A
TANÚ VÉDELME
A tanú életének és testi épségének vagy személyes
szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú a vallomástételi
kötelezettségének eleget tegyen és a vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg,
a tanút az e törvényben meghatározottak szerint védelemben kell részesíteni.
A
tanú személyi adatainak zárt kezelése
A tanú, illetőleg az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére
vagy hivatalból elrendelhető, hogy a tanú személyi adatait - a nevén kívül - az
iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Kivételesen indokolt esetben a tanú
nevének zárt kezelése is elrendelhető. Ezekben az esetekben a tanú zártan
kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó
hatóság tekintheti meg.
Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el,
ettől kezdve
a) az eljárást folytató bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság
biztosítja, hogy a tanú zártan kezelt adatai az eljárás egyéb adataiból ne
váljanak megismerhetővé,
b) a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a tanú
személyazonosságát az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg,
c) a személyi adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú
beleegyezésével kerülhet sor.
A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől
kezdve a büntetőeljárásban részt vevőknek a tanú személyi adatait tartalmazó
iratról olyan másolat adható, amely a tanú személyi adatait nem tartalmazza.
Különösen
védett tanú
Különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha
a) vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,
b) a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható,
c) a személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve
a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem
ismert,
d) személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi
épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.
A
büntetőeljárásban részt vevők személyi védelme
Különösen indokolt esetben az eljárást folytató bíróság
tanácsának elnöke, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság kezdeményezheti, hogy a
terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekelt, a sértett és az egyéb érdekelt
képviselője, továbbá a tanú, a szakértő, a szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági
tanú, illetve a felsoroltak valamelyikére tekintettel más személy a külön
jogszabályban meghatározott védelemben részesüljön.
A kérelmet az eljárást folytató bíróságnál, ügyésznél,
illetőleg nyomozó hatóságnál lehet előterjeszteni, a szóbeli kérelmet
jegyzőkönyvbe kell foglalni.
A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a
büntetés-végrehajtási intézet állományába tartozó személy, illetve reájuk
tekintettel más személy személyi védelmét a bíróság elnöke, az ügyészség,
illetőleg a nyomozó hatóság vezetője és a büntetés-végrehajtási intézet
parancsnoka kezdeményezheti.
A személyi védelemre vonatkozó iratokat a büntetőügy
iratai között kell kezelni. Az iratokat a kérelem és a kezdeményezés tárgyában
hozott döntés kivételével zártan kell kezelni.
A
tanúvédelmi programban részt vevő személyekre vonatkozó rendelkezések
A külön jogszabályban meghatározott tanúvédelmi programban
részt vevő terheltnek, sértettnek, és tanúnak e programban való részvétele a
felsoroltak büntetőeljárási jogait és kötelezettségeit nem érinti, a programban
részt vevő személy esetén e törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel
kell alkalmazni.
a) a programban részt vevő személyt a védelmet ellátó szerv útján kell
idézni, illetőleg értesíteni, az ilyen személy részére kézbesítendő hivatalos
iratot csak a védelmet ellátó szerv útján lehet kézbesíteni,
b) a programban részt vevő személy a büntetőeljárásban az eredeti
személyazonosító adatait közli, a lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási
helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg,
c) a programban részt vevő személy személyes adatait tartalmazó iratokról
másolat, illetve az ilyen személyre vonatkozó bármely felvilágosítás -,
ideértve a hivatalos szerveket is - csak annak adható, akinek a részére a
védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte,
d) a programban részt vevő személy megjelenésével, illetve
közreműködésével felmerült költség nem számolható el bűnügyi költségként,
e) a tanú és a terhelt megtagadhatja a vallomást olyan adatra nézve,
amelynek ismeretében az új személyazonosságára, az új lakóhelyére, illetőleg
tartózkodási helyére lehet következtetni.
A BÜSZ rendelkezései a tanú védelmének ügyviteli
szabályairól
A
tanú személyi adatainak zárt kezelése
A tanú zártan kezelendő adatait, valamint a zárt adatot
tartalmazó iratot az iratborítóban lévő iratok között személyenként
elkülönített, zárt, lepecsételt és a bíróság körbélyegző lenyomatával ellátott
borítékban kell elhelyezni. Az iratborítón, a zárt adatot tartalmazó borítékon
és a lajstromban fel kell tüntetni a zárt adatkezelés tényét. A zárt adatot
tartalmazó iratról olyan másolatot kell készíteni és az iratok között elhelyezni,
amely nem tartalmazza a zárt adatot. A zárt adat megismerésére nem jogosult
személy részére felvilágosítás céljára ezt a másolatot kell felhasználni; az
iratbetekintés során a zárt adatot tartalmazó borítékot az iratok közül ki kell
emelni. A zárt adatot tartalmazó borítékot a bíró, a jogorvoslati kérelmet
elbíráló bíró vagy a bírói utasítást teljesítő személy nyithatja fel, ha az
adat megismerése eljárási cselekmény foganatosításához szükséges. A zárt adat
megismerésére jogosult más személy kérésére a bíró vagy az iroda nyitja fel a
borítékot. A felnyitás tényét, okát és időpontját a zárt adatot tartalmazó
borítékra fel kell jegyezni.
Különösen
védett tanú adatainak kezelése
Kísérőirat: az ügyirathoz tartozó, de attól elkülönülten, külön zárt
irattartóban elhelyezett irat, mely a zárt adatokat tartalmazó eredeti iratokat
tartalmazza,
Kivonatos irat: a zárt adatot magában foglaló eredeti iratról készült
olyan másolat, mely nem tartalmazza a zárt adatot,
Kísérőjegyzék: a zárt adatokat tartalmazó eredeti iratok felsorolását és
a kivonatos irat feltalálási helyét rögzítő jegyzék.
A büntetőiroda vezetője a büntetőügy bíróságra érkezését
követően haladéktalanul megvizsgálja azt, hogy az ügyben szerepel-e különösen
védett tanú. A büntetőiroda vezetője valamennyi ügyre nézve zárt adat-kezelőnek
minősül. Ha az ügyben különösen védett tanú szerepel, a büntetőiroda vezetője
a) elkészíti a kísérőirat borítóját, amelyen első zárt adat-kezelőként
feltünteti a saját nevét,
b) az iratokat haladéktalanul bemutatja az ügyet elosztó bírósági
vezetőnek,
c) az eljáró tanács kijelölését követően az iratot a kísérőirattal együtt
bemutatja az eljáró bírónak, akinek a nevét szintén feltünteti a kísérőirat
borítóján mint a zárt adat, kezelésért továbbiakban felelős személyt.
Az ügyben eljáró bíró a bemutatás után haladéktalanul -
legkésőbb a bemutatást követő első munkanapon - a kísérőirat borítóján a név
feltüntetésével kijelöli azt a bírósági alkalmazottat, aki zárt adat-kezelőként
az ügyben az ügyviteli teendőket ellátja. A bíró az eljárás későbbi szakaszában
szükség esetén további zárt adat-kezelőt jelölhet ki.
A zárt adatkezelő
a) kigyűjti a zárt adatokat tartalmazó iratokat a büntetőügy iratából,
b) elkészíti azok kivonatos iratát és elhelyezi a büntetőügy eredeti
iratai között,
c) a zárt adatokat tartalmazó iratot elhelyezi a kísérőiratban,
d) elkészíti a kísérőjegyzéket és azt a büntetőügy eredeti iratai között
elhelyezi,
e) értesíti a zárt adat-kezelésről az ügyben korábban eljárt hatóságokat.
A kísérőiratban kell elhelyezni a kísérőjegyzék egy
példányát, továbbá minden olyan később keletkezett iratot is, amely zárt adatot
tartalmaz (pl. tértivevény, bv. visszajelentés, rendőri jelentés elővezetésről
stb.). A kísérőirathoz, illetve zárt adatot tartalmazó irathoz csak az előre
kijelölt zárt adat-kezelő férhet hozzá, akinek a jogosultságát a kísérőiraton
feltüntetett neve tanúsítja. A zárt adatról, illetve a kísérőiratról másolatot
kiadni nem lehet, arról felvilágosítás nem adható, kivéve az ügyésznek és annak,
aki az ügyben maga is zárt adat-kezelő. A kísérőiratot a zárt adat-kezelésre
jogosult bíró, illetve a lajstromvezető elzárva, lemezszekrényben őrzi. A zárt
adat-kezelésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a nem írásban
(kép, hangfelvétel) rögzített adatok kezelésére is.
A
tanúvédelmi programban részt vevő személy védelme
Ha az ügyben érintett szerepel, a védelmet ellátó szerv
részére a kézbesítést a titkos ügykezelésre feljogosított személy végzi. Az
érintett részére kézbesítendő iratot a Tanúvédelmi Szolgálat útján,
hivatalsegédjével kell kézbesíteni.
A
büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi
Programjáról
A 2001. LXXXV. törvény célja, hogy védelmet nyújtson a
büntetőeljárásban résztvevő, az igazságszolgáltatást tevékenyen segítő, továbbá
azokkal közeli kapcsolatban álló olyan személyek számára, akik erre tekintettel
kerülnek fenyegetett helyzetbe és személyes biztonságuk az állam fokozott
védelmét igényli; célja továbbá, hogy az érintettet fenyegető veszély
mértékéhez igazodva különleges intézkedések alkalmazásával segítse elő a
bűnözés - különösen a kiemelkedő súlyú, elsősorban a szervezetten elkövetett
bűncselekmények - elleni küzdelmet, a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás
érdekeinek hatékony érvényesítését.
Fogalmak:
1. Védelmi Program: a büntetőeljárásban résztvevő tanú, sértett, terhelt,
illetve ezen személyek hozzátartozója, továbbá az érintettre tekintettel
fenyegetett helyzetben lévő más személy védelmének a személyi védelem keretében
nem biztosítható olyan szervezett formája,
a) amelyet a rendőrség - polgári jogi jogviszony keretében - a
fenyegetett helyzetben lévő személlyel megkötött megállapodás szerint végez, és
b) amelynek során különleges intézkedések alkalmazása (16. §), illetve -
az érintett társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében - mentális,
szociális, gazdasági, humán és jogi támogatás nyújtása szükséges;
2. megállapodás: a rendőrség és a fenyegetett helyzetben lévő személy
által - polgári jogi jogviszony keretében- megkötött, a Védelmi Programba való
felvételről, az abban való együttműködésről, a Védelmi Programban résztvevők
jogairól és kötelezettségeiről szóló megállapodás;
3. személyi védelem: a rendőrségnek, a vám- és pénzügyőrségnek, valamint a
büntetés-végrehajtási szervezetnek a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az
eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről
és végrehajtási szabályairól szóló külön jogszabály (a továbbiakban: a személyi
védelemről szóló jogszabály) szerint folytatott intézkedése;
4. védelmet ellátó szerv: a Védelmi Program keretében igénybe vehető
intézkedések ellátására jogosult szerv;
5. kiemelkedő súlyú bűncselekmény: különösen az a bűncselekmény, amelynél
felismerhetők a szervezett bűnözés vagy a nemzetközi bűnözés ismérvei, vagy
amelynek tárgya a terrorizmussal, zsarolással, pénzmosással, kábítószer vagy
fegyverkereskedelemmel, prostitúcióval, pedofíliával, valamint az ezekkel
összefüggésben elkövetett élet és testi épség elleni bűntettel kapcsolatos;
6. fenyegetett helyzetben lévő személy: az a személy, akinek - a
büntetőeljárásban való részvétele, illetve a büntetőeljárás során jogai
érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve
meghiúsítása végett elkövetett vagy kilátásba helyezett személy elleni
erőszakos avagy közveszélyt okozó bűncselekmény miatt - a Védelmi Programba
való felvétele indokoltnak látszik, valamint - a törvényben meghatározott
esetekben - a büntetőeljárás résztvevőjéhez fűződő kapcsolatára tekintettel az
a személy is, akivel szemben ilyen bűncselekményt követtek el, illetve
valószínűsíthető, hogy ilyen bűncselekményt fognak elkövetni és védelme
indokoltnak látszik;
7. érintett: a Védelmi Program hatálya alatt álló személy, továbbá az,
akinek a személyazonossága megváltoztatását rendelték el;
8. Tanúvédelmi Szolgálat: a rendőrségen belül a Védelmi Program
ellátására létrehozott szervezeti egység;
9. ügyvivő: az érintett által a Védelmi Programba való felvételkor
megjelölt azon személy, aki a Tanúvédelmi Szolgálat egyetértésével, az érintett
érdekében, annak polgári jogi jogviszonyaiban, illetve egyéb ügyeiben eljár és
- ha jogszabály lehetővé teszi - az érintettet képviseli;
10. adatzárlat: a Tanúvédelmi Szolgálatnak az adatkezelő szervek részére
előírt, az érintettre vonatkozó adatoknak harmadik személy részére történő
szolgáltatását megtiltó vagy korlátozó rendelkezése;
11. a nyilvántartott adatokkal
kapcsolatos megkeresés jelzésének előírása: a Tanúvédelmi Szolgálat által az
adatkezelő szerv részére előírt, harmadik személynek az érintett eredeti vagy
fedő-, illetve új adatai szerint nyilvántartott adatokkal kapcsolatos
megkeresésről való értesítési kötelezettsége;
12. új személyazonosító adat: a megváltoztatott személyazonossághoz, az
érintett új életviteléhez, életkörülményeihez, valamint az érintett hatékony
védelméhez elengedhetetlenül szükséges, megváltoztatott tartalmú adatok.
