Magyarország társadalmi, és gazdasági berendezkedése

• Társadalmi berendezkedés:

-        Az államforma köztársaság

-        Az államforma azt határozza meg, hogy az államfő hogyan nyeri a tisztségét (monarchia à öröklés, vagy örökléssel kombinált választás; köztársaság à követett, vagy közvetlen választás)

-        A parlamentáris államformában a kormányzat gyakorolja a hatalmat

-        Az alkotmány HUN-t független, demokratikus, jogállamnak ismeri el

-        Független: nincs más hatalomnak alávetve (az állami szuverenitás)

-        HUN az Európai Közösség tagja, ezáltal néhány szabályozási jogot átadott az EU-nak, ezáltal nem mondott le HUN a szuverenitásáról, hanem csak átruházta a szuverenitás egy-egy részét

-        Demokratikus: a népképviselet a demokrácia egyik alapja, ahol nincs népképviselet, ott nem beszélhetünk demokráciáról

-        Értékprularizmus: az állam egyetlen világnézet mellett sem kötelezheti el magát (vallás, …)

-        A demokratikus államnak el kell fogadni a modern társadalmakban általánosan elfogadott elveket (az alapvető emberi jogokat), és ezeket intézményesen érvényre is kell juttatnia

-        Jogállamiság: egy állam akkor jogállami, ha igazságos (nincs egyértelmű fogalom, elvont idea, aminek a megvalósítására kell törekedni) és a jogbiztonság megvalósul

-        A jogbiztonság: az állam kiszámíthatóságát jelenti à nem csak az állampolgárok, hanem az állam, és annak minden szerve kötve van a jogszabályokhoz

• Gazdasági berendezkedés:

-        Szociális piacgazdaság

-        Piacgazdaság: amikor a kereslet szabályozza a gazdaságot, és nem külsőleg nyúlnak ebbe bele (olyan terméket kell nyújtanunk, ami a piacon értékesíthető)

-        A piacgazdaság előfeltétele:

v     Vállalkozás szabadsága

v     Gazdasági verseny

-        Szociális piacgazdaság: mégsem csupán a piac határozza meg a gazdaságot, az államnak bele kell avatkozni a gazdaságba, egy szociális minimumot biztosítania kell minden állampolgárnak