az uralkodó egyáltalán nem vett részt a kormányzásban és a kormány felelőssége eljutott odáig, hogy a parlament le is válthatja
·Anglia a parlamentáris monarchiája példát mutatott arra, egész Európának, hogyan lehet a modern korban nagy kiterjedésű országokat hatékonyan kormányozni úgy, hogy a hatalmi önkénytől viszonylag kevéssé kelljen félniük az állampolgároknak
10.Amerikai független konföderáció létrejötte:
·Konföderáció: több önálló állam szövetsége, főleg külügy, hadügy és gazdasági kapcsolatok közös intézésére
·19. Sz. - Észak és Dél között az ellentétek egyre nőttek
·Észak ellenezte a rabszolgatartást, a század közepétől rabszolgatartást ellenző szervezetek bontakoztak ki
·A kilépés egyik oka a rabszolgatartás tervezett eltörlése volt
·Az Unió (Egyesült Államok) törvényellenesnek tartotta
·Az amerikai polgárháború után még élt a konföderáció eszméje, de nem vált elfogadottá
11.A magyar polgári korszak államfejlődésének szakaszai:
A nemesek jogait próbálták csökkenteni
Adófizetés
1836: A nem nemesek jogképességének kezdete
IV. törvénycikk
A polgároknak is lehet földje
1844: V. törvénycikk
A polgárok is „viselhetnek” hivatalt.
1848. március 15.
Felirati javaslat à Bécs
Márciusi ifjak
Új államforma: Polgári jellegű alkotmányos monarchia (Az áprilisi törvényekben)
1848. június 5.: Országgyűlés
Csökken a király jogköre
Kormány + bírák kinevezése
Megszűnik a feudális jogegyenlőség
Sajtószabadság
Függetlenségi harc
Az olmüci alkotmány felszámolása
Nyílt abszolút uralom
Októberi diploma
Alkotmányos intézkedések
Magyarország részleges autonómia
1867.: Kiegyezés
Kiegyezési tv.: 1867. június 28.
Június 8.: Ferenc József magyar király
November 22.: Osztrák-Magyar Monarchia
Dualista rendszer
Parlamentáris Monarchia
1856.: Károlyi köztársaság
1919.: Tanácsköztársaság
1920.: Horthy Miklós – kormányzó
1949.: Új alkotmány
1990.: módosítás
12. a magyar modern polgári jogrend kialakulása:
·A modernizáció folyamatának megindításához és benne polgári viszonyok kibontásához szükség volt a hagyományos magyar rendi állam tudatos elszámolására
·A 19. század utolsó harmadában születtek meg azok az átfogó jogszabályok, kódexek, amelyek egy-egy jogterület koherens modernizációjára vállalkoztak
·A társadalom szükségletei természetesen erősebbek, s az országnak a további fejlődéshez szüksége volt a modern magánjogra
·A jogalkotás törekvéseire jellemző az, hogy 1900-ra elkészült az első Magyar Általános Polgári Törvénykönyv tervezete is
·19. században megindult jogfejlődés sem zárult le a századfordulóval, folytatódott a 20. sz.-ban is
·A modernizálódás egyik alapja egyrészt a lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása, másrészt a folyamatot előrelendítő és fenntartó „szellemi tőke” léte, mennyisége és minősége
·
Ez mind a 2 csoporté és ebből elvileg 4-5 lesz egy csoportnak.
3. Ábrázolja és jellemezze a túlkínálatos piacot! 8 pont
5. Mi az azonosság és a különbözőség a abszolút,- és a különbözeti földjáradék között?
Azonosság: bérleti díj része
Különbség: abszolút földjáradékot minden földtulajdonos kap, különbözetét csak az, akinek a legrosszabb minőségű földnél jobb minőségű.
6. Jellemezze az összefüggést a mikroökonómiai munkakínálat tényezői között!
Munkaidő, jövedelem, szabadidő, életminőség.
Az időt elosztja, hogy munka és szabadidő, munkaidő alatt szerzi meg a jövedelmet, a jövedelem az életminőség egyik meghatározója, annak pedig a szabadidő.
