A pénz (kimaradt rész, by Marietta) thx ;) :)

 A pénz fogalma: valamely állam tv.-es fizetőeszköze (magyar forint)

Jogi értelemben a pénz: ingó dolog, fajlagos eszköz, korlátlanul helyettesíthető dolog

Pénz funkciói:

o     fizetőeszköz

o     értékmérő

o     felhalmozásnak az eszköze (amikor valamely szervezet működését finanszírozzák)

A pénzügyi jog: egy jogág, legfontosabb sajátossága, hogy az anyaga részben más jogágakban található; a közjogban az eljárási szabályok, a büntetőjogban a szankciók

Állami pénzügyek:

1.      Állami szervek között, pl.: oktatási intézmény fenntartását biztosítja

2.      Állami szervek és gazdálkodó szervezetek között, pl.: társasági adó szabályozása, munkavállalók utáni járulékterhek

3.      Állami szervek és magánszemélyek között pl.: családi pótlék

A pénzügyi jog egy közjogi jog, alá-fölé rendeletségi viszony van

Kógens szabályozás jellemző: egy tiltó és egy kötelező-általában imperatív normával találkozunk ( kötelezettségek)

Forrásai a pénzügyi jognak:

· Alaptörvény ( Alkotmány) pl.: közteherviselés

· Tv-ek szintje: a legfontosabb szint A jogalkotási tv meghatározza a tv hozási tárgyakat

Tv-i szabályozásnak van helye

Tv hozási tárgyak:  társadalmi viszonyokra vonatkozó jsz-ok, gazdasági viszonyok, az állampolgárok széles körét érintő jogokat és kötelezettségeket tv-i úton kell szabályozni

Legfontosabb pénzügyi tárgyú értékek:

-         az áh tv

-         adó tvek

-         éves ktg vetési tvek

· Rendeletek szintje:

Kormányrendelet- ÁHT ( államháztartási tv) végrehajtása

Önkormányzati rendeletek a helyi adókról

Mindenhez plusz anyag

A TANÚ VÉDELME

A tanú életének és testi épségének vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú a vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és a vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg, a tanút az e törvényben meghatározottak szerint védelemben kell részesíteni.

A tanú személyi adatainak zárt kezelése

A tanú, illetőleg az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére vagy hivatalból elrendelhető, hogy a tanú személyi adatait - a nevén kívül - az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg.

Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, ettől kezdve

a) az eljárást folytató bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság biztosítja, hogy a tanú zártan kezelt adatai az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé,

b) a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a tanú személyazonosságát az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg,

c) a személyi adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor.

A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a büntetőeljárásban részt vevőknek a tanú személyi adatait tartalmazó iratról olyan másolat adható, amely a tanú személyi adatait nem tartalmazza.

 

Különösen védett tanú

Különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha

a) vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,

b) a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható,

c) a személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert,

d) személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.

A büntetőeljárásban részt vevők személyi védelme

Különösen indokolt esetben az eljárást folytató bíróság tanácsának elnöke, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság kezdeményezheti, hogy a terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekelt, a sértett és az egyéb érdekelt képviselője, továbbá a tanú, a szakértő, a szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági tanú, illetve a felsoroltak valamelyikére tekintettel más személy a külön jogszabályban meghatározott védelemben részesüljön.

A kérelmet az eljárást folytató bíróságnál, ügyésznél, illetőleg nyomozó hatóságnál lehet előterjeszteni, a szóbeli kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási intézet állományába tartozó személy, illetve reájuk tekintettel más személy személyi védelmét a bíróság elnöke, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka kezdeményezheti.

A személyi védelemre vonatkozó iratokat a büntetőügy iratai között kell kezelni. Az iratokat a kérelem és a kezdeményezés tárgyában hozott döntés kivételével zártan kell kezelni.

A tanúvédelmi programban részt vevő személyekre vonatkozó rendelkezések

A külön jogszabályban meghatározott tanúvédelmi programban részt vevő terheltnek, sértettnek, és tanúnak e programban való részvétele a felsoroltak büntetőeljárási jogait és kötelezettségeit nem érinti, a programban részt vevő személy esetén e törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni.

a) a programban részt vevő személyt a védelmet ellátó szerv útján kell idézni, illetőleg értesíteni, az ilyen személy részére kézbesítendő hivatalos iratot csak a védelmet ellátó szerv útján lehet kézbesíteni,

b) a programban részt vevő személy a büntetőeljárásban az eredeti személyazonosító adatait közli, a lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg,

c) a programban részt vevő személy személyes adatait tartalmazó iratokról másolat, illetve az ilyen személyre vonatkozó bármely felvilágosítás -, ideértve a hivatalos szerveket is - csak annak adható, akinek a részére a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte,

d) a programban részt vevő személy megjelenésével, illetve közreműködésével felmerült költség nem számolható el bűnügyi költségként,

e) a tanú és a terhelt megtagadhatja a vallomást olyan adatra nézve, amelynek ismeretében az új személyazonosságára, az új lakóhelyére, illetőleg tartózkodási helyére lehet következtetni.

A BÜSZ rendelkezései a tanú védelmének ügyviteli szabályairól

 

A tanú személyi adatainak zárt kezelése

A tanú zártan kezelendő adatait, valamint a zárt adatot tartalmazó iratot az iratborítóban lévő iratok között személyenként elkülönített, zárt, lepecsételt és a bíróság körbélyegző lenyomatával ellátott borítékban kell elhelyezni. Az iratborítón, a zárt adatot tartalmazó borítékon és a lajstromban fel kell tüntetni a zárt adatkezelés tényét. A zárt adatot tartalmazó iratról olyan másolatot kell készíteni és az iratok között elhelyezni, amely nem tartalmazza a zárt adatot. A zárt adat megismerésére nem jogosult személy részére felvilágosítás céljára ezt a másolatot kell felhasználni; az iratbetekintés során a zárt adatot tartalmazó borítékot az iratok közül ki kell emelni. A zárt adatot tartalmazó borítékot a bíró, a jogorvoslati kérelmet elbíráló bíró vagy a bírói utasítást teljesítő személy nyithatja fel, ha az adat megismerése eljárási cselekmény foganatosításához szükséges. A zárt adat megismerésére jogosult más személy kérésére a bíró vagy az iroda nyitja fel a borítékot. A felnyitás tényét, okát és időpontját a zárt adatot tartalmazó borítékra fel kell jegyezni. 

Különösen védett tanú adatainak kezelése

Kísérőirat: az ügyirathoz tartozó, de attól elkülönülten, külön zárt irattartóban elhelyezett irat, mely a zárt adatokat tartalmazó eredeti iratokat tartalmazza,

Kivonatos irat: a zárt adatot magában foglaló eredeti iratról készült olyan másolat, mely nem tartalmazza a zárt adatot,

Kísérőjegyzék: a zárt adatokat tartalmazó eredeti iratok felsorolását és a kivonatos irat feltalálási helyét rögzítő jegyzék.

A büntetőiroda vezetője a büntetőügy bíróságra érkezését követően haladéktalanul megvizsgálja azt, hogy az ügyben szerepel-e különösen védett tanú. A büntetőiroda vezetője valamennyi ügyre nézve zárt adat-kezelőnek minősül. Ha az ügyben különösen védett tanú szerepel, a büntetőiroda vezetője

a) elkészíti a kísérőirat borítóját, amelyen első zárt adat-kezelőként feltünteti a saját nevét,

b) az iratokat haladéktalanul bemutatja az ügyet elosztó bírósági vezetőnek,

c) az eljáró tanács kijelölését követően az iratot a kísérőirattal együtt bemutatja az eljáró bírónak, akinek a nevét szintén feltünteti a kísérőirat borítóján mint a zárt adat, kezelésért továbbiakban felelős személyt.

Az ügyben eljáró bíró a bemutatás után haladéktalanul - legkésőbb a bemutatást követő első munkanapon - a kísérőirat borítóján a név feltüntetésével kijelöli azt a bírósági alkalmazottat, aki zárt adat-kezelőként az ügyben az ügyviteli teendőket ellátja. A bíró az eljárás későbbi szakaszában szükség esetén további zárt adat-kezelőt jelölhet ki.

A zárt adatkezelő

a) kigyűjti a zárt adatokat tartalmazó iratokat a büntetőügy iratából,

b) elkészíti azok kivonatos iratát és elhelyezi a büntetőügy eredeti iratai között,

c) a zárt adatokat tartalmazó iratot elhelyezi a kísérőiratban,

d) elkészíti a kísérőjegyzéket és azt a büntetőügy eredeti iratai között elhelyezi,

e) értesíti a zárt adat-kezelésről az ügyben korábban eljárt hatóságokat.

A kísérőiratban kell elhelyezni a kísérőjegyzék egy példányát, továbbá minden olyan később keletkezett iratot is, amely zárt adatot tartalmaz (pl. tértivevény, bv. visszajelentés, rendőri jelentés elővezetésről stb.). A kísérőirathoz, illetve zárt adatot tartalmazó irathoz csak az előre kijelölt zárt adat-kezelő férhet hozzá, akinek a jogosultságát a kísérőiraton feltüntetett neve tanúsítja. A zárt adatról, illetve a kísérőiratról másolatot kiadni nem lehet, arról felvilágosítás nem adható, kivéve az ügyésznek és annak, aki az ügyben maga is zárt adat-kezelő. A kísérőiratot a zárt adat-kezelésre jogosult bíró, illetve a lajstromvezető elzárva, lemezszekrényben őrzi. A zárt adat-kezelésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a nem írásban (kép, hangfelvétel) rögzített adatok kezelésére is.

A tanúvédelmi programban részt vevő személy védelme

Ha az ügyben érintett szerepel, a védelmet ellátó szerv részére a kézbesítést a titkos ügykezelésre feljogosított személy végzi. Az érintett részére kézbesítendő iratot a Tanúvédelmi Szolgálat útján, hivatalsegédjével kell kézbesíteni.

A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról

A 2001. LXXXV. törvény célja, hogy védelmet nyújtson a büntetőeljárásban résztvevő, az igazságszolgáltatást tevékenyen segítő, továbbá azokkal közeli kapcsolatban álló olyan személyek számára, akik erre tekintettel kerülnek fenyegetett helyzetbe és személyes biztonságuk az állam fokozott védelmét igényli; célja továbbá, hogy az érintettet fenyegető veszély mértékéhez igazodva különleges intézkedések alkalmazásával segítse elő a bűnözés - különösen a kiemelkedő súlyú, elsősorban a szervezetten elkövetett bűncselekmények - elleni küzdelmet, a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás érdekeinek hatékony érvényesítését.