A Védelmi Program
hatálya, a megállapodás kezdeményezése, megkötése, feltételei
A Védelmi Program (Program) a büntetőeljárás tartania
alatt, illetve a büntetőeljárás befejezését követően alkalmazható. Megállapodás
a kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban résztvevő, a
hatósággal együttműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel köthető, feltéve, ha
a) olyan vallomást tett vagy kíván tenni, amely kiemelkedő súlyú
bűncselekmény lényeges körülményeire, bűnszervezet összetételére,
tevékenységére, bűnszervezettel fenntartott kapcsolatára, bűnszervezet által
tervezett vagy elkövetett bűncselekményekre vonatkozik;
b) a vallomása a tényállás felderítését, bizonyítását, az elkövető
kilétének megállapítását és felelősségre vonását jelentősen segítette vagy
segítheti, és ha megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték
beszerzése kilátástalan vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna, és a
megállapodás megkötésével a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető,
c) a büntetőeljárásban való részvétele miatt, illetve a büntetőeljárási
jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve
meghiúsítása végett ellene személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó
bűncselekményt követtek el vagy valószínűsíthető, hogy ellene ilyen
bűncselekményt követnek el, és
d) a fenyegetett helyzetben lévő személy, illetve az érintett védelme a
személyi védelem keretében nem biztosítható, ezért különleges óvintézkedések
(16. §) alkalmazása szükséges.
A megállapodás megkötésének kezdeményezését a fenyegetett
helyzetben lévő személy kérheti, illetve a megállapodás megkötését -
hivatalból, a fenyegetett helyzetben lévő személy hozzájárulásával – a nyomozó
szerv, ügyész vagy az eljáró tanács elnöke (egyes bíró) önállóan is
kezdeményezheti. A fenyegetett
helyzetben lévő személy a megállapodás megkötésének kezdeményezése iránti
kérelmét a büntetőeljárás alatt, valamint azt követően a megállapodás
megkötésének kezdeményezésére az alábbi jogosultnál terjesztheti elő.
A megállapodás megkötését a büntetőeljárás tartama alatt
az ügyész egyetértésével az a nyomozó szerv, továbbá ügyész vagy az eljáró
tanács elnöke (egyes bíró) kezdeményezheti, amely előtt a büntetőeljárás
folyik. A büntetőeljárás befejezését követően a megállapodás megkötését az a
nyomozó szerv kezdeményezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyt. A
büntetés-végrehajtási intézetben fogva-tartott esetében a megállapodás
megkötését a büntetés-végrehajtási intézet, az ügyész, illetve a
büntetés-végrehajtási bíró is kezdeményezheti. A megállapodás megkötését a
Tanúvédelmi Szolgálatnál kell kezdeményezni, amely tizenöt napon belül
a) a kezdeményezést elutasítja, ha az előzetes pszichológiai és a
biztonsági kockázatot felmérő vizsgálat alapján a fenyegetett helyzetben lévő
személy a védelemre alkalmatlan;
b) egyetértése esetén a megállapodás megkötésére irányuló megindokolt
javaslatát az országos rendőrfőkapitányhoz állásfoglalásra felterjeszti.
A fenyegetett helyzetben lévő személy kérelme esetén
megállapodás kizárólag akkor köthető, ha a megállapodást a nyomozó szerv
kezdeményezi. A megállapodás kezdeményezésére jogosult a kérelem tárgyában
annak előterjesztésétől számított három napon belül dönt.
Az országos rendőrfőkapitány a Szolgálatnak javaslata
alapján a kezdeményezés elutasítása tárgyában vagy megállapodás megkötése
iránti szándékáról a megállapodás kezdeményezésétől számított három napon belül
foglal állást. A Szolgálat az országos rendőrfőkapitány állásfoglalásáról
értesíti a megállapodás megkötését kezdeményezőt, valamint - a megállapodás
megkötését kezdeményező útján - a megállapodás kezdeményezése iránti kérelmet
előterjesztőt, illetve - ha a fenyegetett helyzetben lévő személy kiskorú,
korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen - a törvényes képviselőt, a
gondnokot vagy a gyámot. Ha az országos rendőrfőkapitány a megállapodás
megkötésével egyetért, a fenyegetett helyzetben lévő személlyel a Szolgálat
önállóan köt megállapodást, feltéve, ha
a) az 1. számú mellékletben foglalt nyilatkozatot megteszi;
b) kötelezettségeit - e törvényben meghatározott kivétellel - teljesíti,
illetve követeléseit, igényeit érvényesíti.
A Program a megállapodás megkötésével kezdődik. A
megállapodásban a 2. számú mellékletben meghatározottakról rendelkezni kell. A
megállapodás egy hiteles másolatát bírósági eljárás kezdeményezése esetén a
Szolgálatnak az eljáró bíróságnál letétbe kell helyeznie.
A
védelmet ellátó szerv
A Program előkészítéséért és végrehajtásáért a rendőrség
szervezetén belül létrehozott Szolgálat felelős. A Szolgálat a
büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott érintett esetében a Programot a
büntetés-végrehajtási szervezettel együttműködve hajtja végre.
Sürgősségi
intézkedések
Halaszthatatlan szükség esetén, ha a késedelem veszéllyel
jár és a megállapodás megkötése valószínűsíthető, a Szolgálat vezetője a
személyi védelmet, valamint a különleges óvintézkedéseket - a fenyegetett
helyzetben lévő személy, illetve az érintett kérelmére vagy a hatóság
kezdeményezésére - a megállapodás megkötését megelőzően is elrendelheti
(sürgősségi intézkedés). A sürgősségi intézkedés kezdeményezésével egyidejűleg
a megállapodás megkötését is kezdeményezni kell. Ha a megállapodás megkötésére
nem kerül sor és a személyi védelem feltételei sem állnak fenn, a sürgősségi
intézkedéseket haladéktalanul meg kell szüntetni. Ha a személyi védelem
feltételei fennállnak, a személyi védelemről szóló jogszabályban foglalt rendelkezések
szerint kell eljárni.
Különleges
óvintézkedések, a Szolgálat megkeresései
A Szolgálat az érintett élete, testi épsége, személyi
szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében a következő
különleges óvintézkedéseket (a továbbiakban: óvintézkedés) alkalmazhatja:
a) lakóhely, tartózkodási hely megváltoztatásával az érintett biztonságos
helyen való elhelyezése (elköltöztetése), illetve a Programba bevont
fogvatartottnak az elhelyezéséül szolgáló büntetés-végrehajtási intézetből másik
büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása;
b) személyi védelem igénybevétele;
c) nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése, illetve a nyilvántartott
adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzésének előírása;
d) névváltoztatás;
e) a személyazonosság megváltoztatása;
f) a nemzetközi együttműködésben való részvétel.
A Szolgálat a veszélyhelyzet fokát mérlegelve - a védelem
kezdeményezésére jogosult véleményét is figyelembe véve - az érintettel kötött
megállapodás, során határozza meg a védelem módját. A védelem módjai közül
egyidejűleg több is alkalmazható. Az érintett biztonságát közvetlenül fenyegető
és másként el nem hárítható veszély esetét kivéve nem alkalmazható a védelem
olyan módja, amelyet az érintett a megállapodásban kizár vagy az ellen
egyébként tiltakozik. A Program hatálya alatt álló személy esetében a személyi
védelem elrendelésére a Szolgálat vezetője jogosult.
Ha a különleges óvintézkedés más szerv közreműködését
igényli, a Szolgálat - az óvintézkedés végrehajtásában való közreműködés
érdekében - e szervet megkeresi. A Szolgálat feladatai teljesítése érdekében
bármely adatkezelési rendszerből - az adatkérés céljának megjelölésével -
adatokat kérhet. A Szolgálat megkeresésének teljesítése nem tagadható meg. A
költségvetési szervek a Szolgálat megkeresését térítésmentesen kötelesek
teljesíteni. A Program végrehajtása keretében alkalmazott különleges
óvintézkedések körében folytatott hatósági eljárási cselekményekért,
szolgáltatásokért az érintett illeték, illetve díj megfizetésére nem
kötelezhető.
A
védelmet ellátó szerv és az érintett jogai és kötelezettségei
A Szolgálat - a megállapodás keretei között, a védelem
céljai érdekében - javasolhatja az érintett életmódjának megváltoztatását. A
javaslat figyelmen kívül hagyása vagy az attól való eltérés következményeire a
védelmet ellátó szerv az érintettet figyelmezteti. A Szolgálat az érintettet
köteles tájékoztatni a tett, illetve tervezett intézkedésekről. Ha a Szolgálat
az érintett biztonságát fenyegető újabb körülményt észlel, számára további, a
követendő magatartásra vonatkozó ajánlásokat tesz. Az érintett tájékoztatása a
sürgősségi intézkedések megtételét nem késleltetheti. Az érintett a Szolgálatot
köteles haladéktalanul tájékoztatni a saját vagy a reá tekintettel más személy
biztonságát érintő, a védelem folytatása szempontjából lényeges körülményekről,
továbbá arról, hogy a megállapodásban foglaltaktól, különösen a követendő
magatartásra vonatkozó ajánlásoktól eltért vagy el kíván térni. Az érintett
javaslatot tehet a védelem módjára. Ha az érintett kiskorú, illetve
korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy, a védelem módjára a
törvényes képviselője, illetve a gondozója vagy gyámja is javaslatot tehet.
Adatzárlat,
a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos. megkeresések jelzése
A Szolgálat megkeresésére az adatkezelő szerv - így
különösen a személyiadat- és lakcím-, a személyi igazolvány-, az anyakönyvi, az
útiokmány-, bűnügyi, idegenrendészeti, a gépjárművezetői engedély és gépjármű-,
az ingatlan-, a cég-, társadalombiztosítási, adó-, szociális és egészségügyi,
katonai nyilvántartásokat kezelő szerv - köteles az érintett személyes adatait
zárolni és az adatszolgáltatást az azt igénylő számára megtagadni. Az
adatszolgáltatás - a Szolgálat engedélyével és annak közreműködésével - nyomós
közérdek érvényesítése érdekében teljesíthető. Az adatkezelő szerv közli a
zárolt adatok szolgáltatását igénylővel az adatzárlat elrendelésének tényét.
