Jogorvoslat

• Határozat kijavítás:

-        Névcsere

-        Névelírás

-        Számítási hiba, számszaki hiba

-        Csak olyan esetben történhet, ami a határozatot érdemben nem érinti

-        Kérheti a fél, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz, de a bíróság elrendelheti hivatalból is

-        A kijavításnak nincs határideje

-        Akkor is lehetséges, ha a határozat időközben jogerőre emelkedett

-        A bíróság kijavító végzést hoz

• Határozat kiegészítése:

-        Érdemi döntés

-        Az alapja az, hogy a bíróság nem döntött valamely olyan kérdésben, amelyben dönteni kellett volna (perköltség, szakértői díjak viselésének tárgya,…)

-        A határidő 15 nap

-        A végrehajtást nem akadályozza, de a kérelemben lehet kérni a végrehajtás felfüggesztését

• Fellebbezés:

-        Rendes jogorvoslat: nem jogerős ítéletekkel szemben általában van helye fellebbezésnek

-        Jogerős határozatokkal szemben a fellebbezés fogalmilag nem értelmezhető

-        Fellebbviteli jellegű: az ítéletet meghozó szervnél, magasabb szerv bírálja el

-        Igazolási kérelem benyújtásakor, és az elfogultsági kifogás benyújtásakor az ítéletet ugyanazon szintű bíróság hozza meg

-        Átszármaztató hatályú (devolutiv):

v     Reformatórius: felülvizsgálhatja az első fokú ítéletet, és teljesen új döntést is hozhat

v     Kasszatórius: csak kasszációs alkalmazhat: ha megállapítja, hogy az első fokú ítélet helytelen, akkor hatályon kívül helyezi, de új döntést nem hozhat, hanem az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja (ezt azért szokták alkalmazni, mert a pervesztesnek már nincs jogorvoslati/fellebbezési lehetősége, ezért inkább visszaküldi első fokra)

-        Halasztó hatálya van a végrehajtásnak, kivéve, ha a fellebbezés csak az indoklás ellen irányul (kézhezvételtől számított 15 nap)

-        Fellebbezni szóban és írásban is lehet

-        Fellebbezés indoklása:

v     Mivel a fellebbezés rendes jogorvoslat, ezért nincs indoklási kötelezettség

v     Minden olyan nyilatkozatot, amely arról szól, hogy a határozattal vagy annak egy részével nem értek egyet, számomra sérelmes, és annak megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését kívánom, azt fellebbezésnek kell elbírálni

-        Fellebbezés címzettje:

v     A fellebbezés címzettje a másod fokú döntést hozó bíróság

v     A benyújtás helye az ítéletet hozó szerv (1. fokú)

-        Fel sem terjesztik, ha letelt a fellebbezési határidő, kivéve, ha a fellebbezéssel együtt benyújtja az igazolási kérelmet

Tárgyalás

• A tárgyalás megnyitásával kezdődik
• A bíróság ismerteti a peres feleket és a per tárgyát, ezzel megnyitja a tárgyalást
• Számbavétel: a bíróság megállapítja, hogy a megidézett felek megjelentek-e
• Ha olyan személy jelenik meg, akit a bíróság nem idézett, akkor az ő adatait is rögzíti
• Az idézés szabályszerűségének ellenőrzése, vizsgálni kell különösen a tárgyalási időközt, és a tárgyalási határidőt à amennyiben valamely fél idézése nem volt szabályszerű, akkor a szerint kell eljárnia, hogy a fél szabályszerű idézés nélkül megjelent-e vagy sem, ha nem jelent meg, és az idézése nem volt szabályszerű, akkor a tárgyalást elhalasztja a bíróság, amennyiben megjelent, akkor a bíróság nyilatkoztatja, hogy megtartható-e a tárgyalás
• Ha a fél nem jelenik meg, helyette képviselő jár el, a képviseleti jogot igazolni kell, amennyiben az igazolás nincs meg a másik felet kell nyilatkoztatni, hogy elfogadja-e így a tárgyalás megtartását
• Ha valamely fél szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, és meghatalmazottja sem jelent meg, akkor a mulasztását meg kell állapítani
• Az első tárgyalás elmulasztásának következményei:

-        Az első tárgyaláson a felperes mulaszt:

v     A bíróság azt vizsgálja, hogy kérte-e a tárgyalás távollétében történő megtartását à ha nem kérte, akkor a bíróság az alperest nyilatkoztatja, hogy megtartsák-e az érdemi tárgyalást

v     Ha az alperes nem tesz érdemi nyilatkozatot, így elmarad a tárgyalás à 6 hónapon belül kérheti a felperes a folytatást, ha ezt nem teszi meg, megszűnik a per à végzés kiküldése az érdekelteknek, hogy a szünetelés folytán megszűnt