Fogalmak:

1. Védelmi Program: a büntetőeljárásban résztvevő tanú, sértett, terhelt, illetve ezen személyek hozzátartozója, továbbá az érintettre tekintettel fenyegetett helyzetben lévő más személy védelmének a személyi védelem keretében nem biztosítható olyan szervezett formája,

a) amelyet a rendőrség - polgári jogi jogviszony keretében - a fenyegetett helyzetben lévő személlyel megkötött megállapodás szerint végez, és

b) amelynek során különleges intézkedések alkalmazása (16. §), illetve - az érintett társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében - mentális, szociális, gazdasági, humán és jogi támogatás nyújtása szükséges;

2. megállapodás: a rendőrség és a fenyegetett helyzetben lévő személy által - polgári jogi jogviszony keretében- megkötött, a Védelmi Programba való felvételről, az abban való együttműködésről, a Védelmi Programban résztvevők jogairól és kötelezettségeiről szóló megállapodás;

3. személyi védelem: a rendőrségnek, a vám- és pénzügyőrségnek, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnek a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtási szabályairól szóló külön jogszabály (a továbbiakban: a személyi védelemről szóló jogszabály) szerint folytatott intézkedése;

4. védelmet ellátó szerv: a Védelmi Program keretében igénybe vehető intézkedések ellátására jogosult szerv;

5. kiemelkedő súlyú bűncselekmény: különösen az a bűncselekmény, amelynél felismerhetők a szervezett bűnözés vagy a nemzetközi bűnözés ismérvei, vagy amelynek tárgya a terrorizmussal, zsarolással, pénzmosással, kábítószer vagy fegyverkereskedelemmel, prostitúcióval, pedofíliával, valamint az ezekkel összefüggésben elkövetett élet és testi épség elleni bűntettel kapcsolatos;

6. fenyegetett helyzetben lévő személy: az a személy, akinek - a büntetőeljárásban való részvétele, illetve a büntetőeljárás során jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett elkövetett vagy kilátásba helyezett személy elleni erőszakos avagy közveszélyt okozó bűncselekmény miatt - a Védelmi Programba való felvétele indokoltnak látszik, valamint - a törvényben meghatározott esetekben - a büntetőeljárás résztvevőjéhez fűződő kapcsolatára tekintettel az a személy is, akivel szemben ilyen bűncselekményt követtek el, illetve valószínűsíthető, hogy ilyen bűncselekményt fognak elkövetni és védelme indokoltnak látszik;

7. érintett: a Védelmi Program hatálya alatt álló személy, továbbá az, akinek a személyazonossága megváltoztatását rendelték el;

8. Tanúvédelmi Szolgálat: a rendőrségen belül a Védelmi Program ellátására létrehozott szervezeti egység;

9. ügyvivő: az érintett által a Védelmi Programba való felvételkor megjelölt azon személy, aki a Tanúvédelmi Szolgálat egyetértésével, az érintett érdekében, annak polgári jogi jogviszonyaiban, illetve egyéb ügyeiben eljár és - ha jogszabály lehetővé teszi - az érintettet képviseli;

10. adatzárlat: a Tanúvédelmi Szolgálatnak az adatkezelő szervek részére előírt, az érintettre vonatkozó adatoknak harmadik személy részére történő szolgáltatását megtiltó vagy korlátozó rendelkezése;

11. a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresés jelzésének előírása: a Tanúvédelmi Szolgálat által az adatkezelő szerv részére előírt, harmadik személynek az érintett eredeti vagy fedő-, illetve új adatai szerint nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresésről való értesítési kötelezettsége;

12. új személyazonosító adat: a megváltoztatott személyazonossághoz, az érintett új életviteléhez, életkörülményeihez, valamint az érintett hatékony védelméhez elengedhetetlenül szükséges, megváltoztatott tartalmú adatok.

A Védelmi Program hatálya, a megállapodás kezdeményezése, megkötése, feltételei

A Védelmi Program (Program) a büntetőeljárás tartania alatt, illetve a büntetőeljárás befejezését követően alkalmazható. Megállapodás a kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban résztvevő, a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel köthető, feltéve, ha

a) olyan vallomást tett vagy kíván tenni, amely kiemelkedő súlyú bűncselekmény lényeges körülményeire, bűnszervezet összetételére, tevékenységére, bűnszervezettel fenntartott kapcsolatára, bűnszervezet által tervezett vagy elkövetett bűncselekményekre vonatkozik;

b) a vallomása a tényállás felderítését, bizonyítását, az elkövető kilétének megállapítását és felelősségre vonását jelentősen segítette vagy segítheti, és ha megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna, és a megállapodás megkötésével a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető,

c) a büntetőeljárásban való részvétele miatt, illetve a büntetőeljárási jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett ellene személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el vagy valószínűsíthető, hogy ellene ilyen bűncselekményt követnek el, és

d) a fenyegetett helyzetben lévő személy, illetve az érintett védelme a személyi védelem keretében nem biztosítható, ezért különleges óvintézkedések (16. §) alkalmazása szükséges.

A megállapodás megkötésének kezdeményezését a fenyegetett helyzetben lévő személy kérheti, illetve a megállapodás megkötését - hivatalból, a fenyegetett helyzetben lévő személy hozzájárulásával – a nyomozó szerv, ügyész vagy az eljáró tanács elnöke (egyes bíró) önállóan is kezdeményezheti.  A fenyegetett helyzetben lévő személy a megállapodás megkötésének kezdeményezése iránti kérelmét a büntetőeljárás alatt, valamint azt követően a megállapodás megkötésének kezdeményezésére az alábbi jogosultnál terjesztheti elő.

A megállapodás megkötését a büntetőeljárás tartama alatt az ügyész egyetértésével az a nyomozó szerv, továbbá ügyész vagy az eljáró tanács elnöke (egyes bíró) kezdeményezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyik. A büntetőeljárás befejezését követően a megállapodás megkötését az a nyomozó szerv kezdeményezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyt. A büntetés-végrehajtási intézetben fogva-tartott esetében a megállapodás megkötését a büntetés-végrehajtási intézet, az ügyész, illetve a büntetés-végrehajtási bíró is kezdeményezheti. A megállapodás megkötését a Tanúvédelmi Szolgálatnál kell kezdeményezni, amely tizenöt napon belül

a) a kezdeményezést elutasítja, ha az előzetes pszichológiai és a biztonsági kockázatot felmérő vizsgálat alapján a fenyegetett helyzetben lévő személy a védelemre alkalmatlan;

b) egyetértése esetén a megállapodás megkötésére irányuló megindokolt javaslatát az országos rendőrfőkapitányhoz állásfoglalásra felterjeszti.

A fenyegetett helyzetben lévő személy kérelme esetén megállapodás kizárólag akkor köthető, ha a megállapodást a nyomozó szerv kezdeményezi. A megállapodás kezdeményezésére jogosult a kérelem tárgyában annak előterjesztésétől számított három napon belül dönt.

Az országos rendőrfőkapitány a Szolgálatnak javaslata alapján a kezdeményezés elutasítása tárgyában vagy megállapodás megkötése iránti szándékáról a megállapodás kezdeményezésétől számított három napon belül foglal állást. A Szolgálat az országos rendőrfőkapitány állásfoglalásáról értesíti a megállapodás megkötését kezdeményezőt, valamint - a megállapodás megkötését kezdeményező útján - a megállapodás kezdeményezése iránti kérelmet előterjesztőt, illetve - ha a fenyegetett helyzetben lévő személy kiskorú, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen - a törvényes képviselőt, a gondnokot vagy a gyámot. Ha az országos rendőrfőkapitány a megállapodás megkötésével egyetért, a fenyegetett helyzetben lévő személlyel a Szolgálat önállóan köt megállapodást, feltéve, ha

a) az 1. számú mellékletben foglalt nyilatkozatot megteszi;

b) kötelezettségeit - e törvényben meghatározott kivétellel - teljesíti, illetve követeléseit, igényeit érvényesíti.

A Program a megállapodás megkötésével kezdődik. A megállapodásban a 2. számú mellékletben meghatározottakról rendelkezni kell. A megállapodás egy hiteles másolatát bírósági eljárás kezdeményezése esetén a Szolgálatnak az eljáró bíróságnál letétbe kell helyeznie.

A védelmet ellátó szerv

A Program előkészítéséért és végrehajtásáért a rendőrség szervezetén belül létrehozott Szolgálat felelős. A Szolgálat a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott érintett esetében a Programot a büntetés-végrehajtási szervezettel együttműködve hajtja végre.

Sürgősségi intézkedések

Halaszthatatlan szükség esetén, ha a késedelem veszéllyel jár és a megállapodás megkötése valószínűsíthető, a Szolgálat vezetője a személyi védelmet, valamint a különleges óvintézkedéseket - a fenyegetett helyzetben lévő személy, illetve az érintett kérelmére vagy a hatóság kezdeményezésére - a megállapodás megkötését megelőzően is elrendelheti (sürgősségi intézkedés). A sürgősségi intézkedés kezdeményezésével egyidejűleg a megállapodás megkötését is kezdeményezni kell. Ha a megállapodás megkötésére nem kerül sor és a személyi védelem feltételei sem állnak fenn, a sürgősségi intézkedéseket haladéktalanul meg kell szüntetni. Ha a személyi védelem feltételei fennállnak, a személyi védelemről szóló jogszabályban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

Különleges óvintézkedések, a Szolgálat megkeresései

A Szolgálat az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében a következő különleges óvintézkedéseket (a továbbiakban: óvintézkedés) alkalmazhatja:

a) lakóhely, tartózkodási hely megváltoztatásával az érintett biztonságos helyen való elhelyezése (elköltöztetése), illetve a Programba bevont fogvatartottnak az elhelyezéséül szolgáló büntetés-végrehajtási intézetből másik büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása;

b) személyi védelem igénybevétele;

c) nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése, illetve a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzésének előírása;

d) névváltoztatás;

e) a személyazonosság megváltoztatása;

f) a nemzetközi együttműködésben való részvétel.

A Szolgálat a veszélyhelyzet fokát mérlegelve - a védelem kezdeményezésére jogosult véleményét is figyelembe véve - az érintettel kötött megállapodás, során határozza meg a védelem módját. A védelem módjai közül egyidejűleg több is alkalmazható. Az érintett biztonságát közvetlenül fenyegető és másként el nem hárítható veszély esetét kivéve nem alkalmazható a védelem olyan módja, amelyet az érintett a megállapodásban kizár vagy az ellen egyébként tiltakozik. A Program hatálya alatt álló személy esetében a személyi védelem elrendelésére a Szolgálat vezetője jogosult.

Ha a különleges óvintézkedés más szerv közreműködését igényli, a Szolgálat - az óvintézkedés végrehajtásában való közreműködés érdekében - e szervet megkeresi. A Szolgálat feladatai teljesítése érdekében bármely adatkezelési rendszerből - az adatkérés céljának megjelölésével - adatokat kérhet. A Szolgálat megkeresésének teljesítése nem tagadható meg. A költségvetési szervek a Szolgálat megkeresését térítésmentesen kötelesek teljesíteni. A Program végrehajtása keretében alkalmazott különleges óvintézkedések körében folytatott hatósági eljárási cselekményekért, szolgáltatásokért az érintett illeték, illetve díj megfizetésére nem kötelezhető.