Ezzel egyidejűleg az adatkezelő szerv a megkeresésről a Szolgálatot
haladéktalanul értesíti.
Az adatzárlatot végrehajtó szervnek biztosítania kell a
zárolt adatok biztonságát. Az adatkezelő szerv az adatzárlat időtartama alatt
keletkezett változásokat az adatzárlat megszűnése után - indokolt esetben annak
tartama alatt - a Szolgálat közlése alapján köteles haladéktalanul átvezetni.
Az adatkezelő szerv az adatzárlatot kizárólag a Szolgálat engedélyével oldhatja
fel. Az adatkezelő szerv a zárolt adatokban bekövetkezett változásról
haladéktalanul, de legfeljebb három napon belül értesíti a Szolgálatot. A
Szolgálat - ha a védelem érdekeivel ez nem áll ellentétben - az adatzárlat
tartama alatt is engedélyezheti a változások átvezetését.
Ha a személyazonosság megváltoztatását nem rendelték el,
az érintett személyére vonatkozó adatokra az adatzárlatot haladéktalanul el
kell rendelni. A Szolgálat - az érintett biztonsága érdekében - a személyére
vonatkozó adatok szolgáltatását megtagadhatja, kivéve, ha az adatszolgáltatást
a védelem elrendelésére okot adó büntetőeljárás során az azt folytató hatóság
igényli.
A
névváltoztatás
A magyar állampolgár érintett a névváltoztatásra vonatkozó
jogszabály szerint a Szolgálat útján kezdeményezheti az anyakönyvi ügyekért
felelős miniszternél családi, illetve utónevének megváltoztatását. A gyermek
névviselése vonatkozásában a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők
esetében az érintett házastársának a gyermeke névváltoztatásához hozzá kell
járulnia. A hozzájárulás hiányában a hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhatóság
pótolhatja. Ha az érintett
felesége, illetve kiskorú gyermeke nem áll a Program hatálya alatt és a
feleség, illetve a gyermek az érintett nevét viseli, a névváltoztatatás nem
terjed ki a feleségre, illetve a gyermekre.
A
személyazonosság megváltoztatásával kapcsolatos szabályok
Ha az érintett biztonsága a különleges intézkedések
bevezetésével nem biztosítható, a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását
az országos rendőrfőkapitány engedélyével kezdeményezi. A Szolgálat a
személyazonosság megváltoztatását a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész
előzetes jóváhagyásával rendeli el. A személyazonosság megváltoztatására
irányuló intézkedés a védelem alatt álló valamennyi személyes adatára
kiterjedhet; annak keretében az eredeti személyazonosító adatot rögzítő
közokirat helyébe - részben vagy egészben, ideiglenesen vagy véglegesen -
megváltoztatott tartalmú adatot tartalmazó olyan okirat állítható ki, amely
alkalmas az új személyazonosság bizonyítására (új okirat). Az új okiratban
rögzített, megváltoztatott tartalmú adatok nem egyezhetnek meg más természetes
személy ugyanolyan, a két személy azonosságát kifejező adataival. A
megváltoztatott személyazonosság érvénye, illetve fenntartása kérdésében a
felek állapodnak meg. Nem állítható vissza az érintett eredeti
személyazonossága, ha az életkörülményeiben utóbb bekövetkezett változás más
természetes személy személyállapotát érinti.
Ha a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását
elrendelte,
a) felszólítja az érintettet, hogy legkésőbb a személyazonosság
megváltoztatásáig a harmadik személyekkel szemben fennálló, egyszeri
jogügylettel teljesíthető kötelezettségének tegyen eleget, illetve a harmadik
személyt a vele szemben fennálló kötelezettség teljesítésére hívja fel;
b) intézkedik az adatkezelő szervek felé annak érdekében, hogy - a
személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok szerint - az érintett
eredeti személyazonosító adatainak kezelését szüntessék meg, és azokat a
Szolgálat részére nyilvántartás céljából küldjék meg.
Az adatkezelésre, illetve az okirat kiállítására jogosult
szerv a Szolgálat megkeresésére, a Szolgálat által közölt adatok alapján - az
érintett személyes adatai kezelésének megszüntetését követően haladéktalanul,
legfeljebb 15 napon belül - az érintett részére új okiratot állít ki. A
Szolgálat ezzel egyidejűleg intézkedik az eredeti okirat bevonásáról. Az
adatkezelésre, illetve az okirat kiállítására jogosult szerv az új okiratban
foglalt adatokat köteles haladéktalanul, de legfeljebb az okirat kiállításától
számított 3 napon belül az általa kezelt nyilvántartásban rögzíteni.
A Szolgálat-külön jogszabály szerint - intézkedik az új
személyazonossággal rendelkező érintett számára nyújtható, társadalmi
beilleszkedését elősegítő egyszeri szociális, gazdasági támogatásról. Kiskorú,
illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy
személyazonosságának megváltoztatásához a törvényes képviselő, illetve a
gondnok vagy a gyám hozzájárulása szükséges. A védelem alatt álló külföldi
számára magyar állampolgárságot igazoló okirat nem állítható ki, tartózkodására
nézve a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseit
- e törvény rendelkezéseit figyelembe véve - kell alkalmazni. A
személyazonosság megváltoztatása esetén a bűnügyi nyilvántartó az érintett új
személyazonosító adatait az érintett eredeti személyazonosító adatai szerint
rögzített adatok nyilvántartási időtartamáig tartja nyilván.
Az
érintett támogatása
A Szolgálat az érintett társadalmi beilleszkedésének
elősegítése érdekében - ha arra más jogszabály szerint nem jogosult - az
áldozatokat segítő társadalmi szervezetekkel együttműködve gondoskodik a
védelem alatt álló mentális, szociális, gazdasági, humán támogatásáról, a jogi
segítségnyújtás biztosításáról. A Szolgálat által nyújtott ellátások és
támogatások biztosításának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. Az
érintett szociális és gazdasági támogatása a vagyoni gyarapodását nem
szolgálhatja, az csak a létfenntartásához, társadalmi beilleszkedéséhez
elengedhetetlenül szükséges mértékig terjedhet.
A
program megszűnése
A program megszűnik, ha
a) a védelem feltételei már nem állnak fenn;
b) az érintett, vagy - kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy
cselekvőképtelen érintett esetében - a megállapodás megkötésére jogosult
személy a védelemről lemond;
c) a Szolgálat a megállapodást felmondja.
A Szolgálat a megállapodást felmondja, ha
a) a tanú (sértett) nem tesz vallomást vagy korábbi vallomását
visszavonja;
b) a terhelt nem tesz vallomást vagy korábbi vallomását visszavonja;
c) a védelem tartama alatt az érintettel szemben szándékos bűncselekmény
elkövetése miatt indított büntetőeljárás a védelem további fenntartását
súlyosan veszélyezteti vagy azt lehetetlenné teszi;
d) az érintett - a védelem további fenntartását súlyosan veszélyeztetve
vagy azt lehetetlenné téve - indokolatlanul eltért a követendő, a
megállapodásban rögzített magatartási szabályoktól, vagy tájékoztatási
kötelezettségét önhibájából megszegte.
A Szolgálat a megállapodást felmondhatja, ha
a) a védelem tartama alatt az érintettel szemben olyan szándékos
bűncselekmény elkövetése miatt indul büntetőeljárás, amely a védelem érdekeit
sérti;
b) az érintett a követendő, a megállapodásban rögzített magatartási
szabályoktól indokolatlanul eltért, vagy tájékoztatási kötelezettségét a
védelem további fenntartását veszélyeztető módon Önhibájából megszegi;
c) az érintett indokolatlanul megtagadja a részére a Program által
biztosított munkavégzésre irányuló jogviszonyban való részvételt, illetve más
jövedelemszerző tevékenység folytatását;
d) az érintett védelmét a megkereső állam megszünteti, és erről a
védelmet Magyarországon ellátó Szolgálatot értesíti;
e) az érintett kötelezettségének nem tesz eleget.
A támogatások formái
A Szolgálat a
támogatás keretében az alábbi támogatási formákat nyújthatja:
a) személyes gondoskodás körébe
tartozó támogatási formák;
b) pénzbeli kiegészítő támogatási
formák.
A személyes
gondoskodás körébe tartozó támogatási formák:
a) biztonságba helyezés sürgősségi
intézkedés keretében, illetve szükséghelyzetben (a továbbiakban együtt:
szükséghelyzet);
b) az egészségügyi és mentálhigiénés
ellátás;
c) nevelés, oktatás,
nevelési-oktatási és gyermekintézményi elhelyezés;
d) magyar nyelvi oktatás;
e) a jogi segítségnyújtás.
(3) A pénzbeli kiegészítő támogatási
formák:
a) a rendszeres létfenntartási
hozzájárulás;
b) külföldi érintettek esetében az
okmányok fordítási költségének megtérítése;
c) az otthonteremtési támogatás;
d) a lakhatási támogatás;
e) egyszeri támogatás az új
személyazonossággal rendelkező érintett számára.
A minősített
adat védelme
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt az Országgyűlés az állami és a közfeladatok
ellátásának biztosítása érdekében, a közérdekű adatok megismerésének
alkotmányos jogából, illetve e jog kizárólag szükséges és arányos mértékű
korlátozásának lehetőségéből kiindulva, a minősített adat védelme érdekében
alkotta meg. A törvény célja, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása, a
Magyar Köztársaság érdekeinek védelme és az állam nemzetközi
kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében a személyes adatok védelméről
és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénnyel, valamint az
elektronikus információszabadságról szóló törvénnyel összhangban meghatározza a
minősített adat létrejöttével és kezelésével kapcsolatos alapvető
rendelkezéseket, a minősítési eljárás és a nemzeti minősített adat
felülvizsgálatának rendjét, a minősített adat védelmének általános szabályait,
a nemzeti iparbiztonság rendszerének főbb elemeit, és rendelkezzen a minősített
adat védelmét ellátó szervekről és személyekről. A törvény 2010. április
1.napján lépett hatályba.
Alapelvek
1.) Szükségesség és arányosság elve: a közérdekű
adat nyilvánosságához fűződő jogot minősítéssel korlátozni csak az e törvényben
meghatározott feltételek fennállása esetén, a védelemhez szükséges minősítési
szinttel és a feltétlenül szükséges ideig lehet.
2.) Szükséges ismeret elve: minősített adatot csak
az ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül
szükséges.
3.) Bizalmasság elve: minősített adat illetéktelen
személy számára nem válhat hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.
4.) Sérthetetlenség elve: a minősített adatot
kizárólag az arra jogosult személy módosíthatja vagy semmisítheti meg.
5.) Rendelkezésre állás elve: annak biztosítása,
hogy a minősített adat az arra jogosult személy számára szükség szerint
elérhető és felhasználható legyen.