-        Az első tárgyaláson az alperes mulaszt

v     A bíróság azt vizsgálja, hogy kérte-e a tárgyalás távollétében történő megtartását à ha nem kérte, akkor a bíróság a felperest nyilatkoztatja, hogy kéri-e a tárgyalás elhalasztását, vagy a felperes a bíróságot kérheti, hogy a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalja el à bírósági meghagyás (ezt a bíróság egyébként hivatalból nem teheti meg)

v     A bírósági meghagyás csak akkor bocsátható ki, ha nincs helye elutasításnak, és a keresetlevél nem aggályos (= ha a bíró, az ügy rendelkezésre álló irataiból úgy ítéli meg, hogy semmiképpen nem indokolt a felperesi igény, akkor a bíróság dönthet úgy, hogy nem bocsátja ki a bírósági meghagyást)

v     A bírósági meghagyást indokolni kell à az alperes a szabályszerű idézés ellenére a tárgyalást elmulasztotta

v     A bírósági meghagyást közlik a felekkel, és az alperesnek egy olyan figyelmeztetéssel, hogy ha 15 napon belül nem él ellentmondással, akkor a bírósági meghagyásnak olyan a hatálya, mint a jogerős ítéletnek, amennyiben ellentmondással él, akkor új tárgyalást tűz ki a bíróság, az első tárgyalás és a bírósági meghagyás költségeiben az alperest marasztalja

v     Az ellentmondási kérelemmel együtt igazolást is be kell terjeszteni

v     Vannak olyan perek, ahol a bíróság nem engedi meg a bírósági meghagyást (vagyonjogi perek)

-        Az első tárgyaláson mind a felperes, mint az alperes mulaszt

v     A bíróság szüneteltetheti a tárgyalást, úgy, hogy nem tűz új határnapot ki

v     Ha 6 hónapon belül jelentkezik, akkor a bíróság új határnapot tűz ki

v     Ha a felperes beleírta a keresetébe, hogy amennyiben az alperes elmulasztja a megjelenést, bírósági meghagyást alkalmazzon a bíróság

v     A további tárgyalási napokon, valamely, vagy mindkét fél mulasztása nem befolyásolja a tárgyalás megtartását, és ítéletet is hozhat

• Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, akkor a bíróság a pert érdemben tárgyalja, lehetőség szerint már az első tárgyaláson ítéletet hoz, amennyiben nem tud, akkor a tárgyalást elhalasztja à új tárgyalási napot tűz, ahol ismételten figyelemmel kell lenni a tárgyalási időközre, és határidőre
• Amennyiben a tárgyalás megérett az ítélethozatalra, akkor a bíróság az eljárást berekeszti, és figyelmezteti a feleket, hogy érdemi nyilatkozataikat még ezt megelőzően tegyék meg

Határozat meghozatalának szabályai

• Ítéletek, végzések:

-        A bíróság az ügy érdemében ítélettel határoz, minden más esetben végzést hoz

-        Jogi anyagi kérdés ítélettel, eljárásjogi kérdéseket végzéssel dönti el

• Ítélet hatályú határozatok:

-        Jogerős fizetési meghagyás (közjegyző hozza meg)

-        Jogerős bírósági meghagyás

-        Felek egyességét jóváhagyó bírósági végzés

• Határozathozatal:

-        A határozathozatal (nem egyenlő a kihirdetéssel) zárt tárgyalási keretek között történik

-        Jelen lehetnek a bíróság tagjai, és a jegyzőkönyvvezető

-        Zárt tárgyalás indokai:

v     A bíróság tagjai a véleményüket szabadon kinyilváníthassák

v     Ráhatás lehetőségének kizárása

v     A bíróság kívülről egységes döntést hozzon

-        A bíróság, ha tanácsban jár el, akkor szavazással hozza a döntését, a szavazás sorrendjét is meghatározza a Pp. (a fiatalabb bíró szavaz először, a bíróság elnöke mindig utoljára szavaz

-        A kisebbségben maradt bíró a különvéleményét zárt borítékban a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolja, amennyiben megfellebbezik a döntést, akkor a másodfokon eljáró bíróság megnézi a különvéleményt

-        15 napon belül írásba kell foglalni a határozatot, ami 4 részből áll:

v     Határozat fejrésze (bíróság neve, felek és képviselőik, ügyszám, per tárgya)

v     Bíróság döntése, ez tartalmazza a jogorvoslatra való utalást is (rendelkező rész):

Ø      Per tárgyáról való döntés

Ø      Perköltségről való döntés

Ø      Jogorvoslatra való utalás

v     Indoklás (ítéletet mindig kell indokolni, a végzést csak akkor, ha az külön fellebbezéssel megtámadható, az egyességet jóváhagyó végzést nem kell indokolni):