A védelmet ellátó szerv és az érintett jogai és kötelezettségei

A Szolgálat - a megállapodás keretei között, a védelem céljai érdekében - javasolhatja az érintett életmódjának megváltoztatását. A javaslat figyelmen kívül hagyása vagy az attól való eltérés következményeire a védelmet ellátó szerv az érintettet figyelmezteti. A Szolgálat az érintettet köteles tájékoztatni a tett, illetve tervezett intézkedésekről. Ha a Szolgálat az érintett biztonságát fenyegető újabb körülményt észlel, számára további, a követendő magatartásra vonatkozó ajánlásokat tesz. Az érintett tájékoztatása a sürgősségi intézkedések megtételét nem késleltetheti. Az érintett a Szolgálatot köteles haladéktalanul tájékoztatni a saját vagy a reá tekintettel más személy biztonságát érintő, a védelem folytatása szempontjából lényeges körülményekről, továbbá arról, hogy a megállapodásban foglaltaktól, különösen a követendő magatartásra vonatkozó ajánlásoktól eltért vagy el kíván térni. Az érintett javaslatot tehet a védelem módjára. Ha az érintett kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy, a védelem módjára a törvényes képviselője, illetve a gondozója vagy gyámja is javaslatot tehet.

Adatzárlat, a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos. megkeresések jelzése

A Szolgálat megkeresésére az adatkezelő szerv - így különösen a személyiadat- és lakcím-, a személyi igazolvány-, az anyakönyvi, az útiokmány-, bűnügyi, idegenrendészeti, a gépjárművezetői engedély és gépjármű-, az ingatlan-, a cég-, társadalombiztosítási, adó-, szociális és egészségügyi, katonai nyilvántartásokat kezelő szerv - köteles az érintett személyes adatait zárolni és az adatszolgáltatást az azt igénylő számára megtagadni. Az adatszolgáltatás - a Szolgálat engedélyével és annak közreműködésével - nyomós közérdek érvényesítése érdekében teljesíthető. Az adatkezelő szerv közli a zárolt adatok szolgáltatását igénylővel az adatzárlat elrendelésének tényét. Ezzel egyidejűleg az adatkezelő szerv a megkeresésről a Szolgálatot haladéktalanul értesíti.

Az adatzárlatot végrehajtó szervnek biztosítania kell a zárolt adatok biztonságát. Az adatkezelő szerv az adatzárlat időtartama alatt keletkezett változásokat az adatzárlat megszűnése után - indokolt esetben annak tartama alatt - a Szolgálat közlése alapján köteles haladéktalanul átvezetni. Az adatkezelő szerv az adatzárlatot kizárólag a Szolgálat engedélyével oldhatja fel. Az adatkezelő szerv a zárolt adatokban bekövetkezett változásról haladéktalanul, de legfeljebb három napon belül értesíti a Szolgálatot. A Szolgálat - ha a védelem érdekeivel ez nem áll ellentétben - az adatzárlat tartama alatt is engedélyezheti a változások átvezetését.

Ha a személyazonosság megváltoztatását nem rendelték el, az érintett személyére vonatkozó adatokra az adatzárlatot haladéktalanul el kell rendelni. A Szolgálat - az érintett biztonsága érdekében - a személyére vonatkozó adatok szolgáltatását megtagadhatja, kivéve, ha az adatszolgáltatást a védelem elrendelésére okot adó büntetőeljárás során az azt folytató hatóság igényli.

A névváltoztatás

A magyar állampolgár érintett a névváltoztatásra vonatkozó jogszabály szerint a Szolgálat útján kezdeményezheti az anyakönyvi ügyekért felelős miniszternél családi, illetve utónevének megváltoztatását. A gyermek névviselése vonatkozásában a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők esetében az érintett házastársának a gyermeke névváltoztatásához hozzá kell járulnia. A hozzájárulás hiányában a hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhatóság pótolhatja.  Ha az érintett felesége, illetve kiskorú gyermeke nem áll a Program hatálya alatt és a feleség, illetve a gyermek az érintett nevét viseli, a névváltoztatatás nem terjed ki a feleségre, illetve a gyermekre.

A személyazonosság megváltoztatásával kapcsolatos szabályok

Ha az érintett biztonsága a különleges intézkedések bevezetésével nem biztosítható, a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását az országos rendőrfőkapitány engedélyével kezdeményezi. A Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész előzetes jóváhagyásával rendeli el. A személyazonosság megváltoztatására irányuló intézkedés a védelem alatt álló valamennyi személyes adatára kiterjedhet; annak keretében az eredeti személyazonosító adatot rögzítő közokirat helyébe - részben vagy egészben, ideiglenesen vagy véglegesen - megváltoztatott tartalmú adatot tartalmazó olyan okirat állítható ki, amely alkalmas az új személyazonosság bizonyítására (új okirat). Az új okiratban rögzített, megváltoztatott tartalmú adatok nem egyezhetnek meg más természetes személy ugyanolyan, a két személy azonosságát kifejező adataival. A megváltoztatott személyazonosság érvénye, illetve fenntartása kérdésében a felek állapodnak meg. Nem állítható vissza az érintett eredeti személyazonossága, ha az életkörülményeiben utóbb bekövetkezett változás más természetes személy személyállapotát érinti.

Ha a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását elrendelte,

a) felszólítja az érintettet, hogy legkésőbb a személyazonosság megváltoztatásáig a harmadik személyekkel szemben fennálló, egyszeri jogügylettel teljesíthető kötelezettségének tegyen eleget, illetve a harmadik személyt a vele szemben fennálló kötelezettség teljesítésére hívja fel;

b) intézkedik az adatkezelő szervek felé annak érdekében, hogy - a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok szerint - az érintett eredeti személyazonosító adatainak kezelését szüntessék meg, és azokat a Szolgálat részére nyilvántartás céljából küldjék meg.

Az adatkezelésre, illetve az okirat kiállítására jogosult szerv a Szolgálat megkeresésére, a Szolgálat által közölt adatok alapján - az érintett személyes adatai kezelésének megszüntetését követően haladéktalanul, legfeljebb 15 napon belül - az érintett részére új okiratot állít ki. A Szolgálat ezzel egyidejűleg intézkedik az eredeti okirat bevonásáról. Az adatkezelésre, illetve az okirat kiállítására jogosult szerv az új okiratban foglalt adatokat köteles haladéktalanul, de legfeljebb az okirat kiállításától számított 3 napon belül az általa kezelt nyilvántartásban rögzíteni.

A Szolgálat-külön jogszabály szerint - intézkedik az új személyazonossággal rendelkező érintett számára nyújtható, társadalmi beilleszkedését elősegítő egyszeri szociális, gazdasági támogatásról. Kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy személyazonosságának megváltoztatásához a törvényes képviselő, illetve a gondnok vagy a gyám hozzájárulása szükséges. A védelem alatt álló külföldi számára magyar állampolgárságot igazoló okirat nem állítható ki, tartózkodására nézve a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseit - e törvény rendelkezéseit figyelembe véve - kell alkalmazni. A személyazonosság megváltoztatása esetén a bűnügyi nyilvántartó az érintett új személyazonosító adatait az érintett eredeti személyazonosító adatai szerint rögzített adatok nyilvántartási időtartamáig tartja nyilván.

Az érintett támogatása

A Szolgálat az érintett társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében - ha arra más jogszabály szerint nem jogosult - az áldozatokat segítő társadalmi szervezetekkel együttműködve gondoskodik a védelem alatt álló mentális, szociális, gazdasági, humán támogatásáról, a jogi segítségnyújtás biztosításáról. A Szolgálat által nyújtott ellátások és támogatások biztosításának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. Az érintett szociális és gazdasági támogatása a vagyoni gyarapodását nem szolgálhatja, az csak a létfenntartásához, társadalmi beilleszkedéséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjedhet.

A program megszűnése

A program megszűnik, ha

a) a védelem feltételei már nem állnak fenn;

b) az érintett, vagy - kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen érintett esetében - a megállapodás megkötésére jogosult személy a védelemről lemond;

c) a Szolgálat a megállapodást felmondja.

A Szolgálat a megállapodást felmondja, ha

a) a tanú (sértett) nem tesz vallomást vagy korábbi vallomását visszavonja;

b) a terhelt nem tesz vallomást vagy korábbi vallomását visszavonja;

c) a védelem tartama alatt az érintettel szemben szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indított büntetőeljárás a védelem további fenntartását súlyosan veszélyezteti vagy azt lehetetlenné teszi;

d) az érintett - a védelem további fenntartását súlyosan veszélyeztetve vagy azt lehetetlenné téve - indokolatlanul eltért a követendő, a megállapodásban rögzített magatartási szabályoktól, vagy tájékoztatási kötelezettségét önhibájából megszegte.

A Szolgálat a megállapodást felmondhatja, ha

a) a védelem tartama alatt az érintettel szemben olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indul büntetőeljárás, amely a védelem érdekeit sérti;

b) az érintett a követendő, a megállapodásban rögzített magatartási szabályoktól indokolatlanul eltért, vagy tájékoztatási kötelezettségét a védelem további fenntartását veszélyeztető módon Önhibájából megszegi;

c) az érintett indokolatlanul megtagadja a részére a Program által biztosított munkavégzésre irányuló jogviszonyban való részvételt, illetve más jövedelemszerző tevékenység folytatását;

d) az érintett védelmét a megkereső állam megszünteti, és erről a védelmet Magyarországon ellátó Szolgálatot értesíti;

e) az érintett kötelezettségének nem tesz eleget.

A támogatások formái

A Szolgálat a támogatás keretében az alábbi támogatási formákat nyújthatja:

a) személyes gondoskodás körébe tartozó támogatási formák;

b) pénzbeli kiegészítő támogatási formák.

A személyes gondoskodás körébe tartozó támogatási formák:

a) biztonságba helyezés sürgősségi intézkedés keretében, illetve szükséghelyzetben (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet);

b) az egészségügyi és mentálhigiénés ellátás;

c) nevelés, oktatás, nevelési-oktatási és gyermekintézményi elhelyezés;

d) magyar nyelvi oktatás;

e) a jogi segítségnyújtás.

(3) A pénzbeli kiegészítő támogatási formák:

a) a rendszeres létfenntartási hozzájárulás;

b) külföldi érintettek esetében az okmányok fordítási költségének megtérítése;

c) az otthonteremtési támogatás;

d) a lakhatási támogatás;

e) egyszeri támogatás az új személyazonossággal rendelkező érintett számára.

 

A minősített adat védelme

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt az  Országgyűlés az állami és a közfeladatok ellátásának biztosítása érdekében, a közérdekű adatok megismerésének alkotmányos jogából, illetve e jog kizárólag szükséges és arányos mértékű korlátozásának lehetőségéből kiindulva, a minősített adat védelme érdekében alkotta meg. A törvény célja, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása, a Magyar Köztársaság érdekeinek védelme és az állam nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénnyel, valamint az elektronikus információszabadságról szóló törvénnyel összhangban meghatározza a minősített adat létrejöttével és kezelésével kapcsolatos alapvető rendelkezéseket, a minősítési eljárás és a nemzeti minősített adat felülvizsgálatának rendjét, a minősített adat védelmének általános szabályait, a nemzeti iparbiztonság rendszerének főbb elemeit, és rendelkezzen a minősített adat védelmét ellátó szervekről és személyekről. A törvény 2010. április 1.napján lépett hatályba.