Fogalmak:
1. minősített adat:
a) nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe
tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai
követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről - a megjelenési
formájától függetlenül - a minősítő a minősítési eljárás során megállapította,
hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan
megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére
hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel
védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a
továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát
és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza;
2. érvényességi idő: az az év, hó, nap, szükség esetén óra, perc szerint
feltüntetett időpont, ameddig a nemzeti minősített adat nyilvánosságra
hozatalát, illetve az arra feljogosítotton kívüli minden megismerhetőségét a
minősítő korlátozza;
3. minősítő: feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult személy;
4. minősített adatot kezelő szerv: állami vagy közfeladat ellátása
érdekében minősített adat kezelését végző szerv, szervezet vagy szervezeti
egység, továbbá a gazdálkodó szervezet;
5. felhasználó: az a személy, akinek állami vagy közfeladat végrehajtása
céljából a felhasználói engedély kiadására jogosult vezető a minősített adatra
vonatkozóan a felhasználói engedélyben rendelkezési jogosultságokat biztosít;
6. közreműködő: az a természetes személy, aki az állami vagy közfeladatot
ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben segítséget nyújt, és ehhez
minősített adat felhasználása is szükséges;
7. felhasználás: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a
felhasználói engedély kiadására jogosult vezető által, a felhasználói
engedélyben meghatározott, a minősített adatra vonatkozó rendelkezési
jogosultságok gyakorlása;
8. felhasználói engedély: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a
minősítő, illetve a felhasználói engedély kiadására jogosult vezető által, a
minősített adat felhasználására jogosult személy részére írásban adott
felhatalmazás, a minősített adattal kapcsolatos egyes rendelkezési
jogosultságok meghatározásával;
9. megismerési engedély: a minősítő által a jogosult személyazonosító
adatainak feltüntetésével, a nemzeti minősített adattal kapcsolatos
rendelkezési jogosultságok megjelölésével, a nemzeti minősített adat
megismerésére írásban adott felhatalmazás;
10. titoktartási nyilatkozat: a minősített adatot felhasználó vagy
megismerő személy nyilatkozata arról, hogy a minősített adat védelmére
vonatkozó szabályokat megismerte, és az őt terhelő titoktartási kötelezettséget
tudomásul vette;
11. személyi biztonsági tanúsítvány: az a tanúsítvány, amely érvényességi
idejének lejártáig meghatározza, hogy valamely természetes személy milyen
legmagasabb minősítési szintű adat felhasználására kaphat felhasználói
engedélyt;
12. elektronikus adatkezelő rendszer: minősített adat elektronikus,
elektromagnetikus vagy optikai úton történő kezelésére alkalmas berendezés,
módszer és eljárás együttese;
13. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a polgári védelem, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és
pénzügyőrség, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság;
A
minősítők
Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult:
a) a Magyar Köztársaság elnöke,
b) az Országgyűlés elnöke,
c) az országgyűlési bizottság elnöke,
d) az Alkotmánybíróság elnöke,
e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács
elnöke,
f) a bíróság elnöke,
g) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője,
h) a legfőbb ügyész,
i) az ügyészség vezetője,
j) az országgyűlési biztos,
k) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
l) a Kormány tagja,
m) a kormánybiztos, a kormányhivatal vezetője,
n) a Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője,
o) a rendvédelmi szerv központi szerve, valamint a katonai
nemzetbiztonsági szolgálatok vezetője és a rendvédelmi szerveknél belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szervnek a vezetője,
p) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője,
q) a Magyar Köztársaság külképviseletének vezetője, valamint a nemzetközi
szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás teljesítése érdekében más
államhoz, nemzetközi szervezethez vagy regionális együttműködés központjába
delegált önálló képviseleti hatáskörrel rendelkező személy,
r) törvény által minősítésre feljogosított személy.
A fenti minősítők minősítői jogkörüket írásban
a) "Szigorúan titkos!" minősítési szintű adat esetén a
helyettesükre, valamint a Kormány tagja a szakállamtitkárra,
b) "Titkos!", "Bizalmas!" és "Korlátozott
terjesztésű!" minősítési szintű adat vonatkozásában az irányításuk alatt
álló, közhatalmi jogosítványokkal felruházott szervben vezetői megbízással rendelkezőkre,
illetve vezetői beosztásba kinevezettekre átruházhatják.
A
minősítés
Minősítéssel védhető közérdek a Magyar Köztársaság
a) szuverenitása, területi integritása,
b) alkotmányos rendje,
c) honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési
tevékenysége,
d) igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége,
e) külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai,
f) állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan
működésének biztosítása.
Az adat minősítéssel csak akkor védhető, ha
a) a keletkezett adat a fent meghatározott minősítéssel védhető
közérdekek körébe tartozik,
b) az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása
vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az
arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele károsítja a minősítéssel
védhető közérdeket, és
c) az adat nyilvánosságát és arra feljogosított személyen kívüli
megismerhetőségét meghatározott ideig korlátozni szükséges.
Az adat minősítéssel csak valamennyi törvényi feltétel
fennállása esetén és csak a legszükségesebb ideig védhető. Amennyiben az adat
nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy
felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra
jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele
a) rendkívül súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor
"Szigorúan titkos!",
b) súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor
"Titkos!",
c) károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor
"Bizalmas!",
d) hátrányosan érinti a minősítéssel védhető közérdeket, akkor
"Korlátozott terjesztésű!" minősítési szintű.
Az érvényességi idő:
a) "Szigorúan titkos!" és "Titkos!" minősítési szintű
adat esetén legfeljebb 30 év,
b) "Bizalmas!" minősítési szintű adat esetén legfeljebb 20 év,
c) "Korlátozott terjesztésű!" minősítési szintű adat esetén
legfeljebb 10 év lehet.
A "Titkos!" vagy annál magasabb minősítési
szintű adat minősítésének érvényességi ideje új minősítési eljárás
lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 évvel,
illetve a Magyar Köztársaság - magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő
- honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére
tekintettel két alkalommal, legfeljebb 30 évvel meghosszabbítható. A
"Bizalmas!" vagy "Korlátozott terjesztésű!" minősítési
szintű adat minősítésének érvényességi ideje új minősítési eljárás
lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel,
illetve a Magyar Köztársaság - magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő
- honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére
tekintettel két alkalommal, legfeljebb a 20 évvel meghosszabbítható. Az új
minősítési eljárást az érvényességi idő lejárta előtt le kell folytatni. Az
érvényességi idő elteltével az adat minősített jellege megszűnik. A minősítés
megszűnése után az adat újból nem minősíthető.
A minősített adat kezelése során mindig egyértelműen
felismerhetőnek kell lennie az adat minősített jellegének. A nemzeti minősített
adat hordozóján vagy - ha arra nincs lehetőség - külön kísérőlapon fel kell
tüntetni a minősítési szintet, az érvényességi időt, a minősítő nevét és
beosztását (a továbbiakban együtt: minősítési jelölés).
Ha több minősített adat el nem különíthető módon, csak
együttesen kezelhető, akkor azokat az alkalmazott legmagasabb minősítési
szintnek megfelelően kell kezelni. A minősítést az köteles kezdeményezni,
akinél az állami vagy közfeladata ellátása során a minősítési feltételeknek
megfelelő adat keletkezik. A minősítendő adat minősítéséhez a kezdeményező
indokolással ellátott minősítési javaslatot készít. A minősítési javaslatban
fel kell tüntetni a minősítéssel védhető valamely közérdekre történő
hivatkozást, a minősítési szintet és a minősítés érvényességi idejét. A
minősítési javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és
körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik. A minősítési eljárás
alatt álló, minősíthető adatot tartalmazó adathordozót a kezdeményező minősítés
céljából a minősítési javaslattal együtt haladéktalanul felterjeszti a
minősítőhöz. A minősítő a felterjesztés kézhezvételét követő 30 napon belül
dönt az adat minősítéséről. Ha a minősítő a határidő lejártáig az adat
minősítéséről nem dönt, a nemzeti minősített adat nem jön létre. A nemzeti
minősített adat a minősítő által történő minősítéssel jön létre. A nemzeti
minősített adat létrejöttéhez a minősítési jelölés formai követelményeit is be
kell tartani. A minősítő az adatvédelmi biztos megkeresésére írásban köteles
részletesen megindokolni az adat minősítését.
A
nemzeti minősített adat felülvizsgálata, felülbírálata
A minősítő - ha törvény rövidebb határidőt nem állapít meg
- köteles legkésőbb 5 évenként felülvizsgálni az általa vagy a jogelődje által
készített és a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatot. A
minősítő a felülvizsgálatba szakértőt vonhat be. A felülvizsgálat eredményeként
a minősítő, illetve jogutódja a feladat-és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített
adat
a) minősítését fenntartja, ha annak minősítési feltételei továbbra is
fennállnak,
b) minősítési szintjét csökkenti, illetve a minősítés érvényességi idejét
módosítja, ha a minősítés feltételeiben változás történt,
c) minősítését megszünteti, ha minősítésének feltételei a továbbiakban
nem állnak fenn.
A minősítés megszüntetéséről, illetve a minősítési szint
vagy az érvényességi idő módosításáról minden olyan címzettet értesíteni kell,
akinek a nemzeti minősített adatot továbbították.
A MINŐSÍTETT ADAT BIZTONSÁGÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS
SZABÁLYOK
A
biztonsági feltételek megteremtése
Minősített adatot kezelni csak a Nemzeti Biztonsági
Felügyelet által kiadott engedély alapján lehet, akkor, ha az állami vagy
közfeladat ellátásához nélkülözhetetlen. A minősített adathoz - az e törvényben
meghatározott kivételekkel - kizárólag személyi biztonsági tanúsítvánnyal és
titoktartási nyilatkozattal rendelkező jogosult felhasználó a felhasználói
engedélyben meghatározott rendelkezési jogosultságokkal férhet hozzá. A
személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett az adat minősítési
szintjének megfelelő szintű, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben
meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzésének lefolytatása szükséges. A
minősített adat felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítvány nem
adható ki, illetve a már kiadott tanúsítványt vissza kell vonni, ha a
nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján készített szakvélemény kockázati tényezőt
tartalmaz. A személyi biztonsági tanúsítvány a kiállításától számított 5 évig
érvényes.
Minden olyan szervnél, ahol minősített adatot kezelnek,
meg kell teremteni a minősített adat védelméhez szükséges, az adat minősítési
szintjének megfelelő, e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott
személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételeket.
Minden olyan helyiséget, épületet, építményt, ahol minősített adatot kezelnek,
fizikai biztonsági intézkedésekkel kell védeni az arra nem jogosult
személyeknek a minősített adathoz történő hozzáférése ellen. Az adminisztratív
biztonsági intézkedésekkel gondoskodni kell a minősített adat nyomon
követhetőségéről, bizalmasságáról, sérthetetlenségéről, rendelkezésre
állásáról. Elektronikus biztonsági intézkedéseket kell tenni az elektronikus
rendszeren kezelt minősített adat és az elektronikus rendszer bizalmassága,
sérthetetlensége és rendelkezésre állása érdekében.
A biztonsági feltételek tervezése során figyelembe kell
venni:
a) a kezelt minősített adat minősítési szintjét,
b) a minősített adat mennyiségét és megjelenési formáját,
c) a helyszín és a szerv, illetve az elektronikus rendszer
veszélyeztetettségi szintjét és sebezhetőségét, valamint
d) a nemzetbiztonsági kockázatokat.
A
minősített adat megismerése
Az érintett a minősítő által kiadott megismerési engedély
alapján, személyi biztonsági tanúsítvány nélkül jogosult megismerni nemzeti
minősítésű személyes adatát. Az érintett köteles a nemzeti minősített adat
megismerése előtt írásban titoktartási nyilatkozatot tenni és a nemzeti
minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat betartani. A megismerési
engedély kiadásáról az érintett kérelmére a minősítő 15 napon belül határoz. A
megismerési engedély kiadását a minősítő megtagadja, ha az adat megismerése a
minősítés alapjául szolgáló közérdek sérelméhez vezet. A megismerési engedély
megtagadását a minősítőnek indokolnia kell. A megismerési engedély megtagadása
esetén az érintett a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a Fővárosi
Bírósághoz fordulhat. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a minősítőt a
megismerési engedély kiadására kötelezi.
Minősített
adat felhasználása
Minősített adatot csak az a személy használhat fel, akinek
ez állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt, és aki - törvényben
meghatározott kivétellel - rendelkezik
a) érvényes és a felhasználni kívánt adat minősítési szintjének megfelelő
személyi biztonsági tanúsítvánnyal,
b) titoktartási nyilatkozattal, valamint
c) felhasználói engedéllyel.
A "Korlátozott terjesztésű!" minősítési szintű
minősített adat állami vagy közfeladat ellátásához szükséges felhasználása
esetén a felhasználó titoktartási nyilatkozatot tesz, és felhasználói
engedéllyel kell rendelkeznie.
Minősített
adat átadása
Ha a minősített adatot kezelő szerv közreműködő segítségét
veszi igénybe, és ehhez a közreműködőnek minősített adatot kell felhasználnia,-
a minősítő eltérő rendelkezésének hiányában - a közreműködő részére a
minősített adatot kezelő szerv vezetője adja ki a felhasználói engedélyt. A
felhasználói engedély megadása előtt a minősített adatot kezelő szerv köteles
ellenőrizni, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat
védelméhez előírt feltételeket. A közreműködőre az őt igénybe vevő minősített
adatot kezelő szerv részére meghatározott személyi, fizikai, adminisztratív és
elektronikus biztonságra vonatkozó feltételek vonatkoznak. A felhasználói
engedély nem adható ki, ha a közreműködő nem felel meg a személyi biztonsági
feltételeknek. A közreműködő kizárólag a minősített adatot kezelő szervnél
férhet hozzá a minősített adathoz, ha a minősített adatot kezelő szerv az
ellenőrzése során megállapítja, hogy a közreműködőnél hiányoznak
a) a fizikai biztonságra,
b) az adminisztratív biztonságra vagy
c) az elektronikus biztonságra vonatkozó feltételek.
Felhasználói
engedély
A felhasználói engedélyben meg kell határozni, hogy a
rendelkezési jogosultságok közül melyek illetik meg a felhasználót. A
minősített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságok:
a) állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében történő ügyintézés,
feldolgozás,
b) minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,
c) minősített adat birtokban tartása,
d) minősítési jelölés megismétlése, illetve a megismétlés megtiltása,
e) minősített adat másolása, sokszorosítása,
f) minősített adat fordítása,
g) kivonat készítése,
h) szerven belüli átadás,
i) szerven kívülre továbbítás, szállítás,
j) selejtezés, illetve megsemmisítés,
k) felhasználói engedély kiadása,
l) megismerési engedély kiadása,
m) nemzeti minősített adat felülvizsgálata,
n) minősített adat külföldi személy vagy külföldi szerv részére
hozzáférhetővé tételének engedélyezése,
o) minősített adat külföldre vitelének vagy külföldről való behozatalának
engedélyezése,
p) titoktartási kötelezettség alóli felmentés.
A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉT ELLÁTÓ SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK
A
Nemzeti Biztonsági Felügyelet
A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata a minősített adat
védelmének hatósági felügyelete, a minősített adatok kezelésének hatósági
engedélyezése és felügyelete, valamint a nemzeti iparbiztonsági hatósági
feladatok ellátása. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító miniszter irányítása alatt álló, a Miniszterelnöki
Hivatal szervezeti keretében önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező
szervezet. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet közigazgatási hatósági ügyekben
történő eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Nemzeti Biztonsági Felügyelet
a) a minősített adatot kezelő szervnél engedélyezi a minősített adatok
kezelését, jogosult a kiadott engedély módosítására vagy visszavonására,
b) engedélyezi a minősített adatok kezelésére szolgáló elektronikus
rendszerek használatba vételét, jogosult a kiadott engedély módosítására vagy
visszavonására,
c) nyilvántartja az a) és b) pontban meghatározott engedéllyel rendelkező
minősített adatot kezelő szerveket nevük és székhelyük feltüntetésével,
d) a minősített adatot kezelő elektronikus rendszerekről megfelelőségi
igazolások alapján tanúsítványt ad ki,
e) ellátja a rejtjeltevékenység hatósági engedélyezését és felügyeletét,
f) egyetértési jogot gyakorol a titokbirtokos szervek biztonsági
vezetőinek kinevezésével kapcsolatban,
g) ellenőrzi a minősítők minősítési gyakorlatát, ennek eredményeként
egyedi vagy általános ajánlást bocsáthat ki az egységes minősítési gyakorlat
kialakítása érdekében, illetve kezdeményezheti a minősítés felülvizsgálatát,
h) ellátja a minősített adatot kezelő szervnél a minősített adat
kezelésének hatósági felügyeletét, ellenőrzi a minősített adat védelmére
vonatkozó jogszabályok, valamint a személyi, fizikai, adminisztratív és
elektronikus biztonsági szabályok betartását,
i) az arra jogosult gazdálkodó szervezetek részére telephely biztonsági
tanúsítványt ad ki, jogosult a telephely biztonsági tanúsítványt módosítására
vagy a már kiadott tanúsítvány visszavonására,
j) kivizsgálja a minősített adatok védelmét érintő bejelentéseket,
k) a minősített adatot kezelő szervnél kivizsgálja a minősített adatok
elvesztésével, illetéktelen személy tudomására jutásával, valamint a biztonság
megsértésével kapcsolatos eseményeket,
l) gondoskodik a jogutód nélkül megszűnt szervek által keletkeztetett
minősített adatok felülvizsgálatának elvégzéséről,
m) ellátja az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az EURATOM, az
EUROPOL, az EUROJUST (a továbbiakban együtt: EU), a NATO, a NYEU, valamint
vonatkozó szabályzataiban és a minősített adatok védelme tárgyában kötött
nemzetközi szerződésekben a nemzeti biztonsági hatóságok számára előírt
feladatokat,
n) kapcsolatot tart a NATO, a NYEU, az EU és a tagállamok illetékes
szervezeteivel, és tevékenységéről - a szükséges mértékben - tájékoztatja
azokat,
o) ellátja a nemzeti érdekérvényesítést a minősített adatok védelmét
érintő nemzetközi bizottságokban és munkacsoportokban,
p) részt vesz a minősített adatok cseréjével járó két- vagy többoldalú
biztonsági megállapodások, továbbá valamennyi olyan nemzetközi szerződés
előkészítésében, amely minősített adatokat is érint,
q) gondoskodik a biztonsági vezetők részére tartandó képzésről és
továbbképzésről,
r) együttműködik az adatvédelmi biztossal a közérdekű adatok
megismeréséhez fűződő alkotmányos jog tiszteletben tartása és az
információszabadság érvényesülése érdekében.
MAKÖR Program
A MAKÖR Program a magánjogi, a közigazgatási
jogi, valamint a jogi képviseleti ügyek főügyészségi, ill. helyi ügyészségi
szintű nyilvántartására kialakított számítógépes ügyviteli rendszer. A MAKÖR-ben használatos,
egységes értelmezést igénylő megnevezések magyarázatát, valamint egyéb
kiemelten fontos adatokat és előírásokat a 6/2007. (ÜK. 6.) együttes főosztályvezetői
körlevél melléklete tartalmazza (a továbbiakban: Útmutató).
A magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú
ügyviteli rendszerének bevezetéséről szóló 3/2005. (ÜK. 2.) LÜ utasítás a
magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú ügyviteli
rendszerének bevezetését országosan 2005. március hó 1. napjával elrendelte el,
egyben felhatalmazta a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és
Információs Főosztálya (a továbbiakban: Főosztály), a Közigazgatási Jogi
Főosztálya, a Magánjogi Főosztálya, a Jogi Képviseleti Önálló Osztálya, valamint
a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya vezetőit, hogy a magánjogi és
közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú ügyviteli rendjének, továbbá
az ezen alapuló statisztikai adatgyűjtésnek, adatszolgáltatásnak a külön
szabályait - együttes főosztályvezetői körlevélben - határozzák meg.
A MAKÖR rendszerét, így különösen az Útmutató
rendelkezéseit érintő módosításokat, a területi ügyészi szervek a Legfőbb
Ügyészség szakmai tevékenységet ellátó önálló szervezeti egységéhez juttatják
el. A módosításra irányuló megkeresésben - annak tárgyától függően - meg kell
határozni a változtatni kívánt fogalmaknak a MAKÖR-ben egymással összefüggő,
kifejezetten a változtatás következtében felmerülő adatok azon körét, amelyek
szakmai véleményt igényelnek. A MAKÖR-ben szükséges átvezetésekről a Legfőbb
Ügyészség szakmai tevékenységet ellátó önálló szervezeti egysége megkeresése
alapján a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály (a
továbbiakban: Főosztály) vezetője gondoskodik. A Főosztály - szükség esetén - a
rendszer működését érintő kérdésekben a Legfőbb Ügyészség illetékes ügyészi
szervezeti egységének erre kijelölt tagjával előzetesen egyeztet. A MAKÖR-t
érintő változtatásra félévente egyszer, május 15., illetve november 15. napjáig
van lehetőség. A Főosztály vezetője - különösen indokolt esetben - elrendelheti
a rendszer soron kívüli módosítását.
A MAKÖR rendszer adataiból a tárgyévet követően országosan
összesített éves statisztikai kiadvány készül, melynek megjelentetéséről a
Főosztály gondoskodik. Az I. félév statisztikai zárását követően a Főosztály
tájékoztató jelleggel készít országos adatokat tartalmazó összesítő táblákat.
A magánjogi és közigazgatási jogi szakág ügyviteli
munkájával kapcsolatos ügykezelési teendőket a Legfőbb Ügyészségen a Magánjogi
Főosztályra és a Közigazgatási Jogi Főosztályra, valamint a Gyermek- és
Ifjúságvédelmi Önálló Osztályra kiterjedő tevékenységi körrel a Közigazgatási
Jogi Főosztályon működő Magánjogi és Közigazgatási Jogi Ügykezelő Iroda látja el.
A főszabálytól eltérően új szám alatt "bíróságtól érkező irat-
közhasznúságot érintő végzés" érkezéssel kell iktatni azokat a végzéseket,
amelyek a már nyilvántartásba vett szervezetek közhasznú jogállásával
kapcsolatos adatainak változására vonatkozóan tartalmaznak rendelkezést.
A magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai
bázisú ügyviteli rendszere adatainak kezelése során a személyes adatok
védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályok
előírásai szerint kell eljárni. A magánjogi és közigazgatási jogi
szakág ügyviteli adatai a statisztikáról szóló törvény szabályai szerint
statisztikai célra felhasználhatók. Az ügyészi szervezet magánjogi és
közigazgatási jogi szakágának számítástechnikai bázisú ügyviteli rendszerén
alapuló statisztikai beszámoló elkészítése a Főosztály feladata. E rendszer
szerint statisztikai adatokat először 2005. első félévében kell szolgáltatni.
2/2005. (ÜK. 2.) együttes főosztályvezetői körlevél
a magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai
bázisú ügyviteli rendjéről
A magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai
bázisú rendszerének ügyviteli szabályai az alapvető eljárási jogi szabályokon
túlmenően a magánjogi és közigazgatási jogi szakág keretein belül végzett
tevékenység során az ügyészség belső eljárásának, az ügyiratok kezelésének és
őrzésének, valamint az informatikai segédeszközök (számítógép, illetve
számítógépes hálózat, valamint az azokon telepített ügyviteli-ügykezelői
programok) felhasználásának rendjét állapítják meg. A magánjogi és közigazgatási jogi szakág
számítástechnikai bázisú ügyviteli rendjére vonatkozó szabályokat alkalmazni
kell az ügyészi szervezet egészét érintő peres és nem peres eljárások jogi
képviseletére, valamint a büntetőjogi szakág keretein belül szervezett, a
fiatalkorúakra vonatkozó törvényességi felügyeleti tevékenységre is. A
magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú rendszerének
ügyviteli szabályai biztosítják az informatikai segédeszközök felhasználásával
történő rendszeres és szervezett munkavégzést, az ügyészi szervek magánjogi és
közigazgatási jogi szakágban kifejtett tevékenységének nyilvántartását és az
ügyészi intézkedések ellenőrizhetőségét.
A
magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú rendszerének
ügyvitelére vonatkozó szabályok hatálya
A körlevél szabályai - a katonai ügyészi szervezet
kivételével - a magánjogi és közigazgatási jogi szakágat érintő ügyészi
tevékenység során az ügyészi szervezet minden szervezeti egységére kötelezőek.
A
magánjogi és közigazgatási jogi szakág ügyviteli munkáját végző ügykezelő
irodák szervezete
A magánjogi és közigazgatási jogi szakág ügyviteli
munkájával kapcsolatos ügykezelési teendőket a Legfőbb Ügyészségen a Magánjogi
Főosztályra és a Közigazgatási Jogi Főosztályra, valamint a Gyermek- és
Ifjúságvédelmi Önálló Osztályra kiterjedő tevékenységi körrel a Közigazgatási
Jogi Főosztályon működő Magánjogi és Közigazgatási Jogi Ügykezelő Iroda látja
el. A fellebbviteli főügyészségeken, a
főügyészségeken és a helyi ügyészségeken a magánjogi és közigazgatási jogi
szakág ügyviteli munkájával kapcsolatos feladatokat az ügyészség vezetője, a
Legfőbb Ügyészségen az önálló szervezeti egység vezetője (a továbbiakban
együtt: ügyészségi szervezeti egység vezetője) rendelkezése alapján annyi számú
iroda látja el, amelyet az adott egység magánjogi és/vagy közigazgatási jogi
szakágában megkívánt ügyészi feladatok ellátásához az ügyészségi szervezeti
egység vezetője megállapít. Amennyiben
egy ügyészségen egynél több közigazgatási jogi, illetve magánjogi ügyeket
iktató iroda működik, az ügyek irodánkénti csoportosításának biztosítása
céljából az azonos ügyeket iktató irodáknak irodakódot kell adni.
Az alkalmazandó irodakódok:
a) az irodák számozását 1-től kezdődő sorszámmal kell
megadni,
b) az a magánjogi és közigazgatási jogi szakágban működő
iroda, amelyhez büntető jogi szakágban dolgozó ügyész is tartozik, kötelezően
az 1-es kódot kapja.
Az ügyészségi ügykezelő iroda rendelkezésére álló
informatikai segédeszközöket az irodavezető és az irodavezető közvetlen
irányítása alatt álló ügyészségi alkalmazottak kezelik. Az informatikai
segédeszközök kezelése szabályainak betartásáért, az azokon tárolt adatok
védelméért és biztonságának megőrzéséért a vonatkozó iratkezelési és ügyviteli
szabályok keretein belül az irodavezető és az irodavezető közvetlen irányítása
alatt álló ügyészségi alkalmazottak egyaránt felelősek. Az ügyészségi ügykezelő
irodákban az ügyviteli vagy statisztikai feladatok ellátására rendszerbe
állított informatikai segédeszközöket más feladatokra csak az ügyviteli és
statisztikai tevékenység akadályozása nélkül szabad igénybe venni.
A
nyilvántartandó adatok köre
A számítástechnikai bázisú ügyviteli rendszer
nyilvántartási egysége az ügy. A rendszer minden adatot az ügyhöz kapcsoltan
tart nyilván és minden irodai tevékenységet az ügyhöz rendelten mutat ki.
Az
ügy egyedi azonosítója
Az ügy típusa
a) P- polgári jogi ügy,
b) T - törvényességi felügyeleti ügy,
c) Z - a Magyar Köztársaság ügyészsége egészét vagy
bármely szervezeti egységét érintő peres és nem peres eljárásokban a jogi
képviseletet igénylő ügyek.
Az ügy jellemzője: az egyes ügyészségi szervezeti egységek
vezetői által meghatározott, a magánjogi és közigazgatási jogi szakágon belüli
szakterületi csoportokhoz igazodó betüjel(ek), amely(ek) az ügyszámhoz kapcsolt
jellemző adat(ok), és az ügyszám részét képezi(k) .
Az ügy száma a számítógépes program által egy adott
ügyészi szervezeti egységnél évente 1 -től folyamatosan kiadott sorszám, amely
az ügyre vonatkozó, az adott ügyészi egységnek más ügyészségi egységekkel és
más szervekkel, valamint ügyfelekkel, kérelmezőkkel fennálló kapcsolataiban a
kiadmányokon és az ügyre történő hivatkozásoknál használt azonosító szám. A P,
T, és Z típusú ügyekben az ügyszám kiadása közös számtartományban történik,
függetlenül az ügyészségen szervezett irodák számától és az ügy típusától. Az
ügyszám éve 4 jegyű szám, ami az iktatás évét jellemzi.
Az
iratkezelés
A magánjogi és közigazgatási jogi szakág tevékenységét
érintő összes ügyviteli tevékenység - az iratok iktatása és egyes adatainak
nyilvántartása, az ügyekkel kapcsolatos ügyészi tevékenység főbb mozzanatainak
és az ügyek fontosabb adatainak a rögzítése és tárolása - számítógépen és külső
informatikai adathordozókon történik.
Jogosultságok
A számítógépes ügyvitel használatához az egyes
jogosultságokat a munkahelyi vezető határozza meg. Az előadó ügyész a
jogosultsága szerinti adatfelvételeket, adatjavításokat, kereséseket,
gyűjtéseket a programban elvégezheti azzal a felelősséggel, hogy minden általa
végrehajtott változtatásnak és kiegészítésnek ki kell elégítenie az ügyvitel
hitelességéhez, pontosságához fűzött követelményeket. Ha az előadó ügyész a fent írt követelmények
maradéktalan érvényre juttatását nem tudja biztosítani, akkor csak a programban
kötelezően használandó menüpontokat kezelheti. Ezek az alábbiak:
- átadókönyvvel való átvétel-átadás,
- kivezetéshez szükséges betétlap nyomtatása,
- kódjegyzékek nyomtatása, - jelszó beállítása.
Kezdőirat
és utóirat
Kezdőirat az ügyiratot létrehozó irat, az ügyirathoz tartozó iratok
közül érkezési időrendben a legelső irat. Kezdőirat lehet törvényességi
kérelem, panasz, hivatalos feljegyzés, átirat, jelentés stb., továbbá minden
olyan irat, amelyet külön rendelkezés folytán kezdőiratnak kell tekinteni. Utóirat az ügyészségen már létező,
vagy korábban létezett ügyirathoz tartozó és egyéb szabályozás folytán
kezdőiratnak nem tekinthető irat.
Kivezetés
Kivezetés bármely érkezés, elintézés (közbenső vagy befejező),
illetve eredmény rögzítése. Érkezés kivezetésére a szignáláskor adott ügyészi
utasítás, egy adott érkezés típusra vonatkozóan általános jelleggel megadott
ügyészi utasítás, illetve az ügy előadó ügyészének utasítása alapján; érkezés
módosítására, az elintézés és eredmény kivezetésére az ügy előadó ügyésze által
vagy annak utasítása alapján kerülhet sor. Az ügyészségi szervezeti egység
vezetője az ügykezelő iroda által minden kétséget kizáró módon azonosítható,
ügyészi értékelést, vagy állásfoglalást nem, vagy csak meghatározott
időszakonként igénylő, gyakrabban előforduló érkezés típusok kivezetésére (pl.
környezetvédelmi felügyelőségtől, természetvédelmi hatóságtól, fogyasztóvédelmi
felügyelőségtől érkezett határozatok, büntető jogi szakágtól, bíróságtól érkező
iratok, egyes, ügyész által meghatározott csoportjai) általános jellegű
kivezetési, vagy irathely meghatározási utasítást adhat.
Ügyek
irattárba helyezése
Az ügyek irattárba helyezésére - a munkahelyi vezető
láttamozását követően - az előadó ügyész utasítása alapján kerülhet csak
sor. Amennyiben az előadó ügyész a
számítógépen saját maga jelöli meg az irat helyét, mint irattárat, köteles az
irattározandó ügyet előzetesen az ügyészségi szervezeti egység vezetőjének
bemutatni, aki a betétlap megjegyzés rovatában az engedélyezés tényét kelet
bejegyzéssel és aláírásával is igazolja.
A vezető az irattárba helyezés láttamozásának jogát bármely
kiadmányozásra jogosult ügyésznek átruházhatja. A selejtezésre és a levéltárba adásra
vonatkozó adatokat az előadó ügyésznek kell meghatároznia.
II. Az iratkezelés részletes szabályai
Az
iratok érkeztetése
Az ügyészséghez érkező minden iratot az érkezés napján
érkeztető bélyegzővel kell ellátni. A számítógépes programban az érkeztetési
menüpont a bevitt érkezést ideiglenes regisztrációs számmal látja el, amelyet a
program havonta 1-től növekvő sorrendben képez. Ez a szám azonosítja az iratot
addig, amíg nem lesz belőle ügy. A
számítógépes programmal történő érkeztetés kelte mindig megegyezik a keletbejegyzéssel,
függetlenül attól, hogy az érkeztetést mikor hajtják végre. A hivatalos
munkaidő végén átvett és az érkezés napján nem iktatott iratokon az érkezés
évét, hónapját, napját keletbélyegző elhelyezésével még az átvétel napján fel
kell tüntetni, egyébként az ügykezelési feladatokat a következő munkanapon is
el lehet végezni. Azokat a borítékokat, amelyek a postabontással megbízott
ügyészségi alkalmazott által fel nem bonthatók, köteles az ügyészségi
alkalmazott keletbélyegzővel ellátni. Az érkeztetés alkalmával az irat tartalma
alapján rögzíteni kell a küldő - amely lehet személy (természetes vagy nem
természetes) vagy idegen szerv - megnevezését. Amennyiben az érkeztetett irat
saját kezdeményezésű vagy nem határozható meg egyetlen személy sem az érkeztetéskor,
akkor jellemző személyként az ügyészség neve kerül feltüntetésre. Az érkeztetési folyamat során idegen szervnek
minősül az érkeztetést végző irodán kívüli minden más beküldő, akkor is, ha
ugyanazon ügyészség más szakágához vagy ugyanazon szakág más irodájához
tartozik. Az érkeztetés alkalmával egyéb adatok is megadhatók. Az érkeztetés
alkalmával az érkeztetést megelőző iratmozgást is rögzíteni kell.
Előzménykutatás
Az ügyészségre érkező minden iratra vonatkozóan meg
kell állapítani, hogy az iratnak van-e már előzménye. Ezután el kell
dönteni, hogy az iratot kezdő- vagy utóiratként kell-e kezelni. Az érkezett
irat előzménykutatását - amennyiben a beadványban nincs hivatkozás ügyészi
számra - el kell végezni az iratban szereplő valamennyi idegen számra,
valamennyi az iratban szereplő névre, illetve az ügy tárgyára. az ügyintéző
kijelölése, szignálás
Postabontás után a Legfőbb Ügyészségen a főosztály (osztály) vezető
ügyésznek, a fellebbviteli főügyészségeken a fellebbviteli főügyésznek, a
megyei (fővárosi) főügyészségeken a megyei (fővárosi) főügyésznek, a helyi
ügyészségeken a helyi ügyészség vezetőjének kell valamennyi iratot - a fel nem
bontott leveleket, küldeményeket is - az iktatásra szolgáló adatok
meghatározása vagy újabb szignáló, vagy az előadó ügyész kijelölése céljából
bemutatni. Szignálás végett a
kezdőiratokat mindig be kell mutatni a vezetőnek, míg utóiratok közül csak
azokat, amelynek bemutatásáról a vezető így rendelkezik. Egyébként az iroda az
iratokat az utóiratokkal az előadó ügyésznek köteles bemutatni. Az adott
ügyészségi szervezeti egység vezetője ettől eltérően is meghatározhatja a
kötelezően szignálás végett beadandó iratok körét (pl. gyűjtőbe elhelyezendő
határozatok). Amennyiben az előadó ügyészi munkakörök területi vagy más ügybeosztás
szerint kerültek elhatárolásra, a (fő) osztályvezető ügyészek, fellebbviteli
főügyészek, megyei (fővárosi) főügyészek, a helyi ügyészségek vezetői eltérő
intézkedése alapján az ügyet közvetlenül az előre kijelölt ügyintézőnek kell
bemutatni.
Szignálás után az iratokat az iktatás és az ügyintéző részére való
kiosztás végett lehetőleg még aznap, de legkésőbb másnap az irodába vissza kell
juttatni. A kezdőirat szignálásakor kötelező megadni az ügy típusát, az ügy
jellemzőjét, az ügy sürgősségére vonatkozó jelzést, az érkezés megnevezését, az
ügy tárgyát, az előadó ügyész megnevezését, az ügyben jellemző személy
kijelölését, ha van előzményi ügy, akkor az ügyhöz fűződő ügykapcsolatot.
Kötelező megadni a szerv jellegének megnevezését
- az összefoglaló jelentés készítése,
- a vizsgálat,
- az utóvizsgálat,
- a vizsgálatkezdeményezés érkezések esetén.
A fentieken túlmenően megadható még a határidő, valamint
az érkezéshez vagy az irathoz fűzendő jegyzet. A szignáló, ha az elintézés
módjára vonatkozóan szóbeli megbeszélést tart szükségesnek a "Ref."
megjelölést alkalmazza, és utasítást adhat az ügy elintézésének módjára is.
Betétlap
A betétlap az iratborító belső oldalán található,
valamint a számítógépes programból szükség esetén kinyomtatható, ez esetben az iratborító
tartozékaként kezelendő lap. A betétlapon 1-től kezdődő sorszámmal kell
feltüntetni a kivezetési és határidő-nyilvántartási utasításokat, valamint a
megjegyzéseket. A kivezetési utasítások
tartalmazzák az intézkedés, az eredmény megnevezését, az intézkedés vagy
eredmény keltét, valamint az intézkedést meghozó, illetve az eredményt kivezető
aláírását. A betétlapon a kivezetési utasítás akkor is megadható, ha az
intézkedést az előadó ügyész a számítógépen is kivezette. A határidő-nyilvántartási
utasítások rovataiban a betétlapon feltüntetett megkülönböztető betűjelzések
szerint a nyilvántartás típusát, a határnapot, ezek keltét és az utasítást hozó
ügyintéző aláírását kell feltüntetni.
Amennyiben a betétlap kivezetési része, a kézzel írt kiegészítésekkel
megtelt, így sorszámozott sorai nem elegendőek egy ügyben a kivezetések
rögzítésére, a számítógépes programból utasításra betétlap nyomtatható. Ez
esetben a betétlap fejlécén fel kell tüntetni az ügyszámot. Az irattárba
helyezésre vonatkozó utasításokat a betétlap megjegyzés rovatában kell megadni.
Egyébként a betétlap megjegyzés rovatába az ügyre vonatkozóan bármi
bejegyezhető.
Átadókönyv
Az iratok átadása-átvétele történhet a számítógépes
program által kezelt átadókönyv és/vagy az ügyészi tevékenységi napló
használatával.
III. Az iratkezelés különös szabályai
A bíróságtól érkező bejegyző-,
módosító végzések iktatásának eltérő szabályai
A "bíróságtól érkező irat - bejegyző",
érkezéssel a szervezetek bírósági nyilvántartásba vétele tárgyában hozott
bírósági végzéseket kell iktatni. Ennek az ügynek az utóirataként kell kezelni
a szervezet bejegyzett adataiban történt változás bejegyzéséről rendelkező
végzést, amennyiben az nem a közhasznúságot érinti. Új ügyszám alatti iktatásra
akkor kerül sor, ha a változás bejegyzése kapcsán megismert adatok alapján az
előadó ügyész intézkedést tesz (pl.: a végzés ellen fellebbezést nyújt be, a
szervezethez törvényességi felügyeleti intézkedéssel él) . Ilyen esetben az
iktatás az intézkedésnek megfelelően P.- vagy T.-típusú ügyként "saját
kezdeményezés" érkezéssel történik. A 2005. év előtt nyilvántartásba vett
és az ügyészségnél ügyirat előzménnyel rendelkező szervezetek adatainak
változásáról rendelkező végzések közül az első ilyen tárgyú végzést kell a
nyilvántartásba új ügyként - "bíróságtól érkező irat - módosító"
érkezéssel - bevezetni. A további ilyen tárgyú érkezések ennek az ügynek
utóirataként kezelendők, az előzményi iratok idegen számként történő
felvitelével. A főszabálytól eltérően új szám alatt "bíróságtól érkező
irat- közhasznúságot érintő végzés" érkezéssel kell iktatni azokat a
végzéseket, amelyek a már nyilvántartásba vett szervezetek közhasznú
jogállásával kapcsolatos adatainak változására vonatkozóan tartalmaznak rendelkezést.
Ugyancsak új ügyként kell kezelni azokat a végzéseket, amelyek a már
nyilvántartásba vett szervezetek jogi személlyé nyilvánított szervezeti
egységének bírósági nyilvántartásba vételéről rendelkeznek. Ha a szervezeti
egység nyilvántartásba vételével kapcsolatosan még 2005. év előtt ügyészségi
ügyirat előzmény keletkezett, az adatok változásáról rendelkező első végzést
kell "bíróságtól érkező irat - módosító" érkezéssel új ügyként, míg a
további végzéseket utóiratként kezelni.
Iratborító nélkül, gyűjtő irathelyen kezelendők
- a bíróságtól érkező - irat - bejegyző és
- a bíróságtól érkező irat - módosító
érkezéssel iktatott iratok, ha a kivezetés egyéb befejező
intézkedés.
A környezetvédelmi, a természetvédelmi, a fogyasztóvédelmi hatóságtól
és a büntető jogi szakágtól érkező határozatok gyűjtője, kezelésének szabályai
A környezetvédelmi hatóságoktól, a természetvédelmi
hatóságoktól, a fogyasztóvédelmi felügyelőségektől érkezett határozatok,
illetve a büntető jogi szakágtól érkező, a magánjogi és közigazgatási jogi
szakág részéről intézkedést igénylő iratok kezelése során az iratkezelés
általános szabályaitól eltérő módon kell eljárni. A gyűjtőkben elhelyezett
érkezések minden esetben önálló iktatószámot kapnak. A meghatározott
határozatot, vagy iratot a számítógépes programban az iroda érkezteti, majd a
megfelelő irat helye szerinti gyűjtőben elhelyezi, amennyiben erre általános
felhatalmazást kapott. Az önálló számon érkeztetett iratokhoz nem kell
iratborítót kiállítani mindaddig, amíg erre az iroda utasítást nem kapott.
A gyűjtőben kezelt határozatok (iratok) közül az előadó
ügyész rendelkezése alapján soron kívül iratborítót kell kiállítani akkor, ha
az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljár. Ha a gyűjtőben kezelt ügy
alapján magánjogi tevékenység szükséges, és ezt megelőzően az ügyben iratborító
kiállítására nem került sor, akkor a gyűjtős érkezéshez kapcsolódó befejező
intézkedés kivezetésével (egyéb befejező intézkedés) egyidejűleg P típusú
ügyként -az odavonatkozó kezdőirati érkeztetéssel - be kell iktatni (pl.
"saját kezdeményezés") az ügyet. Ez esetben a kezdőirat a gyűjtőben
kezelt irat másolata lesz. A P típusú ügyhöz jegyzetként fel lehet tüntetni az
előzményi iratokra történő utalást. A fentiek szerinti iratkezeléssel létrejött
ügyek egyedi ügyek, amelyekre a továbbiakban az általános ügykezelési szabályok
az irányadók. Az említett iktatások esetén a gyűjtőt -a szervezeti egység
vezetője által meghatározott időszak elteltével - a határozatok (iratok)
felülvizsgálatára kijelölt ügyésznek be kell mutatni. Ha az ügyészi felülvizsgálat alapján ügyészi
intézkedés nem válik szükségessé, akkor a felülvizsgálatot végző ügyész a
határozatot "egyéb befejező intézkedés" kivezetési utasítás
megadásával kivezetteti. Ez esetben iratborító kiállítására nem kerülhet sor.
A szabálysértési megszüntető-, az elővezetés elrendeléséről szóló és
az adóhatósági átvizsgálásról szóló határozatokkal kapcsolatos eltérő ügyviteli
szabályok
Külön gyűjtőben kell kezelni
- a szabálysértési eljárást megszüntető
- az elővezetés elrendeléséről
- az adóhatósági átvizsgálás elrendeléséről szóló
határozatokat.
A szabálysértési hatóság megszüntető határozata, az
"elővezetés államigazgatási ügyben", az "elővezetés
szabálysértési ügyben", az "adóhatósági átvizsgálásról szóló
határozat-előzetes" és az "adóhatósági átvizsgálásról szóló
határozat" utólagos megnevezésű érkezésekkel iktatott ügyek olyan egyedi
ügyek, amelyek az egyszerűsített iratkezelés érdekében iratborító nélkül, az
irat helye szerint meghatározott elnevezésű gyűjtőben kezelendők. Amennyiben az
elővezetés jóváhagyására, az átvizsgálásról szóló adóhatósági határozatok
jóváhagyására, illetve a szabálysértési hatóság megszüntető határozatának
tudomásul vételére kerül sor, akkor a kivezetéssel egyidejűleg az ügyet az
érkezés típusának megfelelő, nevesített ügyek irattárába kell helyezni.
IV. Adatvédelemre vonatkozó szabályok
A számítógépes rendszer által kezelt adatbázis adatait
csak a magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítógépes ügyviteli
programjának felhasználásával, a program által adott lehetőségek keretein belül
szabad törölni vagy javítani. A programrendszer vagy az ahhoz tartozó adatbázis
bármelyik részének programon kívüli, vagy más program segítségével történő
törlése, szerkesztése vagy kiolvasása, valamint arról másolat készítése
tilos. A magánjogi és közigazgatási jogi
szakág számítógépes ügyviteli programjának adatbázisából a megfelelő
segédprogramok felhasználásával legalább naponta egy ízben biztonsági másolatot
kell készíteni. A napi adatmentéseket
egy hétig kell megőrizni az erre vonatkozó külön szabályok szerint. Külön
szabályok szerint történik az adatállományok Számítástechnika-alkalmazási és
Információs Főosztályára való felterjesztése és tartós archiválása. Amennyiben
ügyészségi adatállomány egészének vagy részének levéltár részére történő
átadása válik szükségessé, ezt a Főosztályon kezelt adatállományokból kell
teljesíteni.
A 2005. január 1. napjától érkezett, P.- és
T.-lajstromokban iktatott, valamint az ezekben a lajstromokban kezelt, előző
évekről átmásolt ügyeket a számítógépes nyilvántartásba át kell vezetni,
függetlenül attól, hogy az ügy folyamatban lévő, vagy már befejezett. A felvitt
adatok minimális adattartalma azonos kell, hogy legyen a lajstromi bejegyzések
adattartalmával. Az ügyészségi
szervezeti egységek vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy az ügyek
felvitele a számítógépes programnak és a jelen főosztályvezetői körlevél
rendelkezéseinek is mindenben megfeleljen.
A 2004. december 31. napjáig befejezett, de csatolás
végett szükséges előzményi ügyeket minden esetben új ügyszám alatt iktatni
kell, a csatolásra vonatkozó művelet végrehajtása előtt. Az iktatás szűkített
adattartalommal, csak az iktatási és kivezetési adatok felvitelére
korlátozódik. A lajstromszámot minden esetben idegen számként "saját
korábbi lajstromszám" megnevezéssel kell felvenni. Ezzel egyidejűleg a
számítógép által kiadott iktatószámot fel kell tüntetni az ügyirat borítóján,
valamint a lajstromban és/vagy a tájékoztatóban. A lajstromszámon indult
ügyekben mindvégig a lajstromszámon történhet az ügyintézés. Az azonosítás
egyszerűsítése érdekében a lajstromszám mellett a kiadmányokon feltüntethető a
számítógép által adott nyilvántartási szám is. A 2004. december 31-ig
befejezett és statisztikailag is elszámolt ügyekben 2005. január 1. napja után
érkező iratok utóirati érkeztetése az ügyészségi szervezeti egység vezetőjének
rendelkezése alapján a továbbiakban is a lajstromban történhet, amennyiben az
utóirat alapján intézkedés nem szükséges. (Pl. az iratban már meglévő bírósági
határozat ismételt megküldése.) Ezeknek az utóiratoknak az átadását-átvételét
továbbra is papíralapú átadókönyvben kell igazolni. Ha az előadó ügyész az
utóirat alapján mégis arra a következtetésre jut, hogy annak alapján ügyészi
eljárás, esetleg intézkedés szükséges, kezdeményezi az utóirat új érkezésként
való iktatását, a szükséges csatolás végett történő iratfelvitellel együtt.
A bíróságok igazgatása
A bírósági vezető feladata a bíróság, illetőleg a bírósági
szervezeti egység vezetése. A bírósági vezető felel a bíróság, illetőleg a
bírósági szervezeti egység jogszabálynak megfelelő hatékony működéséért.
Bírósági vezetők:
- a bíróság elnöke és
- elnökhelyettese,
- a kollégiumvezető és
- a kollégiumvezető-helyettes,
- a tanácselnök,
- a csoportvezető és
- a csoportvezető-helyettes.
A bíróság elnöke
A bíróság elnöke
a) a költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság működéséhez
szükséges személyi és tárgyi feltételekről,
b) gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,
c) irányítja a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét,
d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,
e) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,
f) az OIT által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és
működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság
munkarendjét és munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,
g) irányítja és ellenőrzi a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezető
igazgatási tevékenységét,
h) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja az
összbírói értekezletet,
i) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,
j) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési
feladatokat,
k) évente egyszer tájékoztatja az összbírói értekezletet és a bíróság más
dolgozóit a bíróság működéséről,
l) felelős a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben előírt
személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy az OIT
határozatában elrendelt - személyes adatokat nem tartalmazó - nyilvántartások
vezetéséért, adatok szolgáltatásáért,
m) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az OIT
határozata a hatáskörébe utal.
A megyei bíróság elnöke a fentieken túl irányítja és
ellenőrzi a területén működő helyi bíróságok elnökeinek és a munkaügyi bíróság
elnökének igazgatási tevékenységét. A helyi és a munkaügyi bíróság elnöke a fenti
feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja:
a) gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e
körben utalványozási és kötelezettségvállalási joga van. A rendes működés
kereteit meghaladó - a szervezeti és működési szabályzatban megállapított
összeghatáron felüli - kiadásokhoz a megyei bíróság elnökének előzetes írásbeli
engedélye szükséges,
b) bér- és létszámgazdálkodási, illetve általános munkáltatói jogköre
csak a bírósági tisztviselőkre, ügykezelőkre és a fizikai dolgozókra terjed ki.
Elnökhelyettes
Az elnökhelyettes a bíróság elnökét a távollétében teljes
jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata
szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.
Kollégiumvezető
és kollégiumvezető-helyettes
A kollégiumvezető szervezi a kollégium munkáját, ellátja a
bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási
feladatokat. A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt a távollétében
helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint
hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.
Tanácselnök
A tanácselnöknek kinevezett bíró (a továbbiakban:
tanácselnök) vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját.
Csoportvezető
és csoportvezető-helyettes
A csoportvezető szervezi a csoport munkáját, és ellátja a
bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási
feladatokat. A csoportvezető-helyettes a csoportvezető távollétében ellátja
annak feladatait. Csoportvezető-helyettes az OIT által kijelölt bíróságon
működik.
A
bírósági vezetők kinevezése
Bírósági vezetői állást csak bíró tölthet be, a bírósági
vezetői kinevezés 6 évre szól, a tanácselnököt határozatlan időre kell
kinevezni. A köztársasági elnök nevezi ki - az OIT előzetes véleményének
beszerzésével, a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára - a Legfelsőbb Bíróság
elnökhelyettesét. A Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság
kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit. Az ítélőtábla elnöke nevezi ki
az ítélőtábla kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit. A megyei bíróság
elnöke nevezi ki a megyei bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és
tanácselnökeit, valamint a helyi és a munkaügyi bíróság elnökét és
elnökhelyettesét, a csoportvezetőt, csoportvezető-helyettest. A kinevező
beszerzi az érintett bíróság elnökének javaslatát.
A bírósági vezetői állást - a Legfelsőbb Bíróság elnökének
kivételével - pályázat útján kell betölteni, ha e törvény, vagy a bírák
jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. A
pályázatot a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi állására a Legfelsőbb Bíróság
elnöke, a többi vezetői állásra a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a
vezetői tisztség elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.
Az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető esetén a megfelelő szintű bíróság
összbírói értekezlete, kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes, továbbá a
tanácselnök esetén a kollégium, a többi bírósági vezető esetén a megfelelő
szintű bírói tanács véleményt nyilvánít. A bírói testület javaslata a kinevezőt
nem köti. Eredménytelen a pályázat, ha a kinevező egyik pályázatot sem fogadja
el. Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni. Az új pályázat
eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a vezetői állást - legfeljebb
egy évre - megbízás útján töltheti be. A vezetői pályázatokra az e törvényben
nem szabályozott kérdésekben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
törvénynek a bírói állások pályázatára vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni
kell.
A
bírósági vezetői tisztség megszűnése
A bírósági vezetői tisztség megszűnik:
a) közös megegyezéssel,
b) lemondással,
c) felmentéssel,
d) a határozott idő elteltével,
e) a bírói tisztség megszűnésével.
A kinevező a bírósági vezető igazgatási tevékenységét
bármikor megvizsgálhatja, a bírói testületek javaslatára a vizsgálatot a
kinevező köteles elrendelni. A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 nap
alatt be kell fejezni. A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OIT
határozza meg. Ha a vizsgálat a vezető alkalmatlanságát állapította meg, a
vezetőt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni. A felmentett
vezető a felmentést kimondó határozat ellen - a kézbesítésétől számított 15
napon belül - a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. A vezető lemondása esetén
a lemondási idő 3 hónap. A kinevező és a vezető ennél rövidebb lemondási időben
is megállapodhat. A lemondás a vezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás
lefolytatását nem akadályozza.
Ha a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei bíróság
elnökének, valamint helyettesének és a kollégiumvezetőnek a tisztsége a
határozott idő leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, a vezetői
tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni. Ha a
bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt -
pályázat nélkül - lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a
korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.
Bírói testületek
A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek:
a) a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, az ítélőtáblák és a megyei
bíróságok összbírói értekezlete (a továbbiakban együtt: összbírói értekezlet),
b) a kollégium,
c) a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok bírói
tanácsai.
Összbírói
értekezlet
z összbírói értekezlet résztvevői: a Legfelsőbb Bíróságra,
az ítélőtáblára, illetőleg a megye területén működő bíróságokra beosztott
bírák.
Az összbírói értekezlet feladata:
a) küldöttet választ az OIT tagok megválasztásához,
b) véleményt nyilvánít az OIT kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági
vezetők pályázatára, és kezdeményezheti a felmentésüket,
c) megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer
beszámoltatja működéséről,
d) dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről.
Az összbírói értekezletet a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla
és a megyei (fővárosi) bíróságok elnöke hívja össze. Az összbírói értekezletet
össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács,
illetőleg az OIT kezdeményezte. Az összbírói értekezlet akkor határozatképes,
ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezlet
határozatait titkos szavazással hozza. A jelenlevő bírák kétharmadának
szavazata szükséges:
a) az OIT tagokat választó küldöttek megválasztásához,
b) az OIT által kinevezett vezetők felmentésének kezdeményezéséhez,
c) a bírói tanács tagjainak megválasztásához és felmentéséhez.
Egyéb esetekben az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel
határoz.
Bírói
tanács
A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói
értekezlet 6 évre választja meg. Ha a bírói tanács tagjainak és póttagjainak
száma együttesen 5 főre csökkent, a tagok és a póttagok számát az összbírói
értekezlet új választáson kiegészíti. A bírói tanács
a) véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, felmentése,
kirendelése, áthelyezése tárgyában,
b) véleményt nyilvánít - a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes
és a tanácselnök kivételével a bíróság elnökének nevezési jogkörébe tartozó
vezetők pályázatáról, és kezdeményezheti a felmentésüket,
c) javaslatot tesz a bíróság éves költségvetési tervére és a jóváhagyott
költségvetés felhasználására,
d) véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és
ügyelosztási tervét.
A bírói tanácsnak 5-15 tagja és 3-13 póttagja van; a tagok
és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg. A bírói tanács az
elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül választja. Nem választható a bírói
tanács tagjává,
a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, vagy aki
jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll,
b) a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei (fővárosi) bíróság
elnöke és elnökhelyettese,
c) akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának
megállapítása iránt.
Megszűnik a bírói tanácsi tagság
a) a bíró szolgálati viszonyának megszűnésével,
b) a tagságról való lemondással,
c) a tagságból való felmentéssel,
d) ha az ok utóbb következett be,
e) a megbízás időtartamának leteltével.
A bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak
több mint a kétharmada részt vesz. A bírói tanács a döntéseit
szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A
jelenlevő tagok kétharmadának szavazata szükséges a tag és a vezető
felmentésének kezdeményezéséhez. A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén,
illetőleg a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt
póttag jár el. A póttag bevonásának általános feltételeit a bírói tanács
határozza meg. A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább
négyszer tartja.
A tagok több mint a felének írásbeli javaslatára a bírói
tanácsot össze kell hívni. A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános, azon
a bíróság elnöke állandó meghívottként részt vesz. A bírói tanács a személyi
ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén zárt ülést tarthat.
Kollégium
A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott hivatásos
bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet. A Legfelsőbb Bíróság kollégiumának tagjai a
Legfelsőbb Bíróság bírái és az ítélőtáblák azonos kollégiumának vezetői. Az
ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla bírái és az ítélőtábla
illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő
kollégiumainak vezetői. Ha a megyei bíróságon azonos ügyszakban működő
kollégium nincs, vagy más kollégiummal összevontan működik, az ítélőtábla kollégiumába
ez utóbbi kollégium tagjai közül kell tagot választani. A megyei bíróságon a
kollégium tagjai a megyei bíróság bírái, továbbá általuk a megye területén
működő helyi bíróságok bírái közül a 6 évre választott bírák.
A kollégium
a) javaslatot tesz - a helyi bíróságra beosztás kivételével - a bíró
beosztására,
b) részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,
c) véleményezi az ügyelosztási tervet,
d) javaslatot tesz a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes és a
tanácselnök kinevezésére,
e) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.
A megyei bíróságon tanácsok, csoportok és büntető,
polgári és gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok működnek. A
kollégiumok összevontan is működhetnek.
Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető és polgári kollégiumok
működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik, amely a
polgári kollégiummal összevontan is működhet. A Legfelsőbb Bíróságon
ítélkező és jogegységi tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási
kollégiumok működnek.