Ø      Pertörténet: per rövid történeti tényállása

Ø      Ténybeli indoklás: bizonyítékok értékelése, egyesével, és összességében, illetve a bizonyítékoknak milyen szerepe volt a tényállás megállapításában és a döntéshozatalban

Ø      Jogi indoklás: az alkalmazott jogszabályokra való utalás

v     Bélyegző

Okirat

• Az okirat, olyan szokásos írásjelekkel megörökített gondolat, amelyet kifejezetten azért készítettek, hogy később bizonyítási eszközként szolgálhasson
• Az okirattal szembeni bizonyítás nehezebb, mint egy tanúval szembeni bizonyítás
• A valamely tény okirattal bizonyítható, akkor a bíróság az egyéb bírósági eljárást mellőzheti
• Az okiratokat a jogtudomány bizonyító erejük alapján csoportosítja:

-        Közokirat

-        Teljes bizonyító erejű magánokirat

-        Egyszerű magánokirat

• Közokirat:

-        Olyan papír alapú, vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző, közigazgatási szerv, vagy más hatóság, ügykörén belül, jogszabályok által megszabott alakban állított ki

-        A benne foglalt tényeket, adatokat az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni

-        Az ellenbizonyításnak két iránya van: a közokirat hamis (soha nem volt eredeti), vagy hamisított (eredeti volt, de megváltoztatták a tartalmát)

-        Meghamisítása, vagy felhasználása is bűncselekmény

-        Intellektuális közokirat hamisítás: valaki közreműködik abban, hogy egy közokiratba valótlan tartalom kerüljön be

• Teljes bizonyító erejű magánokirat:

-        A kiállítója elejétől végéig saját kezűleg írja meg, és aláírja

-        Valaki nem saját kezűleg írja, de aláírja, és két tanú e minőségének feltüntetésével tanúként is aláírja

-        A tanúnak alkalmasnak kell lennie a személyazonosításra

-        A hamis tanúzás bűncselekmény

-        Bíróság, vagy közjegyző hitelesítette az aláírást

-        Olyan okirat, amelyet a fél saját kezűleg aláírt, és ügyvéd, vagy jogtanácsos ellenjegyzésével látott el à nem kell tanú, bíróság, közjegyző

-        Amit gazdálkodó szervezet ügykörében cégszerűen írta alá

-        Olyan okirat, amelyet minősített elektronikus aláírással láttak el

-        A teljes bizonyító erejű magánokirat, az ellenkező bizonyításáig bizonyítja, hogy a kiállító, az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elismerte

• Egyszerű magánokirat:

-        Sem közokirat sem teljes bizonyító erejű magánokirat

Bizonyítás nélküli ténymegállapítás

• A bíróság valamilyen tényt bizonyítás nélkül igaznak fogad el
• Beismerés: az egyik fél tényállítását, a másik fél igaznak ismeri el (jogi képviselő is megteheti)
• Beismerést csak az tehet, akinek fenn áll a perbeli cselekvőképessége
• Írásban, vagy a tárgyaláson szóban tehető meg, amely később visszavonható
• Az egyik félnek, az ellen fél által bírósági felhívás ellenére kétségbe nem vont tényállítása
• Köztudomású tények:

-        Köztudomású történeti események

-        Köztudomású ismeretek

-        Köztapasztalati tények

• Azok a hírek, amelyekről a bíróságnak hivatalos ténymegállapítása van
• Korábbi perek adatai
• Hivatalos nyilvántartások adatai
• Bizonyítási kötelezettség: aki állít valamit, azt terheli a bizonyítási kötelezettség
• Bizonyítási teher: bizonyítatlanság (bizonyítás sikertelensége) melyik fél terhére esik
• Vélelem: megfordítja a bizonyítási terhet, egy adott tényt a bíróság, az ellenkező bizonyításáig igaznak fogad el
• Fikció: valótlan tényt igaznak kell elfogadni, nem is engedi meg a fikcióval szemben az ellenbizonyítást
• A tudomány kereteihez igazodik, ami ezzel ellentétes, azt a bíróság nem fogadhatja el (jóslás, …)
• Indoklási kötelezettsége van az ítéletnek: az egyes bizonyítékoknak milyen szerepe volt a tényállás megállapításában, és a döntéshozatalban (a bizonyítékokat egyenként, és összességében is értékelni kell)
• Ha bíróság valamely bizonyítást mellőz, akkor indokolnia kell azt is, hogy miért nem vette figyelembe az adott bizonyítékot
• Az egyes bizonyítékok, és bizonyítási eszközök

Bizonyítási eszköz	Bizonyíték
Tanú Szakértő Szemle Okirat	à Tanúvallomás à Szakvélemény à Tárgyi bizonyítási eszköz à Tartalma