Alapelvek

1.) Szükségesség és arányosság elve: a közérdekű adat nyilvánosságához fűződő jogot minősítéssel korlátozni csak az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, a védelemhez szükséges minősítési szinttel és a feltétlenül szükséges ideig lehet.

2.) Szükséges ismeret elve: minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges.

3.) Bizalmasság elve: minősített adat illetéktelen személy számára nem válhat hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.

4.) Sérthetetlenség elve: a minősített adatot kizárólag az arra jogosult személy módosíthatja vagy semmisítheti meg.

5.) Rendelkezésre állás elve: annak biztosítása, hogy a minősített adat az arra jogosult személy számára szükség szerint elérhető és felhasználható legyen.

Fogalmak:

1. minősített adat:

a) nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről - a megjelenési formájától függetlenül - a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza;

2. érvényességi idő: az az év, hó, nap, szükség esetén óra, perc szerint feltüntetett időpont, ameddig a nemzeti minősített adat nyilvánosságra hozatalát, illetve az arra feljogosítotton kívüli minden megismerhetőségét a minősítő korlátozza;

3. minősítő: feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult személy;

4. minősített adatot kezelő szerv: állami vagy közfeladat ellátása érdekében minősített adat kezelését végző szerv, szervezet vagy szervezeti egység, továbbá a gazdálkodó szervezet;

5. felhasználó: az a személy, akinek állami vagy közfeladat végrehajtása céljából a felhasználói engedély kiadására jogosult vezető a minősített adatra vonatkozóan a felhasználói engedélyben rendelkezési jogosultságokat biztosít;

6. közreműködő: az a természetes személy, aki az állami vagy közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben segítséget nyújt, és ehhez minősített adat felhasználása is szükséges;

7. felhasználás: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a felhasználói engedély kiadására jogosult vezető által, a felhasználói engedélyben meghatározott, a minősített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságok gyakorlása;

8. felhasználói engedély: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a minősítő, illetve a felhasználói engedély kiadására jogosult vezető által, a minősített adat felhasználására jogosult személy részére írásban adott felhatalmazás, a minősített adattal kapcsolatos egyes rendelkezési jogosultságok meghatározásával;

9. megismerési engedély: a minősítő által a jogosult személyazonosító adatainak feltüntetésével, a nemzeti minősített adattal kapcsolatos rendelkezési jogosultságok megjelölésével, a nemzeti minősített adat megismerésére írásban adott felhatalmazás;

10. titoktartási nyilatkozat: a minősített adatot felhasználó vagy megismerő személy nyilatkozata arról, hogy a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat megismerte, és az őt terhelő titoktartási kötelezettséget tudomásul vette;

11. személyi biztonsági tanúsítvány: az a tanúsítvány, amely érvényességi idejének lejártáig meghatározza, hogy valamely természetes személy milyen legmagasabb minősítési szintű adat felhasználására kaphat felhasználói engedélyt;

12. elektronikus adatkezelő rendszer: minősített adat elektronikus, elektromagnetikus vagy optikai úton történő kezelésére alkalmas berendezés, módszer és eljárás együttese;

13. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a polgári védelem, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság;

A minősítők

Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult:

a) a Magyar Köztársaság elnöke,

b) az Országgyűlés elnöke,

c) az országgyűlési bizottság elnöke,

d) az Alkotmánybíróság elnöke,

e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke,

f) a bíróság elnöke,

g) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője,

h) a legfőbb ügyész,

i) az ügyészség vezetője,

j) az országgyűlési biztos,

k) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

l) a Kormány tagja,

m) a kormánybiztos, a kormányhivatal vezetője,

n) a Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője,

o) a rendvédelmi szerv központi szerve, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok vezetője és a rendvédelmi szerveknél belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szervnek a vezetője,

p) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője,

q) a Magyar Köztársaság külképviseletének vezetője, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás teljesítése érdekében más államhoz, nemzetközi szervezethez vagy regionális együttműködés központjába delegált önálló képviseleti hatáskörrel rendelkező személy,

r) törvény által minősítésre feljogosított személy.

A fenti minősítők minősítői jogkörüket írásban

a) "Szigorúan titkos!" minősítési szintű adat esetén a helyettesükre, valamint a Kormány tagja a szakállamtitkárra,

b) "Titkos!", "Bizalmas!" és "Korlátozott terjesztésű!" minősítési szintű adat vonatkozásában az irányításuk alatt álló, közhatalmi jogosítványokkal felruházott szervben vezetői megbízással rendelkezőkre, illetve vezetői beosztásba kinevezettekre átruházhatják.

A minősítés

Minősítéssel védhető közérdek a Magyar Köztársaság

a) szuverenitása, területi integritása,

b) alkotmányos rendje,

c) honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége,

d) igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége,

e) külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai,

f) állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.

Az adat minősítéssel csak akkor védhető, ha

a) a keletkezett adat a fent meghatározott minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozik,

b) az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, és

c) az adat nyilvánosságát és arra feljogosított személyen kívüli megismerhetőségét meghatározott ideig korlátozni szükséges.

Az adat minősítéssel csak valamennyi törvényi feltétel fennállása esetén és csak a legszükségesebb ideig védhető. Amennyiben az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele

a) rendkívül súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor "Szigorúan titkos!",

b) súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor "Titkos!",

c) károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor "Bizalmas!",

d) hátrányosan érinti a minősítéssel védhető közérdeket, akkor "Korlátozott terjesztésű!" minősítési szintű.

Az érvényességi idő:

a) "Szigorúan titkos!" és "Titkos!" minősítési szintű adat esetén legfeljebb 30 év,

b) "Bizalmas!" minősítési szintű adat esetén legfeljebb 20 év,

c) "Korlátozott terjesztésű!" minősítési szintű adat esetén legfeljebb 10 év lehet.

A "Titkos!" vagy annál magasabb minősítési szintű adat minősítésének érvényességi ideje új minősítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 évvel, illetve a Magyar Köztársaság - magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő - honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére tekintettel két alkalommal, legfeljebb 30 évvel meghosszabbítható. A "Bizalmas!" vagy "Korlátozott terjesztésű!" minősítési szintű adat minősítésének érvényességi ideje új minősítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel, illetve a Magyar Köztársaság - magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő - honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére tekintettel két alkalommal, legfeljebb a 20 évvel meghosszabbítható. Az új minősítési eljárást az érvényességi idő lejárta előtt le kell folytatni. Az érvényességi idő elteltével az adat minősített jellege megszűnik. A minősítés megszűnése után az adat újból nem minősíthető.

A minősített adat kezelése során mindig egyértelműen felismerhetőnek kell lennie az adat minősített jellegének. A nemzeti minősített adat hordozóján vagy - ha arra nincs lehetőség - külön kísérőlapon fel kell tüntetni a minősítési szintet, az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását (a továbbiakban együtt: minősítési jelölés).

Ha több minősített adat el nem különíthető módon, csak együttesen kezelhető, akkor azokat az alkalmazott legmagasabb minősítési szintnek megfelelően kell kezelni. A minősítést az köteles kezdeményezni, akinél az állami vagy közfeladata ellátása során a minősítési feltételeknek megfelelő adat keletkezik. A minősítendő adat minősítéséhez a kezdeményező indokolással ellátott minősítési javaslatot készít. A minősítési javaslatban fel kell tüntetni a minősítéssel védhető valamely közérdekre történő hivatkozást, a minősítési szintet és a minősítés érvényességi idejét. A minősítési javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik. A minősítési eljárás alatt álló, minősíthető adatot tartalmazó adathordozót a kezdeményező minősítés céljából a minősítési javaslattal együtt haladéktalanul felterjeszti a minősítőhöz. A minősítő a felterjesztés kézhezvételét követő 30 napon belül dönt az adat minősítéséről. Ha a minősítő a határidő lejártáig az adat minősítéséről nem dönt, a nemzeti minősített adat nem jön létre. A nemzeti minősített adat a minősítő által történő minősítéssel jön létre. A nemzeti minősített adat létrejöttéhez a minősítési jelölés formai követelményeit is be kell tartani. A minősítő az adatvédelmi biztos megkeresésére írásban köteles részletesen megindokolni az adat minősítését.

A nemzeti minősített adat felülvizsgálata, felülbírálata

A minősítő - ha törvény rövidebb határidőt nem állapít meg - köteles legkésőbb 5 évenként felülvizsgálni az általa vagy a jogelődje által készített és a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatot. A minősítő a felülvizsgálatba szakértőt vonhat be. A felülvizsgálat eredményeként a minősítő, illetve jogutódja a feladat-és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adat

a) minősítését fenntartja, ha annak minősítési feltételei továbbra is fennállnak,

b) minősítési szintjét csökkenti, illetve a minősítés érvényességi idejét módosítja, ha a minősítés feltételeiben változás történt,

c) minősítését megszünteti, ha minősítésének feltételei a továbbiakban nem állnak fenn.

A minősítés megszüntetéséről, illetve a minősítési szint vagy az érvényességi idő módosításáról minden olyan címzettet értesíteni kell, akinek a nemzeti minősített adatot továbbították.

A MINŐSÍTETT ADAT BIZTONSÁGÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A biztonsági feltételek megteremtése

Minősített adatot kezelni csak a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiadott engedély alapján lehet, akkor, ha az állami vagy közfeladat ellátásához nélkülözhetetlen. A minősített adathoz - az e törvényben meghatározott kivételekkel - kizárólag személyi biztonsági tanúsítvánnyal és titoktartási nyilatkozattal rendelkező jogosult felhasználó a felhasználói engedélyben meghatározott rendelkezési jogosultságokkal férhet hozzá. A személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett az adat minősítési szintjének megfelelő szintű, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzésének lefolytatása szükséges. A minősített adat felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítvány nem adható ki, illetve a már kiadott tanúsítványt vissza kell vonni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján készített szakvélemény kockázati tényezőt tartalmaz. A személyi biztonsági tanúsítvány a kiállításától számított 5 évig érvényes.

Minden olyan szervnél, ahol minősített adatot kezelnek, meg kell teremteni a minősített adat védelméhez szükséges, az adat minősítési szintjének megfelelő, e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételeket. Minden olyan helyiséget, épületet, építményt, ahol minősített adatot kezelnek, fizikai biztonsági intézkedésekkel kell védeni az arra nem jogosult személyeknek a minősített adathoz történő hozzáférése ellen. Az adminisztratív biztonsági intézkedésekkel gondoskodni kell a minősített adat nyomon követhetőségéről, bizalmasságáról, sérthetetlenségéről, rendelkezésre állásáról. Elektronikus biztonsági intézkedéseket kell tenni az elektronikus rendszeren kezelt minősített adat és az elektronikus rendszer bizalmassága, sérthetetlensége és rendelkezésre állása érdekében.

A biztonsági feltételek tervezése során figyelembe kell venni:

a) a kezelt minősített adat minősítési szintjét,

b) a minősített adat mennyiségét és megjelenési formáját,

c) a helyszín és a szerv, illetve az elektronikus rendszer veszélyeztetettségi szintjét és sebezhetőségét, valamint

d) a nemzetbiztonsági kockázatokat.

A minősített adat megismerése

Az érintett a minősítő által kiadott megismerési engedély alapján, személyi biztonsági tanúsítvány nélkül jogosult megismerni nemzeti minősítésű személyes adatát. Az érintett köteles a nemzeti minősített adat megismerése előtt írásban titoktartási nyilatkozatot tenni és a nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat betartani. A megismerési engedély kiadásáról az érintett kérelmére a minősítő 15 napon belül határoz. A megismerési engedély kiadását a minősítő megtagadja, ha az adat megismerése a minősítés alapjául szolgáló közérdek sérelméhez vezet. A megismerési engedély megtagadását a minősítőnek indokolnia kell. A megismerési engedély megtagadása esetén az érintett a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a minősítőt a megismerési engedély kiadására kötelezi.

Minősített adat felhasználása

Minősített adatot csak az a személy használhat fel, akinek ez állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt, és aki - törvényben meghatározott kivétellel - rendelkezik

a) érvényes és a felhasználni kívánt adat minősítési szintjének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal,

b) titoktartási nyilatkozattal, valamint

c) felhasználói engedéllyel.

A "Korlátozott terjesztésű!" minősítési szintű minősített adat állami vagy közfeladat ellátásához szükséges felhasználása esetén a felhasználó titoktartási nyilatkozatot tesz, és felhasználói engedéllyel kell rendelkeznie.

Minősített adat átadása

Ha a minősített adatot kezelő szerv közreműködő segítségét veszi igénybe, és ehhez a közreműködőnek minősített adatot kell felhasználnia,- a minősítő eltérő rendelkezésének hiányában - a közreműködő részére a minősített adatot kezelő szerv vezetője adja ki a felhasználói engedélyt. A felhasználói engedély megadása előtt a minősített adatot kezelő szerv köteles ellenőrizni, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez előírt feltételeket. A közreműködőre az őt igénybe vevő minősített adatot kezelő szerv részére meghatározott személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonságra vonatkozó feltételek vonatkoznak. A felhasználói engedély nem adható ki, ha a közreműködő nem felel meg a személyi biztonsági feltételeknek. A közreműködő kizárólag a minősített adatot kezelő szervnél férhet hozzá a minősített adathoz, ha a minősített adatot kezelő szerv az ellenőrzése során megállapítja, hogy a közreműködőnél hiányoznak

a) a fizikai biztonságra,

b) az adminisztratív biztonságra vagy

c) az elektronikus biztonságra vonatkozó feltételek.

Felhasználói engedély

A felhasználói engedélyben meg kell határozni, hogy a rendelkezési jogosultságok közül melyek illetik meg a felhasználót. A minősített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságok:

a) állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében történő ügyintézés, feldolgozás,

b) minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,

c) minősített adat birtokban tartása,

d) minősítési jelölés megismétlése, illetve a megismétlés megtiltása,

e) minősített adat másolása, sokszorosítása,

f) minősített adat fordítása,

g) kivonat készítése,

h) szerven belüli átadás,

i) szerven kívülre továbbítás, szállítás,

j) selejtezés, illetve megsemmisítés,

k) felhasználói engedély kiadása,

l) megismerési engedély kiadása,

m) nemzeti minősített adat felülvizsgálata,

n) minősített adat külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tételének engedélyezése,

o) minősített adat külföldre vitelének vagy külföldről való behozatalának engedélyezése,

p) titoktartási kötelezettség alóli felmentés.

A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉT ELLÁTÓ SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata a minősített adat védelmének hatósági felügyelete, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezése és felügyelete, valamint a nemzeti iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter irányítása alatt álló, a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretében önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező szervezet. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet közigazgatási hatósági ügyekben történő eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet

a) a minősített adatot kezelő szervnél engedélyezi a minősített adatok kezelését, jogosult a kiadott engedély módosítására vagy visszavonására,

b) engedélyezi a minősített adatok kezelésére szolgáló elektronikus rendszerek használatba vételét, jogosult a kiadott engedély módosítására vagy visszavonására,

c) nyilvántartja az a) és b) pontban meghatározott engedéllyel rendelkező minősített adatot kezelő szerveket nevük és székhelyük feltüntetésével,

d) a minősített adatot kezelő elektronikus rendszerekről megfelelőségi igazolások alapján tanúsítványt ad ki,

e) ellátja a rejtjeltevékenység hatósági engedélyezését és felügyeletét,

f) egyetértési jogot gyakorol a titokbirtokos szervek biztonsági vezetőinek kinevezésével kapcsolatban,

g) ellenőrzi a minősítők minősítési gyakorlatát, ennek eredményeként egyedi vagy általános ajánlást bocsáthat ki az egységes minősítési gyakorlat kialakítása érdekében, illetve kezdeményezheti a minősítés felülvizsgálatát,

h) ellátja a minősített adatot kezelő szervnél a minősített adat kezelésének hatósági felügyeletét, ellenőrzi a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok, valamint a személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági szabályok betartását,

i) az arra jogosult gazdálkodó szervezetek részére telephely biztonsági tanúsítványt ad ki, jogosult a telephely biztonsági tanúsítványt módosítására vagy a már kiadott tanúsítvány visszavonására,

j) kivizsgálja a minősített adatok védelmét érintő bejelentéseket,

k) a minősített adatot kezelő szervnél kivizsgálja a minősített adatok elvesztésével, illetéktelen személy tudomására jutásával, valamint a biztonság megsértésével kapcsolatos eseményeket,

l) gondoskodik a jogutód nélkül megszűnt szervek által keletkeztetett minősített adatok felülvizsgálatának elvégzéséről,

m) ellátja az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az EURATOM, az EUROPOL, az EUROJUST (a továbbiakban együtt: EU), a NATO, a NYEU, valamint vonatkozó szabályzataiban és a minősített adatok védelme tárgyában kötött nemzetközi szerződésekben a nemzeti biztonsági hatóságok számára előírt feladatokat,

n) kapcsolatot tart a NATO, a NYEU, az EU és a tagállamok illetékes szervezeteivel, és tevékenységéről - a szükséges mértékben - tájékoztatja azokat,

o) ellátja a nemzeti érdekérvényesítést a minősített adatok védelmét érintő nemzetközi bizottságokban és munkacsoportokban,

p) részt vesz a minősített adatok cseréjével járó két- vagy többoldalú biztonsági megállapodások, továbbá valamennyi olyan nemzetközi szerződés előkészítésében, amely minősített adatokat is érint,

q) gondoskodik a biztonsági vezetők részére tartandó képzésről és továbbképzésről,

r) együttműködik az adatvédelmi biztossal a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog tiszteletben tartása és az információszabadság érvényesülése érdekében.

MAKÖR Program

A MAKÖR Program a magánjogi, a közigazgatási jogi, valamint a jogi képviseleti ügyek főügyészségi, ill. helyi ügyészségi szintű nyilvántartására kialakított számítógépes ügyviteli rendszer. A MAKÖR-ben használatos, egységes értelmezést igénylő megnevezések magyarázatát, valamint egyéb kiemelten fontos adatokat és előírásokat a 6/2007. (ÜK. 6.) együttes főosztályvezetői körlevél melléklete tartalmazza (a továbbiakban: Útmutató).

A magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú ügyviteli rendszerének bevezetéséről szóló 3/2005. (ÜK. 2.) LÜ utasítás a magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú ügyviteli rendszerének bevezetését országosan 2005. március hó 1. napjával elrendelte el, egyben felhatalmazta a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztálya (a továbbiakban: Főosztály), a Közigazgatási Jogi Főosztálya, a Magánjogi Főosztálya, a Jogi Képviseleti Önálló Osztálya, valamint a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya vezetőit, hogy a magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú ügyviteli rendjének, továbbá az ezen alapuló statisztikai adatgyűjtésnek, adatszolgáltatásnak a külön szabályait - együttes főosztályvezetői körlevélben - határozzák meg.

A MAKÖR rendszerét, így különösen az Útmutató rendelkezéseit érintő módosításokat, a területi ügyészi szervek a Legfőbb Ügyészség szakmai tevékenységet ellátó önálló szervezeti egységéhez juttatják el. A módosításra irányuló megkeresésben - annak tárgyától függően - meg kell határozni a változtatni kívánt fogalmaknak a MAKÖR-ben egymással összefüggő, kifejezetten a változtatás következtében felmerülő adatok azon körét, amelyek szakmai véleményt igényelnek. A MAKÖR-ben szükséges átvezetésekről a Legfőbb Ügyészség szakmai tevékenységet ellátó önálló szervezeti egysége megkeresése alapján a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) vezetője gondoskodik. A Főosztály - szükség esetén - a rendszer működését érintő kérdésekben a Legfőbb Ügyészség illetékes ügyészi szervezeti egységének erre kijelölt tagjával előzetesen egyeztet. A MAKÖR-t érintő változtatásra félévente egyszer, május 15., illetve november 15. napjáig van lehetőség. A Főosztály vezetője - különösen indokolt esetben - elrendelheti a rendszer soron kívüli módosítását.

A MAKÖR rendszer adataiból a tárgyévet követően országosan összesített éves statisztikai kiadvány készül, melynek megjelentetéséről a Főosztály gondoskodik. Az I. félév statisztikai zárását követően a Főosztály tájékoztató jelleggel készít országos adatokat tartalmazó összesítő táblákat.

A magánjogi és közigazgatási jogi szakág ügyviteli munkájával kapcsolatos ügykezelési teendőket a Legfőbb Ügyészségen a Magánjogi Főosztályra és a Közigazgatási Jogi Főosztályra, valamint a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályra kiterjedő tevékenységi körrel a Közigazgatási Jogi Főosztályon működő Magánjogi és Közigazgatási Jogi Ügykezelő Iroda látja el. A főszabálytól eltérően új szám alatt "bíróságtól érkező irat- közhasznúságot érintő végzés" érkezéssel kell iktatni azokat a végzéseket, amelyek a már nyilvántartásba vett szervezetek közhasznú jogállásával kapcsolatos adatainak változására vonatkozóan tartalmaznak rendelkezést.

A magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú ügyviteli rendszere adatainak kezelése során a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.  A magánjogi és közigazgatási jogi szakág ügyviteli adatai a statisztikáról szóló törvény szabályai szerint statisztikai célra felhasználhatók. Az ügyészi szervezet magánjogi és közigazgatási jogi szakágának számítástechnikai bázisú ügyviteli rendszerén alapuló statisztikai beszámoló elkészítése a Főosztály feladata. E rendszer szerint statisztikai adatokat először 2005. első félévében kell szolgáltatni.

2/2005. (ÜK. 2.) együttes főosztályvezetői körlevél

a magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú ügyviteli rendjéről

A magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú rendszerének ügyviteli szabályai az alapvető eljárási jogi szabályokon túlmenően a magánjogi és közigazgatási jogi szakág keretein belül végzett tevékenység során az ügyészség belső eljárásának, az ügyiratok kezelésének és őrzésének, valamint az informatikai segédeszközök (számítógép, illetve számítógépes hálózat, valamint az azokon telepített ügyviteli-ügykezelői programok) felhasználásának rendjét állapítják meg.  A magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú ügyviteli rendjére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell az ügyészi szervezet egészét érintő peres és nem peres eljárások jogi képviseletére, valamint a büntetőjogi szakág keretein belül szervezett, a fiatalkorúakra vonatkozó törvényességi felügyeleti tevékenységre is. A magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú rendszerének ügyviteli szabályai biztosítják az informatikai segédeszközök felhasználásával történő rendszeres és szervezett munkavégzést, az ügyészi szervek magánjogi és közigazgatási jogi szakágban kifejtett tevékenységének nyilvántartását és az ügyészi intézkedések ellenőrizhetőségét.

A magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú rendszerének ügyvitelére vonatkozó szabályok hatálya

A körlevél szabályai - a katonai ügyészi szervezet kivételével - a magánjogi és közigazgatási jogi szakágat érintő ügyészi tevékenység során az ügyészi szervezet minden szervezeti egységére kötelezőek.

A magánjogi és közigazgatási jogi szakág ügyviteli munkáját végző ügykezelő irodák szervezete

A magánjogi és közigazgatási jogi szakág ügyviteli munkájával kapcsolatos ügykezelési teendőket a Legfőbb Ügyészségen a Magánjogi Főosztályra és a Közigazgatási Jogi Főosztályra, valamint a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályra kiterjedő tevékenységi körrel a Közigazgatási Jogi Főosztályon működő Magánjogi és Közigazgatási Jogi Ügykezelő Iroda látja el.  A fellebbviteli főügyészségeken, a főügyészségeken és a helyi ügyészségeken a magánjogi és közigazgatási jogi szakág ügyviteli munkájával kapcsolatos feladatokat az ügyészség vezetője, a Legfőbb Ügyészségen az önálló szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: ügyészségi szervezeti egység vezetője) rendelkezése alapján annyi számú iroda látja el, amelyet az adott egység magánjogi és/vagy közigazgatási jogi szakágában megkívánt ügyészi feladatok ellátásához az ügyészségi szervezeti egység vezetője megállapít.  Amennyiben egy ügyészségen egynél több közigazgatási jogi, illetve magánjogi ügyeket iktató iroda működik, az ügyek irodánkénti csoportosításának biztosítása céljából az azonos ügyeket iktató irodáknak irodakódot kell adni.

Az alkalmazandó irodakódok:

a) az irodák számozását 1-től kezdődő sorszámmal kell megadni,

b) az a magánjogi és közigazgatási jogi szakágban működő iroda, amelyhez büntető jogi szakágban dolgozó ügyész is tartozik, kötelezően az 1-es kódot kapja.

Az ügyészségi ügykezelő iroda rendelkezésére álló informatikai segédeszközöket az irodavezető és az irodavezető közvetlen irányítása alatt álló ügyészségi alkalmazottak kezelik. Az informatikai segédeszközök kezelése szabályainak betartásáért, az azokon tárolt adatok védelméért és biztonságának megőrzéséért a vonatkozó iratkezelési és ügyviteli szabályok keretein belül az irodavezető és az irodavezető közvetlen irányítása alatt álló ügyészségi alkalmazottak egyaránt felelősek. Az ügyészségi ügykezelő irodákban az ügyviteli vagy statisztikai feladatok ellátására rendszerbe állított informatikai segédeszközöket más feladatokra csak az ügyviteli és statisztikai tevékenység akadályozása nélkül szabad igénybe venni.

A nyilvántartandó adatok köre

A számítástechnikai bázisú ügyviteli rendszer nyilvántartási egysége az ügy. A rendszer minden adatot az ügyhöz kapcsoltan tart nyilván és minden irodai tevékenységet az ügyhöz rendelten mutat ki.

Az ügy egyedi azonosítója

Az ügy típusa

a) P- polgári jogi ügy,

b) T - törvényességi felügyeleti ügy,

c) Z - a Magyar Köztársaság ügyészsége egészét vagy bármely szervezeti egységét érintő peres és nem peres eljárásokban a jogi képviseletet igénylő ügyek.

Az ügy jellemzője: az egyes ügyészségi szervezeti egységek vezetői által meghatározott, a magánjogi és közigazgatási jogi szakágon belüli szakterületi csoportokhoz igazodó betüjel(ek), amely(ek) az ügyszámhoz kapcsolt jellemző adat(ok), és az ügyszám részét képezi(k) .

Az ügy száma a számítógépes program által egy adott ügyészi szervezeti egységnél évente 1 -től folyamatosan kiadott sorszám, amely az ügyre vonatkozó, az adott ügyészi egységnek más ügyészségi egységekkel és más szervekkel, valamint ügyfelekkel, kérelmezőkkel fennálló kapcsolataiban a kiadmányokon és az ügyre történő hivatkozásoknál használt azonosító szám. A P, T, és Z típusú ügyekben az ügyszám kiadása közös számtartományban történik, függetlenül az ügyészségen szervezett irodák számától és az ügy típusától. Az ügyszám éve 4 jegyű szám, ami az iktatás évét jellemzi.

Az iratkezelés

A magánjogi és közigazgatási jogi szakág tevékenységét érintő összes ügyviteli tevékenység - az iratok iktatása és egyes adatainak nyilvántartása, az ügyekkel kapcsolatos ügyészi tevékenység főbb mozzanatainak és az ügyek fontosabb adatainak a rögzítése és tárolása - számítógépen és külső informatikai adathordozókon történik.

Jogosultságok

A számítógépes ügyvitel használatához az egyes jogosultságokat a munkahelyi vezető határozza meg. Az előadó ügyész a jogosultsága szerinti adatfelvételeket, adatjavításokat, kereséseket, gyűjtéseket a programban elvégezheti azzal a felelősséggel, hogy minden általa végrehajtott változtatásnak és kiegészítésnek ki kell elégítenie az ügyvitel hitelességéhez, pontosságához fűzött követelményeket.  Ha az előadó ügyész a fent írt követelmények maradéktalan érvényre juttatását nem tudja biztosítani, akkor csak a programban kötelezően használandó menüpontokat kezelheti. Ezek az alábbiak:

- átadókönyvvel való átvétel-átadás,

- kivezetéshez szükséges betétlap nyomtatása,

- kódjegyzékek nyomtatása, - jelszó beállítása.

Kezdőirat és utóirat

Kezdőirat az ügyiratot létrehozó irat, az ügyirathoz tartozó iratok közül érkezési időrendben a legelső irat. Kezdőirat lehet törvényességi kérelem, panasz, hivatalos feljegyzés, átirat, jelentés stb., továbbá minden olyan irat, amelyet külön rendelkezés folytán kezdőiratnak kell tekinteni.  Utóirat az ügyészségen már létező, vagy korábban létezett ügyirathoz tartozó és egyéb szabályozás folytán kezdőiratnak nem tekinthető irat.

Kivezetés

Kivezetés bármely érkezés, elintézés (közbenső vagy befejező), illetve eredmény rögzítése. Érkezés kivezetésére a szignáláskor adott ügyészi utasítás, egy adott érkezés típusra vonatkozóan általános jelleggel megadott ügyészi utasítás, illetve az ügy előadó ügyészének utasítása alapján; érkezés módosítására, az elintézés és eredmény kivezetésére az ügy előadó ügyésze által vagy annak utasítása alapján kerülhet sor. Az ügyészségi szervezeti egység vezetője az ügykezelő iroda által minden kétséget kizáró módon azonosítható, ügyészi értékelést, vagy állásfoglalást nem, vagy csak meghatározott időszakonként igénylő, gyakrabban előforduló érkezés típusok kivezetésére (pl. környezetvédelmi felügyelőségtől, természetvédelmi hatóságtól, fogyasztóvédelmi felügyelőségtől érkezett határozatok, büntető jogi szakágtól, bíróságtól érkező iratok, egyes, ügyész által meghatározott csoportjai) általános jellegű kivezetési, vagy irathely meghatározási utasítást adhat.

Ügyek irattárba helyezése

Az ügyek irattárba helyezésére - a munkahelyi vezető láttamozását követően - az előadó ügyész utasítása alapján kerülhet csak sor.  Amennyiben az előadó ügyész a számítógépen saját maga jelöli meg az irat helyét, mint irattárat, köteles az irattározandó ügyet előzetesen az ügyészségi szervezeti egység vezetőjének bemutatni, aki a betétlap megjegyzés rovatában az engedélyezés tényét kelet bejegyzéssel és aláírásával is igazolja.  A vezető az irattárba helyezés láttamozásának jogát bármely kiadmányozásra jogosult ügyésznek átruházhatja.  A selejtezésre és a levéltárba adásra vonatkozó adatokat az előadó ügyésznek kell meghatároznia.

II. Az iratkezelés részletes szabályai

Az iratok érkeztetése

Az ügyészséghez érkező minden iratot az érkezés napján érkeztető bélyegzővel kell ellátni. A számítógépes programban az érkeztetési menüpont a bevitt érkezést ideiglenes regisztrációs számmal látja el, amelyet a program havonta 1-től növekvő sorrendben képez. Ez a szám azonosítja az iratot addig, amíg nem lesz belőle ügy.  A számítógépes programmal történő érkeztetés kelte mindig megegyezik a keletbejegyzéssel, függetlenül attól, hogy az érkeztetést mikor hajtják végre. A hivatalos munkaidő végén átvett és az érkezés napján nem iktatott iratokon az érkezés évét, hónapját, napját keletbélyegző elhelyezésével még az átvétel napján fel kell tüntetni, egyébként az ügykezelési feladatokat a következő munkanapon is el lehet végezni. Azokat a borítékokat, amelyek a postabontással megbízott ügyészségi alkalmazott által fel nem bonthatók, köteles az ügyészségi alkalmazott keletbélyegzővel ellátni. Az érkeztetés alkalmával az irat tartalma alapján rögzíteni kell a küldő - amely lehet személy (természetes vagy nem természetes) vagy idegen szerv - megnevezését. Amennyiben az érkeztetett irat saját kezdeményezésű vagy nem határozható meg egyetlen személy sem az érkeztetéskor, akkor jellemző személyként az ügyészség neve kerül feltüntetésre.  Az érkeztetési folyamat során idegen szervnek minősül az érkeztetést végző irodán kívüli minden más beküldő, akkor is, ha ugyanazon ügyészség más szakágához vagy ugyanazon szakág más irodájához tartozik. Az érkeztetés alkalmával egyéb adatok is megadhatók. Az érkeztetés alkalmával az érkeztetést megelőző iratmozgást is rögzíteni kell.

Előzménykutatás

Az ügyészségre érkező minden iratra vonatkozóan meg kell állapítani, hogy az iratnak van-e már előzménye. Ezután el kell dönteni, hogy az iratot kezdő- vagy utóiratként kell-e kezelni. Az érkezett irat előzménykutatását - amennyiben a beadványban nincs hivatkozás ügyészi számra - el kell végezni az iratban szereplő valamennyi idegen számra, valamennyi az iratban szereplő névre, illetve az ügy tárgyára. az ügyintéző kijelölése, szignálás

Postabontás után a Legfőbb Ügyészségen a főosztály (osztály) vezető ügyésznek, a fellebbviteli főügyészségeken a fellebbviteli főügyésznek, a megyei (fővárosi) főügyészségeken a megyei (fővárosi) főügyésznek, a helyi ügyészségeken a helyi ügyészség vezetőjének kell valamennyi iratot - a fel nem bontott leveleket, küldeményeket is - az iktatásra szolgáló adatok meghatározása vagy újabb szignáló, vagy az előadó ügyész kijelölése céljából bemutatni.  Szignálás végett a kezdőiratokat mindig be kell mutatni a vezetőnek, míg utóiratok közül csak azokat, amelynek bemutatásáról a vezető így rendelkezik. Egyébként az iroda az iratokat az utóiratokkal az előadó ügyésznek köteles bemutatni. Az adott ügyészségi szervezeti egység vezetője ettől eltérően is meghatározhatja a kötelezően szignálás végett beadandó iratok körét (pl. gyűjtőbe elhelyezendő határozatok). Amennyiben az előadó ügyészi munkakörök területi vagy más ügybeosztás szerint kerültek elhatárolásra, a (fő) osztályvezető ügyészek, fellebbviteli főügyészek, megyei (fővárosi) főügyészek, a helyi ügyészségek vezetői eltérő intézkedése alapján az ügyet közvetlenül az előre kijelölt ügyintézőnek kell bemutatni.  

Szignálás után az iratokat az iktatás és az ügyintéző részére való kiosztás végett lehetőleg még aznap, de legkésőbb másnap az irodába vissza kell juttatni. A kezdőirat szignálásakor kötelező megadni az ügy típusát, az ügy jellemzőjét, az ügy sürgősségére vonatkozó jelzést, az érkezés megnevezését, az ügy tárgyát, az előadó ügyész megnevezését, az ügyben jellemző személy kijelölését, ha van előzményi ügy, akkor az ügyhöz fűződő ügykapcsolatot. Kötelező megadni a szerv jellegének megnevezését

- az összefoglaló jelentés készítése,

- a vizsgálat,

- az utóvizsgálat,

- a vizsgálatkezdeményezés érkezések esetén.

A fentieken túlmenően megadható még a határidő, valamint az érkezéshez vagy az irathoz fűzendő jegyzet. A szignáló, ha az elintézés módjára vonatkozóan szóbeli megbeszélést tart szükségesnek a "Ref." megjelölést alkalmazza, és utasítást adhat az ügy elintézésének módjára is.

Betétlap

A betétlap az iratborító belső oldalán található, valamint a számítógépes programból szükség esetén kinyomtatható, ez esetben az iratborító tartozékaként kezelendő lap. A betétlapon 1-től kezdődő sorszámmal kell feltüntetni a kivezetési és határidő-nyilvántartási utasításokat, valamint a megjegyzéseket.  A kivezetési utasítások tartalmazzák az intézkedés, az eredmény megnevezését, az intézkedés vagy eredmény keltét, valamint az intézkedést meghozó, illetve az eredményt kivezető aláírását. A betétlapon a kivezetési utasítás akkor is megadható, ha az intézkedést az előadó ügyész a számítógépen is kivezette. A határidő-nyilvántartási utasítások rovataiban a betétlapon feltüntetett megkülönböztető betűjelzések szerint a nyilvántartás típusát, a határnapot, ezek keltét és az utasítást hozó ügyintéző aláírását kell feltüntetni.  Amennyiben a betétlap kivezetési része, a kézzel írt kiegészítésekkel megtelt, így sorszámozott sorai nem elegendőek egy ügyben a kivezetések rögzítésére, a számítógépes programból utasításra betétlap nyomtatható. Ez esetben a betétlap fejlécén fel kell tüntetni az ügyszámot. Az irattárba helyezésre vonatkozó utasításokat a betétlap megjegyzés rovatában kell megadni. Egyébként a betétlap megjegyzés rovatába az ügyre vonatkozóan bármi bejegyezhető.

Átadókönyv 

Az iratok átadása-átvétele történhet a számítógépes program által kezelt átadókönyv és/vagy az ügyészi tevékenységi napló használatával.

III. Az iratkezelés különös szabályai

A bíróságtól érkező bejegyző-, módosító végzések iktatásának eltérő szabályai

A "bíróságtól érkező irat - bejegyző", érkezéssel a szervezetek bírósági nyilvántartásba vétele tárgyában hozott bírósági végzéseket kell iktatni. Ennek az ügynek az utóirataként kell kezelni a szervezet bejegyzett adataiban történt változás bejegyzéséről rendelkező végzést, amennyiben az nem a közhasznúságot érinti. Új ügyszám alatti iktatásra akkor kerül sor, ha a változás bejegyzése kapcsán megismert adatok alapján az előadó ügyész intézkedést tesz (pl.: a végzés ellen fellebbezést nyújt be, a szervezethez törvényességi felügyeleti intézkedéssel él) . Ilyen esetben az iktatás az intézkedésnek megfelelően P.- vagy T.-típusú ügyként "saját kezdeményezés" érkezéssel történik. A 2005. év előtt nyilvántartásba vett és az ügyészségnél ügyirat előzménnyel rendelkező szervezetek adatainak változásáról rendelkező végzések közül az első ilyen tárgyú végzést kell a nyilvántartásba új ügyként - "bíróságtól érkező irat - módosító" érkezéssel - bevezetni. A további ilyen tárgyú érkezések ennek az ügynek utóirataként kezelendők, az előzményi iratok idegen számként történő felvitelével. A főszabálytól eltérően új szám alatt "bíróságtól érkező irat- közhasznúságot érintő végzés" érkezéssel kell iktatni azokat a végzéseket, amelyek a már nyilvántartásba vett szervezetek közhasznú jogállásával kapcsolatos adatainak változására vonatkozóan tartalmaznak rendelkezést. Ugyancsak új ügyként kell kezelni azokat a végzéseket, amelyek a már nyilvántartásba vett szervezetek jogi személlyé nyilvánított szervezeti egységének bírósági nyilvántartásba vételéről rendelkeznek. Ha a szervezeti egység nyilvántartásba vételével kapcsolatosan még 2005. év előtt ügyészségi ügyirat előzmény keletkezett, az adatok változásáról rendelkező első végzést kell "bíróságtól érkező irat - módosító" érkezéssel új ügyként, míg a további végzéseket utóiratként kezelni.

Iratborító nélkül, gyűjtő irathelyen kezelendők

- a bíróságtól érkező - irat - bejegyző és

- a bíróságtól érkező irat - módosító

érkezéssel iktatott iratok, ha a kivezetés egyéb befejező intézkedés.

A környezetvédelmi, a természetvédelmi, a fogyasztóvédelmi hatóságtól és a büntető jogi szakágtól érkező határozatok gyűjtője, kezelésének szabályai

A környezetvédelmi hatóságoktól, a természetvédelmi hatóságoktól, a fogyasztóvédelmi felügyelőségektől érkezett határozatok, illetve a büntető jogi szakágtól érkező, a magánjogi és közigazgatási jogi szakág részéről intézkedést igénylő iratok kezelése során az iratkezelés általános szabályaitól eltérő módon kell eljárni. A gyűjtőkben elhelyezett érkezések minden esetben önálló iktatószámot kapnak. A meghatározott határozatot, vagy iratot a számítógépes programban az iroda érkezteti, majd a megfelelő irat helye szerinti gyűjtőben elhelyezi, amennyiben erre általános felhatalmazást kapott. Az önálló számon érkeztetett iratokhoz nem kell iratborítót kiállítani mindaddig, amíg erre az iroda utasítást nem kapott.

A gyűjtőben kezelt határozatok (iratok) közül az előadó ügyész rendelkezése alapján soron kívül iratborítót kell kiállítani akkor, ha az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljár. Ha a gyűjtőben kezelt ügy alapján magánjogi tevékenység szükséges, és ezt megelőzően az ügyben iratborító kiállítására nem került sor, akkor a gyűjtős érkezéshez kapcsolódó befejező intézkedés kivezetésével (egyéb befejező intézkedés) egyidejűleg P típusú ügyként -az odavonatkozó kezdőirati érkeztetéssel - be kell iktatni (pl. "saját kezdeményezés") az ügyet. Ez esetben a kezdőirat a gyűjtőben kezelt irat másolata lesz. A P típusú ügyhöz jegyzetként fel lehet tüntetni az előzményi iratokra történő utalást. A fentiek szerinti iratkezeléssel létrejött ügyek egyedi ügyek, amelyekre a továbbiakban az általános ügykezelési szabályok az irányadók. Az említett iktatások esetén a gyűjtőt -a szervezeti egység vezetője által meghatározott időszak elteltével - a határozatok (iratok) felülvizsgálatára kijelölt ügyésznek be kell mutatni.  Ha az ügyészi felülvizsgálat alapján ügyészi intézkedés nem válik szükségessé, akkor a felülvizsgálatot végző ügyész a határozatot "egyéb befejező intézkedés" kivezetési utasítás megadásával kivezetteti. Ez esetben iratborító kiállítására nem kerülhet sor.

A szabálysértési megszüntető-, az elővezetés elrendeléséről szóló és az adóhatósági átvizsgálásról szóló határozatokkal kapcsolatos eltérő ügyviteli szabályok

Külön gyűjtőben kell kezelni

- a szabálysértési eljárást megszüntető

- az elővezetés elrendeléséről

- az adóhatósági átvizsgálás elrendeléséről szóló határozatokat.

A szabálysértési hatóság megszüntető határozata, az "elővezetés államigazgatási ügyben", az "elővezetés szabálysértési ügyben", az "adóhatósági átvizsgálásról szóló határozat-előzetes" és az "adóhatósági átvizsgálásról szóló határozat" utólagos megnevezésű érkezésekkel iktatott ügyek olyan egyedi ügyek, amelyek az egyszerűsített iratkezelés érdekében iratborító nélkül, az irat helye szerint meghatározott elnevezésű gyűjtőben kezelendők. Amennyiben az elővezetés jóváhagyására, az átvizsgálásról szóló adóhatósági határozatok jóváhagyására, illetve a szabálysértési hatóság megszüntető határozatának tudomásul vételére kerül sor, akkor a kivezetéssel egyidejűleg az ügyet az érkezés típusának megfelelő, nevesített ügyek irattárába kell helyezni.

IV. Adatvédelemre vonatkozó szabályok

A számítógépes rendszer által kezelt adatbázis adatait csak a magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítógépes ügyviteli programjának felhasználásával, a program által adott lehetőségek keretein belül szabad törölni vagy javítani. A programrendszer vagy az ahhoz tartozó adatbázis bármelyik részének programon kívüli, vagy más program segítségével történő törlése, szerkesztése vagy kiolvasása, valamint arról másolat készítése tilos.  A magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítógépes ügyviteli programjának adatbázisából a megfelelő segédprogramok felhasználásával legalább naponta egy ízben biztonsági másolatot kell készíteni.  A napi adatmentéseket egy hétig kell megőrizni az erre vonatkozó külön szabályok szerint. Külön szabályok szerint történik az adatállományok Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztályára való felterjesztése és tartós archiválása. Amennyiben ügyészségi adatállomány egészének vagy részének levéltár részére történő átadása válik szükségessé, ezt a Főosztályon kezelt adatállományokból kell teljesíteni.

A 2005. január 1. napjától érkezett, P.- és T.-lajstromokban iktatott, valamint az ezekben a lajstromokban kezelt, előző évekről átmásolt ügyeket a számítógépes nyilvántartásba át kell vezetni, függetlenül attól, hogy az ügy folyamatban lévő, vagy már befejezett. A felvitt adatok minimális adattartalma azonos kell, hogy legyen a lajstromi bejegyzések adattartalmával.  Az ügyészségi szervezeti egységek vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy az ügyek felvitele a számítógépes programnak és a jelen főosztályvezetői körlevél rendelkezéseinek is mindenben megfeleljen.

A 2004. december 31. napjáig befejezett, de csatolás végett szükséges előzményi ügyeket minden esetben új ügyszám alatt iktatni kell, a csatolásra vonatkozó művelet végrehajtása előtt. Az iktatás szűkített adattartalommal, csak az iktatási és kivezetési adatok felvitelére korlátozódik. A lajstromszámot minden esetben idegen számként "saját korábbi lajstromszám" megnevezéssel kell felvenni. Ezzel egyidejűleg a számítógép által kiadott iktatószámot fel kell tüntetni az ügyirat borítóján, valamint a lajstromban és/vagy a tájékoztatóban. A lajstromszámon indult ügyekben mindvégig a lajstromszámon történhet az ügyintézés. Az azonosítás egyszerűsítése érdekében a lajstromszám mellett a kiadmányokon feltüntethető a számítógép által adott nyilvántartási szám is. A 2004. december 31-ig befejezett és statisztikailag is elszámolt ügyekben 2005. január 1. napja után érkező iratok utóirati érkeztetése az ügyészségi szervezeti egység vezetőjének rendelkezése alapján a továbbiakban is a lajstromban történhet, amennyiben az utóirat alapján intézkedés nem szükséges. (Pl. az iratban már meglévő bírósági határozat ismételt megküldése.) Ezeknek az utóiratoknak az átadását-átvételét továbbra is papíralapú átadókönyvben kell igazolni. Ha az előadó ügyész az utóirat alapján mégis arra a következtetésre jut, hogy annak alapján ügyészi eljárás, esetleg intézkedés szükséges, kezdeményezi az utóirat új érkezésként való iktatását, a szükséges csatolás végett történő iratfelvitellel együtt.

 

A bíróságok igazgatása

A bírósági vezető feladata a bíróság, illetőleg a bírósági szervezeti egység vezetése. A bírósági vezető felel a bíróság, illetőleg a bírósági szervezeti egység jogszabálynak megfelelő hatékony működéséért.

Bírósági vezetők:

- a bíróság elnöke és

- elnökhelyettese,

- a kollégiumvezető és

- a kollégiumvezető-helyettes,

- a tanácselnök,

- a csoportvezető és

- a csoportvezető-helyettes.

A bíróság elnöke

A bíróság elnöke

a) a költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,

b) gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,

c) irányítja a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét,

d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,

e) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,

f) az OIT által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,

g) irányítja és ellenőrzi a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezető igazgatási tevékenységét,

h) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja az összbírói értekezletet,

i) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,

j) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,

k) évente egyszer tájékoztatja az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit a bíróság működéséről,

l) felelős a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy az OIT határozatában elrendelt - személyes adatokat nem tartalmazó - nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért,

m) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az OIT határozata a hatáskörébe utal.

A megyei bíróság elnöke a fentieken túl irányítja és ellenőrzi a területén működő helyi bíróságok elnökeinek és a munkaügyi bíróság elnökének igazgatási tevékenységét. A helyi és a munkaügyi bíróság elnöke a fenti feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja:

a) gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben utalványozási és kötelezettségvállalási joga van. A rendes működés kereteit meghaladó - a szervezeti és működési szabályzatban megállapított összeghatáron felüli - kiadásokhoz a megyei bíróság elnökének előzetes írásbeli engedélye szükséges,

b) bér- és létszámgazdálkodási, illetve általános munkáltatói jogköre csak a bírósági tisztviselőkre, ügykezelőkre és a fizikai dolgozókra terjed ki.

Elnökhelyettes

Az elnökhelyettes a bíróság elnökét a távollétében teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

Kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes

A kollégiumvezető szervezi a kollégium munkáját, ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat. A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt a távollétében helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

Tanácselnök

A tanácselnöknek kinevezett bíró (a továbbiakban: tanácselnök) vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját.

Csoportvezető és csoportvezető-helyettes

A csoportvezető szervezi a csoport munkáját, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat. A csoportvezető-helyettes a csoportvezető távollétében ellátja annak feladatait. Csoportvezető-helyettes az OIT által kijelölt bíróságon működik.

A bírósági vezetők kinevezése

Bírósági vezetői állást csak bíró tölthet be, a bírósági vezetői kinevezés 6 évre szól, a tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni. A köztársasági elnök nevezi ki - az OIT előzetes véleményének beszerzésével, a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára - a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét. A Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit. Az ítélőtábla elnöke nevezi ki az ítélőtábla kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit. A megyei bíróság elnöke nevezi ki a megyei bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, valamint a helyi és a munkaügyi bíróság elnökét és elnökhelyettesét, a csoportvezetőt, csoportvezető-helyettest. A kinevező beszerzi az érintett bíróság elnökének javaslatát.

A bírósági vezetői állást - a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével - pályázat útján kell betölteni, ha e törvény, vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. A pályázatot a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi állására a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a többi vezetői állásra a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a vezetői tisztség elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell. Az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető esetén a megfelelő szintű bíróság összbírói értekezlete, kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes, továbbá a tanácselnök esetén a kollégium, a többi bírósági vezető esetén a megfelelő szintű bírói tanács véleményt nyilvánít. A bírói testület javaslata a kinevezőt nem köti. Eredménytelen a pályázat, ha a kinevező egyik pályázatot sem fogadja el. Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni. Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a vezetői állást - legfeljebb egy évre - megbízás útján töltheti be. A vezetői pályázatokra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek a bírói állások pályázatára vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

A bírósági vezetői tisztség megszűnése

A bírósági vezetői tisztség megszűnik:

a) közös megegyezéssel,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) a határozott idő elteltével,

e) a bírói tisztség megszűnésével.

A kinevező a bírósági vezető igazgatási tevékenységét bármikor megvizsgálhatja, a bírói testületek javaslatára a vizsgálatot a kinevező köteles elrendelni. A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 nap alatt be kell fejezni. A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OIT határozza meg. Ha a vizsgálat a vezető alkalmatlanságát állapította meg, a vezetőt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni. A felmentett vezető a felmentést kimondó határozat ellen - a kézbesítésétől számított 15 napon belül - a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. A vezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A kinevező és a vezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat. A lemondás a vezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

Ha a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei bíróság elnökének, valamint helyettesének és a kollégiumvezetőnek a tisztsége a határozott idő leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, a vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni. Ha a bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt - pályázat nélkül - lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.

 

Bírói testületek

A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek:

a) a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok összbírói értekezlete (a továbbiakban együtt: összbírói értekezlet),

b) a kollégium,

c) a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok bírói tanácsai.

Összbírói értekezlet

z összbírói értekezlet résztvevői: a Legfelsőbb Bíróságra, az ítélőtáblára, illetőleg a megye területén működő bíróságokra beosztott bírák.

Az összbírói értekezlet feladata:

a) küldöttet választ az OIT tagok megválasztásához,

b) véleményt nyilvánít az OIT kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetők pályázatára, és kezdeményezheti a felmentésüket,

c) megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről,

d) dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről.

Az összbírói értekezletet a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla és a megyei (fővárosi) bíróságok elnöke hívja össze. Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács, illetőleg az OIT kezdeményezte. Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezlet határozatait titkos szavazással hozza. A jelenlevő bírák kétharmadának szavazata szükséges:

a) az OIT tagokat választó küldöttek megválasztásához,

b) az OIT által kinevezett vezetők felmentésének kezdeményezéséhez,

c) a bírói tanács tagjainak megválasztásához és felmentéséhez.

Egyéb esetekben az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.

Bírói tanács

A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet 6 évre választja meg. Ha a bírói tanács tagjainak és póttagjainak száma együttesen 5 főre csökkent, a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet új választáson kiegészíti. A bírói tanács

a) véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, felmentése, kirendelése, áthelyezése tárgyában,

b) véleményt nyilvánít - a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes és a tanácselnök kivételével a bíróság elnökének nevezési jogkörébe tartozó vezetők pályázatáról, és kezdeményezheti a felmentésüket,

c) javaslatot tesz a bíróság éves költségvetési tervére és a jóváhagyott költségvetés felhasználására,

d) véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és ügyelosztási tervét.

A bírói tanácsnak 5-15 tagja és 3-13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg. A bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül választja. Nem választható a bírói tanács tagjává,

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, vagy aki jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll,

b) a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei (fővárosi) bíróság elnöke és elnökhelyettese,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása iránt.

Megszűnik a bírói tanácsi tagság

a) a bíró szolgálati viszonyának megszűnésével,

b) a tagságról való lemondással,

c) a tagságból való felmentéssel,

d) ha az ok utóbb következett be,

e) a megbízás időtartamának leteltével.

A bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada részt vesz. A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlevő tagok kétharmadának szavazata szükséges a tag és a vezető felmentésének kezdeményezéséhez. A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, illetőleg a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el. A póttag bevonásának általános feltételeit a bírói tanács határozza meg. A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartja.

A tagok több mint a felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni. A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános, azon a bíróság elnöke állandó meghívottként részt vesz. A bírói tanács a személyi ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén zárt ülést tarthat.

Kollégium

A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott hivatásos bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet.  A Legfelsőbb Bíróság kollégiumának tagjai a Legfelsőbb Bíróság bírái és az ítélőtáblák azonos kollégiumának vezetői. Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla bírái és az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői. Ha a megyei bíróságon azonos ügyszakban működő kollégium nincs, vagy más kollégiummal összevontan működik, az ítélőtábla kollégiumába ez utóbbi kollégium tagjai közül kell tagot választani. A megyei bíróságon a kollégium tagjai a megyei bíróság bírái, továbbá általuk a megye területén működő helyi bíróságok bírái közül a 6 évre választott bírák.

A kollégium

a) javaslatot tesz - a helyi bíróságra beosztás kivételével - a bíró beosztására,

b) részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,

c) véleményezi az ügyelosztási tervet,

d) javaslatot tesz a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes és a tanácselnök kinevezésére,

e) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.

A megyei bíróságon tanácsok, csoportok és büntető, polgári és gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.  Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető és polgári kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik, amely a polgári kollégiummal összevontan is működhet. A Legfelsőbb Bíróságon ítélkező és jogegységi tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek.