Költségvetési törvény

• A kormány a költségvetési javaslatot egyezteti a költségvetési tanáccsal, majd szeptember 30-ig benyújtja az országgyűlésnek
• A költségvetési törvényjavaslat az előterjesztéstől nyilvános
• Ezt követően az országgyűlés megtárgyalja a javaslatot, a tárgyalás során figyelembe veszik az ÁSZ és a költségvetési tanács véleményét
• Az országgyűlés november 30-ig egyedi határozattal meghatározza a költségvetés egyenlegét, továbbá a fejezetek bevételi-, és kiadási-mérleg fő összegét (ezt követően ezek az összegek már nem módosíthatók)
• A helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a költségvetésüket
• A rendelet-javaslat előkészítése a jegyző feladata (a megyében és a fővárosban főjegyző, egymással határos településeknél körjegyző)
• November 30-ig (de a választások évében december 15-ig), a polgármester a képviselőtestület elé terjeszti a költségvetési törvény tervezetét
• A képviselőtestület azonban, csak a központi költségvetés elfogadását követően fogadhatja el a költségvetési rendeletet (a költségvetési törvény elfogadásától számított 45 napon belül)
• Nem csak a helyi önkormányzatoknak, hanem a fejezeteknek is igazodniuk kell a költségvetési törvény elfogadásához
• A fejezetek vezetői a költségvetési törvény elfogadását követően (de legkésőbb február 15-ig), belső szabályzatot adnak ki a végrehajtásról
• Tárgy év január 1.: eddig el kell fogadni a központi költségvetést, ha eddig nem rendelkezik elfogadott költségvetési törvénnyel az ország, azt ex lex állapotnak (törvényen kívüli) hívják
• A tervezés párhuzamosan történik az egyes fejezetekkel
• Amikor az országgyűlés igent mond a költségvetésre, attól számított 45 napra válik elfogadottá
• Amikor ex lex állapot következik be, a korábbi év költségvetési törvénye alapján kell megkezdeni a gazdálkodást (addig marad hatályban, amíg az új költségvetési törvény elfogadásra nem kerül)
• Lehetőség van ideiglenes gazdálkodásra is (ha még nem tudták elfogadni a törvényt)
• Pótköltségvetés: a költségvetési törvény végrehajtásához kapcsolódik, ha a kormány azt látja, hogy olyan mértékű a hiány, hogy az az általános tartalékokból nem finanszírozható, akkor az országgyűlés elé pótköltségvetést nyújthat be
• Zárszámadás: összehasonlítják az elfogadott költségvetési törvényt + a pótköltségvetést és annak megvalósulását, amit a költségvetési évet követő év 8. hónapjának végéig kell teljesíteni (magyarul: a költségvetés mennyire volt jó)
• A zárszámadási törvényt az országgyűlés az ÁSZ jelentésével együtt tárgyalja