• Pp.-ben nem felsorolt bizonyítási eszközök és bizonyítékok:

-        Fél nyilatkozata

-        Eskünek nincs helye polgári eljárásjogban (mert szakrális jellegű, lex imperfecta)

-        Szembesítés tanuk között, és tanú – fél között

• Tanú: olyan, a felektől különböző személy, aki az általa közvetlenül észlelt múltbeli tényekről a bíróság előtt vallomást tesz
• Felektől különböző: senki sem lehet tanú a saját perében, és senki, aki a fél jogállásában van
• Közvetlenül észlelt múltbeli tények: közvetlenül mit tapasztalt, a híresztelés nem számít
• Tényekről: a tanú véleményt soha nem mondhat, nem értékelheti a cselekményeket
• Tanúzási képesség: tanú csak az lehet, akinek van tanúzási képessége:

-        Természetes korlátok:

v     Nem hallgatható meg valaki, mert tőle megfelelő tanúvallomás nem várható el (gyermekkor)

v     Érzékszervek fogyatékossága, hiányossága (vak, siket, siketnéma

v     Szellemi fogyatékosság (elmebetegség, gyenge elméjűség, tudatzavar, pszichés zavar, szellemi leépülés)

-        Jogi korlátok:

v     Titoktartási kötelezettség, és e kötelezettsége alól nem kapott felmentést

• Tanúzási kötelezettség:

-        Megjelenési kötelezettség:

v     Azokra is kiterjed, akik a vallomástételt megtagadhatják, vagy meg kell tagadniuk

v     Meg sem kell jelennie annak, aki agg kora, vagy betegsége miatt nem tud megjelenni, másrészt, ha diplomáciai, vagy nemzetközi mentességet élveznek

-        Vallomástételi kötelezettség:

v     Valamely személy élő, vagy halott voltáról igazmondási kötelezettség vonatkozik mindenkire tekintettel

v     Származásra vonatkozó kérdés

v     Valaki valakivel házasságban áll-e

v     Családjogi jogügylet (házassági vagyonra vonatkozó) kérdésében hozzátartozói minőségben nem lehet megtagadni a válaszadást

v     Nem tagadhatja meg a tanúvallomást, aki mint ügyleti tanú volt jelen

v     Az orvos a személyállapottal kapcsolatos perekbe nem hivatkozhat orvosi titokra

v     Van, amikor meg kell tagadni à abszolút tanúzási akadályok:

Ø      Titoktartási kötelezettség

Ø      Perben a személy korábban szakértő, vagy közvetítő volt

v     Van, amikor megtagadható à relatív tanúzási akadályok:

Ø      Hozzátartozói minőség

Ø      A vallomástétel esetén önmagát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolnák

-        Igazmondási kötelezettség:

v     Ha a tanú valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, az hamis tanúzásnak minősül (szakértő, tolmács, … is)

• Tanúkihallgatás menete:

-        Ismeri-e a feleket, és milyen kapcsolatban van a felekkel?

-        Elmondják a tanúvallomás megtételéken feltételeit, ezt, és az erre adott választ jegyzőkönyveztetni kell

-        Az elfogulatlanságára kérdeznek rá, amit szintén jegyzőkönyvbe vesznek

-        Tájékoztatják, hogy igazmondási kötelezettsége van, az erre való felhívásnak, és az erre adott válasznak is ki kell derülnie a jegyzőkönyvből

-        A bíróság megkéri a tanút, hogy ő maga adja elő az általa tudottakat, ez után a bíróság kérdéseket intéz hozzá, amire a tanúnak válaszolnia kell

-        A következő lépés, hogy a tanút indítványozó fél (képviselője) kérdéseket tehet fel, majd az ellenérdekű fél is

-        A megjelenésével kapcsolatban merült-e fel költségigénye, ha igen, akkor az a perköltség részét fogja képezni

-        Megkérdezik, hogy kell-e neki igazolás a megjelenésről

• Szakértő: az, aki a bíróságnak a különleges hiányzó szakértelmét pótolja
• A szakértő nem nyilváníthat véleményt jogi szakkérdésben, még részben sem veheti át a bíróság funkcióját
• A szakértői vélemény a bíróságot nem köti, a bíróság a szakértői véleménnyel ellentétes döntést hozhat, le kell írni, hogy miért döntött így
• Magánszakértő: ehhez a poszthoz csupán szaktudás kell, az egyik fél felkérhet valakit a szakvéleménye megírására, ezt a bíróság a fél véleményeként veszi figyelembe
• Amennyiben a bíróság rendel ki szakértőt, akkor igazságügyi szakértőt rendel ki
• Igazságügyi szakértő: büntetlen előélet, szakirányú felsőfokú végzettség, legalább 5 éves szakmai tapasztalat (vagy ha az adott területen nincs felsőfokú képzés, akkor középfokú végzettség, és legalább 10 év szakmai tapasztalat), szakértői névjegyzékbe való felvétel
• Szakértői intézménynek minősülnek:

-        Orvostudományi egyetemek, igazságügyi orvostani intézményei

-        Üzemegészségügyi intézetek

-        Devizagazdálkodási ügyekben az MNB

• A szakvélemény írásban kerül előterjesztésre, de a tárgyaláson szóban is elő lehet adni
• Az írásban előterjesztett szakvéleményt meg kell küldeni a feleknek
• A bíróság a szakértőt, a szakvélemény részletesebb kifejtése céljából beidézheti, a szakértőhöz kérdéseket intézhet
• Az írásbeli szakvélemény részei:

-        Lelet (amit meg kellett vizsgálnia)

-        Vizsgálat módszerének rövid leírása

-        Szakmai tényállás megállapítás

-        Vélemény: megállapítás, kérdésekre a válasz, bizonyosságra való utalás, vagy valószínűségre való utalás, és milyen fokú

-        Korábbi szakvéleményekkel való összehasonlítás

• Ha a szakvélemény hiányos, homályos, vagy ellentmondó, akkor a bíróság felhívja a szakértőt a szakvélemény kiegészítésére, amennyiben ez nem vezet eredményre, abban az esetben a bíróság új szakértőt rendelhet ki, amit a felek is indítványozhatnak
• A bíróság elrendelheti a szakvélemény felülvizsgálatát à szakértői intézmény végzi
• Szemle: személy, tárgy, tény, helyszín közvetlen megfigyelése, vagy megvizsgálása

Polgári per alanyai

• Bíróság:

-        Négy szintes bírósági rendszer

-        Helyi bíróságok: városi és kerületi (1 bíró, vagy tanácsban járnak el)

-        Törvényszék: megyei és fővárosi (I. fokon 1 bíró, II. fokon 3 bíró)

-        Ítélőtábla (5): Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr (3 bíró)

-        Kúria (3 bíró)

• Munkaügyi bíróság:

-        Helyi munkaügyi bíróságok vannak (1 bíró + 2 ülnök)

-        Szabadalmi iparjog védelmi perekben (1 bíró + 2 ülnök műszaki végzettséggel)

• Joghatóság: az ügyek megoszlását mutatja meg az államok között
• Nemzetközi Magánjogi Kolléziós Kódex (1979. évi XIII. tv. erejű rendelet)
• Joghatósági elvek:

-        Általános joghatóság:

v     Alapja az alperes magyar állampolgársága

v     Jogi személyeknél nem az állampolgárság, hanem a nyilvántartásba vétel helye számít

-        Különös (vagylagos) joghatóság:

v     Felperes választása szerint megindíthatja a pert az általános, vagy a különös joghatósággal rendelkező bíróság előtt

-        Kizárólagos joghatóság:

v     Csak a magyar bíróság járhat el

v     A külföldi ítélet érvényét nem fogadjuk el

v     Magyar állampolgárstátusz perei (személyi jogállással kapcsolatos perek: apaság, anyaság, állampolgárság)

-        Kizárt joghatóság:

v     Nemzetközi szerződés szerint a magyar bíróság nem járhat el (diplomáciai, és egyéb mentességet élvező személyek, szervezetek ügyeiben)

• Hatáskör:

-        Az ügy érdemi eldöntésére való jogosultság (jogosult-e az adott ügyben döntést hozni?)

-        Tágabb értelemben: bírósági ügy, vagy nem bírósági ügy

-        Szűkebb értelemben: melyik bíróság jár el az adott ügyben?

-        I. fokon: a helyi bíróság jár el azokban az ügyekben, amely nem tartozik a törvényszék, vagy a munkaügyi bíróság hatáskörébe

-        Munkaügyi bíróság:

v     Munkaviszonnyal kapcsolatos perekben

v     Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokkal kapcsolatos perekben

v     Sztrájkkal kapcsolatos perekben

v     Kollektív szerződéssel kapcsolatos perekben

v     Munkaügyi és a társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata

-        Törvényszék:

v     Pp. 23. szakasza szerint jár el

v     Vagyonjogi perekben a pertárgy értéktől függ (10 M HUF)

v     Nemzetközi fuvarozás, szállítmányozási ügyekben értékhatártól függetlenül

v     Szabadalom, iparjog védelem

v     Sajtóperek

v     Közigazgatási perek

v     Cégek belső perei (tagkizárás, …)

-        Helyi bíróság:

v     Házassági vagyonjogi perek mindig a helyi bíróság elé tartoznak

-        II. fokon a törvényszék jár el, ha a törvényszék járt el I. fokon, akkor az Ítélőtábla jár el II. fokon

-        Vagyonjogi perekben a hatáskör a pertárgy értéktől függ

-        A pertárgyérték az érvényesített követelés összege

-        Járadékszerű szolgáltatásoknál az egy éves érték a pertárgyérték

-        Elszámolási perekben a különbözet a pertárgyérték

-        Nem kell beleszámolni a pertárgyértékbe a kamatot és a perköltséget

-        A felperesnek a pertárgyértéket a keresetlevélben meg kell jelölnie

-        A bíróság a pertárgyértéket hivatalból vizsgálja, de a fél is hivatkozhat rá hatásköri kifogással

-        Ha a per folyamán nő a pertárgyérték, akkor a bíróság hatáskörét újból meg kell állapítani, ha csökken a pertárgyérték, az, a hatáskört nem érinti

• Illetékesség:

-        Megmondja, hogy mely szerv járjon el az azonos hatáskörű szervek között, és azt, hogy az azonos hatáskörű bíróságok közül melyik jár el, azt az illetékességi okok határozzák meg

-        Illetékességi okok:

v     Általános illetékességi okok: (fontos a sorrend)

Ø      Alperes lakóhelye

Ø      Alperes tartózkodási helye

Ø      Alperes utolsó ismert belföldi tartózkodási, vagy lakhelye

Ø      Felperes lakóhelye

Ø      Felperes tartózkodási helye

Ø      Egyéb esetben ne pereljen

Ø      Jogi személyeknél a székhely

Ø      Ha nincs székhely, akkor a HUN-i fióktelep, vagy a HUN-i képviselő lakóhelye az irányadó

v     Különös (vagylagos) illetékességi okok:

Ø      Ha valamely bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, akkor a felperes a pert választása szerint az általános és a különös illetékességgel rendelkező bíróság előtt is megindíthatja

Ø      Pl. vagyonjogi perekben alperes tartózkodási helye, lefoglalható-, végrehajtható vagyontárgy helye, ingatlan fekvése, gyermek lakóhelye, ügyletkötés helye, kár bekövetkezésének a helye

v     Alávetési illetékesség:

Ø      Ha nincs kizárólagos illetékesség, akkor a felek megállapodhatnak abban, hogy a jövőbeni jogvitájukat melyik bíróság előtt intézik (ez a bíróság kizárólagosan illetékes lesz)

v     Kizárólagos illetékesség:

Ø      A jogszabály meghatározhatja, valamely bíróság kizárólagos illetékességét

-        Illetékességet hivatalból vizsgálja a bíróság, de a fél is hivatkozhat rá illetékességi kifogással, amíg érdemben nem hivatkoztak a per tárgyára (per elején)

• Peres felek:

-        Perképesség: perbeli jogképességet, és perbeli cselekvőképességet jelent

-        Perbeli jogképességgel az rendelkezik, aki a polgári jog szabályai szerint jogképes

-        A polgári perrendtartás (PP) bizonyos esetekben megengedi azt, hogy alperes legyen olyan szervezet, akinek nincs polgári jogi jogképessége:

v     Sajtó helyreigazítás per

v     Adatvédelmi törvény alapján indítható per

-        A perbeli jogképesség fennállását a bíróság hivatalból vizsgálja

-        Ha perbeli jogképesség nem állapítható meg, akkor idézés kibocsájtása nélkül elutasítják a keresetlevelet

-        Ha folyamatban lévő per ideje alatt derül ki a jogképesség nemléte, megszüntetik a pert

-        Perbeli cselekvőképességgel az rendelkezik, aki a per tárgyáról nyilatkozatot tehet (rendelkezhet a per tárgyával)

-        Akinek van cselekvőképessége, annak a peres eljárásban van perbeli cselekvőképessége, akinek nincs, annak nincs perbeli cselekvőképessége, ha valaki korlátozottan cselekvőképes, akkor attól függ, hogy az adott ügyben önállóan is dönthet, vagy sem (ha igen, akkor van, ha nincs, akkor nem)

-        Hivatalból vizsgálja a bíróság a perbeli cselekvőképességet

-        Ha nem állapítható meg ez a fajta cselekvőképesség, akkor képviselőt von be a bíróság a perbe

• Pertársaság:

-        Ha a felperes vagy az alperes oldalán több alany áll

-        Létezik az egységes (kényszerű) és az egyszerű (célszerű) pertársaság

-        Egységes pertársaság:

v     A per tárgya olyan közös jog, vagy kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy az ítélet jogereje a pertársakra, a perben való részvételük hiányában is kiterjedne

v     A pertársak perben való részvétel ekkor kötelező

v     Közös tulajdon megszüntetési per

v     Házasság érvénytelensége iránti per, ha azt az ügyész indítja meg

v     Ingatlan nyilvántartási bejegyzéssel kapcsolatos per

v     Pertársak jogállása:

Ø      Függőség elve érvényesül: egyik pertárs cselekménye nem bírálhat el, a másik pertárs cselekménye nélkül (az egyik pertárs nyilatkozata a mulasztó pertársa is kihat, ha a pertársak nyilatkozatai eltérőek, akkor a bíróság a per egyéb adatainak figyelembevételével dönt)

-        Egyszerű pertársaság:

v     A pertársaknak nem kötelező a perben állása, de célszerű

v     A követelés ugyanabból a ténybeli, vagy jogi alapból ered, vagy hasonló ténybeli, vagy jogi alapból ered (és mindegyik alperes esetében fennáll a bíróság illetékessége)

v     A függetlenség elve érvényesül: egyik pertárs cselekménye sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára

v     Vannak a személyes jellegű jognyilatkozatok, amit senki nem tehet meg a másik helyett, még az egységes pertársak sem:

Ø      Jogelismerés: ha az egyik pertárs elismer egy jogot, egy igényt, attól még a többi nem ismerte el

Ø      Jogról való lemondás

Ø      Egyességkötés

• Változás a felek személyében:

-        Jogutódlás miatt, és egyéb okból kerülhet rá sor

-        Jogutódlás:

v     Felperesi jogutódlás szabályai:

Ø      A jogutód felperes a perbe önként beléphet

Ø      Az alperes a felperes jogutódját perbe vonhatja

v     Alperesi jogutódlás:

Ø      A jogutód alperes a perbe önként beléphet

Ø      A jogutódot a felperes perbe vonhatja

v     Élők közötti jogutódlás (szervezet kettéválik):

Ø      A felperes perbe lépéséhez a másik felperes hozzájárulása szükséges

Ø      Ha egy másik felperes belép a perbe, akkor ő a felperes pertársa lesz, és a korábbi felperes kérelemre a perből elbocsátható

Ø      Az új alperes perbe lépéséhez mindkét fél hozzájárulása szükséges

Ø      Az új alperes a korábbi alperes pertársa lesz

Ø      A korábbi alperes perből valóelbocsájtásához a felperes hozzájárulása kell

v     Egyéb okok:

Ø      Pertárgy igénylése: ha a per tárgyát harmadik személy részben, vagy egészben magának igényli, e harmadik személyt az alperes az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig alperesként perbe vonhatja

Ø      A harmadik személy tipikusan jogutód: vagy alperesi pertársaság lesz, vagy pedig a jogelőd alperest a bíróság a perből elbocsátja, ennek feltétele, hogy a per tárgyát a visszavétel szándéka nélkül bíróságnál letétbe helyezi

Ø      Előd megnevezés: ha az alperes ellen olyan jog iránt indítanak pert, amelyet ő harmadik személy nevében gyakorol, e személyt az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig alperesként perbe vonhatja

Ø      A harmadik személy alperes lesz, ha elismeri, hogy a jogot az ő nevében gyakorolják

Ø      A harmadik személy az alperes pertársa lesz, de a korábbi alperes a kérelmére elbocsátható, aminek feltétele, hogy a felperes ehhez hozzájárul

Ø      Gyakorlati esetek: az alperes a dolog letéteményese, bérlője, haszonélvezője

Ø      Tévesen megválasztott alperes: a felperes nem azzal szemben indította meg a pert, akivel szemben az igény érvényesíthető, ezeket a perbeli nyilatkozatokat az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig lehet benyújtani

Ø      A perbe vonást írásban, vagy a tárgyaláson szóban (jegyzőkönyvbe véve) kell végrehajtani, a bejelentésnél meg kell nevezni a perbe vonni kívánt személy nevét, és címét, a perbe vonás feltétele, hogy a bírósági illetékessége az új alperessel szemben is fennálljon, ekkor pertársaság jön létre, de a korábbi alperes a perből elbocsátható

Ø      A perköltségben a felperest akkor is marasztalják, ha később pernyertes lesz

Ø      Általános perbe lépés: polgári perben részt vehet ügyész, vagy perindításra feljogosított más szervezet (gyámhivatal), ha a fél a jogainak megóvására önmaga nem képes

Ø      Azt a személyt, akinek a nevében pert indítanak, alanyi jogosultnak hívják

Ø      Az a személy, aki anyagi jogi alapon jogosult a perindításra, az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig, a perbe félként beléphet à felperesi pertársaság

Ø      A perbe vont személyből felperes vagy alperes lesz

Ø      Ha önkéntesen akar mások között fennálló perbe belépni, akkor perbe lépési indítványt kell írni

• Beavatkozás a perbe:

-        Ha valaki, mások között folyamatban lévő perben úgy vesz részt, hogy a fél pozícióját nem akarja viselni

-        A beavatkozóra az ítélet jogereje nem terjed ki

-        Beavatkozás: ha valakinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy mások között folyamatban lévő per, miként dőljön el, az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig az általa támogatott fél pernyertességének előmozdítása érdekében a perbe beavatkozhat

-        Le kell írni, hogy mely fél pernyertességét kívánja előmozdítani, és meg kell jelölni a jogi érdeket

-        Nem lehet beavatkozó:

v     Pertárs (mert ő csak fél lehet)

v     Törvényes képviselő (mert ő a fél jogállásában van)

v     Meghatalmazotti képviselő

-        A beavatkozást a jogszabály kizárhatja:

v     Házassági bontóperekben

v     Apasági perben csak az anya lehet beavatkozó (apa és gyerek között)

-        A beavatkozásról a bíróság végzéssel határoz, a beavatkozást megengedő végzéssel szemben nincs helye fellebbezésnek, az elutasító végzéssel szemben lehet fellebbezni

-        A bíróság a saját végzéséhez nincs kötve, amennyiben azt állapítja meg később, hogy a beavatkozásnak nem lett volna helye, a beavatkozót a perből kizárhatja

-        Beavatkozó jogállása:

v     A beavatkozó és a fele közti jogviszony a perben nem dönthető el

v     A beavatkozó minden olyan nyilatkozatot megtehet, amelyet az általa támogatott fél megtehet, kivéve a személyes jellegű jognyilatkozatokat (nem mondhat le jogról, jogot nem ismerhet el, nem köthet egyességet)

v     Ha a beavatkozó és a felek eltérő nyilatkozatot tesznek, akkor a fél nyilatkozata az irányadó

v     A beavatkozó nyilatkozatai csak akkor vehetők figyelembe, ha azok nem állnak ellentétben a fél nyilatkozataival

• Perbe hívás:

-        A perbe hívott személyből beavatkozó lehet, ha a perbe hívást elfogadja

-        Ha valaki pervesztesége esetén harmadik személlyel szemben igényt kíván érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a személyt az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig perbe hívhatja

-        Ha e személy a perbe hívást elfogadja beavatkozó lesz

-        Perbe hívással élhet:

v     Fél

v     Pertárs

v     Törvényes képviselő

v     Beavatkozó

-        A kérelemben meg kell jelölni a perbe hívás okát, és röviden elő kell adni a tényállást

-        A perbe hívás elfogadása nem jelenti az igény elismerését

• Képviselet:

-        Törvényes képviselet:

v     Jogszabályon alapul

v     Cselekvőképtelenek képviselete

v     Jogi személyek képviselete

-        Meghatalmazotti képviselet:

v     Jogügyleten alapul

v     A polgári perben általában helye van a meghatalmazásnak

v     Meghatalmazott lehet:

·        Aki a 18. életévét betöltötte

·        Cselekvőképes

·        Nincs a közügyektől eltiltva

v     Hozzátartozói minőség:

·        A fél a hozzátartozóját a per vitelére meghatalmazhatja

·        Meghatalmazás = helyette és nevében tesz jognyilatkozatot

v     Pertárs

v     Ügyvéd, ügyvédi iroda

v     Állami szerv esetén, annak ügyintézője

v     Önkormányzat esetén, annak ügyintézője

v     Szakszervezeti tag esetén a szakszervezet

v     Szövetkezeti tag esetén a szövetkezet

v     Jogtanácsos és munkavállaló Gt. perében

v     Több személy is lehet meghatalmazott, de egyes perbeli cselekményeknél csak egy járhat el

v     Meghatalmazás terjedelme:

·        A per egész vitelére szól a meghatalmazás, korlátozást csak abban az esetben tartalmaz, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik

·        Megszűnése lehet visszavonással, fél halálával, meghatalmazott halálával, a meghatározott idő lejártával

v     Ha a félnek önhibáján kívül nincsen meghatalmazottja, és személyesen eljárni nem tud, vagy kötelező a jogi képviselet, akkor az új képviselő perbe lépéséig az eljárás félbeszakad

v     A meghatalmazás visszavonása onnantól hatályos, hogy azt a bíróságnak bejelentették

v     Általános perbeli meghatalmazás: a jogi személy ügyvédnek, vagy ügyvédi irodának általános perbeli meghatalmazást adhat, amelyet a bíróságon nyilvántartásba kell vetetni, és ez pótolja az egyes perekben csatolandó meghatalmazást

-        Kirendelésen alapuló képviselet:

v     Valamilyen hatósági határozaton alapul

v     A bíróság rendel ki ügygondnokot

v     A gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki